Döntött a kormány: Hatalmas megvonást jelentettek be! Nincs több kivételezés!
Vége lehet annak a korszaknak, amikor a kék villogóval közlekedő szolgálati autókról sokszor azt sem lehetett tudni, valódi sürgős feladat miatt sietnek-e, vagy egyszerűen egy fontos vezető szeretne gyorsabban célba érni. A kormány jelentősen megszigorította a megkülönböztető fény- és hangjelzések használatának szabályait, a miniszterek körében pedig különösen nagyot vágtak a korábbi lehetőségeken.
A Magyar Közlönyben kihirdetett új szabályozás alapján a miniszterek közül a jövőben csak a belügyminiszter használhat rendőrségi személyvédelemhez kapcsolódó gépjárművet. Magyarán: a miniszteri cím önmagában többé nem jelent automatikusan olyan közlekedési helyzetet, amelyhez rendőrségi személyvédelemmel összekapcsolt kéklámpás autó járhat.
Nagyrészt vége a miniszteri kékvillogózásnak
A változás az egyik leglátványosabb kormányzati kiváltságot érinti. A megkülönböztető jelzés ugyanis nem egyszerű dísz az autón: amikor szabályosan használják a kék fény- és hangjelzést, a közlekedés többi résztvevőjének elsőbbséget kell biztosítania.
Az új rendelkezés alapján a miniszterek közül kizárólag a belügyminiszter marad abban a körben, amely rendőrségi személyvédelemhez kapcsolódó járművet használhat.
Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon eltűnnek a kéklámpás autók. A mentők, rendőrök, tűzoltók és más valóban sürgős közfeladatot végző szervek természetesen továbbra is használhatják a megkülönböztető jelzést. A politikai és állami vezetői körben viszont sokkal szűkebbre húzták a határt.
Ez is érdekelhet
A kormány korábban már jelezte: véget vetnének a kéklámpa státuszszimbólum-jellegének
A változtatás nem teljesen váratlan. A kormány már korábban jelezte, hogy felülvizsgálja a rendszert, mert a kék villogó kizárólag tényleges közfeladat ellátását szolgálhatja, nem válhat kényelmi eszközzé vagy státuszszimbólummá.
A szabályozás előkészítésekor azzal indokolták a szigorítást, hogy az elmúlt időszakban megnőtt a megkülönböztető jelzést használó járművek száma, miközben egyre nehezebb volt ellenőrizni, hogy minden esetben valóban fennáll-e az a közérdekű feladat, amely indokolja a használatot.
A visszaélésszerű kéklámpázás ráadásul nem pusztán bosszantó. Ha az autósok túl gyakran találkoznak indokolatlanul megkülönböztető jelzést használó járművekkel, az gyengítheti a rendszer hitelességét, és valódi vészhelyzetben veszélyes helyzetet is teremthet.
Most már igazolni is kell, miért van szükség rá
Az új rendszer nemcsak a politikai vezetők jogosultságán változtat. A kéklámpa felszerelésére és használatára vonatkozó engedélyezési eljárást is szigorítják.
Az engedélyt kérő szervezetnek dokumentumokkal kell igazolnia, hogy milyen tevékenysége miatt van szüksége megkülönböztető jelzésre, és azt is, hogy megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek.
Nem lesz tehát elegendő általánosságban arra hivatkozni, hogy az adott szervezet fontos feladatot lát el. A jogosultság alapját konkrétan igazolni kell.
A hatóság az eljárás során legfeljebb két alkalommal szólíthatja fel hiánypótlásra a kérelmezőt. Ha a feltételek nem teljesülnek, az engedély nem jár.
A régi engedélyeket sem hagyják békén
Talán az új rendelet egyik legfontosabb része, hogy nemcsak az ezután beadott kérelmekre vonatkozik a szigorítás.
A már korábban kiadott kék- és sárgalámpás engedélyeket is át fogják nézni. A hatóságnak az új szabályok hatálybalépésétől számított 60 napon belül felül kell vizsgálnia a meglévő jogosultságokat.
Ha valamelyik jármű vagy szervezet az új követelmények alapján már nem lenne jogosult a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzésre, az engedélyét visszavonják.
Vagyis nem lehet arra építeni, hogy valaki évekkel ezelőtt egyszer már megszerezte az engedélyt, és innentől az örökké érvényes marad.
Hatvan nap alatt jöhet a nagy takarítás
A következő két hónap ezért látványos változásokat hozhat az utakon. A hatóságoknak végig kell nézniük a korábban kiadott engedélyeket, és egyenként meg kell vizsgálniuk, hogy azok megfelelnek-e az új feltételeknek.
Amelyik jogosultság mögött nincs az új szabályok szerint megfelelő indok, annak vége.
Ez érintheti a kék megkülönböztető jelzések mellett a sárga figyelmeztető fényjelzésekre korábban kiadott engedélyeket is.
Kik használhatják tovább engedély nélkül?
A rendelet természetesen meghagyja a kéklámpát azoknál a szervezeteknél, ahol annak használata a munka természetéből következik.
Engedély nélkül használhatják tovább a megkülönböztető jelzést többek között a mentőszolgálat, a rendőrség és a tűzoltóság meghatározott járművei.
Ugyancsak ebbe a körbe tartoznak a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott járművei.
Itt tehát nem arról van szó, hogy minden egyes rendőrautónak vagy mentőautónak külön hosszadalmas engedélyezési procedúrán kellene végigmennie. Ezeknél maga a feladat indokolja a megkülönböztető jelzés használatának lehetőségét.
Mások csak külön engedéllyel kaphatnak kéklámpát
Van ugyanakkor egy második kör is, amelynek tevékenysége indokolhatja a kéklámpát, de csak hatósági engedéllyel.
Ide tartozhatnak például a sürgősségi vérszállítást vagy szervtranszplantációhoz kapcsolódó szállítást végző egészségügyi szolgáltatók, illetve bizonyos különleges közmű- és közlekedési feladatot végző járművek.
Ezeknél a hatóság megvizsgálja, hogy valóban fennállnak-e a jogosultság feltételei.
Az alapelv tehát meglehetősen egyszerű lett: aki valóban olyan munkát végez, amelynél perceken múlhat emberélet vagy súlyos károk megelőzése, annak továbbra is rendelkezésére állhat a megkülönböztető jelzés. A puszta pozíció vagy kényelmi szempont azonban már jóval kevésbé lesz elegendő.
A kék villogó komoly jogokat ad a közlekedésben
A szigorítás jelentőségét azért is érdemes érteni, mert a kék villogó nem ugyanaz, mint egy egyszerű figyelmeztető fény.
Ha egy jármű megfelelően használja a megkülönböztető fény- és hangjelzést, a közlekedőknek elsőbbséget kell biztosítaniuk számára. A megkülönböztető jelzést használó jármű pedig a szükséges óvatosság mellett számos közlekedési szabálytól eltérhet.
Éppen ezért a jogosultság indokolatlan kiterjesztése különösen érzékeny kérdés. Egy piros lámpán vagy dugón áthaladó kéklámpás autó nem egyszerűen néhány percet nyer: olyan különleges közlekedési jogokat gyakorol, amelyeket eredetileg sürgős közfeladatokra találtak ki.
A miniszteri pozíció többé nem elég
A változás leginkább szimbolikus része mégis a kormánytagokat érinti.
A rendelet alapján a miniszterek közül csak a belügyminiszter marad jogosult rendőrségi személyvédelemhez kapcsolódó gépjármű használatára.
Vagyis attól, hogy valaki egy tárca vezetője, önmagában nem jár majd számára ez a lehetőség.
Ez jelentős szakítás azzal a gyakorlattal, amelyben a magas állami tisztség és a különleges közlekedési jogosultság sokkal könnyebben összekapcsolódhatott.
Nem minden magas rangú vezetőről rendelkezik ugyanúgy a szabály
Fontos ugyanakkor pontosan fogalmazni: az új rendelkezés nem azt mondja ki, hogy Magyarországon mostantól egyetlen politikai vagy állami vezető sem utazhat személyvédelmi járműben.
A szabály kifejezetten a miniszterek körében szűkíti