Unger Anna ledobta a bombát: Ami mos jön az mindent borít!
Most kezd igazán komollyá válni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működése. Az NVVH néhány hete még leginkább egy új intézmény volt, amelynek jogköreiről, vezetőiről és lehetséges jövőbeli ügyeiről folyt a vita. Ez az időszak azonban véget ért: a hivatal már konkrét büntetőügyeket vont saját hatáskörébe, felállt a nyomozói apparátus, és Unger Anna most azt is világossá tette, hogy kemény eljárási cselekmények következhetnek.
Az NVVH elnökének egyik legfontosabb mondata így hangzott: „Lesznek házkutatások, lehetnek zárolások.”
Ez pedig pontosan megmutatja, miért lehet a következő időszak egészen más, mint az elmúlt hónapok elszámoltatásról szóló politikai vitái. A hivatalnak ugyanis nem egyszerűen az a dolga, hogy jelentéseket írjon vagy nyilvánosságra hozza, hol talál gyanús közpénzügyi történeteket. Nyomozati és vádképviseleti jogosítványai vannak, az átvett ügyekben pedig kifejezetten arra koncentrál, hová került a közvagyon, kinél kötött ki, és jogszerűen vált-e magánvagyonná.
Ha pedig a nyomozás során ennek törvényi feltételei fennállnak, már nem pusztán kérdések következhetnek. Jöhet kutatás, lefoglalás, vagyon biztosítása és akár zár alá vétel is.
Most vált valósággá az, amiről hónapokig csak beszéltek
A Tisza-kormány még tavasszal jelentette be, hogy létrehozza a különleges vagyonvisszaszerzési hivatalt. A cél már akkor meglehetősen világosan hangzott: fel kell tárni azokat az ügyeket, amelyekben közpénz vagy állami vagyon jogellenesen kerülhetett ki az állam kezéből, és ahol lehetséges, meg kell próbálni visszaszerezni azt.
Ez is érdekelhet
Csakhogy egy hivatal felállítása és egy ténylegesen működő nyomozó szervezet között hatalmas különbség van.
Először törvényt kellett alkotni, vezetőket kellett választani, létre kellett hozni az apparátust, majd meg kellett várni, hogy életbe lépjenek a büntetőeljárási jogosultságok.
Szeptember végén ez megtörtént.
Az NVVH ezután rögtön négy folyamatban lévő ügyet vont magához más hatóságoktól. Október elején pedig már 30-40 fős, ügyészekből, rendőrökből és pénzügyi nyomozási tapasztalattal rendelkező szakemberekből álló csapat kezdte meg az érdemi munkát.
Vagyis az NVVH mostanra tényleges nyomozó hatóságként működik.
Négy ügyet már magukhoz is vontak
Az első csomagot tudatosan úgy állították össze, hogy több különböző korrupciós és közpénzügyi mechanizmus jelenjen meg benne.
Az egyik eljárás a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek megszerzéséhez kapcsolódó, feltételezett befolyással üzérkedési ügy. A gyanú szerint politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők pénzért vállalhatták, hogy bizonyos ügyfelek számára megkönnyítik vagy biztosítják a szükséges engedélyek megszerzését.
A második egy önkormányzati korrupciós ügy, amelyben parkfenntartási és közétkeztetési szerződések, valamint az ezekhez kapcsolódó állítólagos vesztegetések kerültek a nyomozás középpontjába.
A harmadik az állami vállalatokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó, úgynevezett Volánbusz-ügy.
A negyedik pedig a korábbi Szuverenitásvédelmi Hivatal több milliárd forintos kommunikációs és rendezvényszervezési költéseit érinti.
Ez már nem egy jövőre ígért vizsgálati lista. Ezek folyamatban lévő büntetőügyek, amelyekben az NVVH már tényleges hatósági szereplő.
A nagy különbség: nemcsak azt akarják megtudni, ki mit csinált
Unger Anna több alkalommal hangsúlyozta, hogy az NVVH számára nem kizárólag az a siker, ha egy ügy végén valakit büntetőjogilag felelősségre vonnak.
A szervezet nevében sem véletlenül szerepel a vagyonvisszaszerzés.
A központi kérdés az, hogy hol van a pénz.
Ha egy állami szerződésből, támogatásból, koncesszióból, beruházásból vagy más közpénzügyi konstrukcióból jogellenesen került magánkézbe vagyon, akkor annak útját akarják végigkövetni.
Ez pedig sokszor jóval bonyolultabb feladat annál, mint megnézni, melyik bankszámláról melyikre érkezett egy utalás.
A pénz átalakulhat ingatlanná, cégrészesedéssé, értékpapírrá, luxuscikké, más vállalkozásnak adott kölcsönné vagy akár több cégen keresztül továbbmozgatott vagyonná.
Éppen ezért kapott a hivatal olyan jogosultságokat, amelyekkel pénzügyi eszközöket, bankszámlákat, szerződéseket és elektronikus adatokat is vizsgálhat.
És itt jön az a mondat, amely sok mindent megváltoztat
Unger Anna most már nyíltan beszélt arról, hogy a folyamatban lévő ügyekben milyen lépések jöhetnek.
Házkutatásokra és vagyoni zárolásokra is számítani lehet.
Ez már egészen más szint, mint amikor egy minisztérium belső vizsgálatot indít, dokumentumokat kér be, majd feljelentést tesz.
A házkutatás büntetőeljárási eszköz. Célja bizonyíték, irat, adathordozó, vagy más, a nyomozás szempontjából releváns tárgy felkutatása és biztosítása lehet.
A vagyon zár alá vétele pedig arra szolgálhat, hogy az érintett vagyont a büntetőeljárás ideje alatt ne lehessen eladni, elrejteni vagy más módon kivonni egy későbbi vagyonelkobzás vagy polgári jogi igény fedezete alól.
Fontos azonban: a vagyonzár még nem vagyonelkobzás. A zárolás ideiglenes biztosítási intézkedés, amelyből önmagában nem következik az érintett személy bűnössége. Végleges vagyonelkobzásról csak az arra jogosult bíróság dönthet a törvényes eljárás végén.
A hivatalnak ehhez valóban komoly jogosítványai vannak
Az NVVH-t létrehozó szabályozás szokatlanul széles eszköztárat adott az új szervezet kezébe.
A hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet, kockázatokat tárhat fel, pénzügyi dokumentumokat vizsgálhat, és meghatározott feltételekkel hozzáférhet a vizsgálathoz szükséges iratokhoz és elektronikus adatokhoz.
Beléphet az érintett helyiségekbe, irattárakba, raktárakba és szerverszobákba, átnézheti a releváns szerződéseket és nyilvántartásokat, valamint vizsgálhatja a felügyelet alá vont szervezetek pénzügyi eszközeit.
Ennél is fontosabb, hogy az NVVH nyomozati és vádképviseleti jogosítványokat is kapott.
Nem kell tehát minden egyes ügyet egy másik hatóságnak átadnia azzal, hogy majd valaki más eldönti, történik-e bármi.
A hatáskörébe tartozó büntetőügyekben saját nyomozást folytathat, és ha az összegyűjtött bizonyítékok ezt indokolják, az ügy a vádemelésig is eljuthat.
Már az első napokban látszott, hogy nem csak papírokat tologatnak
Az egyik első átvett ügy a Volánbuszhoz és más állami beruházásokhoz kapcsolódó korrupciós nyomozás lett.
Ebben az eljárásban szeptember végén őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert és országgyűlési képviselőt, miután felfüggesztették a mentelmi jogát.
Az ügyben korábban más szereplőkkel szemben is történtek kényszerintézkedések, és milliárdos nagyságrendű vagyont érintő zárolások is megjelentek.
Unger később arról beszélt, hogy az ügy jóval túlmutathat a Volánbusz beszerzésein: ingatlan- és építőipari beruházásokból származó pénzek útját is vizsgálják.
Ez pontosan az a terület, ahol a vagyonvisszaszerzési szemlélet igazán fontossá válhat.
Nemcsak azt kell megállapítani, történt-e vesztegetés vagy hűtlen kezelés, hanem azt is, hogy a feltételezett bűncselekményből származó vagyon hol van jelenleg.
Ha a pénzből időközben ház lett, attól még nem tűnik el
A vagyonvisszaszerzési eljárások egyik lényege éppen az, hogy a pénz átalakulása önmagában ne tegye lehetetlenné a visszaszerzést.
Tegyük fel, hogy egy büntetőeljárásban később bizonyíthatóvá válik: valaki jogellenesen jutott százmilliós összeghez.
Ha a pénz már nincs a bankszámláján, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs mit visszaszerezni.
Ha abból például ingatlant, autót, értékpapírt vagy cégtulajdont vásároltak, a nyomozás éppen ezekhez a vagyonelemekhez próbálhat eljutni.
Ezért jelent komoly fordulatot az NVVH működése: a nyomozás végén nem feltétlenül állnak meg a büntetőjogi felelősség megállapításánál, hanem a vagyoni következményeket is végig akarják vinni.
Unger szerint vannak ügyek, ahol egészen a „főnökig” juthatnak
Az NVVH elnöke korábban egy másik, szintén nagy visszhangot kiváltó mondatot is mondott.
Úgy fogalmazott, hogy bizonyos ügyekben el fognak jutni a „bossig”, vagyis a főnökig.
Ezt nem úgy kell értelmezni, hogy előre kijelöltek volna politikusokat vagy üzletembereket, akiket mindenképpen meg akarnak gyanúsítani.
Unger magyarázata szerint a cél az, hogy a nyomozás ne álljon meg az alsóbb szinteken, ha a bizonyítékok alapján egy döntési vagy pénzügyi lánc magasabb szereplőkhöz vezet.
Ez alapvető különbség.
Egy büntetőeljárásban nem lehet előre megírni, ki lesz a végén gyanúsított vagy vádlott. A bizonyítékok útját kell követni.
Ha az alsóbb szinten eljáró szereplők önállóan döntöttek, ott véget érhet a lánc. Ha viszont bizonyítható utasítás, pénzügyi érdekeltség vagy közös elkövetés vezet tovább, a hatóságnak ezt is vizsgálnia kell.
Az első négy ügy csak a kezdet
Talán ez a legfontosabb része Unger Anna legutóbbi bejelentéseinek.
A jelenleg átvett négy ügy nem az NVVH végleges listája.
Az elnök október elején már arról beszélt, hogy az év végéig újabb nagyobb csomagot akarhatnak átvenni.
Az elképzelés szerint egyszerre további négy-hat ügy kerülhet a hivatalhoz, miután megtörténik a szükséges létszámbővítés és az NVVH végleges infrastruktúrája is feláll.
Ez azt jelenti, hogy néhány hónapon belül akár nyolc-tíz nagyobb ügyön is dolgozhatnak párhuzamosan.
És Unger korábban azt is jelezte: ha a kapacitás engedi, ennél korábban is érkezhetnek újabb eljárások.
Már azt is kimondták, mikor szeretnének eljutni a vádemelésig
A hivatal vezetője nem többéves várakozásról beszél.
Unger szerint jogos társadalmi igény, hogy az NVVH nyomozásai érdemi tempóban haladjanak, és abban bízik, hogy az első ügyek közül akár már 2027 első felében lehet olyan, amely eljut a vádemelésig.
Ez természetesen cél és várakozás, nem előre megírt eredmény.
Vádat csak akkor lehet emelni, ha a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok alapján annak törvényi feltételei fennállnak.
Ha nem állnak fenn, az eljárást meg kell szüntetni.
Éppen ez különbözteti meg a büntetőeljárást a politikai elszámoltatási jelszavaktól: nem az számít, kit szeretne valaki börtönben látni, hanem az, mi bizonyítható.
Az NVVH elvileg a kormánytól sem kaphat utasítást
Az új hivatal egyik legfontosabb jogi sajátossága, hogy nem egyszerű minisztériumi háttérintézmény.
A szabályozás szerint az NVVH vezetői és nyomozói nem fogadhatnak el utasítást a kormánytól vagy politikusoktól arra, hogy kit vizsgáljanak és kit ne.
Unger Anna maga is azt mondta, hogy sem Magyar Péter miniszterelnök, sem más politikus nem határozhatja meg, milyen szakmai döntést hozzanak.
A hivatal első négy ügyét sem Magyar Péter vagy Unger személyesen választotta ki: a nyomozati területet vezető Tasnády Katalin döntött róluk szakmai szempontok alapján.
Ez azért kulcsfontosságú, mert az NVVH hitelessége azon áll vagy bukik, hogy valódi bizonyítékokra épülő nyomozásokat folytat-e, vagy politikai fegyverként tekintenek rá.
A cél nem az, hogy minden ügyben bilincs legyen
Unger már a hivatal indulásakor jelezte: szerinte félrevezető lenne kizárólag azt figyelni, hány embert visznek el bilincsben.
Az ő értelmezésében az egyik legfontosabb mérőszám az lesz, mennyi vagyont sikerül ténylegesen visszajuttatni az államhoz.
Ez pedig többféle módon történhet.
Lehet olyan ügy, amely büntetőeljáráson és későbbi vagyonelkobzáson keresztül vezet eredményre. Más esetben polgári jogi eljárásra, szerződés megtámadására vagy más jogi útra lehet szükség.
Az NVVH éppen ezért nem egyszerűen új rendőrségi egységként működik: a közvagyon visszaszerzésének több jogi útját is használhatja.
Most már annak is lehet következménye, ha valaki megpróbálja eltüntetni a vagyont
A vagyoni biztosítási intézkedések egyik értelme az időfaktor.
Egy büntetőeljárás akár évekig is eltarthat. Ha ezalatt az érintett vagyon szabadon eladható, külföldre vihető vagy cégek között mozgatható lenne, egy jogerős ítélet pillanatára könnyen nem maradna mit visszaszerezni.
Ezért lehet szükség már a nyomozás közben zár alá vételre vagy lefoglalásra.
De ismét fontos a határ: az ilyen intézkedés nem azonos azzal, hogy az állam véglegesen elvette valakinek a vagyonát.
A zárolt tulajdon továbbra is az érintetté lehet, csak annak forgalmazását vagy rendelkezését korlátozzák az eljárás biztosítása érdekében. A végleges sorsáról később, törvényes eljárás keretében születhet döntés.
Most ezért figyelhet mindenki arra, mi történik a következő hetekben
Az NVVH körül hónapokon át az volt a legnagyobb kérdés, lesz-e belőle valódi erővel működő intézmény.
Most erre kezd megszületni a válasz.
Négy nagyobb ügyet már saját hatáskörbe vontak. Több tucat nyomozó és ügyész kezdett dolgozni. Az egyik ügyben már őrizetbe vétel történt. Vagyoni biztosítási intézkedések is megjelentek. Az év végéig további négy-hat ügy átvételére készülhetnek.
És most Unger Anna már azt is világosan kimondta, hogy a következő szakaszban házkutatások és zárolások jöhetnek.
Ez az a pont, ahol a vagyonvisszaszerzés kifejezés tényleges tartalmat kaphat.
Most dőlhet el, hogy valóban vissza lehet-e követni a közpénz útját
Az NVVH előtt álló legnehezebb feladat nem feltétlenül az lesz, hogy megtalálja azokat a szerződéseket, amelyek már évek óta ismertek a nyilvánosság előtt.
A valódi munka akkor kezdődik, amikor rekonstruálni kell a teljes pénzügyi láncot.
Ki hozta meg a döntést? Ki kapta a pénzt? Milyen teljesítés állt mögötte? Hová utalták tovább? Milyen cégek jelentek meg közvetítőként? Milyen vagyontárgyak keletkeztek a pénzből? Van-e kapcsolat az állami döntés és a magánvagyon gyarapodása között?
Ha ezekre bizonyítékokkal alátámasztott válaszokat tud adni a hivatal, akkor kezdődhet el az, ami miatt egyáltalán létrehozták: a jogellenesen megszerzett közvagyon tényleges visszaszerzése.
Ami most jön, az valóban mindent megváltoztathat
Unger Anna legfontosabb bejelentése tehát nem pusztán az, hogy egy újabb állami hivatal dolgozik néhány korrupciógyanús aktán.
Az NVVH átlépett az elméleti szakaszból a tényleges nyomozati működésbe.
Ügyeket vont magához, nyomozói állományt épített fel, jogosultsága van a pénzügyi és vagyoni szálak feltárására, és már újabb eljárások átvételét készíti elő.
A hivatal vezetője pedig nem hagyott sok kétséget afelől, milyen időszak következhet: házkutatások, lefoglalások és vagyoni zárolások is jöhetnek azokban az ügyekben, ahol ezt a bizonyítékok és a törvényi feltételek indokolják.
Ez nem jelent automatikus bűnösséget senkinél, és azt sem, hogy minden vizsgált vagyonról végül kiderül, hogy jogellenesen szerezték.
De a lényeg most pontosan az, hogy ezt már nem politikai posztok vagy sajtótájékoztatók fogják eldönteni, hanem pénzügyi nyomozások, dokumentumok, bankszámlamozgások, bizonyítékok és végül adott esetben a bíróság.
Az első négy ügy pedig könnyen csak próbakör lehet. Unger Anna szerint az év végéig újabb négy-hat eljárást vehet át a szervezet, és az első vádemelésig jutó ügyeket már 2027 első felében szeretnék látni.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal tehát mostantól már nem egy ígéret.
Elkezdte követni a közpénz útját – és ahol a bizonyítékok szerint az közvagyonból jogellenesen magánvagyonná válhatott, ott most már a vagyont is követni fogják.
Forrásellenőrzés: Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, Magyarország Kormánya, 24.hu, Telex, Euronews.