Sulyok Tamás távozása előtt még hozott egy utolsó rendelkezést, ami nagy bonyodalmat okozhat
Sulyok Tamás nem egyszerűen aláírta az Alaptörvény 17. módosítását. Távozása előtt külön köztársasági elnöki határozatban rendelte el annak kihirdetését, a dokumentum indokolásában pedig súlyos politikai és alkotmányossági vádiratot hagyott hátra. A leköszönő államfő szerint a módosítás egyes részei sértik a jogállamiságot, a demokráciát és a hatalommegosztás elvét.
A határozat önmagában nem állítja meg a módosítást, és nem is feltételes aláírás. Sulyok egyértelműen elrendelte a kihirdetést. Az irat azonban hivatalos állami dokumentumként rögzíti, hogy a köztársasági elnök alkotmányosan aggályosnak tartotta azt a szabályt, amely saját megbízatását is megszünteti. Ez később politikai, nemzetközi és akár jogértelmezési vitákban is komoly muníció lehet.
Nem csak aláírta: külön határozatot adott ki
A köztársasági elnök SP/1064-12/2026. számon kiadott határozatában rögzítette, hogy az Országgyűlés július 13-án fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amelyet Forsthoffer Ágnes házelnök még aznap megküldött számára.
Sulyok azt is világossá tette, hogy nem talált olyan eljárási hibát, amely miatt az Alkotmánybírósághoz fordulhatott volna. Az Alaptörvény alapján tartalmi kifogásokra hivatkozva nem kérhette a módosítás felülvizsgálatát, politikai vétóval pedig egyáltalán nem rendelkezett.
Ez is érdekelhet
A dokumentum végén ezért egyértelműen kimondta: aláírta az Alaptörvény módosítását, és elrendeli annak kihirdetését.
Jogi szempontból ez a döntő rész. A Magyar Közlöny felelős szerkesztője megkapta a határozatot, így a kihirdetési folyamat megindulhat. Amint a módosítás megjelenik, a benne szereplő szabály szerint a következő napon megszűnik Sulyok Tamás államfői mandátuma.
Az indokolás valójában egy hivatalos vádirat
A bonyodalmat nem a határozat rendelkező része, hanem az azt megelőző hosszú politikai és jogi értékelés okozhatja. Sulyok ugyanis nem egy rövid, technikai dokumentumot írt alá, hanem a köztársasági elnöki intézmény hivatalos iratában rögzítette súlyos ellenvetéseit.
A leköszönő államfő szerint a módosítás egyes elemei üdvözlendők, például az Alkotmánybíróság hatáskörének kiszélesítése. Más rendelkezéseket azonban személyre szabott jogalkotásnak, a választójog korlátozásának és a hatalommegosztás rendszerébe történő elfogadhatatlan beavatkozásnak nevezett.
Sulyok azt is állította, hogy a választás óta a közbeszédet verbális támadások, fenyegetések és nyomásgyakorlás uralta el. Értékelése szerint ennek célja bizonyos közjogi szereplők elhallgattatása és eltávolítása volt.
Ezek Sulyok Tamás politikai és alkotmányjogi állításai. A határozat nem teszi őket automatikusan kötelező jogértelmezéssé, de a közlés immár nem egy Facebook-posztban vagy búcsúinterjúban, hanem hivatalos köztársasági elnöki dokumentumban szerepel.
Megakaszthatja-e ezzel a módosítást?
Nem. A szövegben nincs olyan jogi fenntartás, amely a kihirdetést feltételhez kötné. Sulyok nem vonta vissza az aláírását, nem küldte az ügyet az Alkotmánybírósághoz, és nem tagadta meg az elnöki kötelezettség teljesítését.
A határozat legfontosabb mondata világos: az államfő aláírta a módosítást, és elrendelte annak kihirdetését.
A hosszú indokolás ezért közvetlenül nem blokkolhatja a Tisza kétharmados döntését. Nem hoz létre második határidőt, nem ad új vétójogot Sulyoknak, és a Magyar Közlöny szerkesztője sem döntheti el politikai mérlegelés alapján, hogy közzéteszi-e a már aláírt alkotmánymódosítást.
Az igazi következmények később jelentkezhetnek.
Brüsszelben és nemzetközi fórumokon is előkerülhet
A köztársasági elnök hivatalos álláspontja komoly hivatkozási alapot adhat azoknak, akik európai vagy nemzetközi fórumokon támadják a módosítást. Sulyok állításait felhasználhatják uniós politikusok, jogvédő szervezetek, alkotmányjogászok vagy akár a Velencei Bizottság előtt zajló vitákban.
Ez még nem jelenti azt, hogy bármely uniós intézmény automatikusan elfogadná Sulyok értékelését. Azt azonban nehéz lesz figyelmen kívül hagyni, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök a saját eltávolítását előíró módosítás aláírásakor hivatalos iratban beszélt személyre szabott jogalkotásról és a hatalommegosztás sérelméről.
A Tisza-kormánynak ezért várhatóan nem lesz elég azt mondania, hogy megvolt a kétharmados parlamenti többség. Részletesen meg kell majd indokolnia, milyen közérdek tette szükségessé a hivatalban lévő közjogi vezetők mandátumának idő előtti megszüntetését.
Az új államfő legitimitását is támadni fogják
Sulyok korábbi közleményében már jelezte, hogy szerinte az utódja egy alkotmányosan aggályos eljárás következtében lép majd hivatalba. A mostani határozat ezt az érvelést hivatalos formában is megerősíti.
Jogi értelemben az új köztársasági elnök legitimitását nem Sulyok véleménye, hanem az Alaptörvény és az Országgyűlés döntése alapozza meg. Ha a parlament a hatályos szabályok szerint választja meg az új államfőt, annak megbízatása nem válik érvénytelenné azért, mert elődje vitatta a folyamat politikai helyességét.
A Fidesz azonban bizonyosan felhasználja majd a határozatot. Orbán Viktor pártja már most önkényről, alkotmányos válságról és politikai erőszakról beszél. Sulyok dokumentuma az ellenzéki kommunikáció egyik legfontosabb szövegévé válhat, amelyre minden új államfői döntésnél hivatkozni fognak.
Sulyok elment, de egy időzített politikai csomagot hagyott az asztalon
A leköszönő elnök utolsó határozata furcsa kettősséget hordoz. Sulyok végrehajtotta azt, amit az Alaptörvény megkövetelt tőle, vagyis nem sodorta az országot közvetlen közjogi válságba. Ugyanakkor az aláírást egy olyan hivatalos indokolással látta el, amelyben gyakorlatilag alkotmányos vádat emelt az őt leváltó parlamenti többséggel szemben.
A módosítást tehát nem állította meg. A politikai vitát viszont jó időre bebiztosította.
A Magyar Közlönyben megjelenhet az új szabály, Sulyok Tamás megbízatása pedig megszűnhet. Az utolsó elnöki határozat azonban ott marad az állami irattárban, és mindenki előveheti majd, aki meg akarja kérdőjelezni a 17. módosítás politikai indokait vagy az új közjogi rendszer legitimitását.
Sulyok aláírta saját távozását, de a toll letétele előtt még elhelyezett egy hosszú politikai vádiratot a rendszer alapjai között. A kapu bezárult mögötte – a vita azonban csak most nyílik ki igazán.