Hatalmas változtatásra készül Magyar Péter: Ez az összes élelmiszer árát érinteni fogja!
Az egyik legfontosabb, minden család pénztárcáját érintő gazdasági változtatást vetette fel Magyar Péter Kisvárdán. A miniszterelnök szerint meg kell fontolni az élelmiszerekre vonatkozó árstopok és árréskorlátozások kivezetését, mert azok mára komoly problémákat okoznak az agráriumban és a kiskereskedelemben.
Ez nem azt jelenti, hogy holnaptól eltűnik minden korlátozás. Magyar egyelőre a kivezetés megfontolásáról beszélt, és azt mondta, erről az agrárkamarákkal, a kereskedelmi szereplőkkel és az élelmiszerláncokkal együttműködve kell dönteni.
Ha azonban valóban megtörténik, a változás közvetlenül vagy közvetve gyakorlatilag az egész élelmiszerpiac árazására hatással lehet. Egyes most korlátozott termékek ára emelkedhet, miközben más termékeknél éppen nagyobb árverseny, több akció és kiegyensúlyozottabb árazás jelenhet meg.
Magyar Péter Kisvárdán dobta be a nagy változtatást
A miniszterelnök országjárásának egyik legutóbbi állomásán, Kisvárdán beszélt az élelmiszerárak helyzetéről.
Magyar szerint az árrésstop eredeti célja érthető volt: az előző évek magas inflációja után meg kellett fékezni bizonyos alapvető élelmiszerek drágulását. A kormányfő azonban úgy látja, egy tartósan fennmaradó mesterséges árkorlátozás egy idő után már több problémát okozhat, mint amennyit megold.
Ez is érdekelhet
A fórumon arról beszélt, hogy különösen a kisebb kereskedők és a magyar agrártermelők kerülhetnek nehéz helyzetbe.
Magyar szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében több tucat kisbolt is bezárt, miközben a nagyobb üzletláncok sokkal könnyebben képesek kezelni az árkorlátozásokat.
Miért okozhat problémát egy árrésstop?
Első hallásra egyszerűnek tűnik a képlet: ha az állam megtiltja, hogy egy üzlet egy bizonyos szintnél magasabb árrést alkalmazzon, akkor a vásárló olcsóbban jut az adott termékhez.
Rövid távon valóban ez történhet.
A probléma akkor kezdődik, amikor egy terméket tartósan olyan alacsony árréssel kell értékesíteni, amelyből a kereskedő nem vagy alig tudja fedezni a működésének költségeit.
Egy élelmiszer árában ugyanis nem kizárólag az van benne, amennyiért a bolt a beszállítótól megveszi.
Ki kell fizetni az alkalmazottakat, az üzlet bérleti vagy fenntartási költségét, az energiát, a szállítást, a raktározást, a selejtet, az informatikai rendszereket és számos más kiadást.
A nagy lánc kibírja, a kisbolt sokkal nehezebben
Éppen itt lehet az egyik legnagyobb különbség egy hipermarket és egy falusi kisbolt között.
Egy országos kereskedelmi lánc több ezer különböző terméket értékesít. Ha néhány terméken alig keres vagy akár vesztesége keletkezik, más árucikkeken keletkező magasabb haszonnal részben kompenzálni tudja.
Egy kisbolt mozgástere sokkal szűkebb.
Kevesebb vásárlója van, kisebb mennyiségben rendel, rosszabb beszerzési árakat kaphat, és sokkal kisebb termékkörön kell kitermelnie ugyanazokat a fix működési költségeket.
Ha egyre több alapvető élelmiszeren minimális haszna marad, könnyen eljöhet az a pont, amikor egyszerűen nem éri meg tovább működtetni az üzletet.
Az árstop egyik rejtett hatása: máshol jelenhet meg a különbség
Az állami árkontroll másik mellékhatása az úgynevezett keresztfinanszírozás lehet.
Ha például a kereskedő egy terméken normál piaci körülmények között száz forintot keresne, de a szabályozás miatt csak húszat kereshet, megpróbálhatja a kieső összeget más, nem korlátozott termékek árában visszaszerezni.
Ez nem jelenti azt, hogy minden üzlet automatikusan így jár el, de gazdaságilag erős ösztönző keletkezik rá.
A vásárló ezért azt tapasztalhatja, hogy néhány látványosan figyelt alapélelmiszer valóban olcsó, miközben más termékeknél kisebbek az akciók vagy magasabbak az árrések.
Ilyenkor az árszabályozás nem feltétlenül tünteti el a költséget a rendszerből. Sok esetben csak máshová helyezi át.
Mi történne, ha kivezetnék?
A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy drágább lenne-e az élelmiszer.
Bizonyos termékeknél erre reális esély van.
Ha egy termék árát vagy a rajta alkalmazható árrést jelenleg mesterségesen korlátozzák, a korlátozás eltörlésével az ára közelebb kerülhet a piaci szinthez.
Ez azt jelenti, hogy a kivezetés után egyes árstopos vagy árrésstopos termékeknél akár azonnali áremelkedés is történhet.
Nem lenne ezért pontos azt állítani, hogy az intézkedés megszüntetése biztosan egyetlen élelmiszernél sem okozna drágulást.
Viszont ettől még nem feltétlenül drágulna minden
Az élelmiszerpiac egészére gyakorolt hatás ennél sokkal összetettebb.
Ha megszűnik az államilag meghatározott árrés, a kereskedőknek már nem kell más termékeken feltétlenül kompenzálniuk a szabályozott kategóriákon elveszített bevételt.
Újra nagyobb jelentőséget kaphat a valódi árverseny.
Egy üzlet például szabadabban dönthet úgy, hogy egy népszerű terméket nagyon alacsony haszonnal ad, hogy becsalogassa vele a vásárlókat, miközben más kategóriákban normális árrést alkalmaz.
A rivális üzlet erre újabb akcióval válaszolhat.
Normál piaci helyzetben éppen ez a folyamatos verseny az egyik mechanizmus, amely lefelé nyomhatja az árakat.
A mesterségesen alacsony ár akár a versenyt is gyengítheti
Ez elsőre paradoxonnak hangzik, de egy túl szigorú árkontroll hosszabb távon akár csökkentheti is a versenyt.
Ha ugyanis egy kis kereskedő nem tudja gazdaságosan értékesíteni a legfontosabb termékeket, bezárhat.
Ha pedig egy településen öt bolt helyett idővel csak kettő marad, a vásárlókért folyó verseny is kisebb lesz.
Hosszú távon ez már önmagában magasabb árakat eredményezhet.
Ezért különösen fontos a kormány által emlegetett fokozatos kivezetés: az intézkedést úgy kellene megszüntetni, hogy közben ne alakuljon ki hirtelen árugrás, de a kisebb szereplők is újra életképesen működhessenek.
A verseny nem azt jelenti, hogy minden automatikusan olcsóbb lesz
Fontos azonban a másik oldal is.
A szabadabb árképzés önmagában nem garancia az alacsony árakra.
Ha kevés kereskedő uralja a piacot, gyenge a verseny, vagy a beszállítói költségek hirtelen emelkednek, az árak korlátozás nélkül is nőhetnek.
Ezért az árstop kivezetését csak akkor lehet hosszabb távon sikeresnek tekinteni, ha mellette erős marad a versenyfelügyelet, könnyebb piacra lépni, és a fogyasztók valóban több kereskedő közül választhatnak.
Magyar Péter ezért sem egyszerű, egyik napról a másikra történő eltörlésről beszélt, hanem az intézkedés közös felülvizsgálatáról.
Az alacsony infláció miatt lát erre lehetőséget Magyar
A miniszterelnök a kisvárdai fórumon az inflációra is hivatkozott.
Magyar azt mondta, hogy a jelenlegi helyzet már teljesen más, mint amikor Magyarországon húsz-harminc százalék körüli élelmiszer-drágulással kellett küzdeni.
A fórumon 1,7 százalékos inflációt említett, és arra hivatkozott, hogy az elmúlt hónapokban több élelmiszer ára még csökkent is.
Éppen ezért szerinte most lehet olyan gazdasági környezet, amelyben az árkorlátozások megszüntetése kisebb kockázattal járhat, mint a korábbi magas infláció idején.
Az alacsony infláció azonban nem jelenti azt, hogy egyetlen ár sem nőhet
Ez különösen fontos különbség.
Az infláció egy hatalmas termék- és szolgáltatáskosár átlagos árváltozását méri.
Attól, hogy az átlagos infláció alacsony, egy konkrét élelmiszer ára akár jelentősebben is emelkedhet.
Más termékek ára közben csökkenhet, így az átlag alacsony marad.
Ezért az árstop megszüntetésének első hónapjaiban elképzelhető, hogy bizonyos, eddig korlátozott termékek árcéduláján nagyobb szám jelenik meg, még akkor is, ha a teljes fogyasztói árindex nem ugrik meg látványosan.
Hosszabb távon azonban tisztább lehet az árképzés
A kivezetés mellett szóló egyik legerősebb gazdasági érv, hogy megszüntetheti azokat a torzulásokat, amelyeket a mesterségesen szabályozott árak okoznak.
A termelő, a nagykereskedő és a bolt újra jobban tud alkalmazkodni a tényleges kereslethez és költségekhez.
Ez kiszámíthatóbb beszállítói kapcsolatokat, nagyobb választékot és normálisabb akciózási rendszert is eredményezhet.
Összességében így akár stabilabbá válhat az árképzés, bár ez nem jelenti azt, hogy minden termék ára alacsonyabb lesz.
A lényeg az, hogy az árakat újra nagyobb mértékben a valódi költségek és a boltok közötti verseny határozná meg, nem pedig egy központilag előírt maximális árrés.
Az agrárium miatt is hozzányúlnának
Magyar Péter a kérdést nem kizárólag a boltok oldaláról közelítette meg.
A kisvárdai fórumon arról beszélt, hogy az idei aszály és a tavaszi fagyok 600–800 milliárd forintos veszteséget okozhatnak a magyar mezőgazdaságnak.
Külön kitért a szabolcsi almatermesztőkre.
Azt elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes külföldi felvásárlók mindössze 52 forintos kilogrammonkénti árat kínálnak az ipari almáért.
A kormányfő érvelése szerint a termelői oldal támogatása és a kereskedelmi szabályozás nem kezelhető egymástól teljesen külön.
Ha túl alacsony az ár, végül a termelő is eltűnhet
Az élelmiszerlánc elején ugyanis a gazda áll.
Ha tartósan olyan áron kénytelen értékesíteni a terményét, amely nem fedezi a művelés, a munkaerő, az energia, a gépek és a szállítás költségeit, egy idő után feladhatja a termelést.
Ez pedig hosszabb távon éppen az ellenkezőjét okozhatja annak, amit az árkontrollal el akarnak érni: kevesebb hazai áru marad a piacon, ami növelheti az árakat.
A kormány előtt ezért az a nehéz feladat áll, hogy egyszerre védje a fogyasztókat a hirtelen drágulástól és tegye fenntarthatóvá a termelők, valamint a boltok működését.
Magyar szerint a kisboltok kerültek különösen nehéz helyzetbe
A miniszterelnök Kisvárdán kifejezetten arról beszélt, hogy a kisebb üzletek az árrésstop egyik legnagyobb vesztesei lehetnek.
A korábbi szabályozás ugyan igyekezett mentesíteni bizonyos kisboltokat az intézkedés alól, Magyar érvelése szerint ez önmagában nem oldotta meg a problémát.
Ha ugyanis a közeli nagy lánc mesterségesen alacsony áron tudja kínálni ugyanazt a terméket, a kisbolt akkor is elveszítheti a vásárlóit, ha rá közvetlenül nem vonatkozik a korlátozás.
Így furcsa helyzet alakulhat ki: a kisbolt papíron szabadabban árazhat, de a gyakorlatban nem tud versenyezni a jóval nagyobb kereskedővel.
Ezért érintheti végül szinte az összes élelmiszer árát
Az árrésstop megszüntetése közvetlenül természetesen elsősorban azokra a termékkategóriákra hatna, amelyekre jelenleg korlátozás vonatkozik.
Közvetetten azonban az egész üzletek árstratégiáját átírhatja.
Ha egy kereskedőnek már nem kell az egyik terméken keletkező veszteségét egy másikon kompenzálnia, átrendezheti a teljes árazását.
Változhatnak az akciók, a saját márkás termékek árai, a beszállítói alkuk, a készletezési döntések és akár az is, milyen termékeket tart egy üzlet a polcain.
Ezért a változtatás hatása végül jóval túlterjedhet azon a néhány tucat terméken, amelyet közvetlenül szabályoznak.
Magyar egyelőre nem rendelte el a kivezetést
Ezt fontos hangsúlyozni.
A miniszterelnök Kisvárdán nem azt jelentette be, hogy megszűnt az árrésstop.
Azt mondta, meg kell fontolni a kivezetését, és erről egyeztetni kell a gazdasági szereplőkkel.
Vagyis a konkrét dátum, az átmeneti időszak és az érintett termékkör még nincs bejelentve.
Az is elképzelhető, hogy a kormány fokozatos rendszert választ, és nem egyszerre engedi el valamennyi korlátozást.
Közben Seszták Miklós ügyének központjában tartotta a fórumot
A gazdasági bejelentés különleges politikai helyszínen hangzott el.
Magyar Péter annak a Kisvárdának a központjában tartott fórumot, amelyet hosszú időn keresztül Seszták Miklós korábbi miniszter és KDNP-s politikus választókerületi központjaként tartottak számon.
Sesztákot a héten bírósági letartóztatásba helyezték egy korrupciós büntetőeljárásban. Ez kényszerintézkedés, nem jogerős ítélet, Seszták büntetőjogi felelősségéről még nem döntött bíróság.
Magyar a fórumon rendkívül élesen támadta a volt minisztert, és felidézte a térség több milliárdos beruházásait is.
Ló-wellness, stadion, filmpark és csigagyár
A miniszterelnök hosszasan sorolta azokat a kisvárdai és térségi fejlesztéseket, amelyeket szerinte rosszul hasznosuló vagy túlárazott beruházásoknak tekint.
Beszélt a 2,2 milliárdos ló-wellnessről, a nagyjából kétmilliárdos teniszakadémiáról, a 2,5 milliárdos stadionról, az 1,7 milliárdos filmparkról, az ötmilliárdos Agro Rehab-projektről és a hétmilliárdos csigagyárról.
Magyar azt kérdezte, hogyan történhetett ennyi milliárdos fejlesztés a térségben úgy, hogy közben szerinte továbbra is súlyos orvos-, ápoló- és pedagógushiánnyal küzdenek a helyiek.
Ezek Magyar Péter politikai értékelései a beruházásokról.
A Seszták-ügyben emlegetett milliárdokkal is példálózott
Magyar azt mondta, hogy a Seszták elleni eljárásban felmerült, 11–12 milliárd forintos összeg akkora pénz, hogy abból Kisvárda minden lakójára nagyságrendileg egymillió forint jutna.
A volt minisztert korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítják.
A gyanúsítás azonban nem azonos a bűnösséggel, és a letartóztatás sem büntetés: arról csak egy későbbi jogerős bírósági ítélet dönthet.
Hankó Balázs ügye is előkerült
Magyar Péter a Nemzeti Kulturális Alap körüli nyomozásról is beszélt.
A miniszterelnök politikai értékelése szerint a vitatott támogatási rendszer tiltott pártfinanszírozásként működhetett.
Az ügyészségi nyomozás ugyanakkor jelenleg hűtlen kezelés és a kulturális támogatások odaítélésének szabályossága körül folyik.
Hankó Balázs tagadja a bűncselekményt, és politikai leszámolásnak minősíti az ellene zajló eljárást.
A büntetőjogi felelősségről ebben az ügyben sem született jogerős bírósági döntés.
A várólistákhoz is hozzányúl a kormány
A fórum nem kizárólag elszámoltatási ügyekről és az élelmiszerárakról szólt.
Magyar Péter bejelentette, hogy több tízmilliárd forintos program indult a protézis- és szürkehályog-műtétek várólistáinak csökkentésére.
A cél az, hogy az érintett betegek lehetőség szerint hat hónapnál rövidebb idő alatt jussanak el a műtétig.
A program részeként a kórházi kapacitás jobb kihasználását, délutáni és hétvégi beavatkozásokat, valamint intézményenként eltérő problémák célzott kezelését is tervezik.
Magyar 1300 milliárd forintnyi visszaszerzett vagyonról beszélt
A miniszterelnök a kormány által elindított átvilágításokról is beszámolt.
Állítása szerint eddig több mint 1300 milliárd forintnyi közvagyont sikerült visszajuttatni az államhoz.
Ez a kormányfő által közölt összesített adat, amely több különböző vagyonvisszaszerzési, állami tulajdoni és átvilágítási ügyet foglalhat magában.
Magyar hangsúlyozta azt is, hogy a büntetőügyekben nem a kormány feladata ítéletet mondani.
A nyomozóhatóságok nyomoznak, az ügyészség emelhet vádat, a büntetőjogi felelősségről pedig a bíróság dönt.
A Master Good tulajdonosával is találkozott
A kisvárdai fórum után Magyar Péter idősebb Bárány Lászlóhoz, a Master Good tulajdonosához készült.
A miniszterelnök előre jelezte, hogy a térség foglalkoztatási helyzetéről, a magyar és külföldi munkavállalók arányáról, a bérekről és a vállalat fejlesztési terveiről szeretne tájékozódni.
A Master Good és a Tisza-kormány között korábban már vita alakult ki a vendégmunkások foglalkoztatása miatt.
Magyar most azt mondta, nyitottan érkezik a találkozóra, és szeretné meghallgatni a vállalat álláspontját.
A nagy kérdés mégis az élelmiszerár lesz
A fórum egyik legközvetlenebbül érezhető bejelentése kétségtelenül az árrésstop jövőjéről szólt.
Ha a kormány valóban kivezeti az intézkedést, néhány jelenleg korlátozott termék rövid távon szinte biztosan érzékenyebb lesz a piaci ármozgásokra, így drágulás is jöhet.
Az viszont nem következik ebből automatikusan, hogy a teljes bevásárlókosár ugyanilyen mértékben drágul.
Sőt, hosszabb távon a kereskedők közötti verseny erősödése, a keresztfinanszírozás csökkenése, a kisboltok életképességének javulása és a beszállítói piac normalizálódása az árakat is stabilizálhatja.
Olcsóbb lesz vagy drágább? Ennél bonyolultabb
Talán ez a legfontosabb következtetés.
Az árstop megszüntetése nem egyenlő automatikusan azzal, hogy minden drágulni fog, de azzal sem, hogy minden olcsóbb lesz.
Egyes termékek drágulhatnak, mert megszűnik a mesterséges korlát.
Más termékeknél viszont olcsóbbá válhat az árazás, mert a kereskedőnek már nem kell rajtuk behoznia egy másik terméken elszenvedett veszteséget.
A nagyobb szabadság több akciót, intenzívebb versenyt és hosszabb távon fenntarthatóbb ellátást is hozhat.
A valódi eredmény attól függ majd, hogyan vezetik ki a rendszert, milyen gyorsan történik az átmenet, és mennyire marad erős a verseny az élelmiszer-kiskereskedelemben.
Magyar Péter most ezt mérlegeli
A kormányfő tehát még nem jelentette be az árkorlátozások végét, de első alkalommal beszélt ilyen egyértelműen arról, hogy eljött az idő az árrésstop kivezetésének komoly megfontolására.
A következő lépés az agrár- és kereskedelmi szereplőkkel folytatott egyeztetés lehet.
Ha ebből valóban kormányzati döntés lesz, az alighanem az egyik legnagyobb, közvetlenül a mindennapi bevásárlást érintő gazdasági változás lesz az új kabinet hivatalba lépése óta.
A rövid távú kockázat néhány terméknél az áremelkedés. A hosszabb távú cél viszont éppen egy olyan piac helyreállítása lehet, ahol nem központi árkontroll, hanem a beszállítók, boltok és vásárlók közötti valódi verseny határozza meg, mennyibe kerül az élelmiszer.
Forrásellenőrzés: Magyar Péter kisvárdai fóruma, MTI, Telex, 24.hu, Világgazdaság, Központi Statisztikai Hivatal.