Új kötelező orvosi vizsgálat lépett életbe Magyarországon: a várandós nőknél mostantól nemcsak a terhesség első harmadában kell szifiliszszűrést végezni, hanem a második trimeszterben is meg kell ismételni. Az új vizsgálatot a 24–28. terhességi hét között kell elvégezni, és a szabály a már korábban megkezdett várandósgondozásokra is kiterjedhet.

A változás jó apropó arra, hogy rendet tegyünk a kötelező szűrések között, mert ezen a területen meglepően sok a félreértés. Gyermekkorban valóban sűrű, jogszabályban meghatározott vizsgálati rendszer működik, várandósság alatt szintén több kötelező vizsgálat van, felnőttkorban viszont a pusztán életkor alapján ajánlott szűrések többsége nem kötelező.

Ez az új vizsgálat: másodszor is szűrik a szifiliszt a várandósság alatt

A szeptember 1-jén hatályba lépett új szabály szerint minden várandósnál továbbra is el kell végezni a szifilisz kiszűrésére szolgáló vizsgálatot az első trimeszterben, de most már a 24–28. hét között egy ismételt, specifikus treponemalis ellenanyag-vizsgálat is kötelező. Ha az eredmény kétes vagy pozitív, további megerősítő vizsgálatokat is előír a szabályozás.

A módosítás célja az anyáról magzatra történő fertőzés megelőzése. Külön szabály vonatkozik azokra, akik nem vettek részt várandósgondozásban, illetve magas szifiliszfertőzési kockázatúnak minősülnek: náluk a szülést levezető orvosnak szifiliszgyorstesztet is kell végeznie.

A már várandós nőket is érintheti

Nem csak azokra vonatkozik a változás, akik szeptember után estek teherbe. A szabályt a korábban megkezdett várandósgondozásokra is alkalmazni kell, és ha valaki már túlhaladt a 24–28. héten, de az ismételt szűrése még nem történt meg, azt a következő várandósgondozás során kell elvégezni.

Ez is érdekelhet

A kormány 2026-ra 74,28 millió forintot rendelt a kiterjesztett szűrések finanszírozásához. A változás tehát nem egyszerű ajánlás: bekerült a térítésmentes, kötelező várandósgondozási vizsgálatok hivatalos rendjébe.

Már az újszülött első napjaiban elkezdődik a kötelező szűrés

A kötelező vizsgálatok legsűrűbb időszaka rögtön a születéssel kezdődik. A baba 0–4 napos korában teljes fizikális vizsgálaton esik át, megmérik a testtömegét, testhosszát és fejkörfogatát, vizsgálják az idegrendszerét, a csípőficamot, valamint a látást és a hallást.

Ekkor történik az újszülöttkori anyagcsere-szűrés is. Egyetlen mintából több veleszületett betegség – köztük például pajzsmirigy-működési zavar, cisztás fibrózis, fenilketonuria és több ritka anyagcsere-betegség – felismerését próbálják meg még azelőtt, hogy azok komoly tüneteket okoznának.

1–9 hónapos kor: egymást követik a státuszvizsgálatok

A kórházból való hazatérés utáni első vizsgálat mellett 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban is meghatározott állapotfelmérések következnek. Ezek során a teljes fizikális vizsgálat mellett figyelik az idegrendszeri és mozgásfejlődést, a látást, a hallást, valamint a gyermek kommunikációs és szociális fejlődését.

Mérik a testhosszt, testsúlyt és fejkörfogatot, négy hónapos korig továbbra is ellenőrzik a csípőficam lehetőségét, fiúgyermekeknél pedig a herék helyzetét is vizsgálják. A cél ebben az életkorban elsősorban az, hogy a fejlődési eltérések minél hamarabb kiderüljenek.

1–6 éves kor: évente újabb ellenőrzések

Újabb státuszvizsgálat következik 12 hónapos, 18 hónapos, 2 éves és 3 éves korban, szükség esetén pedig 15 hónaposan és 2,5 évesen is. Hároméves kortól hatéves korig évente ismétlődnek az állapotfelmérések.

Ezeken a fizikális és idegrendszeri vizsgálat mellett már különösen figyelnek a beszédre, gondolkodásra, mozgásra és szocializációra, valamint a látásra, hallásra és a mozgásszervekre. Hároméves kortól vérnyomást is mérnek, és a fogászati szűrés is része a rendszernek.

Az ötéves vizsgálat különösen fontos

A jogszabály külön is kiemeli az ötéves korban elvégzendő állapotfelmérés jelentőségét, mert annak az iskolaérettség megítélésében is szerepe van. Itt már nem egyszerűen azt nézik, nőtt-e eleget a gyermek, hanem a testi, idegrendszeri és pszichés fejlődés egészét értékelik.

Ha valamelyik területen eltérés merül fel, a gyermeket további vizsgálatra lehet irányítani. A szűrések értelme éppen az, hogy a problémák lehetőleg ne csak az iskolakezdés után, tanulási vagy mozgási nehézségként váljanak láthatóvá.

6–18 éves korban kétévente jön az ellenőrzés

Iskoláskorban a jogszabály kétévente ír elő életkorhoz kötött állapotfelmérést. Ilyenkor teljes fizikális vizsgálat történik, ismét áttekintik a családi és egyéni kórelőzményt, mérik a testmagasságot, testsúlyt és vérnyomást, valamint értékelik a testi és nemi fejlődést.

Vizsgálják a látást, hallást, színlátást, a gerincet és más mozgásszervi eltéréseket, valamint a pszichés, mentális és szociális fejlődést is. A negyedik évfolyamtól a pajzsmirigy tapintásos ellenőrzése is bekerül a vizsgálatok közé.

16 évesen külön záró állapotvizsgálat következik

A 16 éves kori vizsgálat külön állomás. Itt teljes fizikális ellenőrzés mellett már célzott szív- és érrendszeri állapotfelmérés is történik, ismét ellenőrzik a vérnyomást, a tápláltsági állapotot, a látást, hallást, mozgásszerveket és a pajzsmirigyet.

Ez gyakorlatilag a gyermekkori szervezett státuszvizsgálati rendszer lezárása. Ha az anamnézis vagy az eredmények alapján valamilyen kockázat merül fel, célzott szakorvosi vizsgálatok következhetnek.

21 éves kortól már fontos különbség jön: ezek nem általánosan kötelező vizsgálatok

Felnőttkorban sokan úgy tudják, hogy bizonyos életkorok elérésekor automatikusan kötelező orvoshoz menni. Ez azonban nem így van. A magyar szabályozás részletesen felsorolja az életkor szerint térítésmentesen igénybe vehető felnőttkori szűréseket, de ezek főszabály szerint önkéntesek.

21 éves korban ajánlott meghatározni a felnőttkori alapstátuszt. Ennek része lehet a családi kórelőzmény, az életmód, a testsúly, testmagasság, haskörfogat és BMI felmérése, a vérnyomásmérés, a szív- és érrendszeri kockázat meghatározása, valamint szükség esetén vércukor- és vesefunkciós vizsgálat.

21–40 év között: kockázattól függ a gyakoriság

Kis szív- és érrendszeri kockázat mellett ötévente ajánlott megismételni az alapvizsgálatokat, közepes vagy magas kockázatnál pedig kétévente. A vesebetegség szempontjából veszélyeztetetteknél szintén kétévente javasolt kreatininszint- és vizeletvizsgálat.

Ebben a korcsoportban kétévente szájüregi, úgynevezett sztomato-onkológiai szűrés is szerepel a rendeletben. Ezek azonban nem olyan általános kötelezettségek, mint a gyermekkori státuszvizsgálatok.

40–64 éves kor között több szűrés kerül előtérbe

Negyven év felett továbbra is a szív- és érrendszeri kockázat alapján két- vagy ötéves rendszerességgel ajánlott az alapállapot ellenőrzése. Nagyobb kockázat esetén a panaszmentes érszűkület jeleit is kereshetik, például boka-kar index mérésével.

A magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel élőknél a vesefunkció rendszeres ellenőrzése is indokolt, a rendelet pedig kétévenként szájüregi szűrést és évente mellkas-szűrővizsgálatot is felsorol. Fontos azonban: attól, hogy egy vizsgálat bekerül az életkorhoz kötött felnőttkori szűrési rendbe, még nem válik automatikusan kötelezővé minden egészséges felnőtt számára.

65 év felett sem lesz minden vizsgálat kötelező

Hatvanöt éves kor fölött kétévente ajánlott a szív- és érrendszeri kockázati tényezők ellenőrzése, valamint a panaszmentes érszűkület vizsgálata. Kockázat esetén a veseműködést is ellenőrzik, és kétévente szájüregi szűrést is felsorol a jogszabály.

Az érzékszervek ellenőrzése évente ajánlott, ahogyan a rendeletben mellkasi tüdőszűrés is szerepel. Ezeket azonban továbbra sem szabad összekeverni egy általános, minden 65 év feletti emberre vonatkozó kötelező orvosi vizsgálattal.

Három nagy daganatszűrésre külön korcsoportokat határoztak meg

A szervezett népegészségügyi szűrések közül a 25–65 éves nők számára háromévente méhnyakszűrés szerepel a rendszerben, miután egyszer már negatív eredmény született. A 45–65 éves nőket kétévente mammográfiás emlőszűrésre hívhatják.

Az 50–70 év közöttiek számára kétévente szervezett vastag- és végbélszűrés működik. Ezek rendkívül fontos szűrőprogramok, de a meghívó nem ugyanaz, mint egy hatósági kötelezés: felnőtteknél ezek részvétele főszabály szerint önkéntes.

Várandósság alatt viszont hosszú a kötelező lista

A frissen bevezetett második szifiliszszűrés csak egy eleme a várandósság alatt kötelező vizsgálatoknak. Az első trimeszterben vérképet, vércukor-, vese- és májfunkciós értékeket, vizeletet, hepatitis B-t, szifiliszt, vércsoportot és vörösvértest-ellenanyagokat vizsgálnak, a 11–13. héten pedig ultrahang következik.

A fogorvosi vizsgálat is kötelező része a várandósgondozásnak, a fogamzáskor már 37 éves várandósoknál pedig genetikai tanácsadás is előírt.

A második trimeszterben mostantól eggyel több vizsgálat van

A 18–22. hét között ultrahangot végeznek, a 24–28. hét között pedig terheléses vércukorvizsgálat, vérkép és vizeletvizsgálat következik. Ehhez csatlakozott most az ismételt szifiliszszűrés is ugyanebben a 24–28. heti időszakban.

A módosítás lényege az, hogy egy korai negatív eredmény után se maradjon észrevétlen egy később kialakult fertőzés. A szifilisz ugyanis a várandósról a magzatra is átjuthat, ezért a fertőzés időben történő felismerésének különösen nagy jelentősége van.

A harmadik trimeszterben is folytatódnak a kötelező ellenőrzések

A 30–32. hét között újabb ultrahang következik, majd a 36–37. héten ismét vér- és vizeletvizsgálatot végeznek, többek között a veseműködés, májfunkció és vörösvértest-ellenanyagok ellenőrzésével.

A 38., 39. és 40. héten kardiotokográfos, vagyis CTG-vizsgálattal követik a magzati szívműködést. Az új szabály szerint pedig a szüléskor szifiliszgyorsteszt is kötelező lehet azoknál, akik kimaradtak a várandósgondozásból vagy magas fertőzési kockázatúak.

A munkahelyi üzemorvos külön történet

A munkaköri alkalmassági vizsgálatot sem szabad összekeverni az életkorhoz kötött szűrésekkel. 2024 szeptemberétől főszabály szerint megszűnt az a rendszer, amelyben minden munkakörnél automatikusan kötelező volt az orvosi alkalmassági vizsgálat.

Bizonyos veszélyes vagy külön szabályozott munkakörökben azonban továbbra is kötelező lehet, és a munkáltató is előírhatja. Ilyen esetekben tehát nem az ember életkora, hanem a munkakörből eredő egészségügyi kockázat dönti el, szükséges-e alkalmassági vizsgálat.

A lényeg: a „kötelező szűrés” nem jelent egyetlen egységes rendszert

Magyarországon több, egymástól eltérő szabály működik párhuzamosan. Gyermekkorban sűrű, jogszabályban meghatározott státuszvizsgálati rendszer követi a fejlődést, várandósság alatt külön kötelező vizsgálati menetrend van, bizonyos munkaköröknél pedig az alkalmasság miatt írhatnak elő vizsgálatot.

A legtöbb egészséges felnőtt számára ugyanakkor nincs olyan általános szabály, amely pusztán egy bizonyos életkor betöltése miatt kötelezően orvoshoz küldené. A mostani változás tehát célzott: a várandósokat érinti, akiknél szeptembertől a második trimeszterben is kötelező lett a szifilisz ismételt szűrése.