Fontos változások a nyugdíjaknál: nem csak a pluszpénzek szabályait módosították
Több fontos ponton is módosult az elmúlt években a magyar nyugdíjrendszer alapját jelentő 1997. évi LXXXI. törvény. A változások között vannak olyanok, amelyek közvetlenül az éves kifizetések összegét növelik, de az özvegyi nyugdíj, a nyugdíjelőleg, az ügyintézési határidők és bizonyos folyósítási szabályok is átalakultak.
Fontos ugyanakkor, hogy nem egy teljesen új nyugdíjtörvény váltotta fel a korábbit. A meglévő szabályozást módosították több alkalommal, ezért a 2026 szeptemberében hatályos rendszer több különböző időpontban elfogadott változás eredménye.
Teljes összegben jár a 13. havi nyugdíj
Az egyik legjelentősebb változás a 13. havi nyugdíj visszaépítése volt. A 2020. évi LXXVIII. törvény eredetileg fokozatos visszavezetéssel számolt: 2021-ben egyhavi ellátás 25 százalékát, 2022-ben 50 százalékát, 2023-ban 75 százalékát, majd 2024-től a teljes havi összeget fizették volna ki.
A menetrendet végül felgyorsították, így már 2022-ben teljes összegű 13. havi nyugdíjat kaptak a jogosultak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy februárban a rendes havi ellátáson felül még egy, azzal megegyező összeg érkezik.
A jogosultság szabályait is pontosították
2025-től pontosabban meghatározták, kinek jár a 13. havi ellátás. A jogosultsághoz az szükséges, hogy az érintett az előző év legalább egy napján, valamint az adott év februárjában is a törvényben felsorolt nyugellátások valamelyikében részesüljön.
Ez is érdekelhet
A kifizetés februárban, automatikusan történik, külön határozatra nincs szükség. A szabályból ugyanakkor az következik, hogy aki csak az adott évben válik nyugdíjassá, az abban az évben még nem kap 13. havi nyugdíjat.
Változtak a nyugdíjelőleg szabályai
2024-től az év elején benyújtott nyugdíjigények ügyintézésén is változtattak. Ilyenkor előfordulhat, hogy még nem állnak rendelkezésre az adott év valorizációs szorzói, vagyis azok az értékek, amelyekkel a korábbi kereseteket a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítják.
Az új szabály szerint ilyen esetben az ügyintézési határidő a valorizációs szorzók hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le. Ha maga a jogosultság bizonyítható, de a pontos nyugdíjösszeg harminc napon belül még nem számítható ki, a hatóság hivatalból nyugdíjelőleget állapít meg.
Hónapok után az előleg módosítása is kérhető
Ha négy hónapon belül sem születik végleges döntés, az igénylő kérheti a korábban megállapított előleg módosítását az időközben rendelkezésre álló adatok alapján. A változtatás célja, hogy a nyugdíjra egyébként jogosult ember ne maradjon hosszabb időre ellátás nélkül csak azért, mert a végleges összeg kiszámítása elhúzódik.
Ez főleg az év eleji nyugdíjmegállapításoknál lehet fontos, amikor a szükséges éves számítási adatok még nem feltétlenül állnak rendelkezésre. A rendszer így a végleges határozat előtt is biztosíthat folyósítást.
Szigorúbb lett bizonyos ellátások ellenőrzése
A 2024. évi LXXIV. törvény több, 2025-től alkalmazandó szabályt is bevezetett. Egészségi állapottól függő nyugellátások esetén személyes vizsgálatra kötelezhető az érintett, ha az állapotát pusztán az orvosi dokumentáció alapján nem lehet megfelelően megítélni.
Ha az érintett önhibájából nem jelenik meg a vizsgálaton, annak komoly következménye lehet. Folyamatban lévő igénynél ez az eljárás megszüntetéséhez, már folyósított ellátás esetén pedig az ellátás megszüntetéséhez vezethet.
A külföldön élők kis összegű nyugdíjánál is változott a folyósítás
Új szabály vonatkozik a külföldön élőknek folyósított, havi 10 ezer forintot meg nem haladó ellátásokra is. Az ügyfél választásától függően ezeket már nem feltétlenül havonta, hanem negyedévente, félévente vagy akár évente is utalhatják.
Egy másik változás szerint a már megállapított nyugdíjról a határozat véglegessé válását követő 15 nap után nem lehet lemondani. Ezek inkább technikai módosítások, de az érintetteknél a folyósítás módját és a későbbi döntési lehetőségeket közvetlenül befolyásolhatják.
2026 júliusától átalakult az özvegyi nyugdíj
2026. július 1-jétől új szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amelyekben a jogszerző 2026. június 30. után halt meg. A külön élő házastárs az új szabály alapján az együtt élő házastárssal azonos feltételek mellett válhat jogosulttá, vagyis önmagában a fennálló házassági kötelék kap nagyobb jelentőséget.
Az élettársaknál ezzel párhuzamosan szigorúbb feltételek léptek életbe. Özvegyi nyugdíj akkor állapítható meg, ha teljesül a szükséges együttélési idő, és az elhalálozás időpontjában egyik félnek sem állt fenn mással házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata.
Egy régi élethelyzetnél rugalmasabb lett a szabály
A nyugdíjkorhatár betöltése után kötött házasságok esetében ugyanakkor enyhült a számítás módja. A házasság időtartamához már hozzá lehet számítani az azt közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélés időszakát.
Ez olyan pároknál lehet lényeges, akik hosszú ideig együtt éltek, de csak idősebb korban házasodtak össze. Az új szabály így nem kizárólag a hivatalos házasságban eltöltött időt veszi figyelembe.
2026-ban megjelent a 14. havi nyugdíj is
A megadott jogszabályi összefoglaló szerint a 2025. évi CXII. törvény 2026-tól bevezette a 14. havi nyugdíjat. Az első évben ennek összege a februári nyugdíj 25 százaléka, a jogosultsági feltételek pedig alapvetően a 13. havi nyugdíj szabályait követik.
Ezt a juttatást szintén februárban és hivatalból folyósítják. A jelenlegi szabály szövege ugyanakkor a megadott információk szerint kifejezetten 2026-ra rögzíti a 25 százalékos mértéket, ezért a későbbi évek pontos arányaihoz további jogszabályi rendelkezésre lehet szükség.
A nyugdíjkorhatár nem változott
A sok módosítás ellenére a rendszer több alapvető eleme változatlan maradt. Az 1957-ben vagy később születettek öregségi nyugdíjkorhatára továbbra is 65 év, teljes öregségi nyugdíjhoz pedig legalább húsz év szolgálati idő szükséges.
Résznyugdíjhoz továbbra is legalább tizenöt év szolgálati idő kell, és a Nők40 kedvezményes nyugdíj alapfeltételei sem változtak. Vagyis a módosítások jelentősek, de nem írták át a nyugdíjrendszer teljes alapstruktúráját.
Az inflációkövető emelés rendszere is maradt
A nyugdíjakat továbbra is a tervezett infláció alapján emelik januárban. Ha később kiderül, hogy a várható infláció magasabb az év elején figyelembe vett értéknél, novemberben visszamenőleges korrekció jár.
Ez a mechanizmus a nyugdíjak számított vásárlóértékének megőrzésére szolgál, de önmagában nem jelenti azt, hogy a nyugdíjak automatikusan követik a bérek emelkedését. A két rendszer tehát továbbra sem ugyanazon mutató alapján mozog.
A pluszpénzek sem egyforma összeget jelentenek mindenkinek
A 13. havi és a megadott szabályok szerinti 14. havi juttatás a saját nyugdíj összegéhez igazodik. Emiatt aki magasabb havi ellátást kap, az forintban a plusz kifizetésekből is nagyobb összeghez jut.
A módosítások így növelhetik az érintettek éves nyugdíjjövedelmét és több ügyintézési problémát is kezelnek, de ettől önmagában nem csökkennek a kisebb és nagyobb nyugdíjak közötti különbségek. A változások megértésénél ezért nemcsak azt érdemes nézni, milyen új juttatás jelent meg, hanem azt is, pontosan kik, milyen feltételekkel és mekkora összegben jogosultak rá.