Molnár Áron borítja a bilit: A tehetetlen Orbánt támadja, súlyos iratokat hozott nyilvánosságra
Újabb dokumentumokkal állt elő Molnár Áron a Nemzeti Kulturális Alap körül kirobbant ügyben. A színész-aktivista belső levelezésekre és kormányzati feljegyzésekre hivatkozva azt állítja, hogy a milliárdos kulturális források sorsáról nem kizárólag Hankó Balázs környezetében születtek döntések, hanem az ügy egészen az Orbán Viktor vezette korábbi kormány üléséig vezet.
Molnár legújabb videóját egyenesen a volt miniszterelnöknek címezte, és egyetlen rövid kérdéssel indított: „Viktorom, te tudtál erről?”
A nyilvánosságra hozott részletek alapján ugyanis 2025 májusában egy tízmilliárd forintos NKA-tartalék felszabadításáról az akkori kormány is tárgyalt. A dokumentumokban ráadásul megjelent a különösen érdekes „politikai forrásigények” kifejezés, később pedig választókerületekhez kapcsolódó politikai többletigényekről is szó esett.
Tízmilliárd forinttal kezdődött a történet
Molnár Áron szerint a most bemutatott dokumentumok története 2025 májusában kezdődött.
A Nemzeti Kulturális Alapnál akkor mintegy tízmilliárd forintos, lottóbevételekből származó tartalék állt rendelkezésre. Hankó Balázs akkori kulturális és innovációs miniszter ezt az összeget szerette volna felszabadítani kulturális programokra.
Ez is érdekelhet
A rendelkezésre álló iratok szerint a kérdés 2025. május 7-én került a kormány elé.
Az akkori kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnökként jelen volt, az előterjesztéshez pedig Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter és Gulyás Gergely is hozzászólt.
Fontos azonban, hogy a tízmilliárd forint felszabadítását ezen az ülésen még nem hagyták jóvá.
Megjelent egy különös mondat: „politikai forrásigények”
És itt válik igazán érdekessé a történet.
A korabeli kormányülési feljegyzés szerint a pénz felszabadítása előtt „újabb megbeszélés keretében szükséges a politikai forrásigények áttekintése”.
Ez a megfogalmazás azért kapott most kiemelt figyelmet, mert kulturális támogatások elosztásánál első hallásra nehezen érthető, pontosan mit takartak a „politikai forrásigények”.
Molnár Áron értelmezése szerint ez arra utal, hogy a pénzek elosztásánál nem kizárólag kulturális vagy szakmai szempontokat vettek figyelembe.
Ez azonban egyelőre értelmezés. Maga a kifejezés szerepel a feltárt dokumentumokban, de hogy pontosan milyen döntéseket jelentett, és azok jogszerűek voltak-e, azt a folyamatban lévő hatósági eljárásnak kell tisztáznia.
Orbán Viktor jelenlétében került szóba az ügy
Molnár Áron videójának egyik központi eleme éppen ez.
Az iratok alapján a tízmilliárdos NKA-tartalék felszabadításának kérdése olyan kormányülésen szerepelt napirenden, amelyet Orbán Viktor akkori miniszterelnök vezetett.
Ebből azonban önmagában még nem következik, hogy Orbán személyesen döntött volna az egyes kulturális támogatásokról, vagy ismerte volna a később kialakított támogatási rendszer valamennyi részletét.
Molnár ezért nem is ezt állítja bizonyított tényként, hanem éppen erre kérdez rá.
Szerinte Orbánnak most arra kellene válaszolnia, hogy mennyit tudott a folyamat további részéről, illetve tisztában volt-e azzal, milyen módon osztották ki végül a pénzt.
Május 16-án már választókerületek kerültek elő
A történet következő fontos dátuma 2025. május 16.
Molnár által bemutatott egyik levél szerint Hankó Balázs kabinetfőnöke, Konczos Nóra a miniszter iránymutatása alapján írt Bús Balázsnak, az NKA akkori alelnökének és Závogyán Magdolna korábbi kulturális államtitkárnak.
A dokumentumban Molnár szerint már választókerületi bontásban szerepeltek úgynevezett „politikai többletigények”.
Az egyik választókerületnél például további 50 millió forintos igény jelent meg.
A színész-aktivista ismertetése szerint a levélben arra is kitértek, hogy Hankó tudni akarta, mely állami vezetők kit kerestek meg a politikai többletek kifizetésével kapcsolatban.
Ez már jóval több kérdést vet fel egy egyszerű kulturális pályázatnál
Molnár éppen ezt a pontot emelte ki.
Ha kulturális támogatásokról van szó, miért jelenik meg a belső kommunikációban választókerületi bontás és politikai többletigény?
A választókerületi szempontok önmagukban még nem bizonyítanak bűncselekményt, de magyarázatot igényelhetnek arra, milyen szakmai logika alapján kerültek be egy kulturális támogatási folyamatba.
A kérdés azért különösen érzékeny, mert az NKA támogatásainak egy része a 2026-os választást megelőző hónapokban jutott olyan szervezetekhez és rendezvényekhez, amelyeknél korábban politikai kapcsolatok is felmerültek.
A korabeli ellenzék emiatt már a választási kampány alatt azt állította, hogy egyes kulturális támogatásokat politikai célokra használhattak fel.
Júniusban még pályázatokról írt Hankó
A következő dokumentum 2025. június 19-i.
Molnár ismertetése szerint Hankó Balázs ekkor Nagy Mártontól kérte a tízmilliárd forint felszabadítását.
Az indoklásban arra hivatkozott, hogy az NKA új kollégiumának hamarosan meg kell jelentetnie a pályázati felhívásokat.
Vagyis az összeg felszabadításának egyik indoka a dokumentum alapján az volt, hogy kulturális pályázatokat írjanak ki.
Molnár szerint azonban éppen itt következett az egyik legnagyobb fordulat.
A pályázatok Molnár szerint soha nem jelentek meg
A színész-aktivista azt állítja, hogy azok a pályázati felhívások, amelyekre a júniusi levélben hivatkoztak, végül nem jelentek meg.
A pénzt ehelyett olyan támogatási kerethez csoportosították át, amelyből egyedi döntések alapján lehetett pénzt kiosztani.
Ez a különbség lényeges.
Egy nyílt pályázatnál előre meghatározott feltételek alapján több jelentkező versenyezhet a támogatásért, dokumentált eljárásban.
Egyedi támogatásnál egészen más a döntési mechanizmus, és jóval nagyobb jelentősége van annak, ki és milyen szempontok alapján határozza meg a kedvezményezetteket.
Június 25-én végül felszabadították a pénzt
A 444 által feltárt kormányzati iratok szerint a májusi kormányülésen még nem kapta meg Hankó a tízmilliárd forint felhasználásához szükséges engedélyt.
A pénzt végül 2025. június 25-én szabadították fel.
Ez több mint másfél hónappal azután történt, hogy a kormányülési dokumentumban megjelent a politikai forrásigények áttekintésének szükségessége.
A nyomozás szempontjából az lehet az egyik fontos kérdés, hogy ebben az időszakban pontosan milyen egyeztetések zajlottak, kik vettek részt bennük, és hogyan alakult ki a támogatások végleges felhasználási módja.
A teljes tízmilliárdot egy másik keretbe tették át
Molnár időrendje szerint júliusban Bús Balázs tett javaslatot arra, hogy a teljes felszabadított összeget az NKA úgynevezett 790-es keretéhez csoportosítsák.
Ez a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumához kapcsolódó egyedi támogatási rendszer volt.
A javaslat a teljes tízmilliárd forintos összegre vonatkozott.
A döntésben szerepet játszó kollégiumot Vidnyánszky Attila nevével is összekapcsolták, míg a végső miniszteri jóváhagyás Molnár által bemutatott időrend szerint július végén történt meg.
Hankó július 30-án jóváhagyta
A színész által ismertetett dokumentumok szerint Hankó Balázs 2025. július 30-án hagyta jóvá az átcsoportosítást.
Molnár érvelése szerint tehát néhány hónap alatt látványos változás történt.
Májusban még egy tízmilliárdos tartalék felszabadításáról beszéltek. Júniusban a pénzt azzal is indokolták, hogy hamarosan pályázatokat kell kiírni. Július végére viszont az összeg egy olyan keretben kötött ki, amelyből egyedi támogatásokat lehetett kiosztani.
Molnár szerint éppen ezt a döntési láncot kell most teljes egészében feltárni.
Így jutottak el a 17 milliárdos kerethez
A tízmilliárd forint nem az egész történet.
Korábbi forrásokkal és támogatásokkal együtt mintegy 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás került az ügy középpontjába.
Az NKA-botrány tavasszal akkor robbant ki igazán, amikor Molnár Áron és az intézményből származó informátorok nyilvánosságra hozták az egyedi támogatások kedvezményezettjeinek egy részét.
A nyilvánosságra került adatok között százmilliós tételek is szerepeltek.
Az ügyészség később ennél pontosabb összegről beszélt: a jelenlegi gyanú szerint 1079 támogatási döntés kapcsán 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezhetett a központi költségvetésben.
Ez ügyészségi gyanú, nem jogerős bírósági megállapítás.
Molnár most már nemcsak Hankót kérdezi
Az NKA-ügy első időszakában Hankó Balázs neve került leginkább a középpontba.
Molnár Áron mostani videója azonban egyértelműen szélesebbre nyitja a kérdést.
A színész szerint nem elegendő azt vizsgálni, hogyan döntött Hankó vagy az NKA kollégiuma. Azt is tisztázni kell, milyen tudással és szereppel rendelkezett a korabeli kormány.
A május 7-i kormányülési dokumentum miatt ezért közvetlenül Orbán Viktort kérdezi.
„Viktorom, te tudtál erről?”
Molnár kérdése egyszerű, de politikailag annál kellemetlenebb.
Ha Orbán tudott a támogatási rendszer részleteiről, akkor Molnár szerint meg kell magyaráznia, milyen szerepet játszott a döntéshozatalban.
Ha viszont nem tudott róla, akkor az a kérdés merül fel, hogyan mozgathattak meg ekkora összeget és hogyan alakíthattak ki ilyen rendszert az akkori miniszterelnök tudta nélkül.
Ez a Molnár által felállított politikai dilemma.
Önmagában azonban egyik lehetőség sem bizonyít büntetőjogi felelősséget, és Orbán Viktorral szemben az NKA-ügyben jelenleg nem ismert olyan jogerős megállapítás, amely bűncselekmény elkövetését mondaná ki.
Hankó Balázs már letartóztatásban van
Közben az NKA-ügy büntetőjogi része is jelentős fordulatot vett.
Hankó Balázs mentelmi jogát az Országgyűlés szeptember végén felfüggesztette, majd a volt minisztert gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették.
A Kecskeméti Járásbíróság ezt követően egy hónapra elrendelte Hankó letartóztatását.
A döntés ellen Hankó és védője fellebbezett, így a kényszerintézkedésről szóló elsőfokú döntés nem jelent jogerős ítéletet, és végképp nem jelenti Hankó bűnösségének megállapítását.
Az ügyészség szerint kettős döntési rendszer működhetett
A nyomozó hatóság álláspontja szerint a támogatások odaítélése során a hivatalos és a tényleges döntési mechanizmus eltérhetett egymástól.
Az ügyészségi gyanú lényege szerint egyes támogatási döntések valójában már a hivatalos eljárást megelőzően megszülethettek, bizonyos esetekben még a formális pályázatok vagy kérelmek előtt.
Az eljárásban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja merült fel.
Hankó Balázs mindezt tagadja.
A volt miniszter politikai leszámolásnak és koncepciós eljárásnak minősítette az ellene folyó büntetőügyet, és azt állítja, hogy minden támogatott program kulturális célokat szolgált.
Hankó szerint nem adott és nem kapott utasítást
A volt miniszter korábbi televíziós interjújában azt mondta, hogy nem kapott utasítást a támogatások elosztására, és ő maga sem adott ilyen utasításokat.
Azzal érvelt, hogy az NKA pénzei kulturális programokat finanszíroztak az ország egész területén, jelentős részben vidéken.
Álláspontja szerint az ügyészség olyan döntéseket kriminalizál, amelyek valójában legitim kulturális támogatásokról szóltak.
A most előkerült kormányzati és minisztériumi dokumentumok azonban új kérdéseket vetnek fel arról, pontosan hogyan alakult ki a végleges támogatási lista.
A „politikai forrásigény” lehet az egyik kulcsszó
A történetben valószínűleg ez az egyik legérzékenyebb kifejezés.
Nem újságírói vagy ellenzéki megfogalmazásról van szó: a feltárt kormányzati dokumentumban jelenik meg a politikai forrásigények áttekintésének szükségessége.
Ennek pontos jelentésére egyelőre nincs minden részletre kiterjedő nyilvános magyarázat.
Molnár szerint a későbbi választókerületi bontású levelezések segíthetnek megérteni, mire vonatkozhatott a kifejezés.
A büntetőeljárás szempontjából azonban nem maga egy szó vagy belső megfogalmazás lesz döntő, hanem az, hogy bizonyítható-e jogellenes pénzosztási rendszer és az egyes döntéshozók személyes felelőssége.
A választási kampány miatt még érzékenyebb lett az ügy
A 17 milliárdos támogatási keret már a 2026-os választási kampányban is komoly vitákat váltott ki.
Az akkor még ellenzéki Tisza azt állította, hogy egyes kulturális támogatások valójában kormánypárti rendezvényeket, politikailag kötődő szervezeteket vagy kampányhoz közel álló eseményeket segítettek.
A Fidesz és az érintett korábbi kormányzati politikusok ezeket a vádakat visszautasították.
A támogatás elnyerése vagy egy politikai szereplővel fennálló kapcsolat önmagában természetesen nem bizonyít szabálytalanságot vagy bűncselekményt.
A hatóságoknak minden egyes döntést és felelősségi szintet külön kell vizsgálniuk.
Molnár Áron hónapok óta dolgozik az ügyön
A színész-aktivista nem most kapcsolódott be először az NKA történetébe.
Molnár tavasszal egy, a kulturális támogatási rendszerben dolgozó informátortól kapott dokumentumok alapján kezdte nyilvánosságra hozni a támogatási adatokat.
Azóta rendszeresen közöl újabb iratokat, levelezéseket és közérdekű adatigényléssel megszerzett dokumentumokat.
Korábban arról is beszélt, hogy céljuk nemcsak a már kiosztott pénzek feltárása volt, hanem egy újabb támogatási kör kifizetésének megakadályozása is.
A mostani videó az eddigi anyagokhoz képest azért különösen jelentős, mert már nem csupán az NKA belső működését vagy Hankó Balázs döntéseit próbálja bemutatni, hanem a korábbi kormányzati szintű folyamatot is.
Az iratok még nem jelentik Orbán felelősségének bizonyítását
Ez a különbség kulcsfontosságú.
A dokumentumok alátámasztják, hogy a tízmilliárd forintos forrás felszabadításának kérdése kormányülésen is szerepelt, és a kormányzati dokumentációban megjelentek a politikai forrásigények.
Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy Orbán Viktor személyesen ismerte a későbbi egyedi támogatások teljes listáját, vagy részt vett az esetlegesen jogellenes döntésekben.
Ezt külön kell bizonyítani, ha a hatósági vizsgálat egyáltalán eljut ebbe az irányba.
Molnár Áron videója ezért elsősorban új kérdéseket fogalmaz meg és új dokumentumokat emel be a nyilvános vitába.
Orbánnak most két kellemetlen kérdésre kellene választ adnia
A színész-aktivista érvelése végül két egyszerű kérdésbe sűríthető.
Tudott-e Orbán Viktor arról, hogyan alakították át és osztották szét a kulturális támogatásokat?
És ha nem tudott róla, hogyan történhetett meg, hogy a saját kormánya alatt tízmilliárdos nagyságrendű pénzmozgásokról, politikai forrásigényekről és választókerületi többletekről folyt egyeztetés úgy, hogy a miniszterelnök erről ne tudjon?
Molnár lényegében ezt a dilemmát teszi most Orbán Viktor elé.
Az ügy messze túlnőtt egy kulturális támogatási vitán
A történet tavasszal még arról szólt, hogy kik és milyen összegű pénzt kaptak az NKA különleges támogatási keretéből.
Őszre azonban már büntetőeljárás, gyanúsítások, őrizetbe vételek és letartóztatási döntések követték egymást.
Most pedig előkerültek olyan kormányzati iratok is, amelyek szerint a tízmilliárdos tartalék felszabadításának kérdését Orbán Viktor akkori miniszterelnök jelenlétében tárgyalták, és a folyamatban a „politikai forrásigények” áttekintése is megjelent.
Ez még nem válasz arra, ki követett el bűncselekményt.
Arra viszont elegendő, hogy a korábbi kormány legfelső szintjének szerepéről is új kérdések merüljenek fel.
Molnár Áron most Orbántól vár választ
A videó üzenete ezért egyértelmű.
Molnár Áron szerint Hankó Balázs személyénél már nem lehet megállítani a történetet.
Azt akarja megtudni, hogyan jutott el a tízmilliárdos NKA-tartalék a kormányülési tárgyalástól a politikai forrásigényeken és választókerületi többletigényeken keresztül a 790-es egyedi támogatási kerethez.
És mindenekelőtt azt kérdezi, mit tudott minderről Orbán Viktor.
A volt miniszterelnök válasza azért lenne különösen fontos, mert a most bemutatott dokumentumok alapján maga a forrás felszabadítása biztosan nem egyetlen minisztérium elszigetelt belső ügye volt.
Az viszont, hogy a később vitatott támogatási döntésekről Orbán pontosan mennyit tudott, illetve terheli-e bármilyen jogi felelősség, jelenleg nem megállapított tény. Ezt már nem egy Facebook-videó, hanem a bizonyítékok és a folyamatban lévő hatósági eljárások dönthetik el.
Forrásellenőrzés: Molnár Áron nyilvános videója és az általa bemutatott dokumentumok, 444, 24.hu, Index, Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség, Telex.