Újraindították a nyomozást Deutsch Péter szerződése körül: 51-szeres ár, közbeszerzés nélkül
Újra folyamatban van a nyomozás a 2023-as atlétikai világbajnokság szervezéséhez kapcsolódó egyik nagy értékű szerződés ügyében – közölte az Integritás Hatóság. Az ügy középpontjában a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. egy 260 millió forintos megállapodása áll, amelyet a cég akkori vezérigazgatója, Deutsch Péter kötött meg 2022 szeptemberében, az utolsó munkanapján.
Deutsch Péter a fideszes EP-képviselő, Deutsch Tamás testvére. A szerződés 400 versenybíró kiképzéséről szólt, ám az Integritás Hatóság szerint több körülmény is felveti a gyanút, hogy a megállapodás körül komoly problémák lehettek.
A hatóság bejegyzése szerint korábban már indult nyomozás az ügyben, de az gyorsan és eredménytelenül lezárult. Az Integritás Hatóság ezután hivatalos beadványban kérte a folytatást, tételesen kifogásolva a korábbi eljárás hiányosságait.
260 milliós szerződés az utolsó munkanapon
A vitatott szerződést Deutsch Péter a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatójaként kötötte meg. A társaság a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság szervezésében játszott szerepet.
A megállapodás nettó 260 millió forintról szólt, és 400 versenybíró képzését tartalmazta.
Ez is érdekelhet
Az Integritás Hatóság szerint már önmagában az időzítés is figyelemre méltó: a szerződés Deutsch Péter utolsó munkanapján született meg. Ez természetesen önmagában még nem bizonyít jogsértést, de egy ilyen értékű megállapodásnál a körülmények vizsgálata indokolt lehet.
A hatóság szerint éppen ezért kellett újra elővenni az ügyet.
51-szeres árkülönbségről ír az Integritás Hatóság
Az ügy egyik leglátványosabb pontja az ár. Az Integritás Hatóság közlése szerint a szerződés alapján egy versenybíró kiképzése nagyjából 650 ezer forintba került.
Ehhez képest a Magyar Atlétikai Szövetség saját, nyilvános adatai szerint 2017-ben egy ilyen képzés díja mindössze 12 700 forint volt.
A különbség így 51-szeres.
Ez az a szám, amely miatt az ügy különösen nagy visszhangot kapott. Egy 51-szeres árkülönbség önmagában nem feltétlenül bizonyít bűncselekményt, hiszen a szolgáltatás tartalma, körülményei, időpontja és költségei változhatnak. De ilyen arányú eltérésnél jogosan merül fel a kérdés: pontosan mit tartalmazott a 260 milliós szerződés, és arányban állt-e az ellenérték a tényleges teljesítéssel?
Éppen közbeszerzési értékhatár alatt maradt
A másik különösen érzékeny körülmény a szerződés összege. Az Integritás Hatóság szerint a nettó 260 millió forintos érték éppen belefért abba az uniós értékhatárba, amely fölött már nyilvános közbeszerzést kellett volna kiírni.
A hatóság bejegyzése szerint ez az értékhatár 262,485 millió forint volt.
Vagyis a szerződés alig maradt alatta annak a szintnek, ahol már kötelező lett volna a közbeszerzés. Így a megbízást közbeszerzési eljárás nélkül kötötték meg.
Ez sem automatikusan jogsértés, de nagyon fontos vizsgálati pont. Ilyen esetekben a hatóságoknak azt kell tisztázniuk, hogy az összeg megállapítása gazdaságilag indokolt volt-e, vagy felmerülhetett az értékhatár tudatos megkerülésének gyanúja.
A megbízott szövetség tulajdonos is volt
Az Integritás Hatóság egy harmadik problémás körülményre is felhívta a figyelmet. A Budapest 2023 Nonprofit Zrt. a megbízást azzal a Magyar Atlétikai Szövetséggel kötötte, amely egyúttal 9 százalékos tulajdonosa is volt a szervezőcégnek.
A fennmaradó 91 százalék az államé volt.
Ez a konstrukció összeférhetetlenségi vagy legalábbis átláthatósági kérdéseket vethet fel. Egy olyan szerződésnél, ahol a megbízó és a megbízott között tulajdonosi kapcsolat is van, különösen fontos lenne annak bizonyítása, hogy a megállapodás piaci alapon, indokolt áron és megfelelő teljesítéssel történt.
A Budapest 2023 Nonprofit Zrt. időközben végelszámolás alá került, majd meg is szűnt.
Kérdés, elvégezte-e a 400 fő a képzést
Az Integritás Hatóság szerint a korábbi eljárás egyik hiányossága az volt, hogy nem volt kellően tisztázva: a 400 ember ténylegesen elvégezte-e a képzést.
Ez az ügy egyik legfontosabb gyakorlati kérdése.
Ha egy szerződés 400 versenybíró kiképzéséről szól, akkor a nyomozásnak azt is vizsgálnia kell, valóban megtörtént-e a képzés, kik vettek részt rajta, milyen óraszámban, milyen tartalommal, milyen igazolásokkal, és volt-e tényleges teljesítés a kifizetés mögött.
A hatóság korábbi kifogásai alapján úgy tűnik, éppen ezeket a részleteket nem vizsgálták elég alaposan az első nyomozás során.
Az Integritás Hatóság hiányosságokra hivatkozott
A nyomozás korábban már elindult, de gyorsan lezárult. Az Integritás Hatóság ezután hivatalos beadványban kérte az eljárás folytatását.
A beadványban több hiányosságot is felsoroltak.
A hatóság szerint voltak meg nem hallgatott tanúk, nem szereztek be szakértői véleményt, és kimaradt a vagyoni vizsgálat is. Ezek olyan lépések, amelyek egy ilyen értékű és ilyen körülmények között kötött szerződésnél alapvető jelentőségűek lehetnek.
Az Integritás Hatóság bejelentése nyomán a nyomozás ismét folyamatban van.
Nem bűnösséget, hanem új vizsgálatot jelent
Fontos hangsúlyozni: a nyomozás újraindítása nem jelenti azt, hogy bárki bűnös lenne. A büntetőeljárás célja éppen az, hogy a hatóságok tisztázzák, történt-e jogsértés, volt-e túlárazás, elmaradt-e közbeszerzés, történt-e tényleges teljesítés, és keletkezett-e kár.
Deutsch Pétert, a szerződésben érintett szervezeteket és minden esetleges érintettet megillet az ártatlanság vélelme.
Ugyanakkor az ügyben felsorolt körülmények – az 51-szeres árkülönbség, a közbeszerzési értékhatár alatti összeg, a tulajdonosi kapcsolat és a teljesítés bizonytalansága – indokolttá tehetik, hogy a hatóságok alaposan utánajárjanak a történteknek.
Miért fontos ez az ügy?
Az atlétikai világbajnokság Magyarország egyik legnagyobb nemzetközi sporteseménye volt, amelyhez jelentős közpénzek kapcsolódtak. Egy ilyen rendezvény esetében különösen fontos, hogy a szerződések átláthatóak, indokoltak és ellenőrizhetőek legyenek.
Ha egy nagy értékű megállapodás közbeszerzés nélkül, az értékhatár alatt éppen csak maradva, az utolsó munkanapon születik meg, akkor a nyilvánosság jogosan vár magyarázatot.
A mostani ügy ezért nemcsak Deutsch Péterről vagy egyetlen szerződésről szól, hanem arról is, hogyan működött a nagy állami sportesemények körüli pénzköltés.
Az Integritás Hatóság szerepe is előtérbe került
Az ügy külön érdekessége, hogy az Integritás Hatóság saját szerepét is hangsúlyozta. Bejegyzésük szerint ez az eset jól mutatja, mire jó egy antikorrupciós hatóság.
A hatóság azt írta: ha megfelelő jogkörei vannak, akkor élni is tud velük. Ez arra utal, hogy az IH szerint a nyomozás újraindítása nem történt volna meg a beadványuk nélkül, vagy legalábbis nem ilyen formában.
Ez politikailag is fontos üzenet, hiszen az Integritás Hatóság szerepe az elmúlt években sok vitát váltott ki. Most egy konkrét ügyben mutatják fel, hogy képesek lehetnek nyomást gyakorolni a korábban lezárt vagy félbehagyott korrupciógyanús esetek újravizsgálására.
Most a nyomozáson a sor
A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy az újraindult nyomozás milyen bizonyítékokat tár fel.
Megvizsgálják-e részletesen a képzések tényleges teljesítését? Meghallgatják-e azokat a tanúkat, akik korábban kimaradtak? Lesz-e szakértői vélemény arról, hogy reális volt-e a 650 ezer forintos fejenkénti ár? Tisztázzák-e, miért pont 260 millió forint lett a szerződés összege? Lesz-e vagyoni vizsgálat?
Ezekre a kérdésekre csak az eljárás adhat választ.
Egyelőre annyi biztos: az Integritás Hatóság beadványa után újra folyamatban van a nyomozás a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. nagy értékű szerződése ügyében.
Az ügy tétje pedig nem kicsi: kiderülhet, hogy egy világesemény árnyékában rendben költötték-e el a közpénzt, vagy olyan szerződés született, amely további büntetőjogi kérdéseket vet fel.