Laura Kövesi bejelentette: Olyan jön Magyarországon amire még nem volt példa
Alapjaiban változhat meg Magyarországon az uniós pénzeket érintő csalások és korrupciós ügyek felderítése. Laura Codruța Kövesi európai főügyész Budapesten jelentette be, hogy megkezdődött az Európai Ügyészség magyarországi működésének konkrét előkészítése, és a tervek szerint tíz delegált európai ügyész dolgozik majd az országban.
A változás jelentősége nem pusztán annyi, hogy létrejön még egy ügyészségi iroda. Az EPPO magyar ügyészei nyomozásokat indíthatnak, házkutatások kezdeményezésében vehetnek részt, vagyontárgyakat foglalhatnak le, vádat emelhetnek, és az uniós pénzekhez kapcsolódó korrupciós, pénzmosási vagy sikkasztási ügyekben is eljárhatnak.
Ráadásul nem kizárólag a jövőben elkövetett ügyeket nézhetik. Az Európai Bizottság Magyarország csatlakozását jóváhagyó határozata szerint az EPPO hatásköre a 2021. június 1-je után elkövetett, hatáskörébe tartozó bűncselekményekre is kiterjedhet.
Magyarország már csatlakozott az Európai Ügyészséghez
A folyamat tavasszal gyorsult fel. Magyarország május végén hivatalosan jelezte, hogy csatlakozni kíván az Európai Ügyészséghez, az Európai Bizottság pedig július 10-én jóváhagyta a részvételt.
Magyarország augusztus elején hivatalosan az EPPO-ban részt vevő tagállammá vált.
Ez is érdekelhet
Ettől azonban még nem kezdődött el azonnal a teljes magyarországi operatív működés. Ki kell választani és ki kell nevezni a magyar európai ügyészt és a delegált ügyészeket, létre kell hozni a magyar szervezetet, továbbá több hazai jogszabályt is hozzá kell igazítani az új rendszerhez.
Kövesi szerint az első magyarországi nyomozások várhatóan 2027-ben indulhatnak el, a magyar iroda pedig a tervek szerint legkésőbb jövő nyárra állhat fel.
Tíz ügyész dolgozhat majd Magyarországon
Laura Kövesi budapesti tárgyalásain az igazságügyi, pénzügyi és belügyi tárca vezetőivel is egyeztetett.
A megállapodás szerint tíz delegált európai ügyész dolgozhat majd a magyar szervezetben.
Ők magyar ügyészek lesznek, ismerik és alkalmazzák a magyar jogot, de az EPPO hatáskörébe tartozó eljárásaikban az Európai Ügyészség rendszerében, annak központi felügyelete mellett dolgoznak.
Ez a gyakorlatban fontos függetlenségi elem. Az EPPO delegált ügyészei az európai ügyészségi munkájuk során nem a magyar kormánytól vagy valamely más nemzeti politikai szervtől kapják az utasításokat.
Külön rendőrök és pénzügyi nyomozók dolgoznak majd velük
Az új rendszer nem csak ügyészekből áll majd.
Kövesi szerint abban is megállapodtak a magyar kormány képviselőivel, hogy külön erre a feladatra kijelölt rendőrök, pénzügyi nyomozók és vámtisztviselők támogatják majd az EPPO magyarországi nyomozásait.
Ez azért fontos, mert egy komoly korrupciós vagy pénzmosási ügy felderítéséhez nem elegendő néhány ügyész.
Bankszámlákat, céghálózatokat, tulajdonosi viszonyokat, nemzetközi pénzmozgásokat, ingatlanokat és szerződéseket kell követni. Sok esetben ráadásul több országot érintő pénzügyi struktúrákról van szó.
Nem minden korrupciós ügy tartozik majd Kövesiékhez
Fontos azonban egy lényeges korlát.
Az Európai Ügyészség nem lesz általános magyar korrupcióellenes ügyészség.
Az EPPO elsődleges feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözése. Vagyis alapvetően olyan ügyekben járhat el, amelyek uniós forrásokat, uniós költségvetési pénzeket vagy bizonyos határokon átnyúló áfacsalásokat érintenek.
Ha viszont egy uniós támogatást érintő csaláshoz korrupció, pénzmosás vagy sikkasztás kapcsolódik, az EPPO ezekre a kapcsolódó bűncselekményekre is kiterjesztheti a nyomozását a rá vonatkozó szabályok szerint.
Már a 2021 utáni ügyeket is elővehetik
Ez lehet az egész csatlakozás egyik legfontosabb része.
Nem arról van szó, hogy 2027-ben meghúznak egy vonalat, és csak az onnantól történő visszaéléseket lehet vizsgálni.
Az uniós döntés szerint az EPPO-rendelet Magyarország esetében a 2021. június 1-je után elkövetett, az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményekre alkalmazható.
Kövesi ezt világosan meg is fogalmazta: amire az azóta eltelt időszakból fény derül és az EPPO hatáskörébe tartozik, azt teljes működőképességük elérése után megvizsgálhatják.
Ez több évnyi korábbi uniós pénzfelhasználást tehet potenciálisan vizsgálhatóvá.
Házkutatás, lefoglalás, vádemelés
Kövesi külön beszélt arról is, milyen jogosítványokkal dolgoznak majd a delegált európai ügyészek.
A magyarországi EPPO-ügyészek lényegében ugyanazokat a nyomozati eszközöket használhatják majd az eljárásokban, amelyek a magyar büntetőeljárásban rendelkezésre állnak.
Nyomozást irányíthatnak, házkutatással kapcsolatos intézkedéseket kezdeményezhetnek, bizonyítékokat foglalhatnak le, indítványozhatják a szükséges személyi kényszerintézkedéseket és végül vádat is emelhetnek.
Ez nem azt jelenti, hogy az EPPO minden esetben saját döntésével bárkit azonnal őrizetbe vehet vagy letartóztathat. A magyar büntetőeljárás garanciális szabályai továbbra is érvényesek, a bírói engedélyhez kötött intézkedésekről pedig továbbra is bíróság dönt.
A vagyon lehet az egyik legfontosabb célpont
Talán még ennél is nagyobb jelentőségű a vagyonvisszaszerzés kérdése.
Kövesi szerint az Európai Ügyészség az eljárások során vagyontárgyak lefoglalását és biztosítását is kezdeményezheti annak érdekében, hogy a feltételezett bűncselekményből származó vagyon ne tűnhessen el.
Ez azonban nem ugyanaz, mint a végleges vagyonelkobzás.
A nyomozás alatt alkalmazott lefoglalás vagy vagyonbiztosítás ideiglenes intézkedés lehet. A végleges vagyonelkobzásról büntetőeljárásban, a törvényi feltételek fennállása esetén bíróság dönthet.
A cél azonban világos: ha bebizonyosodik, hogy valaki bűncselekményből szerzett vagyont, ne legyen elegendő pusztán elítélni az elkövetőt, hanem a jogellenesen megszerzett vagyont is vissza lehessen szerezni.
És itt jön az EPPO egyik legnagyobb előnye
Egy magyar nyomozó számára különösen nehézzé válhat a helyzet, ha a vizsgált pénzt időközben kiviszik az országból.
Például külföldi bankszámlára kerül, másik uniós országban alapított vállalkozásba forgatják, vagy Franciaországban, Spanyolországban, Ausztriában esetleg más államban vásárolnak belőle ingatlant.
Az EPPO egyik legfontosabb előnye éppen az, hogy eleve nemzetközi szervezetként működik.
Kövesi szerint ezért könnyebben lehet azonosítani és biztosítani olyan vagyontárgyakat is, amelyek már nem Magyarországon találhatók.
Ha egy magyar ügynek például francia, olasz, német vagy spanyol pénzügyi szála van, az EPPO ugyanazon ügyészségi struktúrán belül képes összekapcsolni a különböző országokban folyó nyomozati munkát.
Nem lehet egyszerűen külföldre menekíteni a pénzt
Ez az elszámoltatás szempontjából egészen új helyzetet teremthet.
Ha egy feltételezett bűncselekményből származó vagyon Magyarországon marad, azt a magyar hatóságok eddig is biztosíthatták a törvényi feltételek fennállásakor.
Az igazán nehéz helyzet akkor áll elő, ha a pénzből külföldi ingatlant, céges részesedést vagy más vagyontárgyat vesznek.
Az EPPO rendszerében az ilyen határokon átnyúló eljárások jóval közvetlenebbül megszervezhetők.
Kövesi szerint éppen ez segíthet abban, hogy sikeres büntetőeljárások után több, jogellenesen megszerzett pénz kerüljön vissza az állami vagy uniós költségvetésbe.
A magyar vagyonvisszaszerzési hivatallal is együttműködhetnek
Kövesit külön megkérdezték az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról is.
Az európai főügyész azt mondta, ha a magyar hivatalnak szüksége van az EPPO szakértelmére, készek együttműködni.
A két intézmény azonban nem ugyanazt a szerepet tölti be.
A magyar vagyonvisszaszerzési hivatal hazai szerv, míg az Európai Ügyészség büntetőeljárási hatáskörrel rendelkező uniós ügyészség, amelynek feladata kifejezetten az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözése.
A két rendszer bizonyos ügyekben mégis kiegészítheti egymást.
Nem kell feltétlenül éveket várni az első eredményekre
Kövesi szerint nem törvényszerű, hogy minden jelentős korrupciós ügy egy évtizedig húzódjon.
Az európai főügyész arról beszélt, hogy bizonyos ügyekben akár egy-másfél vagy két éven belül is el lehet jutni ítéletig.
Ez természetesen nem ígéret minden magyar ügyre. A nyomozások hossza mindig az adott ügy bonyolultságától, a bizonyítékoktól, a terheltek számától, a nemzetközi szálaktól és a bírósági eljárástól függ.
Egy több országot, több tucat céget és hatalmas pénzmozgásokat érintő nyomozás ennél sokkal tovább is tarthat.
Az első ügy már 2027-ben elindulhat
Kövesi szerint jelenleg az egyik legfontosabb feladat a magyar iroda felállítása.
A jogszabályok egy részét módosítani kell, ki kell választani a magyar európai ügyészt, majd a delegált európai ügyészeket, és biztosítani kell a működésükhöz szükséges infrastruktúrát.
Ha ez elkészül, az első magyarországi EPPO-nyomozások már 2027-ben elindulhatnak.
A magyar szervezet teljes felállását jövő nyárra várják.
Addig az EPPO és a magyar kormányzati, ügyészségi és rendészeti szervek között további egyeztetésekre lesz szükség.
A magyar európai ügyész kinevezése a kulcs
Van egy jogilag különösen fontos mérföldkő.
Az Európai Bizottság határozata szerint az EPPO több kulcsfontosságú operatív szabálya a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik naptól alkalmazható teljes körűen Magyarországon.
Ezért félrevezető lenne azt mondani, hogy az EPPO már most teljes kapacitással nyomoz Magyarországon.
Magyarország már csatlakozott a szervezethez, és az EPPO hatásköre időben 2021-ig visszanyúlhat, de a tényleges magyar operatív szervezet felállítása még folyamatban van.
Uniós pénz kell ahhoz, hogy az EPPO beléphessen
A hatáskör határa továbbra is nagyon fontos.
Ha egy korrupciós ügynek semmilyen kapcsolata nincs az Európai Unió pénzügyi érdekeihez, attól még nem kerül automatikusan az Európai Ügyészség elé.
Az EPPO tipikusan uniós támogatásokkal kapcsolatos csalásokat, közbeszerzési visszaéléseket, az uniós költségvetés sérelmére elkövetett korrupciót és pénzmosást, illetve nagy összegű, határon átnyúló áfacsalásokat vizsgál.
Az uniós forrásokat érintő csalásoknál fő szabály szerint már 10 ezer eurót meghaladó kárnál lehet releváns az EPPO hatásköre, a határon átnyúló áfacsalásoknál pedig jóval magasabb, 10 millió eurós küszöb alkalmazandó.
Nem csak ismeretlen hivatalnokokat lehet vizsgálni
Kövesit megkérdezték arról is, mi történne akkor, ha egy vizsgálat gazdasági vagy politikai szempontból befolyásos emberekhez vezetne.
A főügyész válaszának lényege az volt, hogy az érintett személy társadalmi vagy politikai helyzete önmagában nem változtat az EPPO hatáskörén.
Ha egy ügyben uniós pénzt érintő csalás gyanúja merül fel, és ahhoz korrupció, pénzmosás vagy sikkasztás kapcsolódik, az Európai Ügyészség nyomozhat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárkit pusztán politikai kapcsolatai vagy gazdagsága miatt vizsgálhatnának. Minden eljáráshoz konkrét, az EPPO hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja szükséges.
Kövesi keményen beszélt az előző kormány időszakáról
A budapesti látogatás során Laura Kövesi politikailag is rendkívül erős értékelést fogalmazott meg az elmúlt évekről.
Arról beszélt, hogy tapasztalata szerint a politikusok addig támogatják a független nyomozó szerveket, amíg azok nem jutnak el a saját környezetükhöz.
Az Orbán-kormányhoz fűződő korábbi kapcsolatáról azt mondta, hogy bizonyos áfacsalási ügyekben tudtak együttműködni, más esetekben azonban a viszony megromlott, amikor a vizsgálatok politikusokhoz közel álló személyeket érintettek.
Ez Kövesi értékelése az akkori együttműködésről. Az érintett korábbi kormányzati szereplők ettől eltérően értékelhetik ugyanazokat az eseményeket.
Az EPPO nem ítél el senkit
Az új rendszerrel kapcsolatban egy jogi különbséget mindenképpen érdemes észben tartani.
Az Európai Ügyészség nyomoz és vádat emel, de nem maga dönti el, hogy valaki bűnös-e.
A büntetőjogi felelősségről továbbra is független bíróság határoz.
Ugyanez vonatkozik a vagyonelkobzásra is. Az ügyészség felkutathatja a vagyont, elrendelhető vagy kezdeményezhető annak biztosítása és lefoglalása, de a végleges elkobzásnak megvannak a bírósági és büntetőeljárási feltételei.
Vagyis az EPPO csatlakozása nem szünteti meg a jogállami garanciákat, hanem egy új nyomozó-vádhatósági struktúrát épít be a magyar rendszerbe az uniós pénzeket érintő ügyeknél.
Olyan rendszer állhat fel, amilyen Magyarországon még nem működött
A változás valódi újdonsága az, hogy magyar ügyészek Magyarországon dolgoznak majd, de az EPPO szervezetében, nemzetközi ügyészségi hálózattal a hátuk mögött.
Tíz delegált ügyész, külön kijelölt rendőrök, pénzügyi nyomozók és vámtisztviselők dolgozhatnak együtt.
Ha pedig egy ügy pénze külföldre vezet, nem kell feltétlenül minden egyes országban a nulláról elkezdeni a kapcsolatépítést.
Az Európai Ügyészség éppen arra jött létre, hogy a határokon átnyúló uniós csalásoknál egyetlen összekapcsolt ügyészségi rendszer működjön.
A vagyonvisszaszerzés lehet az egyik leglátványosabb változás
Az elmúlt évek korrupciós ügyeinek egyik állandó kérdése az volt: mi történik a pénzzel akkor is, ha egyszer sikerül bizonyítani a bűncselekményt?
Az EPPO rendszerében a vagyon felkutatása már a nyomozás fontos része lehet.
Ha jogszerű feltételek fennállnak, a vagyont biztosíthatják, lefoglalhatják, és egy későbbi bírósági döntés alapján akár el is kobozhatják.
Ha pedig a pénzből külföldön vásároltak ingatlant vagy más eszközt, az EPPO nemzetközi hálózata jelentős előnyt jelenthet a vagyon felkutatásában.
2027 lehet az igazi fordulópont
A nagy változás tehát nem egyik napról a másikra történik meg.
Magyarország már tagja az Európai Ügyészségnek, de a teljes magyarországi operatív működéshez még be kell fejezni a jogalkotást és fel kell állítani a szervezetet.
Kövesi szerint jövő nyárra működhet a magyar iroda, az első nyomozások pedig már 2027-ben elindulhatnak.
Onnantól az uniós pénzeket érintő korrupciós és csalási ügyekben olyan szereplő jelenik meg Magyarországon, amely egyszerre rendelkezik magyar büntetőeljárási eszközökkel és egy egész Európát behálózó ügyészségi infrastruktúrával.
Házkutatások, pénzügyi nyomozások, vagyonlefoglalások, határokon átnyúló vagyonkutatás és vádemelések is következhetnek, ha egy ügyben megvannak a törvényi feltételek.
És talán ez a Kövesi-bejelentés legfontosabb része: az Európai Ügyészség magyarországi megjelenése nem puszta politikai szimbólum lesz. Ha elkészülnek a szükséges jogszabályok és kinevezések, valódi nyomozati és vádemelési jogosítványokkal kezdheti meg a munkát.
Forrásellenőrzés: Európai Ügyészség, Európai Bizottság, Európai Unió Tanácsa, Igazságügyi Minisztérium, Laura Codruța Kövesi Telexnek és RTL Híradónak adott interjúja, Euronews.