Ezt nem láttuk jönni: Kapitány István köszönetet mondott Toroczkainak
Ritka pillanat történt a Parlamentben: Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter nem visszaszúrással, nem lesöpréssel, nem politikai odavágással kezdte a válaszát Toroczkai Lászlónak, hanem megköszönte a kérdését.
Méghozzá nem is akárhogyan.
„Frakcióvezető úr, szeretném megköszönni, hogy a kérdés szakmai, ez egy jó dolog itt az Országházban, pláne az első két beszélgetésünk után” – mondta Kapitány István, miután a Mi Hazánk elnöke az energiafelhasználásról, az áramhálózatról és az ukrajnai villamosenergia-exportról kérdezte.
A mondat egyszerre volt humoros és beszédes. Mert Kapitány ezzel finoman jelezte: a korábbi viták után már önmagában előrelépésnek tartja, ha Toroczkai nem személyes támadással vagy politikai kirohanással érkezik, hanem olyan kérdéssel, amely valóban az ország mindennapi működését érinti.
Toroczkai az energiahasználatot kérte számon
Toroczkai László napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte nem egyértelmű a kormány kommunikációja az energiafelhasználásról. A Mi Hazánk frakcióvezetője arra utalt, hogy a hőség idején a kormány arra kérte a lakosságot: bizonyos napszakokban lehetőleg mérsékelje az energiahasználatot.
Ez is érdekelhet
Toroczkai szerint az emberek nem örülnek annak, ha a kormány meg akarja mondani, mikor használjanak energiát. Ezután azt is felvetette: miközben a magyar lakosságot takarékosságra kérik, Ukrajna a villamosenergia-felhasználásának jelentős részét magyarországi importból fedezi.
A kérdése így szólt: ha a magyaroktól óvatosságot kérnek az energiahasználatban, akkor miért exportál Magyarország nagy mennyiségű villamos energiát Ukrajnába?
Toroczkai emellett a rendszerhasználati díjakat is szóba hozta. Szerinte az emberek magas díjakat fizetnek, miközben az uniós forrásokat olyan fejlesztésekre kellene fordítani, amelyek hosszabb távon csökkenthetik ezeket a költségeket.
Kapitány: ez most valóban mindenkit érint
Kapitány István válaszában először is elismerte, hogy Toroczkai kérdése valóban szakmai, és valóban az ország minden lakosát érinti. Ez önmagában ritka parlamenti gesztus volt egy olyan politikai közegben, ahol a felek gyakran már az első mondatban egymás legitimitását kérdőjelezik meg.
A miniszter ezután arról beszélt, hogy a kormány számára kiemelten fontos a magyar energiahálózat fejlesztése. Szerinte erre korábban jóval kevesebb pénzt fordítottak, mint amennyire szükség lett volna. Ennek egyik oka az volt, hogy a magyar költségvetés forráshiányos volt, és nem érkeztek meg az uniós források.
Kapitány elég világosan fogalmazott: a hálózat elavult, drága és sokszor meghibásodik.
Ez nem hangzatos politikai szlogen, hanem kellemetlen állapotjelentés. A magyar energiaellátás egyik nagy problémája ugyanis nem az, hogy az emberek nyáron légkondit, télen fűtést használnak. Hanem az, hogy az ország energiahálózata hosszú időn át nem kapta meg azokat a fejlesztéseket, amelyekre szüksége lett volna.
Az uniós pénzek itt nem elméleti kérdések
Kapitány István szerint nagy eredmény, hogy a kormány haza tud hozni uniós forrásokat, mert ezeket az elektromos hálózat fejlesztésére is lehet fordítani. Ez a mondat azért fontos, mert sokszor elvont politikai vitának tűnik, hogy Magyarország hozzáfér-e az uniós pénzekhez vagy sem.
Itt viszont nagyon is gyakorlati kérdésről van szó.
Ha van forrás, lehet hálózatot fejleszteni. Ha van hálózatfejlesztés, csökkenhetnek a meghibásodások, javulhat a rendszer terhelhetősége, és hosszabb távon mérséklődhetnek azok a költségek, amelyeket végül a fogyasztók fizetnek meg.
A rendszerhasználati díj nem valami távoli technokrata kifejezés. Ott van a számlákban. Ott van a családok havi kiadásaiban. Ott van a vállalkozások költségeiben. Ha az energia-infrastruktúra korszerűtlen, annak az árát végső soron az ország fizeti meg.
Biztosított az energiaellátás, de fejleszteni kell
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország energiaellátása biztosított. Ez fontos üzenet volt, mert az energiahasználatról szóló kormányzati kérések könnyen kelthetnek riadalmat, mintha ellátási gondok lennének.
Kapitány válasza alapján nem erről van szó. A kormány nem azért beszél energiahasználati óvatosságról, mert az ország az összeomlás szélén áll, hanem azért, mert a hálózat terhelése, állapota és korszerűtlensége valós probléma.
A kettő között nagy különbség van. Az egyik pánik. A másik felelős rendszerirányítás.
Kapitány arról is beszélt, hogy az uniós források lehetőséget adnak a szélenergia kiaknázására, és erre magánbefektetők is nagy számban jelentkeznek. Ez újabb fontos pont, mert Magyarországon a szélenergia fejlesztése hosszú időn át politikai és szabályozási akadályokba ütközött. Ha ezen valóban változtat a kormány, az hosszabb távon csökkentheti az ország energiafüggőségét és erősítheti az ellátás biztonságát.
Egy normális vita ritka pillanata
A Kapitány–Toroczkai párbeszéd azért volt érdekes, mert nem a megszokott parlamenti forgatókönyvet hozta. Toroczkai keményen kérdezett, de ezúttal nem csak politikai címkékkel támadott. Kapitány pedig nem legyintett rá, hanem elismerte, hogy a felvetés szakmai.
Persze ettől még nem lettek politikai szövetségesek. Nem arról van szó, hogy a Mi Hazánk és a Tisza-kormány hirtelen közös energiapolitikai platformra került volna. A különbségek továbbra is nagyok, és Toroczkai nyilván folytatni fogja a kormány éles bírálatát.
De a parlamentnek valahol éppen így kellene működnie: az ellenzék rákérdez egy valódi problémára, a miniszter válaszol, a vita pedig legalább néhány percre nem kizárólag személyes támadásokról és politikai üvöltésről szól.
Ez ma már annyira szokatlan, hogy külön hírértéke van.
A lényeg: a hálózatfejlesztés nem halogatható tovább
A vita mögött ott van egy nagyon komoly kérdés: Magyarország energiahálózatát fejleszteni kell. A hőség, a légkondicionálók terjedése, az ipari energiaigény, az elektromos autózás, a napelemek, a megújulók és a regionális energiaáramlások mind egyre nagyobb terhet raknak a rendszerre.
Ha a hálózat nem bírja, akkor hiába van termelés, hiába van import, hiába van kormányzati szándék. A villamosenergia-rendszer olyan, mint az ország idegrendszere: ha elavult, az mindenhol fáj.
Kapitány István most azt ígéri, hogy a kormány az uniós forrásokat erre is használni akarja. Toroczkai pedig azt kérte számon, hogy közben a lakosságtól miért várnak alkalmazkodást, és miért exportál Magyarország áramot Ukrajnába.
Ezekre a kérdésekre nem lehet egyetlen parlamenti válasszal végleg pontot tenni. De az jó jel, ha legalább vita van róla.
Most pedig még az is megtörtént, amit kevesen láttak jönni: Kapitány István megköszönte Toroczkai Lászlónak a szakmai kérdést.
A Parlamentben néha már ez is eseményszámba megy.