Az Európai Bizottság is vizsgálatot indít a Fidesz miatt
Az Európai Bizottság is vizsgálatot indít a Fidesz miatt
Újabb komoly ügy indult Magyarországgal szemben Brüsszelben. Az Európai Bizottság október 1-jén hivatalosan kötelezettségszegési eljárást indított amiatt, hogy a magyar lakossági állampapírok kamata adómentes, miközben más uniós és EGT-országok hasonló kötvényeire nem vonatkozik ugyanez a kedvezmény.
A döntés egy olyan adószabályt érint, amely még az előző, Fidesz vezette kormányok időszakában vált a magyar lakossági állampapír-program egyik legfontosabb előnyévé. Fontos azonban pontosítani: az Európai Bizottság jogilag nem a Fidesz párt ellen indított eljárást, hanem Magyarországgal szemben, a jelenleg hatályos magyar szabályozás miatt. A mostani kormánynak két hónapja van válaszolni Brüsszel kifogásaira.
Az ügy hivatalos száma INFR(2026)2155, és bár az állampapír-tulajdonosok számára elsőre ijesztően hangozhat, a mostani döntés önmagában semmilyen új adót nem vezetett be. A jelenleg megvásárolható, adómentes lakossági állampapírok kamatának adózása ettől a levéltől nem változott meg.
Brüsszelnek nem az a baja, hogy nincs adó
Ez a történet egyik legfontosabb részlete.
Az Európai Bizottság nem azt mondta ki, hogy Magyarországnak meg kell adóztatnia a saját lakossági állampapírjait. A Bizottság problémája az eltérő bánásmód.
Ez is érdekelhet
A magyar szabályok szerint a kifejezetten lakossági célpiacra kibocsátott magyar állampapírok kamatát nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni, így arra személyi jövedelemadót sem kell fizetni.
Az ilyen jövedelem a szociális hozzájárulási adó alól is mentesül.
Ezzel szemben ha egy magyar magánszemély például egy másik európai uniós vagy EGT-tagállam által kibocsátott vagy garantált kötvénybe fektet, az abból származó kamat nem élvezi automatikusan ugyanezt a kedvezményt.
Brüsszel szerint éppen ez a különbség okozza a jogi problémát.
A Bizottság szerint ez visszatarthatja a magyarokat a külföldi állampapíroktól
Az Európai Bizottság érvelése szerint a jelenlegi magyar adórendszer pénzügyileg kedvezőbb helyzetbe hozza a magyar lakossági állampapírt a más uniós országok által kibocsátott kötvényekhez képest.
Ez pedig szerintük visszatarthatja a magyar megtakarítókat attól, hogy más EU- vagy EGT-tagállam állampapírjába fektessék a pénzüket.
A Bizottság úgy látja, hogy ez korlátozhatja a tőke szabad mozgását az Európai Unión belül.
Az eljárásban ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés 63. cikkére, valamint az EGT-megállapodás 40. cikkére hivatkoznak.
Két hónapot kapott Magyarország
A kötelezettségszegési eljárás jelenleg még csak az első hivatalos szakaszában van.
Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, és két hónapot adott arra, hogy a kormány válaszoljon a felvetett problémákra.
Ez tehát még nem európai bírósági ítélet, és végképp nem jelenti azt, hogy Brüsszel már eldöntötte volna, milyen formában kell átalakítani a magyar szabályozást.
A magyar kormány megküldheti saját jogi érveit, illetve jelezheti azt is, hogy milyen módosítással kívánja rendezni a helyzetet.
Ha a Bizottság nem tartja megfelelőnek a választ, a következő lépcső egy indokolással ellátott vélemény lehet.
Csak később kerülhet az ügy az Európai Unió Bírósága elé.
Két teljesen eltérő megoldás is lehetséges
Az ügyben éppen ez okozza a legnagyobb bizonytalanságot a magyar állampapír-tulajdonosok számára.
Az Európai Bizottság ugyanis nem konkrétan az adómentesség eltörlését követeli, hanem az egyenlő adózási bánásmódot.
Ezt elméletileg legalább két irányból el lehet érni.
Az egyik lehetőség, hogy Magyarország megtartja a hazai lakossági állampapírok adómentességét, és hasonló kedvezményt biztosít más uniós és EGT-országok megfelelő állampapírjainak is.
A másik megoldás az lenne, hogy megszüntetik vagy átalakítják a magyar állampapírok jelenlegi adóelőnyét.
A két megoldás a magyar befektetők számára nyilvánvalóan teljesen eltérő következménnyel járna.
Jelenleg senki nem jelentett be 28 százalékos állampapíradót
Fontos ezt is világosan kimondani, mert könnyű lenne félreérteni a mostani hírt.
Nincs olyan döntés, hogy a magyar lakossági állampapírok kamata mostantól 15 százalékos személyi jövedelemadót és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kap.
A jelenlegi szabályok szerint a megfelelő lakossági magyar állampapírok kamata továbbra is adómentes.
A 15 plusz 13 százalékos teher csak annak szemléltetésére alkalmas, hogy mi történne akkor, ha a későbbiekben a normál kamatjövedelmekre vonatkozó adózási szabályokat terjesztenék ki ezekre a papírokra is.
Erről azonban jelenleg nincs döntés.
Így nézne ki egymillió forintnál, ha mégis a normál adózást alkalmaznák
Vegyünk egy egyszerű példát.
Egymillió forintnyi befektetés 5,5 százalékos éves kamat mellett 55 ezer forint kamatot termelne.
A jelenlegi lakossági állampapír-szabályok mellett ez az 55 ezer forint teljes egészében a befektetőnél maradhat.
Ha hipotetikusan a normál kamatjövedelem szabályai vonatkoznának rá, a 15 százalékos személyi jövedelemadó 8250 forintot, a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó pedig további 7150 forintot jelentene.
Ebben a példában az 55 ezer forintos kamatból 39 600 forint maradna.
Az 5,5 százalékos bruttó hozam így 3,96 százalékra csökkenne.
Ez azonban kizárólag szemléltető számítás, nem a kormány által bejelentett jövőbeni adózás.
Mi lesz azokkal, akiknek már van állampapírjuk?
Ez valószínűleg több millió magyar számára a legfontosabb kérdés.
Az első válasz megnyugtató: a már korábban kifizetett kamatokat a mostani bizottsági eljárás természetesen nem változtatja utólag adókötelessé.
A visszamenőleges kötelezettségteremtésnek komoly jogállami és magyar jogszabályi korlátai vannak.
A már megszerzett és kifizetett adómentes kamat tehát nem válik utólag adókötelessé pusztán azért, mert az Európai Bizottság most eljárást indított.
A kérdés ennél érdekesebb a már megvásárolt állampapírok jövőben esedékes kamata esetében.
A jövőbeni kamatoknál nincs ilyen egyszerű válasz
Egy korábbi adójogi szakvélemény szerint jogilag nem lehet teljes bizonyossággal kizárni, hogy a jogalkotó egy jövőbeni időponttól egy már korábban megvásárolt papír később esedékes kamatának adózását is módosítsa.
Ez azonban jelenleg csak jogi lehetőségként vethető fel, nem létező kormányzati döntésként.
A befektetői jogbiztonság szempontjából a legkevésbé vitatható megoldás az lenne, ha egy esetleges új szabály csak az annak hatálybalépése után vásárolt állampapírokra vonatkozna.
De hogy végül lesz-e egyáltalán ilyen adóváltozás, azt jelenleg nem lehet tudni.
Akinek tehát ma van magyar lakossági állampapírja, annak most nem kell abból kiindulnia, hogy automatikusan elveszítette az adómentességét.
A mai vásárlásokra még a jelenlegi szabály érvényes
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása alapján a lakossági állampapír kamata jelenleg olyan kifizetésnek minősül, amelyet nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni.
Ezért a megfelelő magyar lakossági állampapírok kamata után jelenleg sem 15 százalékos szja-t, sem 13 százalékos szochót nem kell fizetni.
Az Európai Bizottság október 1-jei felszólító levele ezen egyetlen nap alatt semmit nem változtatott.
Amíg a magyar jogszabályt nem módosítják, a hatályos feltételek maradnak érvényben.
Hatalmas összegről beszélünk
Az ügy nem egy szűk befektetői réteget érint.
Az Államadósság Kezelő Központ friss adatai szerint szeptember végére 14 663 milliárd forintnyi lakossági és intézményi állampapír volt közvetlenül a magyar lakosság kezében.
Ez elképesztően nagy összeg.
A lakosság kezében lévő állampapír-állomány a teljes magyar államadósság 22,1 százalékát jelentette.
Vagyis nagyjából minden ötödik forintnyi államadósság közvetlenül magyar háztartások tulajdonában lévő állampapírhoz kötődik.
Az államnak is rendkívül fontos a lakossági piac
Nem véletlen, hogy az állampapírok adómentességének kérdése ennyire érzékeny.
A magyar állam hosszú ideje tudatosan próbálja arra ösztönözni a lakosságot, hogy megtakarításának egy részét állampapírban tartsa.
Az adómentes kamat ennek az egyik legerősebb ösztönzője.
A konstrukció az állam számára is előnyös lehet, mert erős belföldi befektetői bázist teremt, és csökkentheti a külföldi finanszírozástól való függést.
Ezért egy olyan döntés, amely jelentősen rontaná a lakossági papírok nettó hozamát, nemcsak a megtakarítókat érintené, hanem az államadósság finanszírozására is hatással lehetne.
Ezért korántsem biztos, hogy a kormány az adóztatást választja
Éppen a lakossági állampapírok kiemelkedő finanszírozási szerepe miatt nem lehet kész tényként kezelni, hogy az Európai Bizottság eljárásának végén a kormány egyszerűen megadóztatja a magyar papírokat.
Elméletileg ugyanúgy elképzelhető, hogy a kabinet inkább más EU- és EGT-tagállamok bizonyos állampapírjaira terjeszti ki az adókedvezményt.
Ez megszüntethetné azt a különbséget, amelyet Brüsszel most kifogásol, miközben a magyar papírok adómentessége is fennmaradhatna.
Hogy ez technikailag és költségvetési szempontból milyen formában lenne megvalósítható, az már külön kérdés.
A kormány eddig nem jelentette be, melyik irányt választja.
A Fidesz-kormányok alatt lett ilyen fontos az adóelőny
A most vitatott szabályozás politikai előzménye az előző kormányzati időszakhoz kapcsolódik.
A Fidesz-kormányok alatt a lakossági állampapírok értékesítése a magyar adósságfinanszírozási stratégia egyik kulcselemévé vált, és ehhez jelentős adókedvezményeket kapcsoltak.
Az Európai Bizottság most ennek a rendszernek egy olyan elemét támadja, amely kizárólag a magyar állam által kibocsátott, lakossági célpiacra szánt papíroknak biztosít kedvezményt.
Ezért politikailag a szabály öröksége valóban az előző Fidesz-kormányokhoz kötődik, jogilag azonban a jelenlegi magyar államnak és kormánynak kell rendeznie az uniós kifogást.
Nem Magyarország az egyetlen ország, amely levelet kapott
Az októberi jogsértési csomagban nem kizárólag Magyarországgal szemben indult pénzügyi-adózási ügy.
Olaszország ellen is eljárás indult a kötvények eltérő adókezelésével kapcsolatban.
Az olasz ügy részletei eltérnek a magyartól, de ott is az a bizottsági probléma, hogy bizonyos befektetők vagy közvetítők eltérő adózási helyzetbe kerülhetnek attól függően, hogy hol telepedtek le.
Írországgal szemben szintén olyan eljárás indult, amely a saját állami kötvények és más uniós államok papírjainak eltérő adókezelését érinti.
Vagyis az Európai Bizottság most szélesebb körben próbálja felszámolni azokat az adószabályokat, amelyek szerinte torzíthatják az uniós tőke szabad mozgását.
Még hosszú lehet az út az Európai Bíróságig
Az október 1-jei döntés tehát még csak a folyamat kezdete.
A következő két hónapban Magyarország válaszolhat a felszólító levélre.
Ha a Bizottság elfogadja a választ vagy a vállalt módosítást, az eljárás akár később le is zárható.
Ha azonban Brüsszel nem elégedett, indokolással ellátott véleményt küldhet, majd további eredménytelenség esetén az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
Ez a folyamat nem néhány napos történet, és a végkimenetele sem ismert.
Semmit nem kell most azonnal csinálniuk az állampapírosoknak
A jelenlegi helyzetben tehát nincs olyan változás, amely miatt egy magyar megtakarítónak az október 1-jei brüsszeli bejelentés hatására automatikusan át kellene alakítania a befektetéseit.
A magyar lakossági állampapírok adómentessége jelenleg él.
A már megkapott kamatokat a mostani eljárás nem érinti.
Nem vezettek be 28 százalékos új terhet, és nem jelentették be azt sem, hogy a meglévő állampapírok következő kamatfizetése már adóköteles lenne.
Az egyetlen konkrét új fejlemény az, hogy az Európai Bizottság hivatalosan kifogásolta a magyar és más EU-, illetve EGT-állampapírok közötti eltérő adózást.
Most a kormányon a sor
A következő lépés így már Budapesté.
A kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság felszólító levelére, és eldöntse, vitatja-e Brüsszel jogi álláspontját, vagy módosításra készül.
A befektetők számára pedig ezután jön az igazán érdekes kérdés: ha változtatni kell, milyen irányba nyúl hozzá a kabinet a szabályokhoz?
Kiterjeszti az adómentességet más uniós államok megfelelő kötvényeire, vagy szűkíti a magyar papírok kedvezményét?
Jelenleg erre nincs hivatalos válasz.
14 663 milliárd forint miatt egyáltalán nem mindegy, mi lesz a vége
A tét mindenesetre óriási. A magyar lakosság szeptember végén 14 663 milliárd forintnyi állampapírt tartott, ami a teljes államadósság 22,1 százalékának felel meg.
Éppen ezért az állampapírok adózási rendszerének bármilyen komoly változtatása messze túlmutatna egy egyszerű adótechnikai módosításon.
Hatással lehetne a megtakarítási döntésekre, az állampapírok vonzerejére és végső soron az államadósság finanszírozására is.
A jelenlegi helyzet azonban még nem ez. Most egy kötelezettségszegési eljárás első lépésénél tartunk, amelyben Brüsszel két hónapot adott Magyarországnak. Az állampapírok jelenlegi adómentessége pedig addig is változatlanul él.
Forrásellenőrzés: Európai Bizottság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Államadósság Kezelő Központ, Magyar Állampapír Kalkulátor.