Magyar Péter kőkemény döntést hozott, keményen odacsapott a milliárdos trükközőknek
Magyar Péter kormánya egy meglehetősen kemény húzással válaszolt arra, hogy a Bayer Construct Zrt. és a Bosnyák téri irodakomplexum mögött álló ZVK Development Kft. csődeljárásba került. A kabinet stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a két eljárást, aminek következtében egy kizárólagos állami tulajdonú szervezet kerül vagyonfelügyelőként a cégek mellé.
Magyar bejelentése alapján ezzel gyakorlatilag megszűnik annak lehetősége, hogy a cégek vagyoni helyzete teljesen az állam látókörén kívül rendeződjön át. Az állami vagyonfelügyelő átnézheti a teljes vagyoni helyzetet, az érintett vállalatok pedig a jóváhagyása nélkül nem vállalhatnak új vagyoni kötelezettségeket.
A csődeljárásból hirtelen állami kontroll lett
A történet egyik legérdekesebb fordulata éppen az, hogy a csődeljárást nem a kormány kezdeményezte. A Bayer Construct augusztus végén maga indította meg az eljárást, nem sokkal azután, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elállt a Bosnyák téri irodakomplexum megvásárlásától.
A cégek konkrét szándékáról a rendelkezésre álló információk alapján nem lehet biztosat állítani, ezért azt sem lehet tényként leírni, hogy a csődeljárás célja vagyon elrejtése vagy kimentése lett volna. Az viszont látható, hogy az eljárás egy olyan jogi helyzetet teremtett, amelyben a társaságok vagyoni és fizetési problémáit kellett rendezni – a kormány pedig erre válaszul saját állami felügyeletet épített be ugyanebbe a folyamatba.
Magyarék lényegében visszafordították a helyzetet
Az állam szempontjából a stratégiai minősítés legfontosabb következménye az, hogy immár nem egyszerű külső hitelezőként vagy pereskedő félként figyeli, mi történik a vállalatokkal. A bíróság a kizárólagos állami tulajdonban lévő Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t rendeli ki vagyonfelügyelőnek.
Ez is érdekelhet
Ez komoly jogosítványokat jelent. Magyar Péter közlése szerint a felügyelő jóváhagyása nélkül a cégek nem vállalhatnak új vagyoni kötelezettséget, az engedély nélkül kötött ügyleteket pedig megtámadhatja, és kezdeményezheti a csődvédelem szabályaiba ütköző kifizetések visszakövetelését is.
Egyszerűbben fogalmazva: ha a csődeljárás megindításával a cégek egy új jogi pályára tették az ügyet, akkor a kormány most ezen a pályán szerzett magának sokkal erősebb pozíciót. Nem kívülről próbálja kitalálni, mi történik a vagyonnal, hanem állami szereplő kap közvetlen rálátást és ellenőrzési lehetőséget.
Nem néhány milliárd forintról van szó
Ennek azért van különös jelentősége, mert a magyar állam pénzügyi kitettsége Magyar Péter közlése szerint messze nem ér véget a Bosnyák téri ingatlanügyletnél. A Magyar Fejlesztési Bank közvetlen és közvetett kitettségét a Bayer-csoporttal szemben körülbelül 207 milliárd forintra tette, amelyben hitelek, kötvények és állami garanciák is vannak.
Ehhez jön a Bosnyák téri beruházás ügye. Magyar Péter augusztus elején azt közölte, hogy az állam visszaköveteli az ingatlanprojektre korábban kifizetett több mint 300 milliárd forintot, vagyis olyan pénzügyi vitáról beszélünk, amelyben százmilliárdos állami érdekek találkoznak egy csődeljárással.
Előbb kiszálltak az üzletből, aztán jött a csőd
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő július 31-én egyoldalúan elállt attól az ingatlan-adásvételi előszerződéstől, amelyet az állam még 2023 áprilisában kötött a Zugló Városközpont Irodakomplexum megvásárlására. Nem sokkal később Magyar Péter közölte, hogy a kormány vissza akarja szerezni a már kifizetett több mint 300 milliárd forintot.
A ZVK Development ezzel szemben azt közölte, hogy nem tartja megalapozottnak sem az állam elállását, sem a vételár visszakövetelését, ezért jogi útra tereli az ügyet. Vagyis itt továbbra is két egymással szemben álló jogi álláspontról van szó, amelyek között nem született végleges döntés.
Ezért volt különösen fontos a csődeljárás
A csődeljárás időzítése politikailag és pénzügyileg is érzékeny helyzetet teremtett. Az állam több mint 300 milliárd forintot akar visszakövetelni, közben az MFB Bayer-csoporttal szembeni kitettsége Magyar szerint mintegy 207 milliárd forint, miközben az érintett cég fizetési problémái miatt csődeljárás indult.
Ilyen helyzetben az állam számára alapvető érdek, hogy pontosan lehessen látni, milyen vagyon található a cégekben, milyen kötelezettségeket vállalnak és hová kerül a pénz. A stratégiai minősítés éppen ezt a pozíciót erősíti meg az állami vagyonfelügyelő kinevezésével.
A „trükközés” lehetőségére csapták rá az ajtót
Fontos különbséget tenni aközött, hogy valaki valóban követett-e el szabálytalanságot, illetve hogy a rendszer milyen lehetőséget hagy a vitatható vagyoni mozgásokra. A jelenlegi információk nem bizonyítják, hogy a Bayer Construct vagy a ZVK Development vagyonkimentést hajtott volna végre, ezért ilyet tényként állítani nem lehet.
A kormány döntésének ereje éppen abban van, hogy nem kell megvárnia egy esetleges vitatott ügyletet. Az állami vagyonfelügyelő már a folyamat közben kontrollálhat bizonyos kötelezettségvállalásokat, megtámadhat engedély nélkül kötött ügyleteket, és visszakövetelést kezdeményezhet, ha egy kifizetés sérti a csődvédelem szabályait.
Magyar Péter külön figyelmeztetést is küldött
A miniszterelnök a Bayer Construct tulajdonosát, Balázs Attilát a bejegyzésében Tiborcz István üzlettársának nevezte, és külön felhívta a figyelmét arra, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő gazdálkodó szervezet vagyonának elvonása csődbűncselekménynek minősülhet. Ez egy politikailag kemény üzenet, de önmagában nem jelenti azt, hogy Magyar ilyen bűncselekmény elkövetését bizonyította volna.
A hangsúly inkább azon van, hogy a kormány előre jelezte: figyelni fogja a vagyoni mozgásokat, ráadásul ehhez most intézményi eszközt is rendelt. A figyelmeztetést tehát nem pusztán Facebook-poszt követte, hanem egy olyan kormányzati döntés, amely valódi ellenőrzési jogosultságokat ad az állam kezébe.
A cégek lépéséből végül az állam szerzett előnyt
Ha nagyon leegyszerűsítjük a történetet, a Bayer Construct elindította a csődeljárást egy olyan időszakban, amikor már százmilliárdos vita alakult ki közte és az állam között. A kormány erre nem egyszerűen tiltakozással válaszolt, hanem stratégiai jelentőségűvé tette az eljárást, így saját tulajdonú vagyonfelügyelő kerül a folyamat közepébe.
Ez az a pont, ahol Magyar Péter döntése valóban keménynek nevezhető: egy számára pénzügyileg veszélyesnek tűnő helyzetből erősebb állami ellenőrzési pozíciót csinált. A csődeljárás nem tűnt el, a cégek és az állam közötti jogvita sem oldódott meg, de a több százmilliárdos állami kitettség mellett már jóval nehezebb úgy mozgatni a vagyont vagy új kötelezettségeket vállalni, hogy arra az állami vagyonfelügyelőnek ne legyen rálátása.
Az erről szóló kormányzati döntés péntek este a Magyar Közlönyben is megjelent, és még aznap 19 órakor hatályba lépett. Vagyis ezúttal a politikai bejelentés és a tényleges jogi lépés között sem hagytak sok levegőt.