A választások után látványosan felgyorsultak azok az ügyek, amelyek korábban évekig legfeljebb sajtócikkekben, ellenzéki felszólalásokban vagy félbemaradt vizsgálatokban éltek. Őrizetbe vételek, házkutatások, vagyonzárolások és új nyomozati szakaszok követik egymást. Fontos azonban: sok ügyben még csak gyanúról, folyamatban lévő eljárásról vagy feljelentésről van szó, bűnösséget csak bíróság mondhat ki.

Repedezni kezdett az érinthetetlenség látszata

A kormányváltás után a magyar közélet egyik legfontosabb kérdése az lett, hogy valóban elindul-e az elszámoltatás, vagy minden marad a régi, csak új politikai szereplőkkel. Az elmúlt hetek fejleményei alapján annyi biztos: több nagy ügyben megmozdultak a hatóságok.

Az egyik első látványos eset a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori főigazgatójának őrizetbe vétele volt. A nyomozók különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt hallgatták ki, egy több mint 2,5 milliárd forintos ügyben. A gyanú szerint egy állami társaság 2014-ben úgy nyújtott 8,15 millió eurós kölcsönt egy romániai naperőmű-projektre, hogy nem készült megfelelő kockázatelemzés, hitelképességi vizsgálat és fedezetértékelés.

Ez azért erős jelzés, mert nem friss ügyről van szó. Egy több mint tízéves döntés került újra a hatóságok látókörébe, ami azt üzeni: az idő múlása önmagában nem zárja le a közpénzügyeket.

Matolcsy-kör, METU, MNB-alapítványok

A legnagyobb politikai súlyú ügyek továbbra is a Magyar Nemzeti Bank korábbi alapítványi vagyonához és a Matolcsy-körhöz kapcsolódnak. Az Állami Számvevőszék feljelentést tett a Budapesti Metropolitan Egyetem gazdálkodása miatt, miután vizsgálata szerint bűncselekmény gyanúja is felmerült az MNB-támogatások felhasználásánál. A jelentés szerint a kockázat nem elsősorban az egyetem napi működésében, hanem a tulajdonosi struktúrában jelent meg.

Ez is érdekelhet

Közben az MNB-alapítványok ügye is új szakaszba lépett. A Legfőbb Ügyészség ügyészségi hatáskörbe vonta a nyomozást, vagyis a továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség jár el. A háttérben az a botrány áll, amelyben a sajtó és az ÁSZ jelentései szerint hatalmas alapítványi vagyon olvadhatott el különböző befektetéseken és ingatlanügyleteken keresztül.

Az ügyet tovább élesítette, hogy sajtóértesülések szerint Matolcsy Ádám értékes vagyontárgyakat, autókat és bútorokat szállíttatott Dubajba. Ezt az érintettek vitathatják, a részletek tisztázása a hatóságok feladata, de a politikai hatás már most jelentős: sokak szemében ez lett a vagyonkimentés gyanújának egyik leglátványosabb képe.

Volt fideszes képviselő, fiktív állás, visszaosztás gyanúja

Külön ügyben őrizetbe vették Bóna Zoltán volt fideszes országgyűlési képviselőt is. A Telex információi szerint a gyanú egy fiktív munkaviszonyhoz kapcsolódik: a halásztelki polgármester rokonát papíron parlamenti munkatársként foglalkoztathatták, miközben a hatóság szerint tényleges munkavégzés nem történt.

Az ügyészségi gyanú szerint az államot több millió forintos kár érhette, és a pénz egy része visszaosztásra kerülhetett. Itt is fontos: ez jelenleg gyanú, az eljárás még nem egyenlő ítélettel.

Az Integritás Hatóság elnökének ügye különösen kínos

Az elszámoltatási hullám egyik legfurcsább fejezete az Integritás Hatóság körül robbant ki. Az intézményt eredetileg éppen a korrupciós kockázatok mérséklésére és az uniós források védelmére hozták létre, most mégis a vezetője ellen zárult le nyomozás. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Biró Ferenc Pál, a hatóság elnöke és társa ellen százmilliós nagyságrendű hűtlen kezelés gyanúja miatt kerülhet sor vádemelésre.

Ez politikailag különösen romboló ügy, mert azt mutatja: még azoknál az intézményeknél is felmerülhettek visszaélések, amelyeket hivatalosan éppen a tisztább közélet érdekében hoztak létre.

Balásy Gyula cégeinél is nyomozás folyik

A kormányzati kommunikációs piac egyik legismertebb szereplője, Balásy Gyula cégcsoportja is a hatóságok látókörébe került. A rendőrség közölte, hogy hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomozás folyik, az eljárásban pénzösszegek lefoglalása és számlák zárolása is megtörtént.

Balásy cégei éveken át jelentős állami kommunikációs megbízásokat kaptak, ezért az ügy nemcsak büntetőjogi, hanem médiapiaci és politikai kérdés is. Ha bebizonyosodik, hogy közpénzből túlárazott vagy szabálytalan szerződések születtek, az a korábbi kormányzati kampánygépezet egyik legfontosabb pénzügyi csatornáját érintheti.

Választási ügyek, Győr és Orbán Áron neve

A választások tisztaságával kapcsolatban is indult nyomozás. Vas vármegyében lefoglalták annak a „Magyar Péter” nevű jelöltnek az ajánlóíveit, aki a szoros eredményt hozó választókerületben indult. A rendőrség választás rendje elleni bűncselekmény és okirathamisítás gyanúja miatt vizsgálódik.

Győrben a Győr-Szol körüli 1,7 milliárd forintos ügyben hallgatták ki tanúként Pintér Bence polgármestert, miután a városvezető szerint eltűnt pénzek és furcsa pénzügyi manőverek merültek fel az önkormányzati cég körül.

Eközben egy vízumügyben Orbán Viktor testvérének, Orbán Áronnak a neve is felmerült a sajtóban. A Központi Nyomozó Főügyészség két embert őrizetbe vett, továbbiakat gyanúsítottként hallgatott ki; a gyanú szerint politikai kapcsolatokra hivatkozva kértek pénzt külföldi munkavállalók papírjainak elintézéséért. Orbán Áron a nyilvános beszámolók szerint nem gyanúsított, ezért az ő szerepéről csak óvatosan lehet írni.

Elszámoltatás vagy politikai földrengés?

A mostani ügyek közös pontja, hogy mindegyik valamilyen módon a közpénz, a hatalom, az állami intézmények vagy a politikai kapcsolatrendszer körül forog. Van köztük régi ügy, friss nyomozás, választási panasz, vagyonzárolás, feljelentés és őrizetbe vétel is.

Nem szabad azonban mindent egyetlen nagy bizonyított bűnlajstromként kezelni. Sok eljárás elején jár, több ügyben nincs vádemelés, máshol még gyanúsított sincs. De a fordulat így is látványos: olyan szereplők és körök kerültek nyomás alá, amelyek korábban érinthetetlennek tűntek.

A következő hónapok döntik el, hogy a mostani mozgásból valódi elszámoltatás lesz-e, vagy csak látványos, de elhúzódó eljárások sora. Egy biztos: a választások utáni Magyarországon már nem ugyanaz a csend veszi körül a nagy közpénzügyeket, mint korábban.