Rendkívüli bejelentés érkezett: nagy változás jöhet a fűtésben és a rezsiben
Nagy változás készül Európában, amely néhány éven belül a magyar háztartások fűtési költségeit és az autósok kiadásait is átalakíthatja. Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere ugyanis már nemcsak a nagy ipari szereplők szén-dioxid-kibocsátására koncentrál: az épületek fűtéséhez és a közúti közlekedéshez felhasznált fosszilis energiahordozók is bekerülnek a rendszerbe.
A magyar családok szempontjából ez elsősorban azért fontos, mert a földgáz, a benzin és a dízel költségeiben egy új elem jelenhet meg. Vagyis a változás éppen azokat a kiadásokat érintheti, amelyekből egy átlagos háztartásban ma is komoly havi számlák keletkeznek.
Van azonban egy nagyon fontos részlet: nem arról van szó, hogy 2028-tól minden család külön uniós szén-dioxid-számlát kap, és nem a lakosságnak kell majd kvótákat vásárolnia. Az új rendszer közvetlenül a fosszilis tüzelőanyagokat forgalomba hozó vállalkozásokra terheli a kötelezettséget.
A költség viszont végül megjelenhet a fogyasztói árakban. Ez az oka annak, hogy az ETS2 néven ismert rendszer a következő évek egyik legfontosabb rezsi- és energiaárakat érintő változásává válhat Magyarországon is.
Most már 2028 a kulcsdátum
Az Európai Unió eredetileg korábbi indulással számolt, a menetrend azonban időközben módosult. A jelenlegi hivatalos szabályozás szerint az ETS2 2028-ban válik teljesen működőképessé.
Ez is érdekelhet
Ez azt jelenti, hogy nem egyik napról a másikra változik meg a magyar rezsi, és a következő gázszámlán sem bukkan fel hirtelen egy új uniós díj.
A felkészülés ugyanakkor már zajlik. Az érintett vállalatok kibocsátásának nyomon követése és jelentése már korábban megkezdődött, a rendszerhez tartozó kibocsátási egységek aukciói pedig a teljes indulást megelőzően is elindulnak.
Vagyis 2028 távolinak tűnhet, de az átállás folyamata már nem egy bizonytalan jövőbeli terv. A rendszer jogi kerete létezik, az előkészítés folyamatban van, és az EU már azt is szabályozza, hogyan próbálja megfékezni az esetleges túlzott áremelkedést.
A fűtésnél jöhet az egyik legnagyobb változás
A magyar családok számára valószínűleg a fűtés az egyik legérdekesebb terület. Magyarországon rengeteg lakóingatlan használ földgázt, ezért minden olyan szabályozás, amely a fosszilis energiahordozók költségét érinti, közvetlenül felveti a rezsiszámlák kérdését.
Az ETS2 lényege leegyszerűsítve az, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátásnak ára lesz.
A földgáz ebből a szempontból fosszilis energiahordozó, vagyis a lakóépületek gázfűtése is az új rendszer által lefedett területek közé tartozik.
Az érintett energiaszolgáltatóknak és tüzelőanyag-forgalmazóknak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységgel kell majd elszámolniuk. Ezeknek a kvótáknak piaci ára lesz, így a gáz forgalmazásához egy olyan új költségelem társulhat, amely korábban ebben a formában nem létezett.
Hogy ennek mekkora része jelenik majd meg egy magyar család számlájában, azt ma még senki nem tudja pontosan megmondani.
Nem mindenki rezsije változhat ugyanannyival
Az új rendszer hatása nagyon eltérő lehet attól függően, ki milyen ingatlanban él és mennyi energiát használ.
Egy kis alapterületű, korszerű, megfelelően szigetelt lakás fűtéséhez jóval kevesebb energia szükséges, mint egy régi, nagy családi házéhoz, amelynek rossz a szigetelése, elavultak a nyílászárói és korszerűtlen a fűtési rendszere.
Ha a fosszilis energia használata drágábbá válik, akkor logikusan az fizethet többet, aki abból többet fogyaszt.
Ez az ETS2 egyik alapvető célja is: gazdasági ösztönzőt teremteni arra, hogy a háztartások és vállalkozások kevesebb fosszilis energiát használjanak.
A gyakorlatban emiatt egyre többet érhet a jó szigetelés, a korszerű nyílászáró, az energiatakarékosabb fűtés és minden olyan beruházás, amely csökkenti az ingatlan energiaigényét.
Nem lesz külön „brüsszeli rezsiszámla”
A változás kapcsán könnyen kialakulhat az a kép, mintha 2028-tól a családoknak közvetlenül szén-dioxid-adót vagy kvótadíjat kellene fizetniük az Európai Uniónak. Az ETS2 azonban nem így működik.
A háztartások nem vásárolnak majd kibocsátási egységeket.
A rendszer úgynevezett upstream szabályozást alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a kötelezettség magasabban, az energia értékesítési láncában jelenik meg: azoknál a cégeknél, amelyek az érintett tüzelőanyagokat forgalomba hozzák.
Ők vásárolják majd a szükséges kibocsátási egységeket, és nekik kell elszámolniuk a kibocsátással.
A családok számára a kérdés ezért nem az, hogy kapnak-e külön ETS2-számlát, hanem az, hogy a szolgáltatók és forgalmazók a saját megnövekedett költségeikből mennyit építenek be a végső árakba.
Itt jön képbe a magyar rezsiszabályozás
Magyarországon a történet különösen összetett, mert a lakossági energiaárak nem egyszerűen a pillanatnyi piaci árakat követik.
A rezsicsökkentési rendszer, az alkalmazott lakossági tarifák, a fogyasztási határok, az állami szabályozás, az energiahordozók beszerzési ára és az adók egyaránt befolyásolják, hogy egy család ténylegesen mennyit fizet.
Ezért nem lehet most felelősen kijelenteni, hogy az ETS2 miatt például pontosan 10, 20 vagy 30 százalékkal nő majd egy magyar család gázszámlája.
Az új uniós rendszer költséghatást okozhat, de a magyar lakossági végár továbbra is hazai döntésektől is függ majd.
Ha az állam valamely költséget részben átvállal, tompíthatja a lakosságra jutó hatást. Ha viszont a többletköltség teljes egészében megjelenik a tarifában, azt sokkal közvetlenebbül érezhetik meg a fogyasztók.
Éppen ezért a 2028-as indulás előtt nemcsak Brüsszelt, hanem a magyar kormány rezsipolitikáját is érdemes majd figyelni.
A tankolásnál is új költség jelenhet meg
A változás nem áll meg a kazánház ajtajánál. Az ETS2 másik kiemelt területe a közúti közlekedés.
Ez azt jelenti, hogy a benzin és a dízel felhasználásához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás is bekerül az új rendszerbe.
Ennek hatása ugyanazon a módon juthat el az autósokhoz: nem a sofőr áll majd a benzinkútnál egy kibocsátási kvótával a kezében, hanem az üzemanyag forgalmazási láncában jelenik meg a többletköltség.
Ez később a benzin és a gázolaj árában is megjelenhet.
Hogy mekkora mértékben, azt itt is lehetetlen évekkel előre pontosan meghatározni. A hazai üzemanyagárakra hatással van többek között a világpiaci kőolaj ára, a dollár és a forint árfolyama, a finomítói költség, az adóterhelés és a piaci verseny.
Az ETS2 tehát nem váltja ki ezeket a tényezőket, hanem hozzájuk ad egy újat.
Aki sokat autózik, többet érezhet belőle
A közlekedésnél ugyanaz a logika érvényesülhet, mint a fűtésnél.
Aki évente néhány ezer kilométert vezet egy kis fogyasztású autóval, jóval kevésbé lehet érzékeny az üzemanyagárak változására, mint az, aki napi száz kilométert ingázik egy nagyobb fogyasztású benzines vagy dízelautóval.
A szabályozás ezzel közvetve azt is ösztönzi, hogy csökkenjen a fosszilis üzemanyag felhasználása.
Ez történhet takarékosabb járművekkel, elektromos közlekedéssel, jobb tömegközlekedéssel vagy egyszerűen kevesebb megtett kilométerrel.
A gond természetesen az, hogy erre sincs mindenkinek egyforma lehetősége. Egy nagyvárosban élő ember könnyebben válthat tömegközlekedésre, mint az, aki egy kisebb településről jár naponta munkába, ahol az autó gyakorlatilag nélkülözhetetlen.
Az EU már attól is tart, hogy túlságosan megugorhatnak a költségek
Az új rendszer tervezésekor az uniós döntéshozók is számoltak azzal, hogy egy gyorsan emelkedő szén-dioxid-ár politikailag és társadalmilag komoly problémát okozhat.
Ezért az ETS2-be olyan mechanizmusokat építettek, amelyek szélsőséges piaci helyzetben növelhetik a rendelkezésre álló kibocsátási egységek mennyiségét.
A rendszerhez egy piaci stabilitási tartalék tartozik. Ha a kvóták ára bizonyos feltételek mellett túl magasra emelkedik vagy túl gyorsan nő, további egységeket lehet piacra engedni.
A szabályozásban szereplő egyik fontos referenciaszint 45 euró tonnánként, 2020-as árszinten, inflációval korrigálva.
Ez azonban nem egyszerű árplafon. Nem azt jelenti, hogy a kvóta ára semmilyen körülmények között nem emelkedhet efölé. Inkább olyan szint, amelynek elérése esetén meghatározott feltételekkel beavatkozási mechanizmus indulhat el.
2026-ban az Európai Parlament és a Tanács további változtatásokról is megállapodott annak érdekében, hogy az ETS2 indulásakor nagyobb legyen a piac stabilitása és kisebb a szélsőséges áremelkedés kockázata.
A nagy rezsiváltozás mellé támogatási rendszer is érkezik
Az EU egyik legnagyobb dilemmája az, hogy a fosszilis energia drágítása önmagában aránytalanul nagy terhet jelenthet a rosszabb anyagi helyzetben lévő családoknak.
Az igazán furcsa helyzet ugyanis az, hogy sokszor éppen azok élnek a legkevésbé energiatakarékos ingatlanokban, akiknek nincs pénzük több millió forintos korszerűsítésre.
Egy rosszul szigetelt ház több gázt fogyaszt. Ha pedig a gáz drágul, az ott élő család még többet fizet, miközben éppen neki lehet a legnehezebb finanszírozni a szigetelést vagy a fűtés korszerűsítését.
Ennek kezelésére hozták létre a Szociális Klímaalapot.
Az alap már 2026-ban megkezdi működését, tehát két évvel az ETS2 teljes bevezetése előtt.
A 2026 és 2032 közötti időszakban a tagállami hozzájárulásokkal együtt összesen 86,7 milliárd eurónyi támogatási keretről van szó.
Fűtéskorszerűsítésre és szigetelésre is mehet pénz
A támogatási rendszer egyik legfontosabb célja éppen az, hogy az érintett családok még az új szén-dioxid-árazás teljes hatása előtt csökkenthessék energiafogyasztásukat.
A pénzből többek között épületfelújításokat, hőszigetelést, régi fűtési rendszerek cseréjét, tisztább fűtési és hűtési megoldásokat, valamint megújulóenergia-beruházásokat lehet finanszírozni.
Közlekedési programokra is felhasználható a keret, különösen azokban a térségekben, ahol a magas üzemanyagköltségek különösen nagy terhet jelentenek.
Bizonyos esetekben átmeneti közvetlen pénzügyi támogatás is adható a sérülékeny háztartásoknak.
Vagyis az uniós terv egyik oldalán valóban ott van a fosszilis energia használatának megdrágítása, a másik oldalán viszont forrást próbálnak biztosítani arra, hogy a családok csökkenthessék a fogyasztásukat.
2028 után teljesen másképp nézhetünk a gázfűtésre
A változás hosszú távú jelentősége valószínűleg nem abban lesz, hogy egyik hónapról a másikra látványosan megugrik egy számla.
Sokkal fontosabb lehet az, hogy a fosszilis energiával működő fűtés költségeiben tartósan megjelenik egy szén-dioxid-komponens.
Ez hosszabb távon alapvetően átírhatja azt is, hogy milyen fűtési rendszer számít gazdaságosnak egy ingatlannál.
Egy ház vásárlásakor vagy felújításakor ezért a jövőben még nagyobb jelentősége lehet az energetikai állapotnak. Egy jól szigetelt ingatlan nemcsak kényelmesebb lehet, hanem pénzügyi védelmet is adhat a magasabb energiaköltségekkel szemben.
Ugyanez igaz a fűtési rendszer kiválasztására. A következő években egyre kevésbé csak az számíthat, mennyibe kerül egy kazán vagy más berendezés telepítése, és egyre inkább az is, hogy milyen energiahordozót használ majd húsz évig.
A rezsicsökkentés jövője miatt különösen fontos lesz a magyar döntés
A magyar háztartások számára az ETS2 valódi hatását nagymértékben az dönti majd el, hogyan reagál rá a mindenkori hazai szabályozás.
Az uniós rendszer ugyanis létrehozza a kibocsátási költséget, de nem Brüsszel állapítja meg közvetlenül a magyar lakossági gázszámla végösszegét.
Magyarországon továbbra is a hazai energiapolitika határozza meg, milyen lakossági tarifák működnek, milyen fogyasztási határok vannak, illetve milyen módon és milyen mértékben jutnak el a piaci költségek a fogyasztókhoz.
Ezért az ETS2 önmagában nem egyenlő a rezsicsökkentés megszüntetésével sem.
Ugyanakkor egy új költség megjelenése nyilvánvalóan növeli a rendszer finanszírozási terhét, így a következő évek egyik fontos kérdése lehet, hogy ezt Magyarország miként kezeli.
Nem holnap érkezik a változás, de már érdemes számolni vele
A címben szereplő nagy változás tehát valóban közeledik, csak nem egyik napról a másikra.
2028-tól az európai fűtés és közlekedés olyan kibocsátáskereskedelmi rendszerbe kerül, amely pénzügyi költséget kapcsol a földgáz, a benzin, a dízel és más fosszilis tüzelőanyagok használatához.
A magyar családoknak nem kell közvetlenül kvótát vásárolniuk, de ettől még a rendszer hatását megérezhetik az árakon keresztül.
Hogy ez néhány száz, néhány ezer vagy ennél is több forintot jelent majd egy adott háztartásnak havonta, azt most még nem lehet felelősen megmondani. Ehhez ismerni kell majd a kibocsátási egységek aktuális árát, az energia világpiaci árát, a forint árfolyamát és mindenekelőtt a magyarországi rezsiszabályozást.
Aki kevesebb fosszilis energiát használ, kisebb kockázattal nézhet 2028 elé
A változás legfontosabb üzenete a háztartások számára talán éppen ez.
Minél kevesebb gázt használ egy ingatlan, annál kevésbé érzékeny a gázhoz kapcsolódó új költségekre. Minél kevesebb benzint vagy dízelt használ egy család, annál kisebb szerepet játszik a költségvetésében az üzemanyagárak emelkedése.
Ezért a következő két évben az energiahatékonyság már nem csupán környezetvédelmi jelszó lehet, hanem nagyon is konkrét pénzügyi kérdéssé válhat.
Egy szigetelés, egy korszerűbb fűtési rendszer vagy az energiafogyasztás csökkentése olyan beruházássá válhat, amely a jövőbeli rezsiköltségek ellen is védelmet nyújt.
Ez lehet a rezsirendszer következő nagy fordulata
Az ETS2 tehát nem egyszerűen egy újabb brüsszeli rövidítés egy hosszú jogszabályban. Olyan rendszer készül, amely alapjaiban változtathatja meg azt, hogyan árazzák Európában az otthonok fűtéséhez és az autózáshoz használt fosszilis energiát.
A hatás Magyarországot sem kerüli el, még akkor sem, ha a hazai rezsiszabályozás jelentősen módosíthatja azt, hogy ebből végül mennyi jut el közvetlenül a családok számlájára.
A nagy kérdések ezért most már nem arról szólnak, hogy lesz-e ETS2, hanem arról, mennyibe kerül majd a szén-dioxid-kibocsátás, mennyit hárítanak át ebből a fogyasztókra, milyen támogatásokhoz férhetnek hozzá a magyar háztartások, és hogyan alakítja át mindezt a hazai rezsipolitika.
2028 még nincs itt, de a fűtés és a rezsi következő nagy átalakulásának szabályai már formálódnak. Aki pedig gázzal fűt vagy rendszeresen tankol, annak ez korántsem távoli, elméleti kérdés: néhány éven belül a családi költségvetés egyik fontos tényezőjévé válhat.
Forrásellenőrzés: Európai Bizottság, Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament, Pénzcentrum.