Újabb Békemenetet szervez a Fidesz, de Magyar Péter máris keresztbe tett nekik
Október 23-án ismét komoly politikai erőpróba jöhet Budapesten. Bayer Zsolt és több ismert jobboldali véleményformáló újabb Békemenetet hirdetett meg, amelynek központi témája ezúttal a Terror Háza körül kialakult konfliktus lesz. Csakhogy ugyanarra a napra Magyar Péter kormánya is nagyszabású állami megemlékezéssel készül az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára, és a miniszterelnök az elmúlt hónapokban több külföldi vezetőt személyesen is meghívott Budapestre.
Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök neve biztosan szerepel a meghívottak között, Magyar pedig korábban arról beszélt, hogy az évfordulóra széles körben hívott külföldi állami vezetőket. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyien biztosan ott lesznek október 23-án. Ha azonban a meghívottak közül több jelentős európai vezető elfogadja a meghívást, ugyanazon a napon két egészen eltérő politikai esemény kerülhet egymás mellé Budapesten.
Bayer Zsolték már mozgósítanak
Az újabb Békemenetet Bayer Zsolt jelentette be Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László társaságában. A szervezők először szeptember 20-ára hirdettek demonstrációt a Terror Háza elé, október 23-án pedig már Békemenetre várják ugyanoda a jobboldali szimpatizánsokat.
A közvetlen előzmény Schmidt Mária távozása és a Terror Háza ideiglenes bezárása, illetve átvilágítása. Bayerék szerint a múzeum működésének átalakítása nem egyszerű intézményi ügy, hanem identitáspolitikai konfliktus, ezért október 23-át is fel akarják használni arra, hogy megmutassák a jobboldali tábor erejét.
A dátum ebből a szempontból aligha véletlen. A Békemenetek korábban is elsősorban mozgósító eseményként működtek: a résztvevők számán keresztül azt igyekeztek megmutatni, hogy Orbán Viktor és a Fidesz mögött milyen tömeg áll.
Ez is érdekelhet
Csakhogy 2026 október 23-a egészen más lesz, mint a korábbiak
Az idei évforduló önmagában is különleges. Hetven éve tört ki az 1956-os forradalom és szabadságharc, ezért a kormány már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy a szokásosnál nagyobb szabású állami megemlékezést tervez.
Magyar Péter még a kormányváltás előtt beszélt arról, hogy méltó nemzetközi eseményt szeretne szervezni Budapesten. Áprilisban azt mondta, az évfordulóra külföldi állami vezetőket hívott meg, és már akkor felmerült, hogy az ünnepi állami rendezvény egyik helyszíne a Magyar Állami Operaház lehet.
A választás utáni diplomáciai találkozók során aztán már konkrét nevek is előkerültek. Magyar nem egyszerűen formális meghívókat küldött szét: több vezetőt személyesen, négyszemközti vagy hivatalos tárgyalás során hívott Budapestre.
Donald Tuskot már februárban meghívta
Az egyik első ilyen meghívást Donald Tusk kapta. Magyar még a müncheni biztonsági konferencián tárgyalt a lengyel miniszterelnökkel, és a találkozó végén meghívta őt Budapestre az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára.
A meghívásnak külön történelmi jelentősége is van. Az 1956-os magyar forradalom és az ugyanabban az évben zajló lengyel események szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a lengyel társadalom pedig jelentős segítséget nyújtott a magyar forradalom idején.
Tusk és Magyar kapcsolata azóta kormányfői szinten is folytatódott. A két fél a lengyel–magyar politikai és gazdasági kapcsolatok újjáépítéséről, valamint a visegrádi együttműködés megerősítéséről is tárgyalt.
Friedrich Merznek Berlinben adta át a meghívást
Június elején Magyar Pétert már miniszterelnökként fogadta Berlinben Friedrich Merz német kancellár. A két kormányfő közös sajtótájékoztatóján Magyar külön kitért 1956 hetvenedik évfordulójára, és meghívta Merzet az október 23-i budapesti ünnepségre.
A német kapcsolatnak szintén van történelmi háttere. Magyar a tárgyaláson felidézte Magyarország szerepét az 1989-es határnyitásban és a német újraegyesítéshez vezető folyamatban, miközben a két kormány a gazdasági, energetikai és európai együttműködés újraépítéséről is egyeztetett.
Merz tehát nem egyszerűen egy hosszú diplomáciai meghívotti lista egyik neve. Magyar személyesen, hivatalos berlini látogatása során hívta meg a német kancellárt Budapestre.
Macront az Élysée-palotában hívta meg
Egy nappal később következett Emmanuel Macron. Magyar Pétert a francia elnök az Élysée-palotában fogadta, ahol a két ország stratégiai együttműködésének megújításáról is megállapodtak.
Magyar ott jelentette be, hogy Macront meghívta Budapestre október 23-ára. Nemcsak a francia elnököt: a francia Szenátus és a Nemzetgyűlés elnöke is meghívást kapott a hetvenedik évfordulóra.
A magyar kormányfő azt is javasolta, hogy a megújított magyar–francia stratégiai megállapodást még az ünnep előtt írják alá. Így Macron esetleges budapesti látogatása nemcsak protokolláris megemlékezés lehetne, hanem kétoldalú diplomáciai programmal is összekapcsolódhatna.
Még Markus Söder is kapott meghívást
Július végén Markus Söder bajor miniszterelnök látogatott Magyarországra. Magyar Péter őt is külön meghívta az október 23-i ünnepségre, miközben a bajor és magyar gazdasági kapcsolatokról, elsősorban az autóiparról és a befektetésekről tárgyaltak.
Söder természetesen nem egy szuverén ország kormányfője, hanem Németország egyik tartományának vezetője, politikai súlya azonban jelentős: Bajorország Európa egyik legerősebb gazdasági régiója, a CSU pedig a német kormánykoalíció meghatározó szereplője.
Vagyis Magyar hónapok óta láthatóan nem egyszerű belföldi ünnepségként készíti elő október 23-át, hanem diplomáciai eseményként is.
Netanjahu meghívása hozta a legkülönösebb helyzetet
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szintén meghívást kapott. Magyar még a választást követő első telefonbeszélgetésük során hívta meg őt az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára, Netanjahu pedig az akkori izraeli tájékoztatás szerint elfogadta a meghívást.
Ez később komoly jogi és diplomáciai kérdéssé vált a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa miatt. Magyar kormánya ugyanis az ICC-vel való együttműködés fenntartása mellett döntött, ezért egy esetleges Netanjahu-látogatás különösen összetett helyzetet teremtene.
Éppen ezért az izraeli miniszterelnök tényleges októberi részvételét jelenleg nem lehet biztosra venni. A meghívás és annak korábbi elfogadása azonban dokumentált.
Magyar egyszer már azt mondta: minden állami vezetőt meghívott
A történet ráadásul nem áll meg ennél a néhány névnél. Magyar Péter még áprilisban, a kormány megalakulása előtt arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára széles körben meghívta az állami vezetőket.
Ez alapján az októberi vendéglista potenciálisan jóval hosszabb lehet annál, mint amennyit jelenleg név szerint ismerünk. A diplomáciában azonban a meghívás és a részvétel két külön dolog: a külföldi állam- és kormányfők programját hetekkel vagy akár csak napokkal korábban véglegesítik, ezért szeptember közepén még nem lehet kész vendéglistáról beszélni.
Macron, Merz és Tusk meghívása biztos. Hogy közülük végül ki áll majd október 23-án Budapesten Magyar Péter mellett, az még nyitott kérdés.
És pontosan itt válhat kellemetlenné a helyzet a Békemenet szervezőinek
Bayerék eredeti elképzelése világos: október 23-án utcai tömeggel szeretnének politikai üzenetet küldeni. Egy ellenzékbe került pártnál ez logikus eszköz. A Fidesz már nem kormányzati rendezvényekkel, hanem saját táborának mozgósításával tudja megmutatni, mekkora politikai erőt képvisel.
Csakhogy ugyanazon a napon a hivatalban lévő magyar kormány szervezi az állami ünnepséget. Ha ezen megjelenik akár csak néhány, Magyar által meghívott európai állam- vagy kormányfő, a két rendezvény egészen más típusú képeket fog produkálni.
Az egyik oldalon egy ellenzéki politikai mozgalom utcai demonstrációja lehet. A másikon egy állami megemlékezés külföldi vezetőkkel és diplomáciai delegációkkal.
Hogy politikailag melyik kap nagyobb figyelmet, azt természetesen előre nem lehet eldönteni. Függ a résztvevők számától, a külföldi vendégektől, a beszédektől és attól is, milyen események történnek addig.
A Békemenetnek most először egészen más szerepe lehet
A korábbi Békemenetek jelentős részét úgy szervezték, hogy Orbán Viktor hivatalban lévő miniszterelnökként a végén beszédet mondott, vagy a rendezvény közvetlenül kapcsolódott a kormány politikájához. Most viszont Orbán ellenzéki pártvezető.
Ez önmagában teljesen megváltoztatja a rendezvény karakterét. A menet most nem a kormány melletti kiállásként, hanem a Tisza-kormánnyal szembeni jobboldali mozgósításként jelenhet meg.
Bayer Zsolt felhívásából ez már most is világosan látszik. A Terror Háza bezárását és átvilágítását olyan politikai konfliktusként mutatják be, amely szerintük túlmutat magán a múzeumon, és a jobboldali identitás egészéről szól.
Orbánék tömeget, Magyarék diplomáciai vendégeket mutathatnak fel
A két eseményt azonban nem érdemes egyszerű versenyként kezelni. Egy tömegdemonstráció erejét alapvetően a résztvevők száma és politikai mozgósító képessége mutatja. Egy állami ünnepség diplomáciai jelentőségét viszont elsősorban az adja, kik fogadják el a meghívást és milyen szintű nemzetközi részvétel valósul meg.
Ez két különböző politikai eszköz. A Fidesz számára az lesz fontos, meg tudja-e mutatni, hogy választási veresége után is jelentős és aktív társadalmi táborral rendelkezik. Magyar Péter kormánya számára pedig az, milyen nemzetközi rangot tud adni a forradalom hetvenedik évfordulójának.
Az viszont biztos, hogy október 23-án a kettő ugyanazon a városon és ugyanazon a hírcikluson osztozik majd.
Ráadásul 1956 különösen erős diplomáciai szimbólum
A hetvenedik évforduló nem egyszerű kerek szám. Az 1956-os forradalom nemzetközi történelmi jelentősége miatt egy külföldi vezető budapesti részvétele önmagában is politikai üzenetet hordozhat.
A lengyel kapcsolat a poznani felkelés és a magyar forradalom történelmi összekapcsolódása miatt különleges. Franciaországban és Nyugat-Németországban szintén hatalmas társadalmi szolidaritás alakult ki 1956 őszén a magyar menekültekkel és forradalmárokkal.
Ezért Magyar számára diplomáciailag kézenfekvő volt arra törekedni, hogy a hetvenedik évforduló ne kizárólag magyar belpolitikai esemény legyen.
A nagy kérdés most az, kik mondanak végül igent
Ez dönti majd el, mekkora nemzetközi esemény lesz az október 23-i állami megemlékezés. Meghívásból már most sincs hiány, de a tényleges részvételről több esetben egyelőre nincs nyilvános végleges megerősítés.
Ha Macron, Merz vagy Tusk közül többen Budapestre érkeznek, az látványosan megnöveli az állami ünnepség nemzetközi súlyát. Ha végül a legtöbb vezető más program miatt távol marad, a kép jóval visszafogottabb lehet.
Éppen ezért túl korai azt állítani, hogy Magyar Péter már „megnyerte” október 23-át vagy hogy a Békemenet jelentőségét előre lenullázta volna. Ilyesmit több mint egy hónappal az esemény előtt egyszerűen nem lehet tudni.
Egy biztos: Bayerék nem üres politikai napon fognak vonulni
Amikor meghirdették a Békemenetet, egy már hónapok óta szervezett állami évforduló mellé tették saját rendezvényüket. Magyar Péter ugyanis jóval korábban elkezdte építeni az október 23-i diplomáciai programot, mint ahogy Bayerék most bejelentették a menetet.
Donald Tusk meghívása februárra, Benjamin Netanjahué áprilisra, Friedrich Merzé és Emmanuel Macroné júniusra nyúlik vissza. Vagyis a két esemény időbeli ütközése nem abból következik, hogy Magyar a Békemenet hírére gyorsan szervezett volna ellenrendezvényt.
Éppen ellenkezőleg: az állami ünnepség és annak nemzetközi előkészítése már javában zajlott, amikor a jobboldali szervezők most szeptemberben ugyanarra a napra meghirdették a Békemenetet.
Október 23-án két teljesen különböző politikai kép készülhet Budapestről
Az egyik képen Orbán Viktor és a Fidesz támogatói vonulhatnak az utcán, demonstrálva, hogy a választási vereség után sem tűnt el az ellenzéki jobboldal tömegbázisa. A másikon Magyar Péter miniszterelnök fogadhatja az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára érkező külföldi delegációkat.
Nem lehet előre megmondani, melyik esemény lesz nagyobb, látványosabb vagy politikailag fontosabb. De az már most látszik, hogy Bayerék Békemenete nem egyedül fogja uralni október 23-át.
Magyar Péter ugyanis hónapok óta egy olyan állami megemlékezést készít elő, amelynek vendéglistáján Donald Tusk, Friedrich Merz és Emmanuel Macron neve is ott van, Benjamin Netanjahu pedig korábban még a meghívás elfogadását is jelezte.
Így amikor a Fideszhez kötődő szervezők október 23-án az utcán próbálják megmutatni saját politikai táboruk erejét, néhány kilométerrel arrébb akár Európa több meghatározó kormányfője és államfője is részt vehet Magyarország hivatalos hetvenedik évfordulós megemlékezésén.
Hogy pontosan kik lesznek ott, azt még meg kell várni.
De az biztos: az idei október 23. aligha egyetlen politikai oldal rendezvényéről fog szólni.