Kiszivárgott a név: megvan, ki lehet Magyarország új köztársasági elnöke Sulyok Tamás után
Még a nyáron új köztársasági elnöke lehet Magyarországnak, ha az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat lényege, hogy a hatálybalépését követő napon megszűnne a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása, vagyis Sulyok Tamás államfői mandátuma is véget érhet.
A Tisza Párt hivatalosan egyelőre nem nevezte meg, kit jelölne a Sándor-palotába, de a találgatások már megindultak. Schiffer András szerint Rost Andrea lehet a befutó, miközben lakossági petíciókban Polgár Judit neve is felmerült. Forsthoffer Ágnes házelnök népszerűsége szintén látványosan megnőtt, de a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese már határozottan cáfolta, hogy ő lenne a párt államfőjelöltje.
A kérdés tehát nyitott, de egyre élesebb: ki lehet az a személy, akivel Magyar Péterék nemcsak lezárnák a Sulyok-korszakot, hanem új arcot adnának a köztársasági elnöki intézménynek?
Sulyok mozgástere szűk
Az Országgyűlés kedden sürgősséggel kezdi tárgyalni az Alaptörvény 17. módosítását. Az általános vita kedden indul, a zárószavazásra várhatóan a jövő héten kerülhet sor. Ha a kormánypárti kétharmad elfogadja a módosítást, Sulyok Tamásnak nagyon kevés mozgástere marad.
Alaptörvény-módosításnál nincs klasszikus politikai vétó. Az államfő nem küldheti vissza a szöveget egyszerűen azért, mert nem ért vele egyet. A kétharmaddal elfogadott módosítást öt napon belül alá kell írnia, vagy eljárásjogi kifogás esetén az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
Ez is érdekelhet
Sulyok Tamás már korábban egyértelművé tette, hogy nem kíván lemondani. Azt mondta, nincs oka a lemondásra, és szerinte a miniszterelnök nem talált közjogi indokot az eltávolítására. A javaslatot úgy értelmezte, mint egy konkrét személyre szabott jogszabályt, amely szerinte nem egyeztethető össze a jogállamisággal.
A Tisza ezzel szemben politikailag azt állítja: Sulyok Tamás az Orbán-korszak államfői maradványa, aki több súlyos ügyben sem képviselt valódi ellensúlyt. Magyar Péter többször is felszólította a lemondásra, de mivel ez nem történt meg, a kormány alkotmányos úton akarja rendezni a helyzetet.
Addig Forsthoffer Ágnes gyakorolhatja az államfői jogköröket
Az új köztársasági elnök megválasztásáig Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolhatja az államfői jogköröket. Ez önmagában is különleges politikai helyzetet teremtene: a házelnök átmenetileg a legmagasabb közjogi méltóság feladatait látná el, miközben parlamenti feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök venné át.
Forsthoffer neve ezért került be sokak fejében a lehetséges jelöltek közé. Népszerű, látványos közéleti karakter, ráadásul házelnökként már most is az állami intézményrendszer egyik legfontosabb szereplője. Csakhogy a Tisza részéről már jelezték: nem ő a párt államfőjelöltje.
Ez fontos cáfolat, mert Forsthoffer esetében könnyű lenne politikai logikát találni a jelölés mögött. De éppen az is lehet, hogy a Tisza nem akarja a házelnöki pozíciót azonnal feláldozni, és inkább olyan személyt keres, aki kívülről érkezik, kevésbé pártpolitikai szereplő, mégis erős szimbolikus üzenetet hordoz.
Rost Andrea neve lehet a legnagyobb dobás
Schiffer András szerint Rost Andrea lehet a befutó. Ha ez valóban így lenne, az látványos és kifejezetten szimbolikus döntés volna. Rost Andrea világhírű operaénekes, nem klasszikus pártpolitikai figura, ugyanakkor erős kulturális tekintéllyel rendelkezik.
Egy ilyen jelölés azt üzenné: a Tisza nem pártkatonát akar a Sándor-palotába, hanem olyan közismert személyiséget, aki képes lehet méltóságot, nemzetközi ismertséget és kulturális súlyt adni az államfői szerepnek.
Rost Andrea mellett az szólhatna, hogy nem a napi politikai csatározásokból érkezik, vagyis nehezebb lenne ráhúzni, hogy egyszerűen a Tisza emberét ültetik a pozícióba. Ugyanakkor éppen ez lenne a kihívás is: egy köztársasági elnöknek nemcsak jelképes szerepe van, hanem alkotmányos, közjogi és politikai érzéke is kell, hogy legyen.
De ha Magyar Péterék valóban nagy, korszakváltó nevet keresnek, Rost Andrea pontosan ilyen választás lehetne.
Polgár Judit neve is felmerült
Lakossági petíciókban Polgár Judit neve is előkerült. A sakklegenda nemcsak Magyarországon, hanem világszerte ismert és elismert személyiség. Az ő neve azért lehet vonzó, mert egyszerre kapcsolódik teljesítményhez, nemzetközi tekintélyhez, intelligenciához és magyar sikerhez.
Polgár Judit jelölése rendkívül erős szimbolikus döntés lenne. Egy olyan személy kerülhetne a Sándor-palotába, aki nem pártpolitikai múltból, hanem kivételes egyéni teljesítményből építette fel a tekintélyét. Ráadásul női államfőként is erős üzenetet hordozna.
A kérdés itt is az, hogy vállalna-e egy ilyen politikailag kényes szerepet. A köztársasági elnöki tisztség nem egyszerűen díszpozíció: az államfő minden nagyobb politikai konfliktusban azonnal a figyelem középpontjába kerül. Polgár Judit esetében ezért nem az alkalmasság, hanem inkább a vállalási szándék lehet a nagy kérdés.
Más nevek is szóba kerülhetnek
A találgatások között több további név is felmerülhet, ha a Tisza valóban olyan jelöltet keres, aki nem pártpolitikai katona, de közéleti súlya van. Ilyen lehet például Róna Péter közgazdász, aki korábban már volt ellenzéki államfőjelölt, és régóta ismert közéleti szereplő. Mellette az szólhatna, hogy van intézményi és gazdasági gondolkodása, ellene viszont az, hogy korábbi politikai szerepvállalása miatt kevésbé tűnne teljesen kívülálló választásnak.
Felmerülhetne Majtényi László neve is, aki jogállami, alkotmányos és emberi jogi kérdésekben régóta ismert szereplő. Egy ilyen jelölés egyértelműen a jogállami helyreállítás üzenetét hordozná, de politikailag élesebb támadási felületet is adna a Fidesznek.
Kulturális vagy tudományos irányból szóba kerülhetne Pálinkás József neve is, aki akadémiai, tudományos és korábbi közéleti tapasztalattal rendelkezik. Ugyancsak elképzelhető lenne olyan meglepetésnév is, aki eddig nem szerepelt aktívan a napi politikában, de erkölcsi tekintélye, nemzetközi ismertsége vagy szakmai életútja miatt alkalmas lehet egy új államfői korszak jelképezésére.
A Tisza szempontjából a fő dilemma világos: politikailag lojális, gyorsan védhető jelöltet választanak, vagy olyan szélesebb tekintélyű személyt, akinek a jelölése túlmutat a pártpolitikai táborokon.
A Tisza nem hibázhat nagyot
Az új köztársasági elnök kiválasztása Magyar Péter egyik legfontosabb első nagy közjogi döntése lehet. Ha a Tisza olyan embert jelöl, akire könnyű rásütni, hogy pártkatona, akkor a Fidesz azonnal azt fogja mondani: csak lecserélték a régi bábot egy újra. Ha viszont olyan jelöltet választanak, aki a politikai árkokon túl is tiszteletet vált ki, azzal jelentősen erősíthetik az új korszak legitimitását.
Ezért lehet különösen vonzó egy Rost Andrea- vagy Polgár Judit-típusú név. Ők nem a pártpolitikai lövészárokból érkeznének, hanem a magyar kultúra, teljesítmény és nemzetközi elismertség világából. Egy ilyen államfővel a Tisza azt üzenné: a Sándor-palota nem pártiroda, hanem a nemzet egyik legfontosabb szimbolikus intézménye.
A döntésnek azonban közjogi súlya is van. Az új elnöknek törvényeket kell aláírnia, alkotmányos kérdésekben kell mérlegelnie, válsághelyzetekben kell megszólalnia, és adott esetben a saját politikai oldalával szemben is képesnek kell lennie önálló álláspontot képviselni.
Pont ez hiányzott Sulyok Tamásból a Tisza kritikája szerint.
Még a nyáron eldőlhet
Magyar Péter célja az, hogy még a nyáron új államfőt válasszon a parlament. Ha a zárószavazás a jövő héten megtörténik, és az Alaptörvény-módosítás hatályba lép, akkor gyorsan elindulhat az új köztársasági elnök megválasztásának folyamata.
Hivatalos jelölt még nincs, de a nevek már mozognak. Rost Andrea lehet a legnagyobb kiszivárgott esélyes, Polgár Judit mögött lakossági támogatói kezdeményezések jelentek meg, Forsthoffer Ágnes nevét pedig ugyan sokan emlegetik, de a Tisza részéről cáfolták. A háttérben pedig további jogász, közgazdász, kulturális és tudományos tekintélyek neve is előkerülhet.
A tét óriási. Sulyok Tamás leváltása önmagában politikai földrengés lenne, de az igazi kérdés az, ki jön utána.
Mert az új köztársasági elnök nemcsak egy ember lesz a Sándor-palotában.
Hanem annak a jele, hogy a Tisza milyen államot akar építeni az Orbán-korszak után.