Országszerte megkezdődik a leromlott állapotú fő- és mellékutak felújítása: a Magyar Közút saját gépparkjával és munkatársaival első körben összesen 250 kilométernyi útszakaszon indít munkálatokat. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint ez még csak a nyitánya annak a programnak, amely visszafordítaná az elmúlt évek autópálya-központú fejlesztéspolitikáját, és végre a vidéki településeket összekötő utakra irányítaná a pénzt.

A miniszter közlése alapján minden megyében lesznek azonnali beavatkozások. Elsősorban a legrosszabb állapotú, kátyús, megsüllyedt és balesetveszélyes fő- és mellékutak kerülhetnek sorra. A tételes, útszámokat és településeket tartalmazó teljes lista a most ismertetett bejelentésben még nem szerepelt, ezért egyelőre csak az biztos, hogy az első ütem országos lesz, és nem kizárólag néhány kiemelt térségre összpontosít.

Nem újabb látványberuházást, hanem járható utakat ígérnek

Vitézy Dávid szerint az elmúlt évek közlekedéspolitikája aránytalanul sok pénzt irányított az autópálya-koncesszióba, miközben a falvakat, kisvárosokat és járási központokat összekötő állami utak állapota folyamatosan romlott.

A tárcavezető azt írta: a cél az, hogy a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez tartozó autópálya-koncesszornak kifizetett ezermilliárdok helyett egyre több erőforrás jusson a 31 ezer kilométeres országos közúthálózat felújítására.

Vitézy közlése szerint az előző négy évben 1024 milliárd forintot fizetett ki az állam a koncesszornak. Állítása alapján a közútfejlesztésre fordított minden tíz forintból kilenc a koncessziós rendszerben kötött ki.

Ez is érdekelhet

Eközben vidéken sok helyen már nem az a kérdés, mikor épül új út, hanem az, hogy a meglévőn lehet-e még futóműkárosodás nélkül közlekedni.

Ezek az utak kerülnek előre a sorban

A mostani program nem elsősorban új gyorsforgalmi utak építéséről szól. A Magyar Közút saját kapacitásával azokon a meglévő szakaszokon kezdhet dolgozni, ahol gyors beavatkozással érdemi javulást lehet elérni.

Az első ütemben várhatóan a súlyosan kátyús főutak, a települések közötti leromlott mellékutak, a megsüllyedt vagy széttöredezett burkolatú szakaszok, valamint a balesetveszélyes csomópontok és útpályák kerülnek előre. Ide tartozhatnak azok az utak is, amelyek fontos munkahelyeket, iskolákat, egészségügyi intézményeket vagy járási központokat kötnek össze a környező településekkel.

A 250 kilométeres első csomag minden megyét érint, a konkrét helyszínekről azonban külön, részletes közzétételre lesz szükség. Addig nem lenne megalapozott egyes útszámokat vagy településeket biztos résztvevőként megnevezni.

A Magyar Közút saját embereivel indul el

A program egyik legfontosabb eleme, hogy a munkák egy részét nem hosszadalmas, nagyvállalati közbeszerzések után kezdik meg. A Magyar Közút saját gépeivel és dolgozóival vonulhat fel, ami gyorsabb indulást és alacsonyabb szervezési költséget jelenthet.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi munkát saját kapacitással el lehet végezni. A teljes pályaszerkezet cseréjéhez, hidak felújításához vagy nagyobb csomópontok átépítéséhez továbbra is külső kivitelezőkre és jelentős forrásokra lesz szükség. A legsürgetőbb burkolatjavításokat és kisebb rekonstrukciókat azonban nem kell addig halogatni, amíg egy óriásprojekt minden papírja elkészül.

A modell politikai üzenete is világos: előbb legyen járható az út a szomszédos faluba, és csak utána kezdődjön az újabb szalagátvágási filmszínház.

A propagandára kétszer annyi jutott, mint az utakra

Vitézy szerint az előző Fidesz-kormány négy év alatt több mint kétszer annyit költött propagandára és a gyűlöletkeltőként bírált kék plakátkampányokra, mint a teljes országos közúthálózat felújítására.

Ez az összevetés azért különösen erős, mert a rossz utak költségét végül mindenki megfizeti. A kátyúk rongálják az autókat, lassítják a buszokat és a teherforgalmat, növelik a menetidőt, rontják a közlekedésbiztonságot, és távolabb viszik a vidéki településeket a munkahelyektől, iskoláktól és kórházaktól.

Egy elhanyagolt mellékút nem pusztán kellemetlen aszfaltfelület. Gazdasági hátrány, amelyet a helyi vállalkozók, az ingázók és a közösségi közlekedés utasai naponta éreznek.

A 250 kilométer még csak a kezdet lehet

A program nagynak hangzik, de a teljes, mintegy 31 ezer kilométeres állami közúthálózathoz képest 250 kilométer kevesebb mint egy százalék. Ezért Vitézy is első lépésként beszélt róla, nem a probléma teljes megoldásaként.

A valódi fordulathoz több éven át tartó, kiszámítható felújítási programra lenne szükség. Nem elég egyetlen nyáron kijavítani a legsúlyosabb hibákat, ha utána ismét évekre elfogy a pénz és a politikai figyelem.

A költségvetés helyzete közben nehéz. A miniszter szerint a közel 7 százalékos hiányt az uniós támogatások hazahozatala után is csökkenteni kell. Ez behatárolja, milyen gyorsan lehet újabb százmilliárdokat utakra fordítani. A kormány előtt ezért egyszerre áll két feladat: rendbe kell tennie az államháztartást, miközben nem hagyhatja tovább szétesni az ország közlekedési infrastruktúráját.

A koncessziós szerződés lesz az igazi próba

A nagy kérdés nem az, hogy a Magyar Közút képes-e 250 kilométeren munkát kezdeni. Hanem az, hogy a Tisza-kormány hogyan tudja átalakítani azt a pénzügyi rendszert, amelyben Vitézy szerint a közúti források döntő része a koncessziós autópályákhoz került.

A meglévő szerződések jogilag kötik az államot, felmondásuk vagy módosításuk súlyos kártérítési és költségvetési következményekkel járhat. A dokumentumok átvilágítása, a kifizetések indokoltságának ellenőrzése és az állami érdek érvényesítése ezért hosszabb csata lehet, mint egy útszakasz újraaszfaltozása.

Az első munkagépek azonban elindulnak. A 250 kilométeres program még nem fogja eltüntetni Magyarország összes kátyúját, de irányváltást jelez: az aszfalt végre nemcsak az autópályákon, hanem a vidéki emberek mindennapi útvonalain is számítani kezd.

Az elmúlt években sok pénz ment el arra, hogy plakátokon elmagyarázzák, kitől kell félni. Most ugyanebből az országból érkezik egy jóval prózaibb kérés: legalább az út ne essen szét alattunk.