A szakértő megszólalt mi történhet majd, ha Orbánt őrizetbe veszik, a legrosszabbra lehet számítani
Drámai forgatókönyvről beszélt az aranykonvoj-ügyben Horváth Lóránt ügyvéd, az ukrán pénzszállítók jogi képviselője. Szerinte az eljárás következő érdemi lépése Orbán Viktor volt miniszterelnök meggyanúsítása lehetne, és ha ezt őrizetbe vétel, majd letartóztatási indítvány követné, az egész, az ügyhöz kapcsolódó személyi hálózat „meg fog remegni”.
Horváth ennél is tovább ment: úgy véli, éppen egy ilyen fordulat vezethetne el ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan kik, milyen szinten és milyen utasítások alapján vettek részt a márciusi akció előkészítésében és végrehajtásában.
Fontos azonban rögtön leszögezni: Orbán Viktor jelenleg nem nyilvánosan ismert gyanúsítottja az ügynek, nem vették őrizetbe, és letartóztatását sem kezdeményezték. Horváth Lóránt arról beszélt, hogy szerinte minek kellene következnie a nyomozásban a rendelkezésére álló információk alapján.
Horváth szerint Orbán meggyanúsítása lenne a következő lépés
Az Ügyvédkör elnöke a Népszava Törésvonal című műsorában beszélt részletesen arról, hogyan látja az aranykonvoj-ügy jelenlegi állását.
„A következő lépésnek Orbán Viktor gyanúsításának kéne lenni” – fogalmazott Horváth.
Ez is érdekelhet
Az ügyvéd nem kívülálló elemzőként beszél az ügyről: ő képviseli azokat az ukrán pénzszállítókat, akiket a márciusi hatósági akció során feltartóztattak.
Horváth szerint az eddig keletkezett iratokból és a nyomozás korábbi megállapításaiból Orbán Viktor közvetlen szerepének vizsgálata következne.
Ez azonban Horváth jogi álláspontja. A nyomozó hatóság eddig nyilvánosan nem jelentette be Orbán meggyanúsítását.
„Az egész rendszer meg fog remegni”
Horváth Lóránt legkeményebb mondata akkor hangzott el, amikor arról kérdezték, mi történhetne, ha a nyomozás valóban eljutna a volt miniszterelnökig.
„Ha Orbán Viktort meggyanúsítják, esetleg őrizetbe veszik és kezdeményezik a letartóztatását, akkor azt mondom, hogy az egész rendszer meg fog remegni” – mondta.
Az ügyvéd rögtön pontosította is, mire gondol „rendszer” alatt: az aranykonvoj-ügyhöz kapcsolódó személyi hálózatra.
Szerinte egy ilyen magas szintű eljárási lépés esetén azok, akik a végrehajtásban vagy az előkészítésben részt vettek, egészen más helyzetbe kerülnének.
Horváth elképzelése szerint ebből új vallomások, új információk és olyan részletek kerülhetnének elő, amelyek végül az egész történet feltárását segítenék.
Ez tehát nem egy előrejelzés arról, hogy összeomlik az ország
A kijelentést fontos pontosan érteni.
Horváth nem Magyarország állami vagy gazdasági összeomlásáról beszélt. Az „egész rendszer” alatt saját magyarázata szerint az aranykonvoj-ügy végrehajtói és döntéshozói köréhez kapcsolódó személyi hálózatot értette.
Az ügyvéd feltételezése az, hogy ha az eljárás a politikai hierarchia legmagasabb szintjére jutna el, az alapvetően megváltoztathatná az érintettek magatartását.
Hogy ez valóban így történne-e, azt jelenleg természetesen nem lehet tudni.
Az ügyészség közben váratlanul magához vonta a nyomozást
A Horváth-interjú különösen érdekes annak fényében, hogy éppen most történt jelentős változás az eljárásban.
A Központi Nyomozó Főügyészség október 2-án saját hatáskörébe vonta az aranykonvoj-ügy nyomozását a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől.
A vádhatóság ezt célszerűségi okokkal indokolta.
Az ügyészség közlése szerint a nyomozás a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás gyanúja miatt folyik, és az eljárás minden releváns körülményre és személyre kiterjed.
Utóbbi megfogalmazás azért is érdekes, mert nem szűkíti a vizsgálatot kizárólag azokra, akik fizikailag részt vettek a márciusi akcióban.
Horváth szerint ez akár komoly fordulatot is jelenthet
A sértettek jogi képviselője az ügy Központi Nyomozó Főügyészséghez kerülését jelzésértékűnek tartja.
Szerinte az, hogy egy felettes ügyészségi szerv magához von egy már jelentős részben felderített ügyet, azt is jelentheti, hogy a nyomozás új szakaszba lép.
Horváth ebből azt a következtetést vonja le, hogy hamarosan eldőlhet: valóban végigviszik-e az eljárást azokig a szereplőkig, akik szerinte a döntési lánc magasabb szintjén álltak.
Az ügyészség ugyanakkor nem közölte, hogy a hatáskörváltás konkrétan Orbán Viktor esetleges meggyanúsításával lenne összefüggésben.
Hajdu Jánost már korábban meggyanúsították
Az ügyben már történt magas rangú személyt érintő gyanúsítás.
Június végén gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját.
A nyomozó ügyészség hét rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanúját közölte vele.
A gyanúsítás természetesen nem jelent bűnösséget. Hajdu büntetőjogi felelősségéről csak jogerős bírósági döntés állapíthatna meg bármit.
Az azonban már hónapok óta látható, hogy a vizsgálat nem kizárólag a helyszínen intézkedő személyek szintjén zajlik.
Egy korábbi belső dokumentumban Orbán neve is előkerült
Júniusban a 444 egy olyan, állítólagos belső ügyészségi dokumentumról számolt be, amelyben Orbán Viktor neve is szerepelt.
A dokumentumról készült fotó alapján Orbánt, Farkas Örs korábbi államtitkárt, Hajdu Jánost és Demeter Tamást „lényegi döntést, utasítást hozó” személyekként nevezték meg.
A dokumentum szerint a nyomozásnak elsősorban az ő büntetőjogi felelősségük tisztázására kellene irányulnia.
Az ügyészség akkor nem erősítette meg részletesen a dokumentum tartalmát, de a sajtómegkeresésre adott válaszában a nyomozás érdekeire hivatkozott, és arra figyelmeztetett, hogy a lehetséges gyanúsítottakról szóló találgatások nehezíthetik a bizonyítást.
Fürcht Pál korábbi főügyész ennél is súlyosabbat állított
Az elmúlt hetekben az ügy újabb jelentős fordulatot vett, amikor Fürcht Pál, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség korábbi vezetője nyilvánosan beszélt a vizsgálatról.
Fürcht állítása szerint a nyomozás korábbi szakaszában arra jutottak, hogy Orbán Viktor március 3-án személyesen adott feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására.
Fürcht azt állította, hogy az ügyészek számos tanúmeghallgatás és dokumentum értékelése után arra a következtetésre jutottak: az ügy politikailag létrehozott konstrukció lehetett.
Ezek súlyos állítások, de fontos, hogy Fürcht közléséről van szó. Orbán Viktor büntetőjogi felelősségét ezek alapján sem állapította meg bíróság.
Horváth: eleinte még az is elképzelhető volt, hogy Orbánt félretájékoztatták
Horváth Lóránt szerint a nyomozás kezdetén még életszerű lehetett az a verzió, hogy a miniszterelnök olyan információt kapott, amelynek valóságtartalmát nem ismerte.
Az ügyvéd állítása szerint azonban a később előkerült dokumentumok és tanúvallomások már más képet mutattak.
Horváth úgy fogalmazott, hogy az ügy „körbepapírozásából” szerinte egy kreált szituáció rajzolódott ki, és ezen a ponton vált számára világossá Orbán szerepe.
Ez ismét az ukrán pénzszállítók jogi képviselőjének értékelése, amelyet a büntetőeljárásban még bizonyítani kellene.
Nem állítja, hogy Orbán adott utasítást minden részletre
Horváth egy fontos különbséget is tett.
Nem állította, hogy Orbán Viktor személyesen azt mondta volna a végrehajtóknak, hogy bilincseljék meg, csuklyázzák le vagy más módon bántalmazzák a pénzszállítókat.
Szerinte ilyen részletekbe menő konkrét utasításra nincs bizonyíték.
Az ügyvéd ugyanakkor úgy értelmezi az iratokat, hogy az akcióval szemben elvárás lehetett az erőteljes és látványos fellépés.
Éppen ezért szerinte külön kell vizsgálni azt, ki hozta meg az alapvető politikai vagy állami döntést, és ki döntött a konkrét végrehajtási módszerekről.
27 milliárd forintnyi pénzt és aranyat foglaltak le
Az úgynevezett aranykonvoj-ügy már a kezdetétől rendkívüli volt.
A márciusi akció során a hatóságok két ukrán pénzszállító járművet állítottak meg az M0-s autóút alacskai pihenőjénél.
A járművekben összesen több mint 27 milliárd forintnak megfelelő készpénzt és aranyat találtak.
A hét ukrán pénzszállítót a jelenlegi nyomozás adatai szerint földre fektették, megbilincselték és csuklyát húztak a fejükre.
A most folyó büntetőeljárás egyik központi kérdése az, jogszerű volt-e a velük szemben alkalmazott hatósági intézkedés.
A pénz eredete körül is hatalmas vita alakult ki
Az ügy másik fontos kérdése, hogy pontosan milyen pénzről és aranyról volt szó.
A magyar hatósági akció idején súlyos bűncselekmény gyanújára hivatkoztak, miközben az ukrán pénzszállítók jogi képviselői kezdettől azt állították, hogy jogszerű, dokumentált pénzügyi szállítás történt.
A szállítmányhoz kapcsolódó pénzügyi szereplők képviselői szintén azt állították, hogy a tranzakciók mögött megvoltak a szükséges dokumentumok és engedélyek.
Ennek tisztázása a nyomozás egyik lényeges eleme.
Horváth hivatali visszaélést és felbujtói felelősséget is emleget
A jogi képviselő szerint Orbán Viktor esetében több lehetséges büntetőjogi minősítés vizsgálata is felmerülhetne.
Horváth hivatali visszaélésről, különböző bűncselekmények bűnpártolásáról és felbujtói felelősségről beszélt.
Ezek azonban jelenleg az ügyvéd által felvetett jogi lehetőségek.
Az ügyészség Orbán Viktorral szemben ilyen gyanúsítást nyilvánosan nem közölt, ezért ezeket nem lehet úgy kezelni, mintha már megállapított bűncselekmények lennének.
Súlyos állítást tett az ügyészség vezetéséről is
Horváth Lóránt szerint az ügy azért nem haladt korábban gyorsabban, mert az ügyészségen belül akadályozták a nyomozást.
A jogi képviselő „politikai falazásról” beszélt, és azt állította, hogy az ügyészség felső vezetésének egyes tagjai saját pozíciójukat és esetleges felelősségüket próbálják védeni.
Ez Horváth súlyos, vitatott állítása.
Az ügyészség részéről nincs olyan jogerős vagy hivatalos megállapítás, amely szerint annak vezetői bűncselekményt követtek volna el az aranykonvoj-nyomozás akadályozásával.
Ugyanakkor Fürcht Pál korábbi főügyész szintén arról beszélt korábban, hogy politikailag érzékeny nyomozásoknál beavatkozást tapasztalt a Legfőbb Ügyészség részéről.
Mi történne jogilag, ha Orbánt valóban meggyanúsítanák?
A gyanúsítás még önmagában sem jelentené azt, hogy Orbán Viktor bűnös, vagy hogy börtönbe kerül.
A gyanúsított büntetőeljárási státusz: azt jelenti, hogy a hatóság konkrét bűncselekmény megalapozott gyanúját közli az érintettel.
Ezt követően az illető védekezhet, ügyvédet vehet igénybe, bizonyítási indítványokat tehet, illetve panasszal élhet a gyanúsítás ellen.
A nyomozás ezután folytatódhat, majd az ügyészség dönthet arról, hogy vádat emel-e, megszünteti-e az eljárást vagy más döntést hoz.
Az őrizetbe vétel már egy újabb lépcső lenne
Horváth azonban nemcsak gyanúsításról beszélt, hanem egy ennél súlyosabb hipotetikus forgatókönyvről is.
Az őrizetbe vétel ideiglenes szabadságelvonás, amely nem azonos a letartóztatással és végképp nem azonos egy szabadságvesztés-büntetéssel.
Őrizet esetén a hatóság csak törvényben meghatározott ideig tarthatja fogva az érintettet.
Ha az ügyészség ennél hosszabb kényszerintézkedést tart szükségesnek, kezdeményezheti a letartóztatást.
Arról azonban már bíróság dönt, nem az ügyészség.
Vagyis Horváth három külön lépésről beszélt
A jogi folyamatot ezért érdemes pontosan szétválasztani.
Az első lépés a gyanúsítás lenne. Ezt követhetné – ha annak törvényi feltételei fennállnak – az őrizetbe vétel. Ezután az ügyészség kérhetné a letartóztatást, amelyről már a bíróság határozna.
Jelenleg egyik sem történt meg Orbán Viktor esetében az aranykonvoj-ügyben.
Horváth Lóránt tehát egy lehetséges jövőbeni eljárási sorrendről beszélt, nem egy már eldöntött hatósági akciót jelentett be.
Szerinte pont ekkor törhetne meg a személyi hálózat
Horváth érvelésének lényege az, hogy egy volt miniszterelnök elleni komoly büntetőeljárási lépés alapvetően megváltoztatná az ügy többi szereplőjének helyzetértékelését.
Szerinte azok, akik eddig esetleg hallgattak vagy nem mondtak el mindent, egy ilyen fordulat után másképp mérlegelhetnének.
Innen ered a kijelentése, hogy „megremegne” a rendszer.
Ez azonban feltételezés arra vonatkozóan, hogyan viselkednének más érintettek egy jövőbeni helyzetben. Nincs garancia arra, hogy valóban ez történne.
Most tényleg új szakasz kezdődhetett
Egy dolog ugyanakkor tényszerűen is megváltozott.
Az aranykonvoj-nyomozás már nem a Fővárosi Nyomozó Ügyészségnél, hanem a Központi Nyomozó Főügyészségnél van.
A vádhatóság közlése szerint az ügy minden releváns szálát és személyét vizsgálják.
Ez önmagában nem bizonyítja, hogy Orbán Viktor meggyanúsítása következik, de azt mutatja, hogy a már hónapok óta zajló eljárás magasabb ügyészségi szintre került.
Horváth Lóránt szerint most dőlhet el, hogy ez valódi előrelépést jelent-e.
Orbán jelenleg még nem gyanúsított
A súlyos kijelentések közepette ezt a legfontosabb újra hangsúlyozni.
Orbán Viktort a jelenleg nyilvánosan ismert adatok szerint az aranykonvoj-ügyben nem gyanúsították meg.
Nincs nyilvános információ arról sem, hogy őrizetbe vételére készülnének vagy letartóztatását kezdeményeznék.
Az, hogy egy jogi képviselő szerint ennek kellene következnie, nem ugyanaz, mintha az ügyészség már meghozta volna ezt a döntést.
Az eddig kiszivárgott dokumentumok, Fürcht Pál állításai és Horváth Lóránt értékelése ugyanakkor egyaránt azt mutatják, hogy Orbán lehetséges szerepe hónapok óta a történet egyik legfontosabb kérdése.
A következő ügyészségi lépés mutathatja meg, merre halad tovább az ügy
Az aranykonvoj-ügy így most érzékeny ponthoz érkezett.
Hajdu János már gyanúsított, Fürcht Pál volt főügyész nyilvánosan Orbán Viktor szerepéről beszélt, Horváth Lóránt pedig egyenesen azt mondja, hogy a volt miniszterelnök meggyanúsításának kellene következnie.
Közben a Központi Nyomozó Főügyészség átvette az egész nyomozást, és azt közölte, hogy minden releváns személyre és körülményre kiterjed a vizsgálat.
Innen azonban már kizárólag a hatóság tényleges intézkedései mutathatják meg, hogy Orbán Viktorral kapcsolatban történik-e büntetőeljárási lépés.
Horváth szerint akkor jöhetne a legnagyobb fordulat
A sértettek ügyvédje mindenesetre nem hagyott kétséget afelől, mire számít.
Szerinte Orbán Viktor meggyanúsítása lenne a következő érdemi lépés, egy esetleges őrizetbe vétel és letartóztatási indítvány pedig megrázhatná az aranykonvoj-ügy teljes személyi hálózatát.
Horváth abban bízik, hogy ez végül új vallomásokat és információkat hozhatna felszínre, és elvezethetne a teljes történet feltárásához.
Hogy az ügyészség valóban ebbe az irányba indul-e, az egyelőre nem ismert.
Most tehát nem Orbán Viktor őrizetbe vételének bejelentése történt meg. Egy olyan ügyvéd vázolt rendkívül súlyos lehetséges forgatókönyvet, aki közvetlenül részt vesz az ügyben, miközben a nyomozást éppen most emelték magasabb ügyészségi szintre. A következő hivatalos lépés ezért valóban kulcsfontosságú lehet.
Forrásellenőrzés: Népszava Törésvonal, Horváth Lóránt nyilvános nyilatkozatai, Központi Nyomozó Főügyészség, Fürcht Pál nyilvános közlései, Telex, 444, 24.hu, Szeretlek Magyarország.