Tízéves tilalmat törölt el Magyarországon az Országgyűlés döntése
Tíz év után ismét valódi lehetőség nyílik szélerőművek építésére Magyarországon. Az Országgyűlés keddi döntése nemcsak egy régóta bírált szabályozási akadályt bontott le, hanem megnyitotta az utat 869 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása előtt is.
A pénzt az elektromos hálózat korszerűsítésére, szélerőművekre, okosmérők telepítésére, épületek energetikai felújítására és geotermikus beruházásokra fordíthatják. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint a cél egy sokszínűbb energiarendszer kialakítása, amelyben Magyarország kevésbé függ külföldi energiahordozóktól.
A döntés időzítése különösen beszédes. Miközben a rendkívüli aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű egyik blokkjának teljesítményét is csökkenteni kellett, a parlament végre kimondta: egy ország energiaellátását nem lehet egyetlen technológiára, egyetlen importra vagy egyetlen folyóra feltenni.
Egy évtizedig papíron lehetett, a valóságban nem
Magyarországon korábban nem szerepelt egyszerű, egyetlen mondatból álló törvényi tilalom arra, hogy bárhol szélerőmű épüljön. A szabályokat azonban úgy szigorították, hogy új turbinák létesítése a gyakorlatban szinte lehetetlenné vált.
A lakott területektől előírt rendkívül nagy védőtávolság, az engedélyezési akadályok és a kijelölhető területek hiánya együtt egy de facto tilalmat hozott létre. A meglévő szélerőművek tovább működhettek, új kapacitás azonban érdemben nem épült.
Ez is érdekelhet
Ez a helyzet közel tíz évig fennmaradt, miközben a technológia sokat fejlődött. A mai turbinák hatékonyabbak, szabályozhatóbbak és jóval nagyobb teljesítményre képesek, mint a korábban Magyarországon telepített berendezések.
Az ország mégis úgy tett, mintha a szélenergia valamilyen múló nyugati hóbort lenne, amelyet elég jogszabályokkal távol tartani a határtól.
Most világosabb szabályok jöhetnek
A módosítás lényege, hogy a jövőben ésszerűbb, átláthatóbb és biztonsági szempontból indokolható feltételek mellett indulhatnak új szélerőmű-beruházások. A lakott területek védelme továbbra is követelmény marad, de a védőtávolságot már nem használhatják az egész technológia országos kizárására.
Ez nem jelenti azt, hogy a következő hónapokban minden dombtetőn szélturbina jelenik meg. A beruházóknak környezetvédelmi, hálózati, tájvédelmi és településrendezési követelményeknek is meg kell felelniük.
A politikai fordulat azonban így is jelentős. Az állam már nem azt keresi, hogyan lehet megakadályozni a szélenergia használatát, hanem azt, hogy hol és milyen feltételekkel érdemes fejleszteni.
A szél önmagában nem old meg mindent
A szélerőművek termelése időjárásfüggő. Ha nem fúj a szél, nem termelnek, erős szélben pedig a hálózatnak kell kezelnie a hirtelen megjelenő többletet. Ezért a fejlesztésekhez tárolókapacitásokra, rugalmas erőművekre és mindenekelőtt korszerű villamosenergia-hálózatra van szükség.
Éppen ezért fontos, hogy a 869 milliárd forintos csomag nem kizárólag turbinák telepítéséről szól. Jelentős forrás juthat hálózatfejlesztésre és okosmérőkre is, amelyek nélkül a háztartási napelemek, szélerőművek és új ipari fogyasztók egyre nehezebben illeszthetők be a rendszerbe.
Az elmúlt években sok napelemes háztartás már megtapasztalhatta, hogy a termelési kapacitás önmagában kevés. Hiába süt a nap, ha a helyi hálózat nem képes fogadni az áramot.
A mostani fejlesztések valódi értékét ezért nem a felállított turbinák száma, hanem az mutatja majd meg, hogy az energiarendszer egésze mennyivel válik stabilabbá és rugalmasabbá.
Zöld utat kaphat a földhő is
A parlamenti döntés a geotermikus energia előtt álló akadályokat is csökkentheti. Magyarország kedvező földtani adottságokkal rendelkezik, a beruházások mégis gyakran évekig álltak az engedélyezési eljárásokban.
A földhő különösen a távfűtésben és nagyobb intézmények energiaellátásában válhat fontossá. Előnye, hogy a napsütéstől és a széltől eltérően folyamatosan rendelkezésre állhat, így jól kiegészítheti az időjárásfüggő megújuló forrásokat.
A geotermikus fejlesztések sem kockázatmentesek. Gondoskodni kell a vízkészletek védelméről, a kitermelt víz visszasajtolásáról és a kutak szakszerű működtetéséről. Az engedélyezést ezért nem eltörölni, hanem gyorsabbá és kiszámíthatóbbá kell tenni.
Paks megmutatta, miért veszélyes az egyoldalúság
A döntéssel szinte egy időben rendkívüli intézkedésre volt szükség a Paksi Atomerőműben. A Duna vízállása a tartós szárazság miatt rekordalacsony szintre süllyedt, ezért az egyik blokk teljesítményét 254 megawattal csökkentették.
Kapitány István hangsúlyozta, hogy nem üzemzavar történt, hanem előre meghatározott biztonsági szabályok alapján hozott intézkedés. Az atomerőmű hűtését a Duna biztosítja, a visszabocsátott víz hőmérsékletére pedig szigorú környezetvédelmi előírások vonatkoznak.
Az eset azonban megmutatta, hogy még az időjárástól elvileg kevésbé függő atomenergia sem választható el teljesen a természeti körülményektől. Az aszály, a folyók melegedése és az alacsony vízhozam az erőművek működésére is hatással lehet.
Ezért fontos a diverzifikáció. Nem azért van szükség szélre, napra, geotermiára és atomenergiára, hogy valamelyik végleg legyőzze a többit, hanem azért, hogy egyetlen kieső forrás se rántsa magával az egész rendszert.
Most már a megvalósításon múlik minden
A parlamenti szavazás történelmi fordulat lehet, de önmagában még egyetlen kilowattóra szélenergiát sem termel. A következő időszakban ki kell jelölni a fejlesztésre alkalmas területeket, gyorsítani kell az engedélyezést, meg kell erősíteni a hálózatot, és biztosítani kell, hogy a beruházások ne kizárólag néhány kiválasztott üzleti körhöz kerüljenek.
A 869 milliárd forint hatalmas lehetőség, de ugyanekkora korrupciós és pazarlási kockázatot is jelenthet. A pályázatoknak nyilvánosnak, a támogatási feltételeknek ellenőrizhetőnek, a szerződéseknek pedig hozzáférhetőnek kell lenniük.
Tíz évig Magyarország gyakorlatilag hátat fordított a szélenergiának. Kedden a parlament végre lebontotta ennek jogi akadályait.
Most az a kérdés, hogy valóban új energiapolitika kezdődik-e, vagy csak lecserélték a tilalmat egy újabb hangzatos bejelentésre.