Szijjártó körül forr a levegő: Holnapra beidézték, borulhat minden
Fontos nap jöhet hétfőn Szijjártó Péter számára. Október 5-én a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt akarják meghallgatni a volt külgazdasági és külügyminisztert, elsősorban a kínai BYD-nél vállalt felső vezetői pozíciója és az ehhez kapcsolódó korábbi kormányzati döntések miatt.
A meghallgatás azért lehet különösen érdekes, mert most először közvetlenül Szijjártónak tehetnek fel részletes kérdéseket arról, hogyan került ahhoz a kínai autóipari óriásvállalathoz, amelynek magyarországi beruházásait miniszterként éveken keresztül maga is támogatta és tárgyalta.
Ha Szijjártó érdemben válaszol a kérdésekre, több, az elmúlt hónapokban kialakult politikai állítás is tisztázható vagy akár meg is dőlhet. Ha viszont nem jelenik meg, annak politikai súlya lehet – jogilag azonban fontos csavar van a történetben.
Hétfőre várják Szijjártó Pétert
Czakó-Czibrus Pál, a Nemzetbiztonsági Bizottság tiszás tagja jelentette be, hogy október 5-én Szijjártó Péter személyes meghallgatását kezdeményezték.
A bizottság már szeptember közepén hivatalos vizsgálatot indított a volt miniszter BYD-nél vállalt munkájának körülményeiről és az esetleges nemzetbiztonsági kockázatokról.
Ez is érdekelhet
A mostani meghallgatás ennek a vizsgálatnak lehet az egyik legfontosabb állomása.
Szijjártó tizenkét évig vezette a külügyi tárcát, majd a 2026-os kormányváltás után rövid időre felvette országgyűlési mandátumát. Később azonban erről is lemondott, és bejelentette, hogy a BYD külső kapcsolatokért és új üzletágak fejlesztéséért felelős felső vezetőjeként folytatja pályáját.
Pont annál a cégnél kötött ki, amellyel miniszterként tárgyalt
Ez lett a vizsgálat központi kérdése.
A BYD nem egy véletlenszerűen kiválasztott multinacionális vállalat Szijjártó korábbi kormányzati pályáján.
Külgazdasági és külügyminiszterként személyesen is részt vett a kínai cég magyarországi beruházásainak előkészítésében, és rendszeresen kommunikált a BYD magyarországi terjeszkedéséről.
A Tisza-frakció közlése szerint a külügyi tárca iratai alapján a BYD beruházásaihoz több mint 70 milliárd forint értékű állami infrastruktúra-fejlesztés kapcsolódhatott.
Utak, vasúti fejlesztések és közműberuházások is előkerültek.
Ez önmagában természetesen nem bizonyít szabálytalanságot. Egy nagy ipari beruházás környezetében az állam rendszeresen fejleszt infrastruktúrát, különösen akkor, ha több ezer munkahely létrehozását várja a projekttől.
A bizottság azonban azt akarja tisztázni, hogyan vált egy ilyen beruházást miniszterként támogató politikusból rövid időn belül ugyanannak a vállalatnak a felső vezetője.
Az egyik legkényesebb kérdés: mikor kezdődtek az állásról szóló tárgyalások?
Ez lehet a hétfői meghallgatás egyik legfontosabb pontja.
Nem ugyanaz a helyzet ugyanis, ha Szijjártó már minisztersége után kezdett tárgyalni a BYD-val a saját jövőjéről, mint ha ezek az egyeztetések már akkor elindultak volna, amikor még kormánytagként hozott vagy készített elő a vállalatot érintő döntéseket.
Nyilvánosan jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy Szijjártó miniszterként már a saját későbbi BYD-s állásáról tárgyalt volna.
A bizottság éppen ezért közvetlenül tőle kérdezheti meg, mikor kereste meg őt a vállalat, mikor indultak az egyeztetések, és milyen feltételekkel fogadta el a pozíciót.
A kínai vendégmunkások ügye is előkerülhet
Czakó-Czibrus Pál szerint a külügyi dokumentumokból az is kiderül, hogy Szijjártó miniszterként támogatta a BYD magyarországi beruházásához kapcsolódó gyorsított vízumeljárásokat.
A képviselő szerint több ezer kínai munkavállaló magyarországi belépését könnyítették meg.
A Tisza ezt azért tartja különösen érdekesnek, mert a BYD magyar beruházását korábban jelentős magyarországi munkahelyteremtéssel indokolták.
A hétfői meghallgatáson így arra is rákérdezhetnek, milyen arányban számolt a kormány magyar és külföldi munkavállalókkal, és pontosan milyen kormányzati döntések születtek a beruházás érdekében.
A titkok miatt is aggódnak
A másik nagy kérdés nem közvetlenül a pénzről szól.
Szijjártó Péter tizenkét év külügyminiszterség alatt külpolitikai, külgazdasági, diplomáciai és nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információk tömegéhez férhetett hozzá.
Czakó-Czibrus szerint ezért önmagában is vizsgálandó, milyen kockázatot jelenthet, amikor egy ilyen tudással rendelkező volt miniszter egy külföldi nagyvállalat felső vezetéséhez kerül.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szijjártó bármilyen államtitkot vagy védett információt átadott volna a BYD-nak.
Ilyen bizonyított állítás jelenleg nincs.
A vizsgálat célja éppen annak tisztázása, milyen garanciák védik azokat az információkat, amelyeket Szijjártó korábbi tisztsége során ismert meg.
Az orosz kapcsolatokról is kérdezhetik
A hétfői meghallgatás várhatóan nem kizárólag a BYD-ról szól majd.
A bizottság tiszás tagjai korábban jelezték, hogy Szijjártó miniszteri időszakának magyar–orosz kapcsolatairól is vannak kérdéseik.
Előkerülhetnek az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval fenntartott kapcsolatok, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszereit érintő korábbi orosz kibertámadások.
A kérdés itt az lehet, mit tudott Szijjártó ezekről a támadásokról, mikor szerzett róluk tudomást, és milyen intézkedéseket tett a minisztérium.
Ez megint nem jelenti azt, hogy Szijjártó jogellenesen járt volna el. A bizottság ellenőrzési feladata éppen az ilyen kérdések tisztázása.
2051-ig titkosítottak már információkat az ügyben
A Nemzetbiztonsági Bizottság júliusban már foglalkozott Szijjártó BYD-s állásának nemzetbiztonsági vonatkozásaival.
Az ülésen meghallgatták az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőinek képviselőit is.
Az ott elhangzott információkat 2051 végéig titkosították.
Apáti István, a bizottság elnöke akkor azt mondta, hogy az ülés nem hozott olyan nyilvánosan ismertethető új információt, amely önmagában eldöntötte volna az ügyet.
Ezután egyre erősebben merült fel Szijjártó személyes meghallgatásának igénye.
Volt olyan időszak, amikor még elérni sem tudták
A történetnek volt egy szinte abszurd szakasza is.
A Nemzetbiztonsági Bizottság korábban azért nem tudta egyszerűen behívni Szijjártót, mert a titkárság nem rendelkezett olyan hivatalos elérhetőséggel, amelyre szabályosan elküldhették volna a megkeresést.
A külügyi tárca azt jelezte, hogy volt alkalmazottként már nem ők tartják vele a kapcsolatot.
Az Országgyűlés Hivatala pedig csak akkor adhatott ki bizonyos adatokat, ha már formálisan elindult valamilyen parlamenti vizsgálat.
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy szeptemberben hivatalosan megindítsák a vizsgálatot.
És itt jön a fontos jogi csavar
A hétfői meghallgatással kapcsolatban több helyen felmerült, hogy Szijjártónak kötelező megjelennie, ellenkező esetben pénzbírságot kaphat, később pedig akár rendőrségi elővezetés is következhet.
Szijjártó esetében azonban ez így nem pontos.
A Nemzetbiztonsági Bizottság valóban együttműködésre és megjelenésre hívhatja fel az érintettet, de ez a testület az Országgyűlés állandó bizottsága.
Apáti István bizottsági elnök korábban kifejezetten elmondta, hogy a jelenlegi szabályok alapján Szijjártó esetleges távolmaradása miatt a bizottság nem tud pénzbírságot kiszabni, és rendőrségi elővezetést sem tud elrendelni.
Nem ugyanaz, mint az MNB-vizsgálóbizottság
A félreértés oka valószínűleg az, hogy az Országgyűlés 2026-ban valóban jelentősen megerősítette egyes külön parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit.
Például az MNB-ügy feltárására létrehozott vizsgálóbizottság esetében a megjelenés vagy az adatszolgáltatás indokolatlan megtagadása már pénzbírságot, ismételt esetben pedig akár rendőrségi elővezetést is maga után vonhat.
Szijjártó meghallgatása azonban nem egy ilyen külön vizsgálóbizottság előtt történik.
Őt a Nemzetbiztonsági Bizottság várja, amely más jogi helyzetben működik.
Ezért nem igaz, hogy automatikusan egymilliós bírság és rendőri elővezetés jönne, ha hétfőn nem menne el.
Politikailag viszont nagyon kellemetlen lenne a távolmaradás
A jogi szankció hiánya persze nem jelenti azt, hogy következmények nélkül lehetne egyszerűen figyelmen kívül hagyni a meghallgatást.
Ha Szijjártó nem jelenik meg, az a bizottság tagjainak újabb politikai támadási felületet adna.
Különösen azért, mert a volt miniszter korábban tizenkét éven át az ország egyik legfontosabb kormányzati pozícióját töltötte be.
A távolmaradást ellenfelei könnyen úgy értelmezhetnék, hogy nem akar válaszolni a BYD-val, az orosz kapcsolatokkal vagy a korábbi külügyi döntésekkel kapcsolatos kérdésekre.
Ez azonban politikai értelmezés lenne, nem jogi bizonyíték bármilyen szabálytalanságra.
Ha viszont megjelenik, valóban borulhatnak korábbi állítások
A meghallgatás igazi jelentősége éppen ebben van.
Az elmúlt hónapokban Szijjártó BYD-s karrierváltásáról számos politikai állítás született.
Egyesek szerint súlyos összeférhetetlenségi és nemzetbiztonsági kérdések merülnek fel. A Fidesz ezzel szemben azt állította, hogy Szijjártó nemzetközi vezetői pozíciója nem veszély Magyarországra, hanem gazdasági lehetőség.
Ha hétfőn személyesen válaszol a kérdésekre és konkrét dátumokat, szerződéses körülményeket, döntési folyamatokat ismertet, több eddigi feltételezés ellenőrizhetővé válhat.
Akár a kritikusok állításainak egy része is megdőlhet, ha Szijjártó dokumentumokkal vagy pontos időrenddel cáfolja azokat.
Ugyanígy új kérdések is felmerülhetnek, ha a válaszok nem egyeznek az eddig ismert iratokkal.
Az egyik kulcskérdés a több mint 70 milliárdos állami infrastruktúra lehet
A Tisza-frakció szerint a BYD beruházásához kapcsolódó állami infrastrukturális fejlesztések értéke meghaladta a 70 milliárd forintot.
Ez az összeg utakra, vasúti kapcsolatokra és egyéb közműfejlesztésekre vonatkozhat.
A bizottságban ezért azt is tisztázni lehet, milyen számítások alapján vállalta ezeket az állam, milyen megtérülést vártak, és pontosan kik döntöttek az egyes beruházásokról.
Az önmagában nem rendkívüli, hogy az állam infrastruktúrát épít egy nagy ipari beruházáshoz.
A kérdés inkább az, hogy a döntések átláthatóak és Magyarország számára előnyösek voltak-e, illetve Szijjártó későbbi munkaviszonya milyen kapcsolatban áll ezekkel.
Szijjártó számára is lehetőség a hétfői meghallgatás
A helyzet ezért nem csak támadásként értelmezhető.
A bizottság előtti megjelenés Szijjártónak is lehetőséget ad arra, hogy saját maga mondja el a történetet.
Tisztázhatja, mikor és hogyan kapta a BYD ajánlatát, milyen feladatot végez a cégnél, milyen korlátozások vonatkoznak rá a korábban megismert bizalmas információk miatt, és miért nem lát nemzetbiztonsági konfliktust a munkájában.
Ha ezekre részletes és dokumentálható válaszokat ad, az akár jelentősen átírhatja az ügy politikai megítélését is.
Nem büntetőeljárásról van szó
Egy dolgot mindenképpen érdemes világosan elkülöníteni.
Szijjártó Pétert nem gyanúsítottként idézik egy nyomozó hatósághoz, és a hétfői esemény nem büntetőeljárási kihallgatás.
A Nemzetbiztonsági Bizottság parlamenti ellenőrző testület.
Feladata a nemzetbiztonsági szolgálatok és a hozzájuk kapcsolódó ügyek parlamenti kontrollja, illetve bizonyos kérdések vizsgálata.
A bizottság nem mondhatja ki Szijjártó bűnösségét, és nem emelhet vádat.
A meghallgatás célja információk megszerzése és politikai-parlamenti ellenőrzés.
A „beidézték” ezért inkább politikai, mint büntetőjogi értelemben értendő
A köznyelvben könnyű azt mondani, hogy Szijjártót „beidézték”, de a pontos helyzet az, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság személyes meghallgatásra hívta.
Ez lényegesen különbözik attól, amikor valakit a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság büntetőeljárásban idéz meg.
A különbség azért fontos, mert a jogkövetkezmények sem azonosak.
Szijjártót tehát nem fenyegeti automatikusan rendőrségi elővezetés csak azért, mert esetleg nem ül be hétfőn a bizottság elé.
A Fidesz már korábban támadta a vizsgálatot
A volt kormánypárt korábban politikai cirkusznak nevezte Szijjártó meghallgatásának kezdeményezését.
A Fidesz szerint a BYD-nél vállalt pozíció nem nemzetbiztonsági veszély, hanem éppen azt mutatja, hogy egy magyar politikus nemzetközi gazdasági szinten is értékes tapasztalattal rendelkezik.
A párt azt is vitatja, hogy Szijjártó korábbi kormányzati munkája és mostani állása között olyan összeférhetetlenség lenne, amely komoly vizsgálatot indokol.
A hétfői ülés éppen azért lehet fontos, mert a politikai üzengetés helyett konkrét kérdések és válaszok következhetnek.
A kérdés most az, valóban megjelenik-e
A jelenlegi nyilvános információk alapján hétfőre várják Szijjártó Pétert a Nemzetbiztonsági Bizottság elé.
Arról azonban október 4-én még nincs egyértelmű, nyilvánosan megerősített információ, hogy a volt külügyminiszter biztosan megjelenik-e.
Ezért a hétfői ülés első nagy kérdése már önmagában az lesz, hogy helyet foglal-e a bizottság előtt.
Ha igen, az elmúlt hónapok egyik legérdekesebb parlamenti meghallgatása következhet.
BYD, Oroszország, titkok – hosszú lehet a kérdéssor
Szijjártóval kapcsolatban ugyanis egyszerre több ügy is összegyűlt.
A BYD-val kötött munkaszerződés időzítése, a vállalatnak nyújtott állami infrastruktúra, a kínai munkavállalók gyorsított ügyei, az orosz diplomáciai kapcsolatok és a külügyi informatikai rendszerek feltörése egyaránt szóba kerülhet.
Egy tizenkét évig hivatalban lévő külügyminiszternél mindez több órányi kérdést is jelenthet.
Az már a bizottság döntése, hogy a meghallgatás mely részei lehetnek nyilvánosak, és melyeknél van szükség zárt ülésre nemzetbiztonsági információk miatt.
Hétfőn sok minden tisztább lehet
A politikai tét tehát valóban nagy.
Ha Szijjártó részletesen megmagyarázza a BYD-hoz vezető karrierváltását, borulhat az a narratíva, hogy a miniszteri döntésekért cserébe kapott volna később pozíciót a vállalatnál. Erre jelenleg egyébként sincs nyilvánosan bizonyított adat.
Ha viszont olyan új részletek derülnének ki, amelyek korábban nem voltak ismertek, a vizsgálat további kérdéseket is felvethet.
Ugyanez igaz az orosz kapcsolatokra és az államtitkok védelmére.
A hétfői meghallgatás tehát nem ítélet, hanem egy olyan pont lehet, ahol először kell közvetlenül és részletesen szembenéznie Szijjártónak azokkal a kérdésekkel, amelyek hónapok óta keringenek a BYD-s állása körül.
Egy dolgot azonban már most érdemes helyretenni
Szijjártó Pétert valóban hétfőre várják a Nemzetbiztonsági Bizottság elé, és a testület vizsgálata hivatalosan folyamatban van.
De ha nem jelenik meg, nem következik automatikusan pénzbírság, majd rendőrségi elővezetés.
Ez a szigorúbb rendszer a külön parlamenti vizsgálóbizottságokra vonatkozhat, a Nemzetbiztonsági Bizottság azonban állandó országgyűlési bizottság, amelynek elnöke maga is jelezte: Szijjártó távolmaradását jelenleg nem tudnák ilyen eszközökkel szankcionálni.
Politikailag ettől még nagyon kellemetlen lenne kihagyni a meghallgatást.
Ha pedig megjelenik, hétfőn végre közvetlenül tőle kaphatunk válaszokat arra, hogyan lett Magyarország tizenkét évig hivatalban lévő külügyminiszteréből néhány hónappal később annak a kínai vállalatnak a globális vezetője, amelynek magyarországi terjeszkedését korábban maga is segítette.
Forrásellenőrzés: Telex, 24.hu, HVG, Index, Nemzetbiztonsági Bizottság nyilvános közlései, Czakó-Czibrus Pál és Apáti István nyilvános nyilatkozatai.