Orbán Anita nem fogta vissza magát: Szijjártó Péter bajban!
Komoly ügyet tett az asztalra Orbán Anita külügyminiszter. A Külügyminisztériumban elvégzett átvilágítás után feljelentést tettek Szijjártó Péter korábbi minisztersége alatt történt magángépes utazások miatt, mert a tárca jelenlegi vezetése szerint a feltárt gyakorlat felvetheti a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját.
A minisztérium által vizsgált 2022 és 2026 közötti időszak utazásai közel 5 milliárd forintba kerültek. Orbán Anita közlése szerint a számítások azt mutatják, hogy legalább 4 milliárd forinttal költhettek többet annál, mintha a delegációk ugyanazokat az utakat menetrend szerinti járatok üzleti osztályán tették volna meg.
A különbség nagyságát jól mutatja egy másik adat is: a külügyi átvilágítás szerint a vizsgált gépbérlések átlagosan körülbelül 5,6-szer annyiba kerültek, mint a kereskedelmi járatok business osztályú használata.
És ebben még nincs benne minden.
A honvédségi gépek költségét bele sem számolták
Orbán Anita külön kiemelte, hogy a 4 milliárd forintos becsült többlet nem tartalmazza a honvédségi különgépek használatának teljes költségét.
Ez is érdekelhet
Vagyis a minisztérium álláspontja szerint a tényleges különbség még nagyobb is lehet.
A feljelentés alapjául szolgáló átvilágítás során a tárca az utazási dokumentumokat, gépbérléseket és az egyes utak költségeit vizsgálta meg.
A jelenlegi külügyi vezetés szerint ebből egy olyan gyakorlat rajzolódott ki, amely 2022-től egyre rendszeresebbé vált.
Orbán Anita szerint gyakorlatilag rutinná vált a különgép
A külügyminiszter azt állítja, hogy Szijjártó Péter vezetése alatt egyre gyakrabban bérelt magánrepülővel vagy honvédségi különgéppel teljesítették a külügyi delegációk utazásait.
Mindezt annak ellenére, hogy a diplomáciai utak száma és jellege a tárca mostani értékelése szerint nem változott olyan mértékben, amely önmagában megmagyarázta volna az új utazási gyakorlatot.
Korábban ugyanis számos hasonló programot menetrend szerinti járatokkal oldottak meg.
Orbán Anita szerint ezért felmerült a kérdés: mi indokolta a sokszoros költségű megoldást?
A minisztérium belső szabályzata takarékosságot írt elő
A történet egyik különösen fontos része a Külügyminisztérium saját belső szabályozása.
Orbán Anita szerint az utazásokra vonatkozó belső előírások kifejezetten a takarékosságot határozták meg alapelvként.
A tárcavezető azt is hangsúlyozta, hogy a belső szabályzatban a bérelt magánrepülőgép használata nem szerepelt szokványos utazási lehetőségként.
Ugyanakkor a korábbi állami vezetőkre vonatkozó kormányzati szabályozás lehetőséget adott bizonyos különleges utazások engedélyezésére. Ez azért fontos, mert önmagában egy különgép használata még nem bizonyít jogsértést.
A büntetőjogi kérdés sokkal inkább az lehet, hogy a döntésekkel indokolatlan vagyoni hátrányt okoztak-e az államnak, és megfelelően mérlegelték-e az olcsóbb alternatívákat.
Orbán Anita szerint ennek nem találták nyomát
Az átvilágítás egyik legsúlyosabb megállapítása éppen erre vonatkozik.
A minisztérium jelenlegi vezetése állítása szerint nem talált olyan dokumentációt, amely minden esetben igazolta volna, hogy a különgép kiválasztása előtt összehasonlították az olcsóbb lehetőségeket.
Pedig egy több tíz- vagy akár százmillió forintos repülőút esetében ez nem jelentéktelen részlet.
Ha rendelkezésre áll megfelelő menetrend szerinti járat, akkor joggal merülhet fel a kérdés, miért szükséges ennél sokszorosan drágább gépet bérelni.
Orbán Anita szerint éppen ezért vált szükségessé, hogy az iratokat már ne csak minisztériumi átvilágítás keretében vizsgálják.
Pozsonyba és Bécsbe is különgéppel?
A vizsgálat során különösen feltűnő utakat is találtak.
A külügyi vezetés szerint olyan közeli célállomásokra is használtak bérelt repülőgépet, mint Pozsony, Bécs vagy Belgrád.
Ezek közül több város Budapestről közúton is néhány órán belül elérhető.
Bécs esetében ráadásul közvetlen vasúti kapcsolat is rendelkezésre áll, így a minisztériumi vizsgálat szerint különösen indokolt lett volna dokumentálni, miért a jóval drágább megoldást választották.
Természetesen diplomáciai utaknál előfordulhat olyan időbeosztás vagy biztonsági szempont, amely miatt a hagyományos utazás nem megfelelő.
A feljelentés szempontjából éppen annak tisztázása lehet fontos, hogy az egyes eseteknél létezett-e ilyen konkrét indok.
Volt, hogy előző nap hagyták jóvá a gépbérlést
Az átvilágítás szerint több esetben rendkívül rövid idő alatt született döntés a különgép használatáról.
Előfordult, hogy már az utazást megelőző napon hagyták jóvá a repülőgép bérlését.
Az utolsó pillanatban megszervezett magánrepülős utazás pedig jellemzően nem tartozik az olcsó közlekedési megoldások közé.
Ez is szerepet játszhatott abban, hogy az egyes utak költsége drasztikusan meghaladta volna a menetrend szerinti üzleti osztályú jegyek árát.
Átlagosan 5,6-szeres különbséget számoltak
A minisztérium összevetette a vizsgált gépbérléseket azzal, mennyibe kerülhetett volna ugyanazoknak a delegációknak a menetrend szerinti utazása.
A számítás eredménye szerint a különgépes megoldás átlagosan 5,6-szer drágább volt.
A jelenlegi külügyi vezetés ezt ráadásul konzervatív becslésnek tartja.
Az általuk számított különbség legalább négymilliárd forint.
Ennyi pénzből már egészen más léptékű állami programokat is lehet finanszírozni, így érthető, hogy az ügy politikailag is azonnal nagy figyelmet kapott.
Az amerikai út különösen érdekes lett
Az átvilágítás egyik kiemelt tétele Szijjártó Péter egyik amerikai utazása.
Orbán Anita közlése szerint az Egyesült Államokból történő hazautazáshoz úgy béreltek külön repülőgépet, hogy annak időzítését Szijjártó saját választási kampányprogramjához igazították.
A gépet közpénzből fizették.
Ez azért vethet fel külön kérdéseket, mert egy állami diplomáciai út költsége és egy politikus választási kampányának szervezése két külön terület.
A hatóságok feladata lehet annak tisztázása, hogy a konkrét esetben mi volt a repülőgép bérlésének elsődleges indoka, és szabályosan terhelték-e annak költségét a minisztériumra.
Orbán Anita végül feljelentést tett
A külügyminiszter szerint az átvilágításban feltárt adatok már túlmutattak azon, hogy egyszerűen vitatkozzanak arról, sok vagy kevés volt-e az utazási költség.
A Külügyminisztérium különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz.
Ez komoly jogi minősítés, de egyelőre csak a feljelentésben megfogalmazott gyanúról beszélünk.
A feljelentés nem azonos a gyanúsítással.
És különösen nem azonos a bűnösség megállapításával.
Szijjártó Péter jelenleg nem elítélt és a feljelentésből sem következik automatikusan, hogy gyanúsított lesz
Ezt fontos tisztán látni.
A minisztérium átvilágításának eredménye alapján megtett feljelentés után a nyomozó hatóságok feladata eldönteni, hogy indokolt-e büntetőeljárást folytatni, és ha igen, pontosan kinek milyen szerepét kell vizsgálni.
Az is elképzelhető, hogy bizonyos döntésekről megállapítják: jogszerűek voltak.
Más esetekben további dokumentumokat, tanúvallomásokat vagy pénzügyi adatokat kérhetnek be.
Szijjártó Pétert megilleti az ártatlanság vélelme.
A minisztérium nem kizárólag Szijjártó személyes felelősségéről beszélt
Orbán Anita megfogalmazásában a minisztérium korábbi felső vezetésének felelőssége is felmerült.
Ez azért fontos, mert egy-egy külföldi út megszervezése több ember döntését és jóváhagyását is igényelheti.
Felmerülhet, ki kezdeményezte a különgépet, ki fogadta el az árajánlatot, ki engedélyezte a költséget, és ki döntött arról, hogy nincs szükség olcsóbb alternatívára.
A büntetőjogi felelősség ezért nem automatikusan azonos a politikai vezetői felelősséggel.
A közel ötmilliárdos számla már korábban is feltűnést keltett
A Külügyminisztérium korábban nyilvánosságra hozott utazási adataiból már kirajzolódott, hogy Szijjártó Péter 2022 és 2026 közötti külföldi útjaira összességében közel ötmilliárd forintot költöttek.
A mostani átvilágítás azonban egy új kérdést tett fel.
Nem pusztán azt, hogy sok-e az ötmilliárd.
Hanem azt, hogy ugyanazokat a diplomáciai feladatokat mennyiből lehetett volna elvégezni más utazási módszerrel.
És a különbségre született a legalább négymilliárdos becslés.
A 4 milliárd tehát nem a teljes költség
Ez is könnyen félreérthető.
A négymilliárd forint a jelenlegi tárcavezetés becslése szerint a többletköltség.
Vagyis az az összeg, amennyivel többe kerülhettek a vizsgált gépbérlések ahhoz képest, mintha az érintett delegációk menetrend szerinti járatok üzleti osztályán utaztak volna.
A teljes vizsgált utazási költség közel ötmilliárd forint volt.
A két összeget ezért nem szabad összeadni.
A honvédségi gépek miatt a végösszeg még tovább nőhetett
A jelenlegi minisztériumi számítás további érdekessége, hogy a honvédségi gépek használatát nem építették be teljes egészében az összehasonlításba.
Orbán Anita szerint ezért a valós közpénzügyi különbség nagyobb lehet a négymilliárdos becslésnél.
A honvédségi gépek költségének kiszámítása ugyanakkor összetettebb lehet egy egyszerű magángépbérlésnél.
Figyelembe kell venni többek között az üzemanyagot, személyzetet, karbantartást és azt is, hogyan számolják az állami repülőeszköz üzemeltetési költségét.
Szijjártó korábbi stábja visszautasítja a történetnek ezt az értelmezését
Az ügy nyilvánosságra kerülése után a korábbi külügyi vezetés oldaláról is érkezett reakció.
Havasi Bertalan komolytalannak minősítette a feljelentést.
A korábbi kormányzat képviselői szerint Szijjártó utazásai megfeleltek az akkor hatályos kormányzati szabályoknak, és a külügyi munka hatékony elvégzését szolgálták.
Ez fontos ellenérv, mert valóban létezett olyan kormányrendeleti szabályozás, amely lehetőséget biztosított különleges utazási megoldások engedélyezésére.
A hatóságoknak ezért nem azt kell majd eldönteniük, hogy valaki drágának érzi-e az utazásokat, hanem azt, történt-e büntetőjogilag értékelhető vagyonkezelési kötelességszegés.
Ez lesz az ügy egyik kulcskérdése
A hűtlen kezelés megállapításához önmagában az nem elegendő, hogy létezett olcsóbb repülőjegy.
A hatóságoknak azt kell vizsgálniuk, hogy az érintetteknek volt-e vagyonkezelési kötelezettségük, azt megszegték-e, és ezzel okoztak-e vagyoni hátrányt.
Egy külügyminiszternek például lehetnek olyan időérzékeny programjai, amelyeknél egy menetrend szerinti járat valóban nem használható.
Más kérdés, ha semmilyen indoklás nem található arra, hogy miért kellett egy többszörösen drágább lehetőséget választani.
Éppen ezért lehetnek fontosak a minisztériumi dokumentumok.
Szijjártó nem hosszú védekezéssel reagált
A volt külügyminiszter a feljelentés hírének megjelenésekor már nem az aktív politikában dolgozott.
Szijjártó közölte, hogy a nemzetközi vállalati szektorban tevékenykedik, és éppen fontos közel-keleti tárgyalásokat folytat.
A feljelentés részleteire akkor nem adott hosszú, tételes választ.
A korábbi stáb azonban egyértelműen vitatta a szabálytalanságra vonatkozó állításokat.
Politikailag is különösen kellemetlen lehet az ügy
Szijjártó Péter több mint egy évtizedig Magyarország külpolitikájának egyik legismertebb arca volt.
Rendkívül intenzív utazási programjáról maga is rendszeresen beszélt, és politikai kommunikációjának fontos eleme volt, hogy rövid idő alatt rengeteg külföldi találkozót bonyolított le.
Most éppen az a kérdés került a hatóságok elé, hogy ennek a rendkívül intenzív diplomáciai működésnek milyen közpénzügyi ára volt, és minden kiadás megfelelően indokolható-e.
A sok utazás önmagában természetesen nem probléma
Egy külügyminiszter munkája természetéből adódóan rengeteg nemzetközi utazással jár.
A világ különböző pontjain zajló tárgyalások, csúcstalálkozók, gazdasági egyeztetések és válsághelyzetek miatt akár egymást követő napokon is több országot kell felkeresnie.
Az átvilágítás sem az utak számát kifogásolta elsődlegesen, hanem azok lebonyolításának költségét.
A tárca szerint ugyanis az utazások jellege nem változott annyira 2022 után, hogy az megmagyarázná a különgépek rendszeressé válását.
A kérdés tehát nem az, kellett-e utazni, hanem az, hogyan
Ez fontos különbség.
Senki nem állítja, hogy Magyarország külügyminiszterének otthon kellett volna maradnia.
A minisztériumi átvilágítás azt állítja, hogy ugyanazokat a diplomáciai feladatokat bizonyos esetekben nagyságrendekkel olcsóbban is el lehetett volna végezni.
A korábbi vezetés ezt az értelmezést vitatja.
Most már a hatóságoknak kell az egyes utak dokumentumait tételesen megvizsgálniuk.
A kampányprogramhoz igazított amerikai út külön szál lehet
Az amerikai repülés azért különösen érzékeny, mert Orbán Anita szerint annak hazafelé tartó szakaszát Szijjártó választási programjához igazították.
Ha ez pontosan így történt, akkor külön kell választani az állami feladat teljesítését és a pártpolitikai kampány érdekét.
Ennek megítéléséhez azonban szükség lesz a teljes útitervre, az eredeti programra és a gépbérlés dokumentumaira.
Az, hogy egy miniszter diplomáciai út után kampányeseményen vesz részt, önmagában még nem bizonyítja, hogy jogellenesen használtak közpénzt.
A kérdés az, okozott-e a kampányhoz igazítás olyan pluszkiadást, amelyet nem az államnak kellett volna viselnie.
Az ügy akár személyenként és utanként is eltérő eredményt hozhat
Az is könnyen elképzelhető, hogy a vizsgált utak között lesznek olyanok, amelyeknél egyértelműen indokolható volt a különgép.
Más eseteknél viszont nem.
A közel ötmilliárd forintos összesített költség ezért nem kezelhető egyetlen homogén tételként.
A nyomozás során vélhetően egyenként kell majd megvizsgálni a fontosabb szerződéseket és döntéseket.
Négymilliárd forint rengeteg pénz – de előbb bizonyítani kell a vagyoni hátrányt
A tárca összehasonlítása politikailag rendkívül látványos.
Menetrend szerinti üzleti osztály kontra magángép, a végén pedig legalább négymilliárdos különbség.
Büntetőjogilag azonban ennél részletesebb bizonyításra lesz szükség.
Nem elég azt kimondani, hogy létezett volna olcsóbb megoldás.
Azt is tisztázni kell, hogy az olcsóbb lehetőség az adott időpontban valóban használható volt-e, teljesíthetők lettek-e vele a diplomáciai programok, és ki hozta meg a drágább utazásról szóló döntést.
Orbán Anita mindenesetre nem hagyta minisztériumi fiókban az aktát
Ez talán a mostani történet legfontosabb politikai része.
Az átvilágítás során előkerült adatokat nem egyszerűen egy sajtótájékoztatón ismertették, hanem hivatalos feljelentés követte őket.
Innentől nem a Külügyminisztérium dönti el, hogy történt-e bűncselekmény.
A dokumentumok a bűnügyi hatóságokhoz kerültek.
Ha az adatok megalapozzák a büntetőeljárást, további nyomozati cselekmények következhetnek.
Ha nem, az eljárás ennek megfelelően lezárulhat.
Szijjártó Péter tehát bajban van?
Politikailag mindenképpen kellemetlen helyzet alakult ki körülötte: volt minisztériumának új vezetése többmilliárdos feltételezett többletkiadást állapított meg, és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett.
Jogi értelemben azonban jelenleg nem lehet azt mondani, hogy Szijjártó bűnösségét megállapították volna.
A feljelentés még csak a büntetőeljárási folyamat kezdete lehet.
A következő fontos kérdés az lesz, hogy a hatóságok milyen döntést hoznak az átadott iratok alapján, indulnak-e további nyomozati lépések, és kiknek a felelősségét vizsgálják.
A számok mindenesetre nehezen kerülhetők meg
A jelenlegi külügyi vezetés adatai alapján a 2022 és 2026 közötti vizsgált utazások költsége közel 5 milliárd forint volt.
A bérelt gépek használatát átlagosan 5,6-szer drágábbnak számolták a menetrend szerinti üzleti osztálynál, és a becsült különbség legalább 4 milliárd forint.
Ráadásul a honvédségi repülések költségeit ebbe a különbségbe még nem számították bele teljes körűen.
A minisztérium több közeli úti célt, utolsó pillanatban engedélyezett gépbérlést és egy választási programhoz igazított amerikai hazautat is kiemelt.
Most már nem politikai szócsatán múlik a folytatás
Orbán Anita megtette a feljelentést.
A korábbi külügyi vezetés visszautasította a vádakat.
Most a hatóságoknak kell eldönteniük, hogy az átvilágítás során feltárt dokumentumok valóban megalapoznak-e büntetőjogi felelősséget.
Az egyik oldal szerint éveken át indokolatlanul drága utazási gyakorlat működött közpénzből.
A másik szerint az utak szabályosak voltak, és a magyar diplomácia hatékony működését szolgálták.
A kettő közül nem politikai posztoknak kell választaniuk.
A döntő kérdés az lesz, mit mutatnak a szerződések, engedélyek, utazási tervek és pénzügyi dokumentumok.
A következő fordulat már a hatóságoktól jöhet
Az ügy ezért még messze nem ért véget.
Orbán Anita olyan aktát tett a hatóságok asztalára, amelyben milliárdos nagyságrendű feltételezett vagyoni hátrány szerepel.
Ha a minisztérium számításai és jogi érvelése megállják a helyüket, abból komoly büntetőeljárás következhet.
Ha azonban a korábbi vezetés igazolni tudja, hogy a különgépes utazások minden esetben indokoltak és szabályosak voltak, az egészen más irányba viheti az ügyet.
Egy biztos: a közel ötmilliárdos utazási számla, a legalább négymilliárdosra becsült többletköltség és az 5,6-szeres árkülönbség után Szijjártó Péter korábbi külügyminiszteri utazásai aligha tűnnek el egyhamar a politikai és hatósági napirendről.
Forrásellenőrzés: Külügyminisztérium, Orbán Anita nyilvános bejelentése, RTL Híradó, Telex, 24.hu.