Novák Előd ultimátumot adott Magyar Péternek: Ezt követeli!
Novák Előd nem finomkodott: a Mi Hazánk öt jogászt jelölt alkotmánybírónak, és azt várja Magyar Pétertől, hogy a Tisza ne vigye el az összes most kiosztandó helyet. A párt alelnöke szerint a ciklusban érintett hat alkotmánybírói posztból kettőt az ellenzék számára kellene meghagyni, és mivel a Fidesz nem állított jelölteket, ezt a két helyet most a Mi Hazánk listájáról töltenék fel.
Ez gyakorlatilag politikai ultimátumként hangzik: ha Magyar valóban azt állítja, hogy le akarja bontani a korábbi egypárti logikát, akkor most bizonyítsa be, hogy a kétharmados többség birtokában sem akar mindent egyedül eldönteni. Csakhogy rögtön hozzá kell tenni, hogy a Mi Hazánknak jogilag semmiféle automatikus joga nincs két alkotmánybírói székre.
Novák öt nevet tett le az asztalra
A Mi Hazánk Bánovics Tamás jogászt, Cservák Csaba alkotmányjogi tanszékvezetőt, Laky-Takács Péter volt bírót, Pápai Ákos ügyvédet és Szmodis Jenő jogtudóst jelölte. Novák szerint azért öt embert neveztek meg, hogy közülük az Országgyűlés választhassa ki azt a kettőt, akit végül megfelelőnek tart.
A lista tehát nem arról szól, hogy a Mi Hazánk előre kijelölt két embert és kész. Éppen ellenkezőleg: öt jelöltből adna választási lehetőséget a parlamenti többségnek, miközben azt várja, hogy két helyet mindenképpen ebből a körből töltsenek be.
„Két posztra ebből az öt szaktekintélyből kellene választani”
Novák megfogalmazása egyértelmű volt. Azt írta, hogy ha a Tisza valóban szakítani akar az elmúlt tizenhat év szerinte „Csak a Fidesz” logikájával, akkor a mostani ciklusban eddig megnyíló hat alkotmánybírói helyből csak négyet töltsön fel saját jelöltjeivel.
Ez is érdekelhet
A fennmaradó kettőre szerinte a Mi Hazánk jelöltjeiből kell választani. Ennek egyik indoka az, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok közül a határidőig a Mi Hazánk állított saját jelölteket, míg a Fidesz eleve bojkottálja az eljárást.
Ez azonban nem törvényi kvóta
A legfontosabb jogi rész itt következik: nincs olyan alkotmányos szabály, amely kimondaná, hogy két alkotmánybírói hely a Mi Hazánké vagy általában az ellenzéké. Az új tagokról az Országgyűlés dönt, a szükséges támogatás pedig kétharmados.
Novák tehát amikor azt mondja, hogy a két hely „megilleti” a Mi Hazánkat, politikai elvről beszél, nem jogilag kikényszeríthető jogosultságról. A követelés lényege éppen az, hogy a Tisza önként mondjon le a kétharmados többségéből következő lehetőség egy részéről.
És ez Magyar Péter számára valóban kellemetlen kérdés
A Tisza a választási kampányban folyamatosan arról beszélt, hogy függetlenebb intézményeket akar, és nem kívánja folytatni azt a rendszert, amelyben a parlamenti kétharmad gyakorlatilag minden fontos közjogi pozíciót saját jelöltjeivel tölt fel. Novák most pontosan ezt az ígéretet fordítja vissza Magyar Péterre.
A kérdése egyszerű: ha valóban rossz volt, amikor a Fidesz mindent a saját kétharmadával döntött el, akkor most miért lenne jó ugyanez Tisza-logóval? Ez kommunikációsan ügyes támadási felület, még akkor is, ha abból egyáltalán nem következik, hogy éppen a Mi Hazánknak kellene két széket kapnia.
A parlamenti matematika közben nagyon nem Novák oldalán áll
A Tiszának 141 képviselője van a 199 fős Országgyűlésben, miközben a kétharmados küszöbhöz 133 szavazat szükséges. Magyar Péter pártjának tehát nincs szüksége sem a Mi Hazánk, sem a Fidesz szavazataira az alkotmánybírák megválasztásához.
Ez különösen azért érdekes, mert a Fidesz már bejelentette: nem vesz részt az új alkotmánybírák megválasztásában. Ha a Tisza-frakció együtt marad, a keddi titkos szavazáson önmagában is elegendő ereje van az öt saját jelölt megválasztásához.
A Mi Hazánk tehát nem vétót tart a kezében
Novák követelésének ereje nem abból fakad, hogy meg tudná akadályozni Magyar jelöltjeinek megválasztását. Erre a hat képviselőből álló Mi Hazánk-frakciónak egyszerűen nincs parlamenti eszköze.
A nyomás politikai. Ha Magyar mind az öt saját jelöltjét átviszi, Novák azt mondhatja majd, hogy a Tisza ugyanazt csinálja kétharmaddal, amit korábban a Fideszen számon kért; ha viszont két helyet átenged, akkor a Mi Hazánk jelentős befolyást kap egy kilenc évre meghatározó alkotmányos testületben.
Politikai értelemben ez tényleg egy ügyes csapda
Magyarnak egyik út sem teljesen kockázatmentes. Ha ragaszkodik az öt jelöltjéhez, az ellenzék könnyen a hatalomkoncentráció példájaként mutathatja be a döntést, ha viszont enged Nováknak, azzal precedenst teremt arra, hogy a parlamenti kisebbségnek informális kvóta járjon a kétharmados tisztségeknél.
Ráadásul a Mi Hazánk mindössze hat parlamenti mandátummal rendelkezik. Két alkotmánybírói hely közvetlen pártarányos logika alapján nyilvánvalóan sokkal nagyobb súlyt adna neki, mint amekkorát a saját parlamenti ereje indokolna.
Novák azonban nem is a saját hat mandátumából indul ki
Az érvelése valójában az egész ellenzéki oldalra épül. Azt mondja: a hat ciklusbeli alkotmánybírói helyből négy jusson a kétharmados kormánytöbbségnek, kettő pedig az ellenzéknek, ami nagyjából a parlamenti erőviszonyok logikáját követné.
Mivel a Fidesz bojkottálja az egész folyamatot és nem állított jelölteket, Novák szerint az ellenzéki oldalról egyedül a Mi Hazánk kínált tényleges alternatívát. Innen jut el ahhoz az állításhoz, hogy a két ellenzéki helyet az ő öt jelöltjükből kellene betölteni.
A Tisza közben már megnevezte a saját ötösét
Magyar Péter Chronowski Nórát, Ligeti Miklóst, Kovács András Györgyöt, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot jelölte. A miniszterelnök szerint a kiválasztásnál a feddhetetlenség, az integritás, a függetlenség és a valódi szakmai teljesítmény volt a meghatározó.
A Tisza emellett azt hangsúlyozza, hogy több jogterületet akart lefedni az öt névvel. Így került a listára alkotmányjogász, büntetőjogász, közigazgatási és polgári jogi szakember, valamint kúriai bírói háttérrel rendelkező jelölt is.
Ligeti Miklós neve önmagában is nagy figyelmet kapott
A Transparency International magyarországi jogi igazgatóját nemrég még a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára tartották esélyesnek, végül azonban nem ő kapta meg a tisztséget. Most egy egészen más, hosszú időre szóló alkotmányos pozícióra jelölték.
Ezért a keddi választás önmagában is komoly politikai eseménynek ígérkezik. Novák bejelentése most még egy réteget tett rá: már nemcsak az a kérdés, alkalmasak-e Magyar jelöltjei, hanem az is, szabad-e mind az öt helyet ugyanannak a parlamenti többségnek betöltenie.
A Fidesz közben teljesen kivonul
Orbán Viktor pártja egészen más stratégiát választott. A Fidesz szerint az egész alkotmánybíró-választási folyamat illegitim, ezért nem állított jelölteket, és a szavazásban sem vesz részt.
Így különös helyzet alakult ki: az 52 fős Fidesz saját döntéséből nincs jelen a jelölti versenyben, miközben a hatfős Mi Hazánk öt névvel is előállt. Novák ebből próbál most politikai előnyt kovácsolni.
Schiffer András ügye is ott van a háttérben
A Mi Hazánk már júliusban is próbált alkotmánybírót delegálni, akkor Schiffer Andrást jelölte. A Tisza azonban nem támogatta a korábbi LMP-s politikus és ügyvéd megválasztását, így Schiffer végül nem került be a testületbe.
Novák most ezt is felemlegette. A Mi Hazánk szempontjából tehát nem az első olyan helyzet, amikor azt érzik, hogy a kétharmados Tisza egyszerűen maga dönt egy alkotmányos tisztségről.
Most már öt ember közül kérnek kettőt
Ez részben válasz is a korábbi kritikákra. Ha egyetlen jelöltet állítanak, a Tisza könnyen mondhatja, hogy az adott személy szakmailag vagy más szempontból nem megfelelő; öt névnél már jóval nehezebb azt mondani, hogy egyetlen elfogadható jelölt sincs.
Novák ezzel láthatóan választási lehetőséget próbál teremteni Magyarnak. Nem azt mondja, hogy ezt vagy azt az egy konkrét embert kötelező megszavazni, hanem azt, hogy az öt közül válasszanak ki kettőt.
Kedden viszont már nem a Facebook-posztok döntenek
A jelöltek hétfőn kerülnek az illetékes parlamenti bizottság elé, ahol meghallgatják őket. Kedden délelőtt aztán titkos szavazással választja meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagjait.
A titkos szavazás miatt papíron még a pártfegyelem sem látható ugyanúgy, mint egy név szerinti voksolásnál. A politikai realitás azonban továbbra is az, hogy a Tisza 141 képviselője önmagában elegendő valamennyi saját jelölt megválasztásához.
Novák igazi kérdése ezért nem jogi, hanem hatalomgyakorlási
A Mi Hazánk nem tudja kikényszeríteni a két helyet. Azt próbálja elérni, hogy Magyar Péter saját korábbi politikai ígéretei miatt érezze szükségesnek az ellenzék bevonását.
Ez már jóval érdekesebb vita annál, hogy hány mandátuma van melyik frakciónak. Egy kétharmados többség ugyanis jogilag sok mindenre képes, de ettől még politikai döntés marad, hogy minden lehetőségét maximálisan kihasználja-e.
Ha Magyar enged, az komoly precedens lehet
Két Mi Hazánk által javasolt alkotmánybíró megválasztása azt üzenné, hogy a Tisza saját kétharmada ellenére hajlandó bizonyos független intézményekben helyet hagyni az ellenzék által ajánlott személyeknek. Ez hosszabb távon más közjogi kinevezéseknél is hivatkozási alap lehetne.
Ezzel együtt egyáltalán nem mindegy, hogy valaki egyszerűen egy párt jelöltje, vagy valóban szakmailag független alkotmánybíróként működik. A megválasztás után egyik bíró sem lehet párttag vagy pártutasítás végrehajtója.
Ha nem enged, Novák már készen áll a válasszal
A Mi Hazánk akkor azt mondhatja, hogy a Tisza ugyanazt a kétharmados mentalitást viszi tovább, amelyet éveken keresztül bírált. Ez kommunikációsan kényelmes támadási felület lesz számukra, még akkor is, ha a Tisza döntése jogilag teljesen szabályos.
És pontosan ettől működik Novák mostani húzása. Nem tudja megakadályozni Magyar Pétert abban, hogy öt saját jelöltet válasszon meg, de megpróbálja politikailag megdrágítani ezt a döntést.
Magyar Péternek tehát most választania kell
Nem azért, mert Novák Elődnak vétójoga lenne, és nem is azért, mert a Mi Hazánknak törvény szerint két szék járna. Hanem azért, mert kedden kiderül, mit jelent a gyakorlatban a Tisza által sokat emlegetett intézményi pluralizmus.
Novák lényegében ezt az egy kérdést tette le Magyar elé: ha egyszer tényleg vége a „Csak a Fidesz” korszaknak, akkor jön-e helyette egy „Csak a Tisza” korszak, vagy egy kétharmados kormány akkor is hajlandó teret adni az ellenzéknek, amikor erre semmi nem kényszeríti.