Hatalmas fordulat az aranykonvoj ügyben, a legmagasabb szintre került át a nyomozás;
Újabb jelentős fordulat történt az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A Központi Nyomozó Főügyészség saját hatáskörébe vonta a nyomozást, így az eddig a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen zajló büntetőeljárást mostantól a központi főügyészség Nyomozó Osztálya folytatja.
A döntés azért különösen érdekes, mert az ügy az elmúlt hetekben egyre magasabb rangú korábbi állami vezetők és politikusok nevét érintette. Az ügyészség ráadásul külön hangsúlyozta: a vizsgálat az ügy minden szálára kiterjed, függetlenül attól, hogy az kit vagy mely szervezeteket érint.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bárki ellen automatikusan új gyanúsítás következik. A Központi Nyomozó Főügyészség döntése azonban azt mutatja, hogy az ügy vizsgálata mostantól központi szinten folytatódik.
A Központi Nyomozó Főügyészség vette át az ügyet
Az ügyészség október 2-án jelentette be hivatalosan, hogy a nyomozásért felelős főügyészhelyettes saját hatáskörbe vonta az aranykonvoj-ügyet.
A döntést célszerűségi okokkal indokolták.
Ez is érdekelhet
Az eljárás tehát nem indult újra, és nem egy teljesen új büntetőügy kezdődött. Ugyanannak a nyomozásnak változott meg az eljáró szerve.
Az ügyet eddig a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vizsgálta, mostantól azonban a Központi Nyomozó Főügyészség Nyomozó Osztálya jár el.
Sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás miatt nyomoznak
Az ügyészség közlése szerint a büntetőeljárás sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntette miatt folyik.
A nyomozás középpontjában jelenleg már nem az áll, hogy az ukrán pénzszállítók által vitt pénz és arany bűncselekményből származott-e.
Ezt a szálat ugyanis a NAV korábban lezárta.
A vizsgálat most elsősorban arra koncentrál, hogy jogszerű volt-e a hét ukrán állampolgárral szembeni hatósági fellépés, milyen utasítások alapján hajtották végre az akciót, és pontosan kik vettek részt a döntések meghozatalában.
Márciusban csaptak le a pénzszállítókra
Az egész ügy egy március eleji akcióval kezdődött.
A Terrorelhárítási Központ emberei az M0-s autóút alacskai pihenőjénél állítottak meg két, Ukrajna felé tartó járművet.
A járművekben az ügyben nyilvánosságra került adatok szerint mintegy 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm befektetési aranyat szállítottak.
A hét ukrán állampolgárt elfogták, megbilincselték, a szemük látását akadályozó textíliát alkalmaztak, majd előállították őket.
A hatalmas összeg miatt az ügy azonnal országos politikai témává vált.
A pénzmosási ügyből végül nem lett pénzmosási ügy
A történet egyik legnagyobb fordulata augusztusban következett.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűncselekmény hiányában megszüntette az ukrán pénzszállítókkal szemben pénzmosás miatt indított nyomozást.
A NAV vizsgálatában arra jutottak, hogy a szállított készpénz és arany jogszerű bankközi ügylethez kapcsolódott.
A pénz és a nemesfémek a Raiffeisen Bank International és az ukrán Oschadbank közötti tranzakcióból származtak, az eredetet és a vételár megfizetését dokumentumokkal igazolták.
A hatóság szerint nem merült fel arra utaló adat, hogy a pénz vagy az arany bűncselekményből származott volna.
Ettől fordult meg teljesen az ügy iránya
Az eredeti gyanú eltűnésével egyre fontosabbá vált egy másik kérdés.
Ha a szállítmány jogszerű eredetű volt, akkor milyen büntetőeljárási indok alapján történt a hét ember elfogása és fogva tartása?
A nyomozó ügyészségnek pontosan ezt a döntési láncot kell feltárnia.
Ki kezdeményezte az akciót?
Milyen információk álltak a hatóságok rendelkezésére?
Ki adott utasítást arra, hogy a járműveket állítsák meg?
És rendelkezésre állt-e ehhez megfelelő törvényi alap?
A TEK korábbi vezetőjét már meggyanúsították
A nyomozás júniusban érte el az első igazán magas rangú szereplőt.
Gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját.
Az ügyészség hét rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének megalapozott gyanúját közölte vele.
Hajdu a gyanúsítás ellen panaszt tett, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és vallomást tett.
A gyanúsítás természetesen nem jelent bűnösséget. Arról egy későbbi büntetőeljárásban, vádemelés esetén bíróság dönthet.
Az ügyészség szerint Hajdu eligazítást tartott az akció előtt
A megalapozott gyanú szerint Hajdu március 4-én eligazítást tartott az aranykonvoj elleni műveletben részt vevő vezetők számára.
Az ügyészség állítása szerint ezen meghatározta, hogy az Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajna felé tartó, nagy mennyiségű valutát és aranyat szállító járműveket meg kell állítani és fel kell tartóztatni.
A gyanú szerint arra is utasítást adott, hogy az ukrán állampolgárokat bűncselekmény gyanújával fogják el, bilincseljék meg, és látást akadályozó textíliával állítsák elő.
A nyomozás egyik kulcskérdése azonban az lett: Hajdu kitől, milyen információ alapján jutott el eddig az utasításig?
Hajdu vallomásából újabb szereplők neve került elő
A volt TEK-főigazgató kihallgatási jegyzőkönyvéből később több részlet nyilvánosságra került.
Hajdu elmondása szerint Farkas Örs, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő akkori államtitkár kereste meg, és hívta egyeztetésre az Információs Hivatal épületébe.
A találkozón Hajdu szerint több állami és nemzetbiztonsági szereplő vett részt.
Ez egyre magasabb szintre vezette a nyomozók számára a döntési láncot.
Majd megszólalt Fürcht Pál
Szeptember végén az ügy újabb hatalmas fordulatot vett.
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője nyílt levélben tett rendkívül súlyos állításokat a történtekről.
Fürcht azt állította, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei már májusban arra a következtetésre jutottak: az aranykonvoj-ügyet politikai indíttatásból hozhatták létre.
Elmondása szerint erről akkori főügyészként jelentést tett a Legfőbb Ügyészség vezetőinek.
A volt főügyész ennél is tovább ment.
Fürcht szerint Orbán Viktor adta ki az eredeti feladatot
Fürcht Pál nyílt levelében azt állította, hogy a nyomozás akkori állása szerint Orbán Viktor akkori miniszterelnök március 3-án adott feladatot a titkosszolgálatnak arra, hogy két nappal később fogják el az ukrán pénzszállítókat.
Ez rendkívül súlyos állítás.
Fontos azonban pontosítani: ez jelenleg Fürcht Pál nyilvánosan megfogalmazott állítása, és nem az ügyészség által Orbán Viktorral szemben közölt gyanúsítás.
Orbán Viktor jelenleg nem nyilvánosan ismert gyanúsítottja az aranykonvoj-ügynek.
Fürcht állításának büntetőjogi jelentőségét éppen a mostani nyomozásnak kell tisztáznia.
A volt főügyész szerint az ügyészek már májusban jelentettek felfelé
Fürcht azt is állította, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség már hónapokkal korábban jelezte a Legfőbb Ügyészség irányába, mire jutott a bizonyítékok alapján.
A volt főügyész szerint a nyomozati anyagokból már akkor kirajzolódott egy olyan döntési lánc, amely messze túlmutathatott a helyszínen intézkedő rendőrökön és TEK-eseken.
Ez azért lényeges, mert az ügy egyik központi kérdése most már nem egyszerűen az, hogyan viselkedtek az intézkedő egységek.
Hanem az, hogy honnan érkezett maga a politikai vagy hatósági kezdeményezés.
A Fidesz visszautasította a történetnek ezt az értelmezését
A volt kormánypárt Fürcht állításaira reagálva ismét az ukrán szervezett bűnözés lehetőségét hangsúlyozta, és az állami szervekben szerintük szerepet játszó személyek felelősségének vizsgálatát sürgette.
Fürcht állításai és a Fidesz értelmezése tehát élesen szemben állnak egymással.
Ezért különösen fontos, hogy a büntetőeljárásban ne politikai nyilatkozatok, hanem dokumentumok, tanúvallomások és más bizonyítékok alapján állapítsák meg a történteket.
Az ukránok ügyvédje ennél is tovább menne
A hét ukrán állampolgárt képviselő Horváth Lóránt az elmúlt napokban többször is arról beszélt, hogy szerinte a bizonyítékok alapján elérkezett az idő Orbán Viktor szerepének büntetőeljárási vizsgálatára.
Horváth szerint Orbán gyanúsítottként történő kihallgatása lenne a nyomozás következő érdemi lépése.
Az ügyvéd korábban már Orbán, valamint más volt állami vezetők őrizetbe vételét és letartóztatásának indítványozását is kérte.
Ez azonban a sértettek jogi képviselőjének indítványa és álláspontja.
Az ügyészség ilyen intézkedést Orbán Viktorral szemben jelenleg nem jelentett be.
Az ügyészség azt sem árulja el, kihallgatják-e Orbánt
A vádhatóságot már közvetlenül is megkérdezték arról, tervezi-e Orbán Viktor kihallgatását.
Az ügyészség erre nem adott olyan választ, amelyből kiderülne, milyen konkrét nyomozati cselekményeket terveznek a volt miniszterelnökkel kapcsolatban.
Ez önmagában nem rendkívüli.
Folyamatban lévő nyomozásoknál az ügyészség rendszeresen nem közli előre, kit, mikor és milyen minőségben kíván meghallgatni.
A mostani hatáskörváltozás után azonban még nagyobb figyelem irányul arra, hogyan folytatódik a döntési lánc feltárása.
Mit jelent valójában, hogy a KNYF átvette a nyomozást?
A címben szereplő „legmagasabb szint” megfogalmazás egy fontos pontosítást igényel.
Az ügy nem került át a Legfőbb Ügyészségre, hanem a nyomozó ügyészségi szervezeten belül a Központi Nyomozó Főügyészség saját hatáskörébe került.
Ez ugyanakkor valóban központi szintű eljárást jelent.
A KNYF olyan kiemelt és különleges ügyekben jár el, amelyek gyakran magas rangú hivatalos személyeket, rendvédelmi vezetőket vagy más különleges hatáskörbe tartozó szereplőket érintenek.
Ezért a nyomozás átvétele komoly fejlemény, de nem szabad összekeverni azzal, mintha már megszületett volna valamilyen végleges ügyészségi következtetés.
A hivatalos indok: célszerűség
Az ügyészség egyelőre nem közölt olyan indoklást, amely szerint azért vették volna át az ügyet, mert egy meghatározott új politikus vagy vezető került a nyomozók látókörébe.
A hivatalos közlemény szerint az átvétel oka célszerűségi döntés volt.
Ezért abból, hogy az ügy a KNYF-hez került, önmagában nem lehet arra következtetni, hogy napokon belül újabb magas rangú gyanúsított lesz.
A döntés viszont lehetővé teszi, hogy a teljes ügyet egységesen, központi nyomozó ügyészségi irányítás alatt vizsgálják tovább.
Az ügyészség mondata azonban különösen erős
A hivatalos tájékoztatás egyik legfontosabb része talán ez:
a nyomozás minden szálra kiterjed, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint.
Egy olyan ügyben, amelyben már volt TEK-főigazgató, volt államtitkár, titkosszolgálati vezetők, ügyészségi szereplők és egy volt miniszterelnök neve is felmerült, ez különösen nagy súlyú mondat.
De továbbra sem név szerinti gyanúsítás.
Inkább annak jelzése, hogy az ügyészség saját közlése szerint nem kívánja lezárni a vizsgálatot egyetlen intézményi szinten sem, ha a bizonyítékok magasabbra vezetnek.
A nyomozásnak most a teljes parancsnoki láncot kell feltárnia
A legfontosabb kérdés az lehet, hogy pontosan hogyan jutottak el március 3. és 5. között az első információktól a látványos TEK-akcióig.
Ki rendelkezett a szállítmányról információval?
Ki minősítette azt bűncselekménygyanúsnak?
Milyen információt kapott a NAV?
Milyen szerepe volt a titkosszolgálatoknak?
Ki hívta össze az egyeztetéseket?
És végül ki hozta meg azt a döntést, amely után a hét ukrán állampolgárt elfogták?
Az időrend különösen fontos lehet
Fürcht állítása szerint Orbán március 3-án adott feladatot.
A következő napon már egyeztetés zajlott, március 5-én pedig végrehajtották az akciót.
Ha ezt az időrendet dokumentumokkal és vallomásokkal igazolni lehet, annak komoly jelentősége lehet a felelősségi lánc megállapításakor.
Ha viszont nem támasztják alá a bizonyítékok, akkor Fürcht állítása nem válik bizonyított büntetőjogi ténnyé.
Éppen ezért kulcsfontosságú, milyen iratok, telefonadatok, utasítások és tanúvallomások vannak az ügyészség birtokában.
Az ügy már messze nem az arany eredetéről szól
Ez talán a legnagyobb változás az elmúlt fél évben.
Márciusban még arról szóltak a hírek, honnan származhat a több tízmilliárd forintnyi valuta és arany.
Augusztusra a NAV arra jutott, hogy a vagyon jogszerű bankközi ügylethez kötődött.
Most pedig már azt vizsgálják, hogy maga a hatósági akció lehetett-e jogellenes, és kik viselhetnek ezért büntetőjogi felelősséget.
A történet fókusza tehát szinte teljesen megfordult.
A pénzszállítók sértetti pozícióba kerültek
Azok az emberek, akiket tavasszal bűncselekmény elkövetésének gyanújával fogtak el, a most folyó büntetőeljárásban sértettként jelennek meg.
Ez jól mutatja, milyen drámai fordulat történt az ügyben.
A pénzmosási gyanú megszűnt, miközben a hatósági fellépés jogszerűsége önálló büntetőeljárás tárgya lett.
Ennek egyik gyanúsítottja már a TEK volt vezetője.
Hajdu gyanúsítása lehet csak az első lépcső
Hogy lesznek-e további gyanúsítottak, azt egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni.
A büntetőeljárás logikája azonban az, hogy ha egy utasítás végrehajtójának felelősségét vizsgálják, akkor azt is meg kell vizsgálni, honnan származott az utasítás.
Ez még nem jelenti azt, hogy a felettes vagy politikai vezető automatikusan bűncselekményt követett el.
Egy politikai vagy kormányzati feladat kijelölése önmagában nem feltétlenül büntetendő.
A kérdés az, pontosan mire vonatkozott az utasítás, mit tudott az azt kiadó személy, és törvényes keretek között történt-e a végrehajtása.
Orbán neve ezért került a történet középpontjába
Fürcht Pál levelének megjelenéséig Orbán Viktor szerepe elsősorban politikai találgatásokban merült fel.
Egy korábbi főügyész nyilvános állítása azonban már sokkal komolyabb súlyt adott ennek a kérdésnek.
Fürcht ugyanis nem egyszerűen politikai véleményt mondott, hanem arra hivatkozott, hogy az általa vezetett ügyészség nyomozói milyen következtetésre jutottak az addig beszerzett bizonyítékok alapján.
Hogy ez a következtetés megáll-e, azt most a folytatódó nyomozásnak kell tisztáznia.
Őrizetbe vételről beszélni azonban jelenleg korai
Horváth Lóránt szerint Orbán gyanúsítása lehetne a következő érdemi lépés, korábban pedig őrizetbe vételét és letartóztatását is indítványozta.
Ez azonban nem ügyészségi döntés, hanem a sértettek jogi képviselőjének álláspontja.
Őrizetbe vételhez és különösen letartóztatáshoz önálló törvényi feltételek szükségesek.
Letartóztatást pedig bíróság rendelhet el.
Jelenleg Orbánnal szemben ilyen intézkedésről nincs nyilvános döntés.
A KNYF átvétele viszont új fejezetet nyit
A nyomozás most egy olyan ügyészségi szervhez került, amely országos jelentőségű és különösen érzékeny ügyek vizsgálatára is rendelkezik hatáskörrel.
A központi átvétel lehetővé teszi, hogy egy helyen kezeljék a rendvédelmi, titkosszolgálati, ügyészségi és esetleges politikai szálakat.
És éppen ez lehet a következő időszak legfontosabb kérdése.
Meddig vezet a döntési lánc?
Most már nem lehet egyszerűen egy TEK-akció hibájaként kezelni az ügyet
Az elmúlt hónapokban megjelent információk alapján az aranykonvoj története jóval nagyobb annál, mint hogy néhány TEK-es túl keményen intézkedett volna egy pihenőhelyen.
A nyomozásban államtitkári egyeztetések, titkosszolgálati információk, ügyészségi döntések és magas rangú rendvédelmi vezetők szerepe is felmerült.
Fürcht állítása pedig mindezt egészen az akkori miniszterelnök szintjéig vezeti.
Ezért vált különösen jelentőssé a KNYF mostani döntése.
A következő hetekben jöhetnek az igazán fontos lépések
Az ügyészség egyelőre nem árulta el, milyen konkrét nyomozati cselekmények következnek.
Nem tudni, kiket hallgatnak meg újabb tanúként, lesznek-e további gyanúsítások, és sor kerül-e korábbi kormányzati vezetők kihallgatására.
Az viszont biztos, hogy az ügyet nem zárták le, hanem éppen ellenkezőleg: központi hatáskörbe vonták, és az ügyészség deklaráltan minden szálat vizsgálni akar.
Az aranykonvoj-ügy tehát teljesen új szakaszba lépett
Márciusban még hét elfogott ukrán pénzszállítóról és hatalmas mennyiségű készpénzről szólt a történet.
Nyáron a TEK korábbi vezetője lett gyanúsított.
Augusztusban összeomlott a pénzmosási szál, miután a NAV bűncselekmény hiányában megszüntette azt.
Szeptember végén egy volt főügyész azt állította, hogy a nyomozók szerint az akkori miniszterelnök személyes utasítása is ott állhatott az akció kezdetén.
Most pedig a Központi Nyomozó Főügyészség magához vonta az egész eljárást.
Ez a mondat most mindenkinél fontosabb lehet: bárkit érinthet a vizsgálat
A KNYF közleménye talán tudatosan is nagyon egyértelműre sikerült.
A nyomozás minden szálára kiterjed, függetlenül attól, hogy kit és milyen szervezetet érint.
Ez nem ígéret arra, hogy bizonyos politikusokat meg fognak gyanúsítani.
Viszont egyértelmű jelzés arra, hogy a vádhatóság hivatalos álláspontja szerint a bizonyítékok által kijelölt iránytól nem szabad eltérni pusztán azért, mert az magasabb rangú szereplőkhöz vezet.
Most jöhet az aranykonvoj-ügy valódi nagy vizsgája
Az eddig nyilvánosságra került információk súlyosak, de még nagyon sok a tisztázatlan kérdés.
Fürcht állításait ellenőrizni kell.
Hajdu védekezését ugyanúgy vizsgálni kell.
A titkosszolgálati és kormányzati döntési láncot dokumentumokkal kell rekonstruálni.
És ha a bizonyítékok bárkinél bűncselekmény megalapozott gyanúját támasztják alá, annak személytől és korábbi tisztségtől függetlenül jogi következménye lehet.
Ugyanígy az is elképzelhető, hogy bizonyos nyilvánosan megfogalmazott állításokat a nyomozás végül nem tud bizonyítani.
A legnagyobb fordulat tehát nem egy újabb gyanúsítás – hanem az, hogy ki nyomoz tovább
Jelenleg ez a legfontosabb új fejlemény.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől a Központi Nyomozó Főügyészség Nyomozó Osztályához került az aranykonvoj-ügy.
A hivatalos indok a célszerűség.
A politikai és büntetőjogi háttér azonban közben hónapról hónapra egyre összetettebbé vált.
A TEK korábbi vezetőjének gyanúsítása, a pénzmosási nyomozás megszüntetése, Fürcht Pál rendkívül súlyos állításai és Orbán Viktor szerepének felvetése után most már valóban az a kérdés, meddig jut el a nyomozás a döntési lánc feltárásában.
Erre a választ mostantól a Központi Nyomozó Főügyészségnek kell megadnia.
Forrásellenőrzés: Központi Nyomozó Főügyészség, NAV, 24.hu, Telex, HVG, Fürcht Pál nyilvános levele, Horváth Lóránt nyilvános nyilatkozatai.