Most jött a hír: Megkezdődik Mészáros kiszorítása az bizniszből, nem is akárhogy!
Komoly változás készül a magyar állami építőipari megrendelések piacán. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról beszélt, hogy a következő hetekben olyan bejelentések érkezhetnek a korábbi kormányzathoz kötődő nagy építőipari szereplőkkel kapcsolatban, amelyeknek már konkrét jogi következményei is lehetnek.
A miniszter Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeinek nevét is megemlítette abban az összefüggésben, hogy a kormány át akarja alakítani az elmúlt években rendkívül koncentrálttá vált állami építőipari piacot.
Vitézy szerint vannak olyan korábbi közbeszerzések, amelyeknél súlyos szabálytalanság gyanúja merült fel, és ezekkel kapcsolatban a következő hetekben lépéseket tesznek.
Ha pedig egy eljárás végén valóban olyan jogsértést állapítanak meg, amely kizárási oknak minősül, az érintett vállalatok akár egy időre el is veszíthetik a lehetőséget arra, hogy újabb állami közbeszerzéseken induljanak.
Vitézy Dávid: a következő hetekben lépni fognak
A közlekedési és beruházási miniszter a Della című gazdasági műsorban beszélt arról, hogy már vizsgálják a korábbi nagy állami beruházások egy részét.
Ez is érdekelhet
Vitézy úgy fogalmazott, hogy a korábbi kormányzathoz kötődő szereplők között van olyan, akinél a korábbi közbeszerzéseknél súlyos szabálytalanságra utaló gyanút látnak.
A miniszter azt is jelezte, hogy ezekben az ügyekben nem évekkel később, hanem már a következő hetekben konkrét lépések várhatók.
Ez azért lehet rendkívül fontos, mert az elmúlt másfél évtizedben ugyanazok a nagyvállalati csoportok rendre megjelentek a legnagyobb állami út-, vasút- és infrastruktúra-beruházások kivitelezői között.
Mészáros Lőrinc és Szíjj László neve is előkerült
A magyar építőipar állami megrendeléseinek piacán az elmúlt években különösen nagy szerepet játszottak a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó cégek.
Autópályák, vasútépítések, hidak, vízügyi projektek és más nagyberuházások során is rendszeresen találkozhattunk ezekkel a vállalatokkal.
Vitézy most arról beszélt, hogy a kormány célja egy sokkal versengőbb piac kialakítása.
Ennek egyik része, hogy a kisebb hazai építőipari cégek könnyebben juthassanak állami munkákhoz. A másik pedig az, hogy bizonyos feladatokat maga az állam végezzen el, ne minden esetben külső fővállalkozókra bízza őket.
Ez még nem jelenti, hogy Mészáros cégeit már kizárták
Itt van azonban egy nagyon fontos különbség.
Jelenleg nincs nyilvánosan ismert végleges döntés arról, hogy Mészáros Lőrinc valamely cége automatikusan ki lenne tiltva minden állami közbeszerzésből.
Vitézy vizsgálatokról, gyanúról és közelgő intézkedésekről beszélt.
Egy közbeszerzési kizárásnak jogszabályi feltételei vannak, és az érintett cégeknek is vannak jogorvoslati lehetőségeik.
Vagyis a miniszter bejelentése egy folyamat kezdetét jelezheti, nem annak végét.
Ha viszont beigazolódik a gyanú, annak már súlyos következménye lehet
A közbeszerzési rendszerben bizonyos jogsértések vagy súlyos szakmai szabálytalanságok valóban oda vezethetnek, hogy egy vállalat meghatározott ideig nem indulhat egyes közbeszerzési eljárásokban.
Ez már egészen más nagyságrendű következmény lenne annál, mint amikor egy cég egyszerűen elveszít egy tendert.
Egy olyan vállalat számára, amely bevételeinek jelentős részét állami vagy állami hátterű beruházásokból szerzi, az új közbeszerzésektől való kizárás nagyon komoly üzleti problémát okozhat.
Éppen ezért lehet különösen jelentős, hogy Vitézy már jogi következményeket emleget.
Az állam közben saját építőipari kapacitást kezd kiépíteni
A történet másik fontos része talán még nagyobb változást hozhat hosszabb távon.
A Magyar Közút Zrt. saját építőipari kapacitásainak bővítésére készül.
Vitézy szerint már zajlanak az egyeztetések arról, hogyan tudna az állami vállalat több munkát saját maga elvégezni.
Elsősorban kisebb útfelújításokról és olyan karbantartási munkákról lehet szó, amelyeket jelenleg rendszeresen külső kivitelezőkre bíznak.
Ha ez a modell működik, az állam bizonyos beruházásoknál egyszerűen kevesebb munkát fog kiadni a nagy magánvállalatoknak.
Ez önmagában is csökkentheti a nagy fővállalkozók szerepét
Eddig sok állami beruházásnál gyakorlatilag elkerülhetetlen volt, hogy valamelyik nagy hazai építőipari cég legyen a fővállalkozó.
Ennek egyik oka az volt, hogy csak néhány vállalat rendelkezett egyszerre megfelelő referenciákkal, gépparkkal, pénzügyi háttérrel és személyzettel a hatalmas munkák elvégzéséhez.
Ha azonban az állam újra jelentős saját kapacitást épít fel, egyes kisebb és közepes munkáknál nem lesz szükség külső nagyvállalkozóra.
Ez pedig közvetlenül csökkentheti azoknak a cégeknek a piacát, amelyek az elmúlt években szinte állandó szereplői voltak az állami infrastruktúra-fejlesztéseknek.
A kisebb magyar cégek előtt is megnyitnák a piacot
Vitézy szerint a változás nem kizárólag arról szól, hogy több munkát végezzen az állam.
A minisztérium azt is szeretné elérni, hogy kisebb és közepes magyar építőipari cégek nagyobb eséllyel indulhassanak közbeszerzéseken.
Az elmúlt években sok vállalkozás számára már a kiírások referenciafeltételei is szinte teljesíthetetlenek voltak.
Ha például egy útépítési tenderen csak olyan vállalkozás indulhatott, amely korábban már hasonlóan hatalmas beruházást végzett, akkor automatikusan ugyanaz a néhány nagyvállalat került helyzetbe.
Vitézy ezen is változtatna
A miniszter szerint a jövőben nem minden esetben a lehető legszigorúbb referenciafeltételeket írják majd elő.
Ezzel szélesebb kör számára nyílhat meg a verseny.
Ez nem azt jelenti, hogy szakmai tapasztalat nélkül bárki autópályát építhetne.
A cél inkább az, hogy ahol nem indokolt a rendkívül magas belépési küszöb, ott ne használjanak olyan feltételeket, amelyek már a pályázat megnyitása előtt néhány óriáscégre szűkítik a mezőnyt.
A kormány szerint több verseny alacsonyabb árakat hozhat
A logika egyszerű.
Ha egy tenderen két-három vállalkozás helyett tíz cég képes valódi ajánlatot tenni, nagyobb az esélye annak, hogy a szereplők egymás alá kínálnak.
A verseny erősödése így elméletileg mérsékelheti az állami beruházások árát is.
Persze ez nem automatikus: az építőanyagok ára, a bérek, a gépköltségek és az adott projekt műszaki tartalma ugyanúgy meghatározza a végösszeget.
De a szélesebb verseny legalább csökkentheti annak veszélyét, hogy néhány szereplő uralja az egész piacot.
Az elmúlt években elképesztően koncentrálttá vált az állami építőipar
Mészáros Lőrinc, Szíjj László és néhány további nagyvállalkozó érdekeltségei az előző kormányok alatt rendkívül jelentős állami megrendelésállományt építettek ki.
A magyar infrastruktúra-fejlesztések több fontos területén kialakult egy szűk vállalkozói kör, amely újra és újra megjelent a több tíz- vagy akár százmilliárdos közbeszerzéseken.
Ez önmagában nem bizonyítja, hogy ezek a tenderek jogellenesek lettek volna.
Az viszont gazdasági szempontból valódi probléma lehet, ha egy piac annyira koncentrálódik, hogy új vállalkozásoknak gyakorlatilag nincs lehetőségük belépni.
Most ennek akar véget vetni az új rendszer
Vitézy nyilatkozatából három különböző irány rajzolódik ki.
Az egyik a korábbi közbeszerzések jogi felülvizsgálata.
A második az állami kivitelezési kapacitások megerősítése.
A harmadik pedig a közbeszerzések megnyitása több kisebb és közepes vállalkozás előtt.
Ha mindhárom egyszerre megvalósul, az valóban alapvetően megváltoztathatja azt az üzleti környezetet, amelyben a legnagyobb NER-es építőipari csoportok az elmúlt években működtek.
A Magyar Közút lehet az egyik kulcsszereplő
Az állami cég szerepe eddig elsősorban a közúthálózat üzemeltetése és fenntartása volt.
Most azonban a tervek szerint nagyobb kivitelezési képességet is építhetnek köré.
Ez gépek, szakemberek és szervezeti kapacitás bővítését jelentheti.
A kisebb útfelújításoknál így bizonyos esetekben már nem külön közbeszerzésen választanának egy külső kivitelezőt, hanem maga a Magyar Közút végezné el a munkát.
Vitézy szerint erről már konkrét egyeztetések zajlanak.
A nagy beruházásokat persze továbbra sem lehet házon belül megoldani
Egy több száz kilométeres autópálya, egy Duna-híd vagy egy teljes vasútvonal átépítése természetesen olyan volumenű munka, amelyhez továbbra is komoly külső építőipari kapacitás kell.
A cél nem az, hogy az állam minden markológépet és betonkeverőt saját tulajdonban tartson.
Vitézy nyilatkozata inkább arról szól, hogy legyen valódi választási lehetőség.
Bizonyos munkát az állam megcsinálhat saját maga, más projektekre kisebb cégek pályázhatnak, a legnagyobb beruházásokért pedig több hazai és külföldi szereplő versenyezhet.
Külföldi építőipari cégeket is várnak
A kormány nem kizárólag magyar vállalkozásokban gondolkodik.
Vitézy szerint a nagy külföldi építőipari cégek előtt is nyitva kell állnia a magyar közbeszerzési piacnak.
Ez szintén növelheti a versenyt.
Ha egy több százmilliárdos beruházásra német, osztrák, francia, spanyol vagy más európai nagyvállalatok is érdemben ajánlatot tudnak tenni, a magyar fővállalkozóknak jóval keményebb árversennyel kell számolniuk.
Mészárosnak tehát több irányból is szűkülhet a mozgástere
Egyrészt kevesebb munka kerülhet magáncégekhez, ha a Magyar Közút maga kezd el több feladatot elvégezni.
Másrészt több magyar középvállalat jelenhet meg a tendereken.
Harmadrészt külföldi versenytársak előtt is nyitnák a piacot.
És mindehhez most hozzájön az is, hogy Vitézy szerint bizonyos korábbi közbeszerzésekkel kapcsolatban hamarosan jogi lépések következhetnek.
Ezek együtt már valóban teljesen más üzleti környezetet teremthetnek a korábbi évekhez képest.
A következő hetek döntőek lehetnek
A miniszter egyelőre nem részletezte, pontosan mely vállalatok mely közbeszerzéseinél találtak problémát.
Arról sem beszélt részletesen, milyen konkrét jogi eljárásokat indítanak.
Annyit mondott, hogy súlyos szabálytalanságra utaló gyanút látnak, és hamarosan lépni fognak.
Ezért most minden azon múlik, milyen dokumentumokat és bizonyítékokat mutatnak majd be.
Ha valóban olyan szabálytalanságokat tárnak fel, amelyek közbeszerzési kizárást alapoznak meg, annak komoly piaci következményei lehetnek.
Ha nincs bizonyíték, politikai bejelentés marad
A másik lehetőség természetesen az, hogy a vizsgálatok nem jutnak el olyan jogi megállapításig, amely érdemi szankcióval jár.
Ebben az esetben önmagában egy miniszteri nyilatkozat nem elegendő ahhoz, hogy egy vállalatot kizárjanak az állami tenderekről.
A közbeszerzési szabályoknak, hatósági eljárásoknak és adott esetben a bírósági jogorvoslatnak is végig kell mennie.
Ezért a következő hetekben nem az lesz a legfontosabb, milyen erős mondat hangzik el, hanem az, hogy milyen konkrét jogi dokumentum kerül mögé.
Közben több százmilliárddal nőhet Vitézy minisztériumának mozgástere
A Della-interjú másik nagy híre a 2027-es fejlesztési keret volt.
A közlekedési és beruházási tárca a jelenlegi várakozások szerint több százmilliárd forinttal nagyobb mozgástérhez juthat jövőre.
Ennek jelentős része az uniós források beérkezéséből származhat.
A pénz legfontosabb célterülete a vasút fejlesztése lehet.
Ez azért különösen érdekes, mert az elmúlt években több vasúti rekonstrukciót és fejlesztést pénzhiány miatt elhalasztottak vagy lelassítottak.
Három óriási közúti projektet visznek tovább
A közúti beruházásoknál Vitézy három olyan nagy projektet nevezett meg, amelyek lényegében elviszik a következő évi útfejlesztési keret jelentős részét.
Be kell fejezni a mohácsi Duna-hidat, tovább építik az M49-es gyorsforgalmi utat a román határ irányába, és folytatódik az M1-es autópálya felújítása is.
A mohácsi hídnál Vitézy egyértelműen fogalmazott: a már elkezdett beruházást nem lehet félbehagyni és torzóként otthagyni.
Ezek tehát olyan projektek, amelyek akkor is jelentős forrást igényelnek, ha közben az új kormány más beruházásokat felülvizsgál.
A vasút lehet 2027 egyik nagy nyertese
Vitézy közlekedéspolitikájának egyik visszatérő eleme a vasút fejlesztése.
A miniszter szerint az uniós pénzek beérkezésével jelentősen több forrás kerülhet a vasúti infrastruktúrába.
Ez pályafelújításokat, állomási fejlesztéseket, biztosítóberendezéseket és más, régóta halogatott beruházásokat jelenthet.
A pontos projektlista a 2027-es költségvetés véglegesítésekor válhat világossá.
2027-ben közben keményen le kell faragni a hiányt
Van azonban egy komoly korlát.
Vitézy szerint a 2026-os költségvetési hiány várhatóan közelebb lesz a GDP 7,5 százalékához, mint a 7 százalékhoz.
Ez rendkívül magas szint.
A következő évben ezért jelentős költségvetési konszolidációra készülnek.
A miniszter szerint azon dolgoznak, hogy a 2027-es deficit inkább 5 százalékhoz legyen közel, mint 6 százalékhoz.
Ez komoly egyensúlyozás lesz
A kormánynak egyszerre kell új beruházásokat finanszíroznia, teljesítenie saját programjának vállalásait és közben több százmilliárd forinttal javítania a költségvetés egyenlegét.
Magyar Péter miniszterelnök célja Vitézy szerint az, hogy a Tisza programjából minél több elem bekerüljön a 2027-es költségvetésbe úgy, hogy közben folytatódjon az államháztartás stabilizálása.
Ez azt is jelenti, hogy nem minden korábban megígért beruházás férhet bele egyszerre.
A kormányzati prioritások kiválasztása ezért az ősz egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladata lesz.
Október végén már láthatjuk a fő számokat
A 2027-es költségvetés még nincs kész.
A kormány több körben tárgyalja a tervezetet, majd október végén kerülhet a Költségvetési Tanács elé.
Vitézy szerint nagyjából ekkor válhatnak nyilvánossá a legfontosabb számok is.
A parlament várhatóan decemberben szavaz majd a javaslatról.
Addig tehát még a hiánycél és az egyes minisztériumi keretek is változhatnak.
Budapesten is teljesen átalakul a közlekedésszervezés
A miniszter a főváros és a kormány között létrejött megállapodásról is új részleteket mondott.
A BKK alapjain működő, kibővített közlekedésszervező társaság új igazgatóságot kap.
A testületbe fele-fele arányban delegál majd tagokat Budapest és az állam.
Az új igazgatóság választja ki a vállalat vezérigazgatóját is.
Ez jelentős változás, hiszen a fővárosi és az állami közlekedési rendszerek a jövőben sokkal szorosabban kapcsolódhatnak egymáshoz.
A jegyárakat is egységesítenék
Vitézy szerint a tervezett tarifareform következtében lesznek olyan utazások, amelyek olcsóbbá válnak, míg más díjak emelkedhetnek.
A cél egy egyszerűbb, egységesebb rendszer kialakítása.
Az elképzelés szerint kevésbé válna szét a budapesti, elővárosi és országos közösségi közlekedés tarifarendszere.
Ennek pontos részletei azonban még kidolgozás alatt állnak.
A Budapest–Belgrád vasút is elindulhat
Vitézy a sokat vitatott Budapest–Belgrád vasútvonalról is beszélt.
A tervek szerint két lépcsőben indulhat meg a személyszállítás.
Ha minden szükséges engedélyhez és biztonsági dokumentumhoz megérkezik az írásos jóváhagyás, néhány héten belül elindulhatnak a belföldi személyvonatok.
A nemzetközi közlekedés pedig decemberben, az éves vasúti menetrendváltással kezdődhet.
De a legnagyobb üzleti változás mégis az építőiparban jöhet
Az interjúból egyértelműen az rajzolódik ki, hogy a kormány nem egyszerűen lecserél néhány projektet.
Az egész állami beruházási piac működését akarják átalakítani.
Nagyobb állami kivitelezési kapacitás, több kis- és közepes vállalkozó, több külföldi versenytárs, lazább indokolatlan referenciafeltételek és a korábbi közbeszerzések szigorúbb jogi ellenőrzése.
Ez együtt valóban komoly kihívást jelenthet azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek korábban rendkívül erős pozíciót építettek ki.
Mészáros Lőrinc üzleti birodalma természetesen nem csak építőiparból áll
A „kiszorítás” kifejezést ezért érdemes pontosan érteni.
Mészáros Lőrinc érdekeltségei az energetikától a pénzügyi szolgáltatásokon és turizmuson át az agráriumig számos ágazatban jelen vannak.
Vitézy most kifejezetten az állami építőipari és közbeszerzési piacról beszélt.
Nem arról, hogy a kormány általánosságban megtiltaná Mészáros vállalkozásainak működését.
A lehetséges jogi következmények is konkrét cégekhez és konkrét közbeszerzési ügyekhez kötődhetnek.
Az igazi kérdés most az, milyen szabálytalanságokat találtak
A miniszter bejelentésének legerősebb része egyelőre szándék és előzetes információ.
Vitézy azt mondta, látnak olyan súlyos szabálytalanságra utaló gyanút, amely miatt hamarosan lépnek.
De a részleteket még nem hozták nyilvánosságra.
Nem tudjuk pontosan, mely beruházásokról, mely vállalatokról, milyen szerződésekről és milyen állítólagos jogsértésekről van szó.
Amikor ezek a dokumentumok megjelennek, akkor lehet majd megítélni, mekkora lehet az ügy valódi súlya.
Ha igazolódnak a gyanúk, az teljesen átrendezheti a piacot
Ha egy vagy több nagyvállalatot valóban kizárnának állami közbeszerzésekből, annak hatása nem állna meg az érintett cégeknél.
Óriási megrendelésállomány válhatna elérhetővé más magyar és külföldi építőipari vállalkozások számára.
Új konzorciumok alakulhatnának, erősödhetnének közepes cégek, és külföldi szereplők is nagyobb súllyal jelenhetnének meg Magyarországon.
Ez hosszabb távon az egész hazai építőipari erőviszonyokat átírhatná.
Ha pedig nem lesz jogi kizárás, a változás akkor is elkezdődhet
Ehhez ugyanis még csak büntetés sem feltétlenül szükséges.
Ha az állam több munkát saját maga végez, és a tendereket tudatosan több szereplő számára nyitja meg, a korábbi piaci részesedések már ettől csökkenhetnek.
Vagyis Mészáros és Szíjj érdekeltségeinek állami építőipari súlya akkor is mérséklődhet, ha végül egyetlen vállalatot sem zárnak ki jogi úton.
Ez teszi igazán jelentőssé Vitézy mostani bejelentését.
A régi modell láthatóan véget érhet
Az elmúlt évek rendszerében néhány óriásvállalat rendkívüli mértékben megerősödött az állami infrastrukturális beruházásokon.
Vitézy most egy olyan modellt vázolt fel, amelynek éppen az ellenkezője a célja.
Kevesebb koncentráció, több pályázó, nagyobb állami saját kapacitás és erősebb jogi kontroll.
Hogy ebből mennyi valósul meg, azt természetesen csak a következő hónapok közbeszerzései és konkrét hatósági lépései mutatják meg.
A következő hetekben jöhet az igazán nagy bejelentés
Most tehát még csak az első figyelmeztető lövés dördült el.
Vitézy Dávid nyilvánosan kimondta, hogy bizonyos korábbi nagyvállalati közbeszerzéseknél olyan súlyos problémák gyanúját látják, amelyek miatt jogi következményekkel járó intézkedések jöhetnek.
Ehhez párhuzamosan elkezdik erősíteni a Magyar Közút saját kivitelezési képességét, és könnyebbé tennék a kisebb magyar cégek indulását az állami tendereken.
Az elmúlt évek egyik legerősebb építőipari üzleti modellje ezzel valóban komoly kihívás elé kerülhet.
Mészáros kiszorítása? A folyamat elkezdődhetett, az eredmény még nincs eldöntve
A címben szereplő fordulat tehát nem azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinc vállalatai holnaptól egyetlen állami munkára sem pályázhatnak.
Arról van szó, hogy a kormány tudatosan csökkentené a korábbi nagy fővállalkozók dominanciáját, miközben egyes régi közbeszerzéseknél már olyan gyanúkat vizsgálnak, amelyek később konkrét kizáráshoz is vezethetnek.
Ez már önmagában jelentős fordulat.
Mert ha az állam több munkát vesz saját kézbe, a kisebb cégek előtt megnyitja a tendereket, külföldi versenyt hoz be, és közben valóban szankcionálja a bizonyított közbeszerzési visszaéléseket, akkor az a magyar építőipar elmúlt másfél évtizedének egyik legnagyobb átrendeződését indíthatja el.
Vitézy pedig azt ígéri: nem kell sokáig várni arra, hogy kiderüljön, kiket érintenek az első komoly jogi lépések.
Forrásellenőrzés: 24.hu Della, Vitézy Dávid nyilvános nyilatkozata.