Magyar Péter drámai bejelentése: Előfordult egy olyan dolog, aminek nem szabadott volna
Azbesztügy: „Nincs helye mellébeszélésnek”
A sajtótájékoztató legsúlyosabb része az azbesztszennyezésről szólt. Magyar Péter szerint olyan dolog történt, aminek nem lett volna szabad előfordulnia: Ausztriában több bányából természetes módon azbesztet tartalmazó kövek kerültek kereskedelmi forgalomba, és ezek Magyarországon is megjelentek. A Magyar Hang beszámolója szerint Magyar öt érintett bányáról beszélt, amelyek közül négyet már lezártak, egy pedig még működik.
A miniszterelnök azt mondta, számára nem világos, hogyan kerülhettek ilyen anyagok forgalomba 2025–2026-ban az Európai Unióban, amikor ezeket a termékeket szigorúan vizsgálni kellene. Azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak kármentesítenie kell az érintett embereket és településeket, „kerül, amibe kerül”.
A Greenpeace korábban feljelentést tett a pilgersdorfi kőbánya üzemeltetői ellen, mert feltételezésük szerint onnan származhatott az a szennyezett kőzúzalék, amely Szombathelyen és több Vas vármegyei településen is megjelent. A szervezet szerint az osztrák hatóságok akár már 2011 óta tudhattak a bánya azbesztterheléséről.
Magyar szerint most az a legfontosabb, hogy ne kerülhessen több szennyezett kő forgalomba. A hétfőn induló magyar–osztrák bizottság Budapesten, Bécsben és a terepen is dolgozni fog, a cél pedig az, hogy kiderüljön, ki tudott a problémáról, mikor tudott róla, és van-e bármilyen korrupciós szál az ügyben.
Több tízmilliárdos lehet a számla
A kármentesítés várhatóan nem lesz olcsó. Magyar Péter szerint a megoldás több tízmilliárd forintba kerülhet, de a felelősséget végül annak kell viselnie, aki a szennyezést okozta vagy lehetővé tette. A 444 beszámolója szerint a miniszterelnök Bécsben külön kiemelte: az azbesztügyben a „szennyező fizet” elvét kell alkalmazni.
Ez is érdekelhet
Christian Stocker osztrák kancellár a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Ausztriában a közegészségügy tartományi hatáskör, ebben az ügyben Burgenland érintett. Azt ígérte, hogy a bizottság jelentése után kormányfői szinten is foglalkoznak az üggyel.
A magyar fél láthatóan gyors és teljes körű tájékoztatást vár. Magyar ugyan jelezte, hogy általában szkeptikus a közös bizottságokkal kapcsolatban, de most ígéretet kapott arra, hogy minden szükséges információt megkapnak.
Az osztrák kancellár a különadókat is szóvá tette
A találkozón gazdasági feszültségekről is szó esett. Christian Stocker egyértelművé tette: Ausztria azt szeretné, ha Magyarország kivezetné azokat a vállalati különadókat, amelyek osztrák cégeket is sújtanak. Az Euronews beszámolója szerint Stocker úgy fogalmazott, hogy az osztrák vállalkozásoknak jogállami körülményekre és megbízható feltételekre van szükségük, a magyar különadók pedig ezt aláássák.
Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a Tisza programjában is szerepel az egyenlő versenyfeltételek megteremtése a magyar és a külföldi befektetők számára. Ugyanakkor türelmet kért, mert szerinte a magyar költségvetés rossz állapotban van, és először új, hiteles 2026-os költségvetést kell elfogadni.
A miniszterelnök azt is mondta, nem azért akarnak adóreformot, mert Bécs vagy Brüsszel kéri, hanem azért, mert Magyarországnak érdeke a tisztább és kiszámíthatóbb gazdasági környezet. A különadók gyors kivezetésére ugyanakkor nem tett azonnali ígéretet.
V4-csúcs jöhet Budapesten
Magyar Péter a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy június végére budapesti visegrádi csúcstalálkozót kezdeményez. Ha a másik három V4-es ország egyetért, akkor a magyar fél szívesen látná az együttműködés bővítése iránt nyitott osztrák kancellárt is.
Ez illeszkedik abba a külpolitikai irányba, amelyet Magyar már Varsóban is képviselt: szerinte a régió országai akkor tudnak jobban érvényesülni Brüsszelben, ha nem egymás ellen, hanem egymással együttműködve lépnek fel.
A bécsi út így egyszerre szólt szimbolikus újrakezdésről, kemény gazdasági vitákról és egy nagyon konkrét, egészségügyi-környezeti krízisről. A legnagyobb súlya mégis az azbesztügynek volt: Magyar Péter egyértelművé tette, hogy a magyar kormány nem akarja elkenni a felelősséget, és kész pénzt, szakembereket és politikai nyomást tenni az ügy mögé.
Most az a kérdés, hogy a hétfőn induló bizottság valóban gyorsan tisztázza-e, hogyan kerülhettek azbeszttel szennyezett kövek Magyarországra, és ki fizeti meg a kármentesítés árát.