Magyar Péter nekiment Novák Katalinnak. Nagy bajban van Novák.
Újra berobbant a kegyelmi ügy: a Sándor-palota nyilvánosságra hozta a K. Endre kegyelmével kapcsolatos dokumentumokat, Magyar Péter pedig percekkel később felszólította Novák Katalint, hogy mondja el, kinek a kérésére adta meg a kegyelmet. A miniszterelnök szerint három év után ideje választ adni arra, volt-e politikai utasítás vagy kérés a háttérben. A történet ezzel messze nem zárult le: a parlamenti vizsgálóbizottságok erősebb jogosítványokat kaphatnak, és akár kényszerítő eszközökkel is beidézhetik azokat, akik nem akarnak vallomást tenni.
Nyilvánosságra kerültek az iratok, azonnal összeomlott a honlap
Péntek reggel a Sándor-palota közzétette a kegyelmi ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat. Az érdeklődés akkora volt, hogy az államfői hivatal honlapja hosszabb ideig akadozott, több beszámoló szerint sokan egyszerre próbálták megnyitni az aktákat. A dokumentumok közlése azért váltott ki ekkora figyelmet, mert a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének kegyelmi ügye 2024-ben már egyszer megrázta az országot, most pedig újabb részletek kerültek a nyilvánosság elé.
A nyilvánosságra került iratok alapján a köztársasági elnöki hivatalon belül sem volt egységes támogatás K. Endre kegyelméhez. A 444 beszámolója szerint a dokumentumokból az derül ki, hogy a köztársasági elnök igazgatósága, vagyis a kabinetfőnöki álláspont sem támogatta a kegyelmet, Novák Katalin ennek ellenére kegyelmet adott, indoklás nélkül. A Sándor-palota összefoglalója szerint az ügyiratból nem állapítható meg, mi volt a kegyelmi döntés indoka.
Ez a részlet adja az ügy mostani politikai robbanóerejét. Ha sem az igazságügyi oldal, sem a köztársasági elnöki hivatal belső álláspontja nem támogatta egyértelműen a kegyelmet, akkor még erősebbé válik a kérdés: miért született meg mégis a döntés?
Magyar Péter Novák Katalintól vár választ
Magyar Péter röviddel az iratok közzététele után reagált. A miniszterelnök a közösségi oldalán azt írta: a nyilvánosságra került információk után felszólítja Novák Katalint, hogy „3 év késéssel valljon színt”, és mondja el, az Orbán család utasítására vagy kérésére adott-e kegyelmet K. Endrének.
Ez is érdekelhet
Ez súlyos politikai állítás, de fontos különbséget tenni: Magyar Péter kérdést és felszólítást fogalmazott meg, nem bizonyított tényt közölt. Jelenleg a nyilvános dokumentumok alapján az látszik, hogy a kegyelem indoka nem szerepel az iratokban, és több hivatalos álláspont sem támogatta a kegyelmi döntést. Azt azonban, hogy volt-e külső politikai kérés vagy utasítás, csak további vallomások, dokumentumok vagy vizsgálati megállapítások tisztázhatják.
Éppen ezért került újra középpontba Novák Katalin szerepe. A volt köztársasági elnök 2024 februárjában a kegyelmi botrány után lemondott, Varga Judit volt igazságügyi miniszter pedig szintén távozott a politikai első vonalból, miután ő ellenjegyezte a döntést. Most azonban a kérdés már nem csak az, ki írta alá az iratot, hanem az is, ki és miért mozdította ebbe az irányba az ügyet.
A vizsgálóbizottság lehet a következő nagy állomás
Magyar Péter korábban már jelezte, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságoknak erősebb jogosítványokat adnának az ügyek feltárásához. Ez különösen a kegyelmi ügyben lehet fontos, mert a mostani dokumentumközlés után is maradtak nyitott kérdések.
Egy parlamenti vizsgálóbizottság nem bíróság, és nem mondhat ki büntetőjogi felelősséget. Arra viszont alkalmas lehet, hogy tanúkat hallgasson meg, iratokat kérjen be, üléseken szembesítse a szereplőket, és politikai-jogi értelemben feltárja, milyen döntési lánc vezetett a kegyelemhez. Ha a szabályokat valóban szigorítják, akkor a bizottságok erősebb eszközöket kaphatnak azokkal szemben is, akik nem akarnak megjelenni vagy válaszolni.
A felvetés lényege az, hogy Novák Katalinnak, Varga Juditnak és minden érintett korábbi döntéshozónak el kellene mondania, mit tudott az ügyről, kivel egyeztetett, milyen javaslatokat kapott, és miért született meg végül a kegyelmi döntés. A „rendőrökkel elővezetés” típusú lehetőség csak akkor merülhet fel, ha a jogszabályi keretek ezt lehetővé teszik, és valaki a szabályos idézés ellenére sem jelenik meg. Ezt nem lehet előre tényként kezelni, de politikai üzenetként világos: az új kormány nem akarja annyiban hagyni az ügyet.
Miért ennyire érzékeny a kegyelmi ügy?
A bicskei ügy azért vált az elmúlt évek egyik legsúlyosabb politikai botrányává, mert nem egyszerű jogtechnikai kegyelmi döntésről volt szó. K. Endrét a bicskei gyermekotthon volt igazgatójához kapcsolódó ügyben ítélték el, a közvéleményt pedig különösen felháborította, hogy a gyermekvédelmi intézményben történt visszaélések eltussolásához kapcsolódó szereplő kegyelmet kaphatott.
Ezért nem tudott elcsitulni a történet Novák Katalin lemondásával. A társadalmi kérdés azóta is ugyanaz: hogyan történhetett meg, hogy egy ilyen ügyben valaki elnöki kegyelmet kapott, és miért nem derült ki akkor teljesen, kik javasolták, kik ellenezték, kik tudtak róla, és milyen érvek hangzottak el a háttérben.
A most közzétett dokumentumok a jelek szerint nem lezárják, hanem újranyitják az ügyet. Ha az iratokban nincs indoklás, és a döntés több belső állásponttal szemben született meg, akkor a politikai felelősség kérdése még élesebben merül fel.
Novák Katalin hallgatása egyre nehezebben tartható
Novák Katalin a lemondása után visszavonultabb szerepben volt jelen a nyilvánosságban. Most azonban Magyar Péter felszólítása és a dokumentumok nyilvánosságra kerülése után ismét rajta van a figyelem. Ha megszólal, választ kell adnia arra, miért döntött így. Ha nem szólal meg, azzal csak tovább nőhet a politikai nyomás.
A legfontosabb kérdés nem az, hogy a kegyelmi jog formálisan az államfő hatásköre volt-e. Az volt. A kérdés az, hogy ebben a konkrét ügyben milyen információk alapján, kiknek az ajánlásával vagy nyomására született meg a döntés, és miért nem szerepel világos indoklás az iratokban.
Magyar Péter most erre építi a politikai támadását. Azt üzeni: a kegyelmi ügy nem lezárt múlt, hanem feltárandó államügy. És ha a válaszok nem jönnek önként, akkor a parlamenti vizsgálóbizottságon keresztül próbálják kikényszeríteni őket.
A kegyelmi botrány új szakaszba lépett
A Sándor-palota iratközlése után már nem ugyanott tart az ügy, mint korábban. Eddig sok részletet csak politikai nyilatkozatokból, sajtóértesülésekből és korábbi magyarázatokból lehetett összerakni. Most hivatalos dokumentumok alapján vetődnek fel új kérdések.
A következő napokban az lehet a döntő, megszólal-e Novák Katalin, mit mond Varga Judit, és hogyan áll fel az a parlamenti vizsgálati mechanizmus, amely az ügyet tovább bontaná. Ha valóban erősebb jogköröket kapnak a bizottságok, akkor a kegyelmi ügy szereplői nem biztos, hogy megkerülhetik a nyilvános válaszadást.
Egy dolog már most biztos: a kegyelmi botrány nem maradt a múltban. Az iratok nyilvánosságra kerültek, Magyar Péter név szerint felszólította Novák Katalint, a politikai kérdés pedig újra ott van az ország előtt: ki döntött valójában K. Endre kegyelméről, és miért?