Baka András nem írja alá, visszadobta az új törvénytervezetet
Újabb alkalommal mutatta meg Baka András, hogy köztársasági elnökként nem kíván automatikusan rábólintani minden, az Országgyűlés által elfogadott törvényre. Az államfő ezúttal az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítást nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.
A döntés azért különösen érdekes, mert Baka nem magával a kötelező kamarai tagság visszaállításával szállt szembe. Éppen ellenkezőleg: jelezte, hogy a törvény alapvető céljával egyetért. A részletszabályok között azonban olyan problémákat talált, amelyek szerinte veszélyeztethetik az egészségügyi rendszer biztonságos működését, illetve indokolatlanul korlátozhatják a kamarák önrendelkezését.
Nem írta alá, visszaküldte a parlamentnek
Az Országgyűlés szeptember 22-én fogadta el azt a törvénymódosítást, amely visszaállítaná a kötelező szakmai kamarai tagságot az orvosok, fogorvosok és egészségügyi szakdolgozók számára.
Ahhoz azonban, hogy egy parlament által elfogadott törvény hatályba léphessen, szükség van a köztársasági elnök aláírására és kihirdetésére is.
Baka András most nem írta alá a jogszabályt.
Ez is érdekelhet
Az államfő élt azzal az alkotmányos jogával, amely lehetővé teszi számára, hogy észrevételeivel együtt megfontolásra visszaküldje az elfogadott törvényt az Országgyűlésnek.
Ez nem végleges vétó. A parlamentnek most újra foglalkoznia kell a szabályozással.
Baka közben a törvény fő céljával egyetért
A helyzet éppen ettől érdekes: az államfő nem azt mondta, hogy nincs szükség a Magyar Orvosi Kamara szerepének megerősítésére.
Baka kifejezetten egyetért azzal, hogy helyreállítsák és megerősítsék az egészségügyi szakmai kamarák önkormányzatiságát, valamint szélesebb szakmai önrendelkezést biztosítsanak számukra.
A kifogása tehát nem a rendszer egészét, hanem bizonyos konkrét szabályokat érinti.
Az egyik ilyen pont a kamarai tisztségviselők megválasztásának szabadsága.
Nem tetszett neki, hogy a törvény beleszólna, kit választhat meg a kamara
Baka szerint ellentmondás van abban, hogy miközben a törvény a szakmai önrendelkezést akarja megerősíteni, közben törvényi szinten korlátozná azt, hogy a kamara kit választhat saját tisztségviselőjének.
Az államfő szerint a szakmai önkormányzatiság elvéből éppen az következik, hogy egy szervezet saját belső működését, tisztségviselőinek megválasztását és szervezeti kérdéseit lehetőség szerint maga rendezhesse.
Baka álláspontja szerint ezeket a kérdéseket inkább az érintett kamarák saját alapszabályára és ügyrendjére kellene bízni.
Magyarán: ha már valódi önrendelkezést kap a Magyar Orvosi Kamara, akkor ne az Országgyűlés mondja meg túl részletesen, hogyan válassza meg a saját vezetőit.
Van azonban egy ennél is komolyabb problémája
A köztársasági elnök egyik legfontosabb kifogása közvetlenül az orvosokat és ezen keresztül a betegeket érintheti.
A törvény ugyanis ismét kötelezővé tenné a kamarai tagságot azok számára, akik egészségügyi tevékenységet szeretnének végezni.
Baka szerint ezt úgy kell végrehajtani, hogy egyetlen orvos se essen ki szükségtelen adminisztráció miatt az egészségügyi ellátórendszerből.
Az államfő attól tart, hogy ha az átmeneti szabályokat nem megfelelően alakítják ki, olyan orvosok is elveszíthetik átmenetileg a szakmagyakorláshoz való jogosultságukat, akik egyszerűen még nem tudták elintézni az újbóli kamarai belépést.
Nem akarja, hogy egy papír miatt orvosok essenek ki a rendszerből
Baka szerint az egészségügyi ellátás biztonságának elsődleges szempontnak kell lennie.
Ezért azt kérte az Országgyűléstől, hogy a kamarai tagság kötelező visszaállításakor ésszerű és megfelelően hosszú átmeneti időszakot biztosítsanak.
A cél az lenne, hogy azok az orvosok, akik jelenleg nem tagjai a Magyar Orvosi Kamarának, elegendő időt kapjanak az adminisztráció elintézésére.
Ellenkező esetben előállhatna az a meglehetősen abszurd helyzet, hogy egy egyébként megfelelő szakképesítéssel és működési jogosultsággal rendelkező orvos azért nem dolgozhat tovább, mert egy kamarai adminisztráció még nincs lezárva.
Baka szerint ezt mindenképpen el kell kerülni.
Az etikai eljárásoknál is talált javítanivalót
Az államfő nem állt meg a kamarai tagságnál.
Kisebb szövegezési pontosításokat is javasolt az etikai eljárásokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseknél.
Az új szabályozás alapján ugyanis ismét jelentős szerepet kapnának a szakmai kamarák az etikai ügyek kezelésében.
Ehhez azonban rendezni kell azt is, mi történik azokkal az ügyekkel, amelyek már folyamatban vannak a rendszer átalakulásának pillanatában.
Baka azt szeretné, ha ezen a területen sem maradnának olyan bizonytalan megfogalmazások, amelyek később jogértelmezési vitát okozhatnának.
A Tisza-többség szeptember 22-én fogadta el a törvényt
A parlamenti szavazáson a kormányt támogató többség elfogadta a kötelező kamarai tagság visszaállítását.
A törvény indokolása szerint a biztonságos, magas színvonalú és betegközpontú egészségügyi ellátás egyik alapvető feltétele, hogy az egészségügyi dolgozók erős és független szakmai önkormányzattal rendelkezzenek.
A módosítás nem csupán arról szólt, hogy ismét kötelező legyen kamarai tagnak lenni.
A Magyar Orvosi Kamara szakmai jogosítványai is jelentősen megerősödnének.
A MOK több régi jogkörét is visszakapná
A tervek szerint a Magyar Orvosi Kamara ismét érdemi véleményezési szerepet kapna az egészségügyi jogszabályok előkészítésénél.
Részt vehetne szakmai irányelvek kidolgozásában, beleszólhatna a képzési követelmények meghatározásába, valamint ismét hozzá kerülne az orvosetikai szabályok megalkotása és az etikai eljárások jelentős része.
A kormány érvelése szerint ezzel helyreállna a szakma önrendelkezése.
Baka András ezt az alapvető irányt nem kérdőjelezte meg.
2023-ban éppen a Fidesz szüntette meg a kötelező tagságot
A történethez hozzátartozik, hogy a kötelező orvosi kamarai tagság ügye az elmúlt évtizedekben többször is politikai viták középpontjába került.
2023 februárjában a Fidesz-kormány szüntette meg a kötelező MOK-tagságot.
Ez azután történt, hogy a Magyar Orvosi Kamara élesen bírálta a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítását, és nyomást próbált gyakorolni a kormányra.
A döntés következtében az orvosok kamarai tagsága önkéntessé vált, az etikai ügyek jelentős részét pedig elvették a MOK-tól.
Pedig korábban éppen a Fidesz állította vissza
A történetben van egy kisebb politikai csavar is.
A kötelező kamarai tagságot korábban a Gyurcsány-kormány idején egyszer már megszüntették. A Fidesz akkor ellenzékből kifejezetten követelte annak visszaállítását.
A 2010-es kormányváltást követően ezt meg is tették.
Így néhány évtized alatt előállt a különös helyzet: egyszer megszüntették, majd visszaállították, aztán 2023-ban ismét megszüntették, 2026-ban pedig újra visszaállítanák a kötelező tagságot.
Most azonban Baka András miatt a parlamentnek még egyszer neki kell futnia a részletszabályoknak.
A MOK régen rendkívül erős szervezetnek számított
A kötelező tagság nem egyszerű adminisztratív kérdés.
Amikor minden praktizáló orvos kötelezően a Magyar Orvosi Kamara tagja volt, a MOK gyakorlatilag az egész magyar orvostársadalmat képviselte.
Helyi és területi szervezetek működtek, az országos küldöttgyűlés pedig olyan kérdésekről dönthetett és fogalmazhatott meg álláspontot, amelyek valamennyi magyar orvost érintették.
Ez komoly érdekérvényesítő erőt adott a szervezetnek.
A kötelező tagság megszüntetésével ez az erő jelentősen csökkent, bár sok orvos önként továbbra is kamarai tag maradt.
Hegedűs Zsolt már a választás után megígérte a visszaállítást
A Tisza-kormány egészségügyi minisztere, Hegedűs Zsolt már röviddel a tavaszi kormányváltás után jelezte, hogy vissza akarják állítani a szakmai kamarák korábbi jogosítványait és a kötelező tagságot.
A Magyar Orvosi Kamara ezt üdvözölte.
A szervezet álláspontja szerint az egészségügynek szüksége van olyan független szakmai köztestületre, amely képes képviselni az orvosi szakma érdekeit, megőrizni az etikai normákat és szakmai kérdésekben ellensúlyt képezni az aktuális politikai vezetéssel szemben.
Baka tehát nem a MOK ellen ment
A mostani elnöki döntést könnyű lenne úgy értelmezni, mintha Baka András megakadályozná a kötelező kamarai tagság visszaállítását.
Erről azonban nincs szó.
Az államfő éppen azt hangsúlyozta, hogy az alapvető célt támogatja. Azt szeretné, ha a parlament úgy írná át a törvényt, hogy az valóban növelje a kamarák önállóságát, és közben ne teremtsen szükségtelen kockázatot az egészségügyi ellátásban.
A legfontosabb üzenete lényegében az: legyen kötelező kamarai tagság, de ne úgy, hogy közben adminisztratív okból akár egyetlen szükséges orvos is átmenetileg kieshessen a betegellátásból.
Most ismét az Országgyűlésnél van a labda
Baka András döntése nem semmisítette meg a törvényt.
A parlamentnek most újra meg kell tárgyalnia a jogszabályt, és ismét szavaznia kell róla.
A képviselők figyelembe vehetik az államfő észrevételeit, és módosíthatják a kifogásolt pontokat.
Elméletileg arra is lehetőségük van, hogy lényegében változatlan tartalommal fogadják el újra a szabályozást, az államfői visszaküldés ugyanis elsősorban újragondolásra kényszeríti a parlamentet.
A mostani kormányzati többség azonban már jelezte, hogy a felvetéseket szakmailag megvizsgálják.
Baka ismét önálló szereplőként viselkedett
A döntésnek van egy szélesebb politikai jelentősége is.
Baka András köztársasági elnökként már korábban is hangsúlyozta, hogy az államfő feladata nem a mindenkori parlamenti többség döntéseinek automatikus jóváhagyása.
A kamarai törvény most kézzelfogható példát szolgáltat erre.
Nem támadta meg a kormány politikai célját, és nem minősítette elfogadhatatlannak a kötelező kamarai tagság visszaállítását. Egyszerűen azt mondta: ebben a formában még nem írja alá.
Most javítani kell a törvényen
A következő lépés tehát ismét a parlamenté.
A legfontosabb feladat az lehet, hogy olyan átmeneti szabályokat alkossanak, amelyek garantálják: egy jelenleg kamarai tagság nélkül dolgozó orvos sem veszti el pusztán adminisztratív késedelem miatt a munkavégzéshez szükséges jogosultságát.
Emellett újra kell gondolni a tisztségviselők megválasztására vonatkozó korlátozásokat, valamint pontosítani kell az etikai eljárások átmeneti rendszerét.
Ha ez megtörténik, a kötelező kamarai tagság visszaállítása továbbra is megvalósulhat.
Az aláírás tehát egyelőre elmaradt
Az Országgyűlés már egyszer kimondta, hogy visszahozná a kötelező kamarai tagságot. Baka András azonban most azt mondta: még egyszer át kell gondolni, pontosan hogyan.
Az államfő nem a szakmai kamarák megerősítését támadta, hanem éppen arra hivatkozva küldte vissza a jogszabályt, hogy a valódi önrendelkezést és az egészségügyi ellátás biztonságát jobban garantáló szabályokra van szükség.
A törvény tehát egyelőre nem léphet hatályba az elfogadott formájában. A parlament újra nekifut, a részleteket átírhatják, majd újabb szavazás következik.
Baka András pedig ezúttal egyértelműen jelezte: az elnöki aláírás nem egyszerű formaság.
Forrásellenőrzés: Sándor-palota, Országgyűlés, Magyar Orvosi Kamara, Telex.