Egy tollvonással vissza vesz a kormány Tiborcz és Mészáros karmaiból több ezer milliárd forintot
Gyors törvénymódosítással kerülhetne újra állami irányítás alá az a több ezer milliárd forintnyi vagyon, amelyet az elmúlt években magántőkealapokba és közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szerveztek ki. A Kontroll.hu a Válasz Online cikke alapján írta meg: a konstrukcióban állami pénzek, magánalapkezelők és NER-közeli üzleti körök találkoztak, a mostani politikai helyzetben viszont megnyílhat az út az irányítás visszavételére.
Több ezer milliárd forint sorsa kerülhet újra az állam kezébe
A Válasz Online friss cikke szerint a Tisza-kormány akár gyors törvénymódosítással is visszaszerezhetné az állami kontrollt azok felett a magántőkealapok és „kekvák” felett, amelyekbe az Orbán-korszakban hatalmas közvagyon és állami tőke került. A lap szerint az elmúlt években nagyságrendileg 4–5 ezer milliárd forintnyi közvagyon és állami pénz jelent meg ezekben a konstrukciókban.
A téma azért robbant nagyot, mert a magántőkealapok a NER egyik legkevésbé átlátható vagyonkezelési formájává váltak. Ezekben az alapokban gyakran nem látható pontosan, kik a végső haszonhúzók, miközben a Válasz Online, a Transparency International és más elemzések szerint jelentős állami források kerültek beléjük. A Transparency International Magyarország április végi közlése szerint 2013 óta négy állami szereplő összesen 98 tőkealap felé vállalt kötelezettséget, a teljes állami kitettség pedig 2645 milliárd forint körül lehet.
Ez önmagában is hatalmas összeg, de a politikai tét még nagyobb. A kérdés most az, hogy az állam csak pénzt tett-e ezekbe a struktúrákba, miközben az irányítás magánkézben maradt, vagy jogszabályváltozással visszaveheti azt a kontrollt, amely nélkül a közvagyon sorsa érdemben nem felügyelhető.
Mészáros és Tiborcz körei is érzékenyen érintettek lehetnek
A Kontroll.hu a Válasz Online cikke alapján azt írta: a konstrukció különösen érzékenyen érintheti Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségi körét, mivel az államilag feltőkésített magántőkealapok több olyan portfólióépítésben is szerepet játszhattak, amelyek luxusszállodákhoz, tőzsdei cégekhez, hatalmas földterületekhez vagy kiemelt ingatlanokhoz kapcsolódnak.
Ez is érdekelhet
A Válasz Online korábbi összesítése szerint Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körök portfóliójában megjelent többek között a Marriott Hotel, Duna-korzói szállodák, budapesti paloták, fejlesztési területek, belgrádi irodapiaci érdekeltségek és tőzsdei részesedések is. A lap akkor úgy fogalmazott: Tiborcz valós vagyoni helyzete a magántőkealapok miatt jóval nagyobb lehet annál, mint ami a nyilvános céges adatokból elsőre látszik.
Fontos azonban óvatosan fogalmazni: önmagában az, hogy egy üzleti kör érdekeltségei magántőkealapokhoz kapcsolódnak, nem bizonyít jogsértést. A mostani ügy lényege nem is pusztán az, hogy kinek milyen vagyona van, hanem az, hogy közpénzből feltőkésített konstrukciókban ki gyakorolta az irányítást, ki viselte a kockázatot, és kihez került a haszon.
A kulcs az alapkezelők cseréje lehet
A Válasz Online szerint a visszavétel egyik lehetséges jogi kulcsa az lehet, hogy az állam törvénymódosítással lecserélhetné az érintett alapkezelőket. A lap úgy tudja, a Magyar Fejlesztési Bank egyik névtelenséget kérő vezetője hitelt érdemlően igazolta: az alapkezelők korábban írásban elfogadták, hogy jogszabályváltozás esetén akár át is adhatják az érintett magántőkealapok irányítási jogait.
Ez lenne az igazi fordulat. Ha az állam nemcsak befektetőként szerepelne ezekben az alapokban, hanem az irányítási jogokat is visszaszerezné, akkor a portfóliók egy része átmenetileg közvetlenebb állami befolyás alá kerülhetne. A Válasz Online szerint ez akár luxusszállodákat, tőzsdei cégeket és nagy földterületeket is érinthetne.
A dolog persze nem olyan egyszerű, mint egy ajtó kinyitása. Egy ilyen lépés biztosan komoly jogi vitákat, kártérítési igényeket, politikai támadásokat és piaci bizonytalanságot okozhat. A kormány mozgástere attól függ, milyen szerződések születtek, milyen jogszabályi környezetben működnek az alapok, milyen arányban van bennük állami pénz, és hogyan lehet bizonyítani, hogy a beavatkozás közérdeket szolgál.
Miért volt ennyire vitatott a rendszer?
A magántőkealapokkal kapcsolatos fő probléma évek óta az átláthatóság hiánya. A konstrukció lehetővé teszi, hogy a tényleges tulajdonosi kör ne legyen könnyen azonosítható, miközben az alapok hatalmas céges és ingatlanportfóliókat építhetnek. A Transparency International már korábban is azt írta, hogy a magyar magántőkealap-rendszerben súlyos átláthatósági kockázatok vannak, különösen akkor, ha közpénz is megjelenik az alapokban.
A Válasz Online már 2023-ban arról írt, hogy a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálta nagyra, különösen a Magyar Fejlesztési Bankon és kapcsolódó intézményein keresztül. Ez azért vet fel súlyos kérdéseket, mert ha a pénz közpénz, de az irányítás és a haszon jelentős része magánszereplőknél jelenik meg, akkor a választók nehezen tudják ellenőrizni, mi történt a vagyonukkal.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák esetében hasonló vita alakult ki. Egyetemek, ingatlanok, részvénycsomagok és más állami vagyonelemek kerültek olyan alapítványokhoz, amelyek kuratóriumai sok esetben politikailag kötődő szereplőkből álltak. A Tisza már korábban jelezte, hogy a kekvák és a magántőkealapok rendszeréhez is hozzá akar nyúlni.
Nem elkobzásként, hanem kontroll-visszavétel
Politikailag fontos különbség, hogy a mostani elképzelés nem egyszerű államosításként jelenik meg, hanem állami kontroll visszaszerzéseként. A kormányzati logika várhatóan az lehet: ha az állam adta a pénzt, és közvagyonról van szó, akkor az államnak kell gyakorolnia az érdemi ellenőrzést is.
Ez a megfogalmazás azért lényeges, mert egy durva, rosszul előkészített vagyon-visszavétel könnyen megrémítheti a piacot, és jogállami vitákat nyithatna. Egy célzott, dokumentumokra és szerződésekre épülő szabályozás viszont politikailag és jogilag is védhetőbb lehet, különösen akkor, ha a kormány bizonyítani tudja, hogy az érintett alapokban döntő részben közpénz dolgozott.
A Szeretlek Magyarország korábbi összefoglalója szerint Magyar Péterék már áprilisban arról beszéltek, hogy törvénymódosítással kényszerítenék ki, kik állnak a titkos magántőkealapok mögött, és kemény jogosítványokkal rendelkező hivatalt hoznának létre a közpénzek visszaszerzésére. A mostani Válasz Online-cikk ehhez képest már egy konkrétabb utat vázol: nemcsak átláthatóbbá tennék a rendszert, hanem az irányítást is visszavehetnék.
Mi történhet a vagyonokkal?
Ha a kormány valóban lép, akkor első körben nem feltétlenül az történik, hogy minden érintett cég vagy ingatlan azonnal állami tulajdonba kerül. Valószínűbb, hogy az alapkezelési jogok, az irányítási jogosítványok és a közpénzből finanszírozott befektetések átvilágítása kerülne előtérbe.
Ezután több forgatókönyv is elképzelhető. Az egyik, hogy az állam átmenetileg aktív tulajdonosi szerepbe kerül, majd dönt arról, mely vagyonelemeket tartja meg, melyeket értékesíti, és melyeknél indít jogi eljárást. A másik, hogy a kormány csak bizonyos, különösen problémás alapokra célzott szabályokat alkot. A harmadik, hogy az egész rendszert általánosan átalakítja, például végső tulajdonosi átláthatóságot, szigorúbb közpénz-szabályokat és új vagyonkezelési kontrollt ír elő.
A politikai ígéret látványos: visszavenni, amit közpénzből építettek fel. A gyakorlati megvalósítás viszont sokkal nehezebb lesz. Jogilag meg kell különböztetni a közpénzzel feltőkésített, vitatható konstrukciókat a valódi magánvagyontól. Ez különösen fontos, mert a vagyonvisszaszerzés csak akkor maradhat hiteles, ha nem bosszúnak, hanem szabályos elszámoltatásnak látszik.
A következő hetek dönthetik el, tényleg jön-e a nagy visszavétel
A Kontroll.hu és a Válasz Online beszámolói alapján a politikai szándék már megvan: a Tisza-kormány nem akarja érintetlenül hagyni a magántőkealapokba és kekvákba szervezett közvagyont. A kérdés most az, hogy milyen gyorsan készül el a törvénymódosítás, mennyire lesz pontos a célzás, és mennyi bizonyítékot tudnak mellé tenni.
Ha a kormány lép, az a NER gazdasági hátországának egyik legérzékenyebb pontját érintheti. Nem látványos közbeszerzési botrányról vagy egyetlen túlárazott üzletről van szó, hanem arról a pénzügyi háttérrendszerről, amely éveken át lehetővé tette a vagyonok elrejtését, mozgatását és gyarapítását.
Most először tűnik úgy, hogy nemcsak beszélnek erről a rendszerről, hanem jogi eszközt is keresnek a visszabontására. Ha ez sikerül, több ezer milliárd forintnyi vagyon felett változhat meg az irányítás. Ha nem, akkor a magántőkealapok világa továbbra is az marad, ami eddig volt: a magyar közélet egyik legsötétebb, legnehezebben átlátható pénzügyi zónája.