Orbán bajban: 11 feljelentést tettek ellene, kiderült mi jön most

Nem egy, hanem összesen 11 feljelentés érkezett Orbán Viktor ellen a volt miniszterelnök Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársairól tett kijelentései miatt. Az ügyészség azonban most egyértelművé tette: jelenleg nem indul nyomozás Orbánnal szemben.

A 11 beadványt tartalmi azonosságuk miatt egyetlen ügyként vizsgálta meg a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A hatóság arra jutott, hogy Orbán kifogásolt kijelentései nem valósítottak meg bűncselekményt, ezért a feljelentéseket elutasították.

Az ügynek azonban ezzel még nincs feltétlenül vége. Fekete-Győr András, aki az egyik feljelentést tette, már bejelentette: megtámadja az elutasító határozatot, és a felettes ügyészi szervhez fordul.

Egy mondatból lett komoly jogi ügy

Az egész történet Orbán Viktor szeptemberi Hír TV-s szereplése után robbant ki.

A volt miniszterelnök Bayer Zsolt műsorában beszélt az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, amelynek feladata többek között az állami vagyon visszaszerzéséhez kapcsolódó ügyek vizsgálata.

Ez is érdekelhet

Orbán rendkívül keményen fogalmazott a hivatal munkatársaival kapcsolatban.

„Nyomon fogjuk őket követni, minden egyes embert, aki ott munkát vállal, nyilvánosságra hozzuk” – mondta.

Arról is beszélt, hogy ha a Fidesz ismét kormányra kerül, az NVVH munkájában részt vevőknek szerinte jogi és pénzügyi felelősséggel kell majd számolniuk azokért az eljárásokért, amelyeket Orbán jogállamiságon kívülinek tart.

Fekete-Győr András rögtön feljelentést tett

A kijelentések után Fekete-Győr András, a Momentum korábbi politikusa fordult a hatóságokhoz.

Álláspontja szerint Orbán szavai felvetették a hivatalos személy elleni erőszak előkészületének, illetve az ahhoz kapcsolódó felbujtásnak a gyanúját.

Fekete-Győr úgy értékelte a nyilatkozatot, hogy az túlmutat egy politikai véleményen, és alkalmas lehet arra, hogy megfélemlítse az NVVH jelenlegi vagy leendő munkatársait.

Ez Fekete-Győr jogi és politikai értelmezése volt. Az ügyészség mostani döntése alapján a nyomozó ügyészek nem osztották ezt az értékelést.

Kiderült: valójában 11 ember tett feljelentést

Az ATV az ügyészséghez fordult, hogy megtudja, pontosan mi történt a feljelentés után.

A válaszból derült ki az egyik legérdekesebb részlet: nem csak Fekete-Győr András tett feljelentést Orbán Viktor kijelentései miatt.

Összesen 11 személy fordult különböző hatóságokhoz.

A beadványok többek között a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a Somogy Vármegyei Főügyészséghez, az Országos Rendőr-főkapitánysághoz és a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz érkeztek.

A feljelentésekben hivatalos személy elleni erőszak előkészületének, illetve személyes adattal való visszaélésnek a lehetőségét is felvetették.

Végül egyetlen ügyként vizsgálták meg az egészet

Attól, hogy 11 külön személy tett feljelentést, nem indult 11 külön nyomozás.

A beadványok lényegében ugyanarra a kijelentésre és ugyanarra a feltételezett magatartásra vonatkoztak, ezért az ügyészség összevonta őket.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség így egyetlen eljárásban vizsgálta meg, hogy Orbán Viktor mondatai megvalósíthatták-e a feljelentők által megjelölt bűncselekményeket.

A válasz végül nemleges lett.

Az ügyészség szerint nem történt bűncselekmény

Az ügyészség az ATV-nek azt közölte, hogy az elutasító határozatban valamennyi, a feljelentésekben szereplő bűncselekményt megvizsgálták.

A hatóság megállapítása szerint Orbán Viktor sérelmezett magatartása valamely szükséges törvényi tényállási elem hiánya miatt nem valósított meg bűncselekményt.

Ez jogilag fontos megfogalmazás.

Nem arról van szó, hogy elindult volna egy nyomozás, amelynek végén Orbánt tisztázták. A nyomozás el sem indult, mert az ügyészség már a feljelentés vizsgálatakor arra jutott, hogy a leírt magatartás nem alapoz meg büntetőeljárást.

Orbánt ezért nem hallgatták ki

Fekete-Győr András egyik legfontosabb kifogása éppen az, hogy Orbán Viktort az ügyészség nem hallgatta meg.

Az ügyészség álláspontjából ugyanakkor az következik, hogy erre azért nem került sor, mert már a feljelentés és a nyilvánosan ismert kijelentések jogi értékelése alapján sem láttak bűncselekményre utaló tényállást.

Ha a feljelentést elutasítják a nyomozás megindítása előtt, nincs olyan nyomozati szakasz, amelyben automatikusan szükség lenne a feljelentett személy kihallgatására.

Fekete-Győr ezt éppen vitatja, és szerinte az ügyészség túl szűken értelmezte Orbán szavait.

Fekete-Győr nem hagyja annyiban

A Momentum korábbi elnöke az elutasítás után keményen bírálta az ügyészséget.

Szerinte a döntés hibás, és azt az üzenetet közvetítheti, hogy politikai szereplők következmények nélkül fenyegethetik vagy listázással riogathatják azokat a hatósági dolgozókat, akik később velük kapcsolatos ügyekben járhatnak el.

Ez Fekete-Győr álláspontja, amelyet az ügyészség jogi értékelése nem támasztott alá.

A politikus ugyanakkor bejelentette, hogy jogorvoslattal él.

Ez jön most az ügyben

A következő lépés tehát már nem egy automatikusan induló büntetőeljárás lesz.

Fekete-Győr András megtámadja a Fővárosi Nyomozó Ügyészség döntését, így a feljelentést elutasító határozat felülvizsgálata következhet.

A felettes ügyészi szerv azt vizsgálhatja meg, hogy jogszerű és megalapozott volt-e a döntés, amikor a nyomozó ügyészség arra jutott, hogy nincs helye nyomozásnak.

Ha az elutasítást helybenhagyják, az ügy ezen az úton lényegében lezárulhat. Ha viszont a döntést megváltoztatják, további eljárási lépések következhetnek.

Jelenleg azonban az a hivatalos helyzet, hogy Orbán Viktor ellen ebből az ügyből kifolyólag nincs folyamatban büntetőnyomozás.

A személyes adatok kérdését is vizsgálták

A feljelentések nem kizárólag a fenyegetésként értelmezett mondatokra koncentráltak.

Az is felmerült, hogy milyen jogi következménye lehet annak, ha az NVVH dolgozóinak nevét és más adatait nyilvánosságra hozzák.

Orbán ugyanis arról beszélt, hogy a hivatalban munkát vállaló embereket nyomon követik, és nyilvánosságra hozzák, hogy kik ők és milyen eljárásokban vettek részt.

Az ügyészség azonban a személyes adattal való visszaélés lehetőségét is megvizsgálta, és ezen a jogcímen sem látott olyan tényállást, amely miatt büntetőeljárást kellene indítani.

A konkrét munkakörök és személyek adatainak nyilvánossága ettől még külön adatvédelmi kérdéseket is felvethet, de a mostani büntetőjogi vizsgálat eredménye az lett, hogy nem indult nyomozás.

Az NVVH vezetése sem tett végül feljelentést

Közben érdekes részlet derült ki magának a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak az álláspontjáról is.

Unger Anna, a hivatal elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta, hogy az NVVH-nál is mérlegelték, szükség van-e feljelentésre Orbán Viktor kijelentései miatt.

Végül arra jutottak, hogy nem tesznek feljelentést.

Unger szerint a hivatal saját értékelése alapján nem valósult meg olyan bűncselekmény, amely miatt nekik hatósághoz kellene fordulniuk.

Ebben a kérdésben tehát az NVVH vezetésének álláspontja és az ügyészség mostani büntetőjogi értékelése ugyanabba az irányba mutat.

Mit jelent pontosan a feljelentés elutasítása?

A politikai vitákban sokszor összekeveredik a feljelentés, a nyomozás, a gyanúsítás és a vádemelés, pedig ezek teljesen eltérő jogi szintek.

Feljelentést gyakorlatilag bárki tehet, ha úgy gondolja, hogy bűncselekmény történt.

A hatóság ezt követően megvizsgálja, hogy a közölt tények alapján fennáll-e olyan gyanú, amely nyomozást indokol.

Orbán Viktor esetében most már ezen a legelső szinten elutasították a beadványokat.

Nem történt gyanúsítás, nem emeltek vádat, és bírósági eljárás sem indult.

A 11 feljelentés tehát nem 11 büntetőügyet jelent

Ez különösen fontos a most megjelent szám miatt.

Az, hogy 11 személy tett feljelentést, nem azt jelenti, hogy Orbán Viktor ellen 11 külön büntetőeljárás folyik.

A 11 beadvány ugyanahhoz az ügyhöz kapcsolódott, az ügyészség pedig tartalmi azonosságuk miatt együtt értékelte őket.

A végeredmény minden esetben ugyanaz: nem indítottak nyomozást.

Az ügy középpontjában az NVVH áll

A politikai vita hátterében maga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal áll.

Az új intézményt a Tisza-kormány hozta létre, és feladata olyan ügyek vizsgálata, amelyekben felmerülhet az állami vagyon jogellenes elvesztése vagy annak visszaszerzésének lehetősége.

Orbán Viktor és a Fidesz kezdettől rendkívül élesen támadja a szervezetet.

A volt miniszterelnök következetesen az egykori Államvédelmi Hatóságra utaló kifejezésekkel illeti a hivatalt, és politikai elszámoltatási eszköznek tartja.

A kormány és az NVVH vezetése ezzel szemben azt állítja, hogy a hivatal törvényi keretek között, vagyonvisszaszerzési célból működik.

Orbán konkrét felelősségre vonásról is beszélt

A Bayer Show-ban elhangzott teljesebb kijelentés azért váltott ki ekkora vitát, mert Orbán nemcsak a nevek nyilvánosságra hozásáról beszélt.

Azt mondta, hogy azoknak, akik az NVVH-ban munkát vállalnak, döntéseket hoznak vagy eljárásokban vesznek részt, egy későbbi Fidesz-kormány alatt szerinte „pénzügyi és jogi felelősségre vonással” kell számolniuk, ha törvénysértő eljárásokban vettek részt.

A feljelentők ennek hangnemét és összefüggéseit fenyegetésként értékelték.

Az ügyészség azonban arra jutott, hogy a büntetőjogi tényállások szükséges elemei nem állnak fenn.

Politikailag ettől még folytatódik a vita

A büntetőeljárás hiánya természetesen nem zárja le azt a politikai vitát, hogy elfogadható volt-e egy volt miniszterelnöktől az NVVH dolgozóival kapcsolatban ilyen hangnemben beszélni.

Az ügyészség nem politikai vagy erkölcsi értékelést adott, hanem azt vizsgálta, megvalósult-e konkrét bűncselekmény.

Erre a kérdésre adott nemleges választ.

Fekete-Győr és más kritikusok ettől még fenyegetőnek tartják Orbán mondatait, a Fidesz oldaláról viszont a kijelentéseket jövőbeli jogi felelősségre vonásra vonatkozó politikai figyelmeztetésként értelmezik.

A következő döntés lehet igazán fontos

Az ügy jelenlegi állása tehát lényegében három mondatban összefoglalható.

Tizenegy ember tett feljelentést Orbán Viktor ellen.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezeket egy ügyként megvizsgálta, majd bűncselekmény hiányára hivatkozva elutasította a nyomozás megindítását.

Fekete-Győr András pedig bejelentette, hogy megtámadja ezt a döntést.

A következő fejlemény így az lehet, hogy a felettes ügyészi szerv felülvizsgálja az elutasító határozatot. Addig azonban Orbán Viktor ebben az ügyben nem gyanúsított, és ellene nem folyik nyomozás.

11 feljelentésből egyelőre egyetlen nyomozás sem lett

A történet legmeglepőbb részlete kétségtelenül az, hogy a nyilvánosság eddig elsősorban Fekete-Győr feljelentéséről tudott, miközben az ügyészség tájékoztatása szerint valójában tizenegy ember fordult hatósághoz Orbán kijelentései miatt.

A nagy szám azonban nem változtatta meg az ügyészség jogi álláspontját.

A hatóság szerint egyik feljelentésben megjelölt bűncselekmény tényállása sem valósult meg, ezért nem láttak alapot nyomozás indítására.

Most már az a kérdés, sikerrel jár-e Fekete-Győr jogorvoslata, vagy a felettes ügyészség is helybenhagyja a döntést.

Orbán Viktor számára tehát a 11 feljelentés ellenére jelenleg nem büntetőeljárás következik. A következő jogi lépés az ügyészségi határozat megtámadása lesz, és csak annak eredményéből derülhet ki, végleg lezárul-e az ügy, vagy mégis új szakasz kezdődik.

Forrásellenőrzés: ATV, Fővárosi Nyomozó Ügyészség, HVG, 24.hu, Fekete-Győr András nyilvános közlései, Unger Anna ATV-nek adott interjúja.