Hegedűs miniszter ledobta a bombát: Olyan jön Magyarországon, amire még nem volt példa
Hegedűs Zsolt láthatóan nem akar megállni az egészségügyi reform első, látványos lépéseinél. Miután sorra kezdtek nyilvánossá válni korábban nehezen hozzáférhető adatok, az egészségügyi miniszter most ahhoz a ponthoz nyúlna hozzá, amelyet ápolók, mentősök és más szakdolgozók közvetlenül a saját életükben érezhetnek meg: a fizetésekhez.
A miniszter szombati bejelentése szerint már előkészítették a szakdolgozói bérrendezést, és felgyorsultak az egyeztetések a Pénzügyminisztériummal. Hegedűs arról írt, hogy a plusz 500 milliárd forintos ágazati finanszírozás legnagyobb hányadát az egészségügyi dolgozók életpályájának megbecsülésére és egy teljesen új szakdolgozói bértábla kialakítására akarják fordítani.
Most érkezhet el a reform igazán nehéz része
Egy egészségügyi reformban viszonylag könnyű új szervezeti ábrákat rajzolni, adatbázisokat megnyitni vagy új ellenőrzési rendszereket bejelenteni. A rendszer valódi állapotát azonban végső soron azok döntik el, akik hajnalban bemennek a kórházba, mentőre ülnek, beteget emelnek, műtőt készítenek elő, laborban dolgoznak vagy egy osztály működését tartják össze.
Hegedűs bejelentése azért jelent fontos fordulatot, mert most már kifejezetten az ő anyagi megbecsülésükről beszél. A miniszter szombati közlése szerint a bérrendezés előkészítése megtörtént, vagyis nem pusztán egy távoli politikai célként emlegetik a fizetések rendezését.
Az 500 milliárd nagy része a dolgozókra mehet
Hegedűs úgy fogalmazott, hogy „a plusz 500 milliárd forintos ágazati finanszírozás legnagyobb hányadát” az egészségügyben dolgozók életpályájának megbecsülésére és az új szakdolgozói bértáblára kívánják fordítani. Ez fontos megfogalmazás: az 500 milliárd forint nem teljes egészében közvetlen béremelés, de a miniszter szerint ennek a pénznek a legnagyobb része a dolgozói oldalhoz kerülne.
Ez is érdekelhet
Ha ebből valóban működő, kiszámítható bértábla születik, annak jóval nagyobb jelentősége lehet egy egyszeri fizetésemelésnél. Az egészségügyi dolgozók számára ugyanis nemcsak az számít, mennyi kerül a következő havi borítékba, hanem az is, látható-e előre, hová lehet eljutni öt, tíz vagy húsz év munkával.
Nem csak az ápolókról van szó
Az egészségügyi rendszerben rengeteg olyan dolgozó van, akinek a munkáját a beteg alig vagy egyáltalán nem látja. Mentősök, ápolók, asszisztensek és a háttérben dolgozó szakemberek nélkül hiába van kórházépület, műszer vagy új informatikai rendszer: az ellátás egyszerűen nem működik.
Éppen ezért a bérrendezés tétje jóval nagyobb annál, hogy egy adott szakmai csoport hány százalékos emelést kap. Arról is szól, hogy az egészségügy képes-e megtartani a tapasztalt dolgozókat, tud-e új embereket bevonzani, és tud-e olyan életpályát kínálni, amelyből nem az első adandó alkalommal akar mindenki menekülni.
Hegedűs három generációban gondolkodik
A miniszter bejegyzésében külön kitért arra, hogy nem kizárólag a pályakezdőket akarják megszólítani. Olyan hosszú távú stratégiáról írt, amely segíti a pályára belépő fiatalokat, elismeri a középgeneráció munkáját, és nem hagyja magára azokat sem, akik már évtizedes tapasztalattal dolgoznak a rendszerben.
Ez azért lehet kulcsfontosságú, mert egy rosszul kialakított bérreform könnyen újabb feszültségeket hoz létre. Ha csak az újonnan belépők fizetését teszik vonzóbbá, miközben egy húsz éve dolgozó szakember bére alig különbözik ettől, akkor a rendszer egy problémát megold, egy másikat pedig rögtön létrehoz.
Új bértábla jöhet, nem újabb sebtapasz
A bejelentés egyik legerősebb eleme ezért maga az új szakdolgozói bértábla. Egy megfelelően felépített rendszerben a tapasztalat, a felelősség, a képzettség és az eltöltött évek is megjelenhetnek a fizetésben, így a dolgozó nem kizárólag alkalmi kormányzati emelésektől függ.
Hogy a kész bértábla pontosan milyen összegeket és szorzókat tartalmaz majd, azt Hegedűs még nem jelentette be. Egyelőre tehát nem lehet kiszámolni, mennyivel emelkedik például egy ápoló vagy mentős havi fizetése, de az irány a miniszter közlése alapján már eldőlt.
A dolgozókat is oda akarják ültetni az asztalhoz
Hegedűs azt is ígéri, hogy a szakdolgozók javaslatait becsatornázzák a minisztériumi munkába. A közlése szerint az érdekképviseleteknek és szakmai szereplőknek az egyeztetőasztalnál és a készülő bértábla finomhangolásánál is helyük lesz.
Ez nem mellékes részlet. Egy minisztériumi excelből nagyon könnyű olyan bértáblát készíteni, amely papíron gyönyörűen működik, csak éppen nem veszi figyelembe az ügyeleteket, a speciális képzettséget, az eltérő felelősségi szinteket vagy azt, hogyan néz ki valójában egy kórházi műszak.
A magasabb fizetés a kiégés ellen is segíthet – de önmagában nem elég
A béremelés javíthatja a dolgozók megtartását, és csökkentheti azt a nyomást, amely sokakat más munkahely vagy más ország felé terel. Abban is szerepe lehet, hogy egy pályakezdő számára az egészségügy ismét valódi, hosszú távon vállalható életpályának tűnjön.
A kiégést ugyanakkor nem lehet kizárólag pénzzel megszüntetni. Ahhoz megfelelő létszám, munkakörülmények, kiszámítható beosztás és kezelhető terhelés is kell; a magasabb fizetés viszont legalább azt az abszurd helyzetet enyhítheti, amikor valaki hatalmas felelősséget visel úgy, hogy közben az anyagi megbecsülése ezt alig tükrözi.
Hegedűs eddig az átláthatósággal kezdett
A bércsomag azért is érdekes, mert beleillik abba a reformfolyamatba, amelyet Hegedűs az egészségügyi rendszer átláthatóbbá tételével kezdett. Első lépésként nyilvánosságra kerültek az Országos Mentőszolgálat kiérkezési adatai, vagyis láthatóbbá vált, milyen gyorsan érkezik segítség az ország különböző részein.
Ezután elérhetővé tették a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatokat is, amelyeket később térképes formában is feldolgoztak. Ezek kellemetlen adatok is lehetnek egy egészségügyi vezetés számára, de éppen az átláthatóság teszi lehetővé, hogy ne csak benyomások alapján beszéljünk a rendszer problémáiról.
Most már nem elég megmutatni, hol rossz
Az adatok nyilvánossá tétele azonban csak diagnózis. Attól, hogy tudjuk, hol hosszabb a mentők kiérkezési ideje vagy hol magasabb egy fertőzési mutató, még egyetlen beteg sem lesz automatikusan jobb helyzetben.
A következő szint az, amikor a kormány pénzt, munkaerőt és szervezeti változtatásokat rendel a feltárt problémák mellé. A készülő bérrendezés ebből a szempontból Hegedűs reformjának első igazán költséges próbája lehet.
500 milliárdnál már nem lehet kommunikációval pótolni a részleteket
A bejelentés nagyságrendje hatalmas, ezért a következő kérdés már az lesz, hogyan osztják el a pénzt. Mekkora rész jut ténylegesen bérekre, milyen lesz az új bértábla, mely szakmacsoportok mekkora emelést kapnak, és mikor jelenik meg mindez először a fizetésekben – ezekre még választ kell adnia a kormánynak.
De Hegedűs most világossá tette, hogy a dolgozói bérrendezést nem akarja kihagyni az egészségügy átalakításából. Ez pedig jóval fontosabb lépés lehet bármilyen új logónál, szervezeti névnél vagy minisztériumi átszervezésnél.
Ha ezt végigviszik, valóban megváltozhat az egészségügyi életpálya
Az igazi eredmény nem az lesz, ha a kormány egyszer kioszt egy nagyobb összeget, majd kipipálja a béremelést. Akkor beszélhetünk valódi reformról, ha néhány év múlva egy fiatal szakdolgozó azért marad Magyarországon, mert tisztességes megélhetést és kiszámítható előrelépést lát maga előtt, a tapasztalt kolléga pedig nem azt érzi, hogy több évtizednyi munkája semmit nem számít.
Hegedűs Zsolt most ehhez ígért pénzt és új rendszert. A plusz 500 milliárdos egészségügyi finanszírozás legnagyobb részét a dolgozók megbecsülésére fordítanák, az új bértábla előkészítése pedig már megtörtént; ha ebből valóban működő életpálya lesz, akkor az egészségügyi reform egyik legfontosabb lépcsőjéhez érkezhet Magyarország.