Hatalmas hír érkezett az élelmiszerárakról! Ez mindenkit érinteni fog!
Ritkán érkezik olyan inflációs adat, amelynél a vásárlók számára az egyik legfontosabb rész nem az, hogy mennyivel drágult az élet, hanem az, hogy az élelmiszerek ára összességében ismét lefelé mozdult. A friss szeptemberi adatokból pedig most pontosan ez rajzolódik ki.
A fogyasztói árak 2026 szeptemberében átlagosan 1,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, augusztushoz képest pedig 0,2 százalékos emelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. A nagy átlag mögött azonban egészen más történet bontakozik ki az élelmiszereknél.
Az élelmiszerek ára éves összevetésben 1,3 százalékkal csökkent, ha pedig a vendéglátási szolgáltatásokat kivesszük a számításból, már 4,6 százalékos árcsökkenésről beszélhetünk. Ráadásul nemcsak az egy évvel korábbi szinthez képest látszik a változás: augusztusról szeptemberre is újabb, 0,1 százalékos csökkenést mértek az élelmiszereknél, vendéglátás nélkül pedig 0,3 százalékot.
Ez azért különösen fontos, mert az élelmiszer az a kiadási kategória, amellyel gyakorlatilag minden háztartás nap mint nap találkozik. Lehet halogatni egy új televízió, egy bútor vagy akár egy autó megvásárlását, de kenyeret, húst, tejet és más alapvető termékeket rendszeresen kell venni. Éppen ezért az élelmiszerárak változása sokkal közvetlenebbül érzékelhető a családi költségvetésekben, mint számos más statisztikai tételé.
A nagy szám mögött most egészen érdekes folyamat zajlik
Első pillantásra akár ellentmondásosnak is tűnhet a szeptemberi adat. Az éves infláció az augusztusi 1,3 százalékról 1,6 százalékra gyorsult, vagyis összességében valamivel erősebb lett az áremelkedés. Eközben az élelmiszerek tovább olcsóbbodtak.
Ez is érdekelhet
A magyarázat egyszerű: az infláció nem kizárólag az élelmiszerekből áll. A statisztikai kosárban rengeteg termék és szolgáltatás szerepel, és ezek ára nagyon eltérően változhat.
Szeptemberben például a szolgáltatások éves alapon 4,9 százalékkal drágultak, a dohányáruk ára 4,2 százalékkal emelkedett. A háztartási energia esetében ugyanakkor az éves összevetés 4 százalékos árcsökkenést mutatott.
Vagyis miközben a bolti bevásárlások egy részénél kedvezőbb árakkal találkozhatnak a vásárlók, más kiadási területeken továbbra is jelentős drágulás tapasztalható. Ez az oka annak is, hogy egyetlen inflációs szám önmagában nem mondja meg, hogy egy adott család pontosan mennyivel költ többet vagy kevesebbet.
Az élelmiszereknél már a vendéglátás húzza felfelé az átlagot
Különösen beszédes az a különbség, amely az összes élelmiszerre számolt és a vendéglátás nélküli adat között látható.
Ha mindent együtt vizsgálunk, az élelmiszerek éves árcsökkenése 1,3 százalék. Ha viszont a vendéglátási szolgáltatásokat kivesszük, 4,6 százalékos csökkenést kapunk.
Ez jelentős különbség. Magyarán a klasszikus bolti élelmiszerek árainál sokkal erősebb lefelé tartó folyamat látható, mint amit a szélesebb élelmiszer-kategória első ránézésre mutat.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden egyes termék olcsóbb lett. Az inflációs statisztika átlagot mutat: miközben bizonyos termékek ára csökkenhet, másoké változatlan maradhat vagy akár emelkedhet is. Egy család saját bevásárlókosara ezért egészen más képet mutathat attól függően, hogy milyen termékeket vásárol rendszeresen.
A lényeg azonban most az, hogy a teljes élelmiszer-kategória árszintje éves összevetésben lefelé mozdult, és ez már nem pusztán néhány kiragadott akció vagy néhány olcsóbb termék története.
Egy hónap alatt is folytatódott a csökkenés
Az éves adat mellett legalább ennyire érdekes, mi történt közvetlenül augusztus és szeptember között.
A fogyasztói árak összességében 0,2 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt. Az élelmiszerek ára viszont 0,1 százalékkal csökkent, vendéglátás nélkül pedig 0,3 százalékos mérséklődést mértek.
Ez azért fontos, mert az éves adatot sokszor úgynevezett bázishatások is erősen befolyásolhatják. Ha azt látjuk, hogy egymást követő hónapok között is lefelé mozdulnak az élelmiszerárak, az közvetlenebb képet ad arról, mi történik éppen a piacon.
A szeptemberi szám tehát nem egyszerűen azt jelzi, hogy az élelmiszerek olcsóbbak voltak, mint egy évvel korábban. Augusztus után szeptemberben is további enyhe árcsökkenés történt.
Az üzemanyag kavarta meg igazán a szeptemberi adatokat
Van azonban egy tétel, amely nélkül a szeptemberi inflációs kép egészen másként festene: az üzemanyag.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a járműüzemanyagok ára mindössze egy hónap alatt 5,9 százalékkal emelkedett. Az elemző számítása szerint ez önmagában mintegy 0,4 százalékponttal növelte a havi inflációt.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a teljes havi infláció végül csak 0,2 százalék lett.
Fontos pontosan értelmezni ezt az állítást: nem arról van szó, hogy szó szerint minden más termék olcsóbb lett. Hanem arról, hogy az üzemanyagok erős áremelkedésével szemben a fogyasztói kosár többi részében jelentkező változások összesített hatása lefelé húzta a havi inflációt.
Magyarán az üzemanyagok nélkül a szeptemberi havi árfolyamat jóval kedvezőbb képet mutatott volna.
A szolgáltatásoknál egészen más a helyzet
Miközben az élelmiszereknél csökkenésről beszélhetünk, a szolgáltatások továbbra is jóval gyorsabban drágulnak az általános inflációnál.
Éves összevetésben 4,9 százalékos emelkedést mért a KSH ebben a kategóriában. Ez azt mutatja, hogy az infláció szerkezete látványosan átalakult: a korábbi nagy élelmiszerár-emelkedések helyett most sokkal inkább más területeken maradt fenn erősebb drágulás.
Havi összevetésben azonban itt is jött egy kedvező fordulat. Augusztushoz képest a szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal csökkent.
Ez ismét jól mutatja, miért érdemes egyszerre nézni az éves és a havi adatokat. Éves szinten egy kategória még komoly drágulást mutathat, miközben a legfrissebb hónapokban már megállt vagy éppen megfordult az emelkedés.
Az augusztusi 1,3 százalék után 1,6 százalék lett az infláció
Az általános infláció tehát valamelyest gyorsult. Augusztusban még 1,3 százalékos éves fogyasztóiár-emelkedést mértek, szeptemberben már 1,6 százalékot.
Ez 0,3 százalékpontos növekedés, de az infláció szintje így is alacsony maradt az elmúlt években Magyarországon látott jóval magasabb értékekhez képest.
A szeptemberi 1,6 százalék az MNB 3 százalékos középtávú inflációs célja alatt van. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy minden ár visszatért egy korábbi, alacsonyabb szintre. Az infláció ugyanis az árak változásának ütemét mutatja, nem pedig azt, hogy az árszint megegyezik-e a néhány évvel ezelőttivel.
Ez az egyik legfontosabb különbség, amelyet érdemes észben tartani. Ha egy termék korábban jelentősen megdrágult, majd az ára egy évig alig változik, attól még nem kerül vissza automatikusan a régi árára. Az élelmiszereknél most azért érdekesebb a helyzet, mert itt már nem pusztán a drágulás lassulásáról, hanem tényleges éves árcsökkenésről beszélhetünk.
Most már az árrésstop jövője is komolyan terítékre került
A kedvezőbb inflációs környezetnek politikai és gazdaságpolitikai következménye is lehet. Magyar Péter október elején Kisvárdán arról beszélt, hogy az alacsony infláció és az elmúlt hónapokban csökkenő élelmiszerárak miatt meg kell fontolni az árrésstop kivezetését.
Ez egyelőre nem jelenti automatikusan az intézkedés megszüntetését. A felvetés és egy tényleges kormányzati döntés között komoly különbség van: a szabályozás addig marad érvényben, amíg annak módosításáról vagy megszüntetéséről hivatalos döntés nem születik.
Az azonban már önmagában fontos változás, hogy az árrésstop kivezetése ismét komolyan felmerült. Az intézkedés eredeti logikája az volt, hogy egyes termékeknél korlátozza a kereskedők által alkalmazható árrést, ezzel mérsékelve a fogyasztói árakat.
A kérdés most az, hogy egy olyan időszakban, amikor az élelmiszerek ára éves és havi összevetésben is csökken, szükség van-e még ugyanilyen formában erre a beavatkozásra.
A kereskedők szerint most lehetne visszaengedni a valódi árversenyt
Az Országos Kereskedelmi Szövetség már korábban is az árrésstop kivezetése mellett érvelt, a mostani áradatok pedig újabb muníciót adhatnak ehhez az állásponthoz.
A kereskedelmi érdekképviselet szerint a jelenlegi, csökkenő élelmiszerárak mellett kedvező alkalom nyílhat a szabályozás megszüntetésére. Álláspontjuk szerint egy ilyen lépés nem feltétlenül okozna jelentős áremelkedést, miközben ismét nagyobb teret kaphatna a boltok közötti verseny.
Ennek egyik érdekes következménye az akciók visszatérése vagy erősödése lehetne. Az árrésszabályozás mellett ugyanis a kereskedők mozgástere is megváltozik. Ha a szabályozást kivezetik, elméletileg ismét több lehetőség nyílhat arra, hogy az üzletláncok saját kedvezményekkel, időszakos árleszállításokkal és egyéb promóciókkal próbálják egymástól elcsábítani a vásárlókat.
Ez természetesen nem garancia arra, hogy minden termék olcsóbb lesz. A tényleges árakat a beszerzési költségek, az energiaárak, a bérek, a forint árfolyama, a beszállítói árak és a kereskedők közötti verseny egyszerre alakítják.
A vásárlóknak most ez a legfontosabb
A szeptemberi adatokból tehát két, elsőre egymással ellentétesnek látszó üzenet olvasható ki. Az általános infláció 1,3 százalékról 1,6 százalékra gyorsult, vagyis az összesített mutató rosszabb lett. Ugyanakkor az egyik legfontosabb mindennapi kiadási kategóriában, az élelmiszereknél továbbra is árcsökkenés látható.
Éves alapon 1,3 százalékkal lettek olcsóbbak az élelmiszerek, a vendéglátás nélkül pedig már 4,6 százalékos a mérséklődés. Egyetlen hónap alatt is további 0,1 százalékkal csökkent az élelmiszerek átlagos ára, vendéglátás nélkül 0,3 százalékkal.
Mindeközben az üzemanyagok egy hónap alatt 5,9 százalékkal drágultak, ami jelentősen felfelé húzta a teljes inflációs adatot. Vagyis a szeptemberi 1,6 százalékos éves és 0,2 százalékos havi infláció mögött nagyon eltérő folyamatok zajlanak.
Az igazi kérdés most már az, mennyire tartós az élelmiszereknél kialakult trend. Ha a következő hónapokban is fennmarad az árcsökkenés, az nemcsak a családok pénztárcáján válhat egyre jobban érezhetővé, hanem az árrésstop jövőjéről szóló vitát is alapvetően átírhatja.
A következő hónapok dönthetik el, valódi fordulat történt-e
Egyetlen havi adatból még nem érdemes végleges következtetést levonni, de a szeptemberi számokat nehéz figyelmen kívül hagyni. Az élelmiszerárak nem egyszerűen lassabban emelkednek: összességében már alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, és a havi adatokban is további mérséklődés látszik.
A vásárlóknak ugyanakkor érdemes továbbra is termékenként figyelniük az árakat, hiszen az átlagos árcsökkenés nem jelenti azt, hogy minden bevásárlókosár ugyanannyival olcsóbb lett. Aki más típusú termékeket vásárol, egészen eltérő változást érzékelhet a kasszánál.
Mégis, a mostani statisztika az elmúlt időszak egyik legfontosabb fogyasztói híre: miközben a teljes infláció kissé gyorsult, az élelmiszerek ára tovább csökkent. Ha ez a folyamat kitart, annak hatását előbb-utóbb egyre több háztartás érezheti meg a mindennapi bevásárlások során.
Forrásellenőrzés: KSH, Telex, ING Bank, Országos Kereskedelmi Szövetség.