Orbán bejelentette az óriási hírt: Ekkor veheti vissza a hatalmat a Fidesz
Orbán Viktor a lakiteleki Digitális Polgári Körök táborában gyakorlatilag megnevezte azt az időpontot, ameddig szerinte a Fidesznek ismét teljesen kormányképes állapotba kell kerülnie: az év végét. A volt miniszterelnök azt mondta, decemberre „100 százalékban” az ország rendelkezésére állnak, és ha olyan helyzet alakulna ki, akár egy héten belül képesek lennének ismét kormányzati üzemmódba kapcsolni. Orbán most minden korábbinál pontosabban kijelölte, mikorra akarja újjáépíteni a választási vereség után megrázott Fideszt.
A meglepetésvendégként érkező Orbán a Digitális Polgári Körök első országos táborának vasárnapi programján beszélt Lakiteleken. Kacsoh Dániel és Futó Boglárka kérdezte, a beszélgetés pedig jóval túlment egy egyszerű értékelésen: szóba került a választási vereség, a Fidesz teljes szervezeti átalakítása, a TISZA-kormány első fél éve, az Európai Unió, a fiatal szavazók elvesztése és az is, Orbán milyen szerepet szán saját magának a következő időszakban.
A legfontosabb mondat azonban a Fidesz visszatérésének lehetőségéről hangzott el: „Az év végén 100 százalékban állunk az ország rendelkezésére.” Orbán ehhez azt is hozzátette, hogy szerinte egy hét elegendő lenne ahhoz, hogy a párt ismét teljes kormányzati működésre álljon át.
Orbán év végére akarja összerakni újra a Fideszt
A Fidesz elnöke nem titkolta, hogy az áprilisi választási vereség komoly szervezeti sokkot okozott pártjának. Azt mondta, a vereség „fölkavarta a Fidesz teljes vezetési szerkezetét”, ezért a párt működését alapjaiban kell átalakítani.
Az elmúlt tizenhat évben ugyanis a Fidesz szervezete elsősorban egy kormányzó párt logikája szerint működött. A helyi szervezetek, politikusok és aktivisták jelentős része a kormány politikájának megtámogatását, a központi politikai célok végrehajtását tekintette feladatának.
Ez is érdekelhet
„Ennek vége van, nincs kormány, amit megtámasszunk” – fogalmazott Orbán a lakiteleki beszélgetésen.
Ezért most új működési módot keresnek: helyi közösségekre, erősebb pártszervezetekre, saját politikai témákra és olyan hálózatra van szükségük, amely kormányzati háttér nélkül is működőképes.
Orbán ehhez kért időt az év végéig.
„100 százalékban állunk az ország rendelkezésére”
A volt miniszterelnök kijelentése azért figyelemre méltó, mert eddig többnyire általánosan beszélt a Fidesz újjászervezéséről és egy későbbi visszatérés lehetőségéről. Lakiteleken azonban már konkrét időpontot rendelt a szervezeti folyamat végéhez.
Az év végére akarja elérni azt az állapotot, amikor a Fidesz szerinte ismét bármikor képes lenne átvenni a kormányzás felelősségét.
Ez nem választási dátum, és nem azt jelenti, hogy decemberben kormányváltás következik. Magyarországon a végrehajtó hatalom átadásához alkotmányos és parlamenti feltételeknek kell teljesülniük. Orbán mondata politikai készenlétről szólt: arról, hogy a Fideszt addigra újra olyan szervezetnek akarja látni, amely szerinte azonnal képes lenne kormányozni.
A különbség fontos, de a politikai üzenet így is egyértelmű: Orbán nem hosszú évekre rendezkedik be az ellenzéki létre.
A Jóisten szerinte még négy évvel tartozik neki
A beszélgetés egyik legnagyobb visszhangot kiváltó mondata már az elején elhangzott. Amikor Orbánt a politikai teherbírásáról kérdezték, a választási vereségre egy sajátos mondással reagált:
„Ember tervez, a szavazó végez.”
Ezután arról beszélt, hogy saját politikai programját eredetileg húszéves időtávban képzelte el. Úgy látja, ennyi idő kellett volna egy tartósan szuverén Magyarország felépítéséhez.
„Az ember ilyenkor imádkozik, hogy a Jóisten adjon neki húsz évet. Nekem tizenhatot adott, néggyel még tartozik” – mondta.
A mondatból világosan látszik, hogy Orbán saját politikai pályáját egyáltalán nem tekinti lezártnak. A választási vereséget megszakításként kezeli, nem pedig végállomásként.
Orbán már nem csapatkapitány, hanem edző
A Fideszen belüli saját szerepét ismét futballhasonlattal írta le. Azt mondta, lassan ő maga is kezdi megtalálni a helyét az új helyzetben.
Orbán szerint ő most az „edző”, míg Bóka János frakcióvezető a parlamenti „csapatkapitány”.
Ez jól mutatja, hogyan próbálja egyszerre megtartani a párt stratégiai irányítását és valamennyire hátrébb húzódni a napi parlamenti csatáktól.
Szijjártó Pétert közben a Fidesz „aranytartalékának” nevezte, aki szerinte jó helyen van, és egyre nő az értéke. Lázár Jánosról azt mondta, dolgozik, de nincs a frontvonalban, mert szerinte „vadásznak rá”.
Gulyás Gergely pedig Orbán elmondása szerint a Fidesz közjogi kabinetjét vezeti.
A Fidesz tehát már egy új kormányzati csapat vázát építheti
Orbán megfogalmazásából az rajzolódik ki, hogy a párt átalakítása nem pusztán szervezeti kérdés. A volt miniszterelnök láthatóan azt is végiggondolja, kik milyen pozícióban szerepelnének egy későbbi Fidesz-kormányban vagy az oda vezető politikai építkezésben.
Az „év végére 100 százalékban készen állunk” kijelentés ezért jóval többet jelenthet annál, hogy elkészül néhány új helyi pártszervezet.
Orbán egy teljes politikai alternatívát akar felépíteni: parlamenti vezetést, szakpolitikai hátországot, szervezeti hálózatot és olyan személyi struktúrát, amely szerinte akár rövid idő alatt át tudná venni az állam irányítását, ha erre alkotmányos lehetőség nyílna.
Az új kormány első fél évét rombolásnak nevezte
Orbán a TISZA-kormány teljesítményéről rendkívül keményen beszélt. Szerinte az elmúlt fél évben „alapvetően rombolás” történt, és olyan struktúrákat bontanak le, amelyeket a Fidesz tizenhat év alatt épített fel.
Ez Orbán politikai értékelése, amelyet a jelenlegi kormány természetesen vitat.
A Fidesz elnöke azt mondta, a TISZA a választási kampányban vonzó, de szerinte felelőtlen ígéretekkel szerzett támogatást. Példaként a rendőrök és a szociális dolgozók béremelését említette.
Orbán szerint az ellenfél arra érzett rá, hogy a választók gyors és közvetlen életszínvonal-javulást akarnak, miközben a Fidesz túl sokat beszélt a korábban elért eredmények megvédéséről.
Egy fontos kampányhibát is elismert
A Fidesz korábbi kampányának egyik központi üzenete az volt, hogy meg kell védeni mindazt, amit az Orbán-kormány az előző másfél évtizedben elért.
Orbán most már úgy látja, ez különösen a fiataloknál stratégiai hiba volt.
A fiatalabb generáció ugyanis szerinte adottságként tekint olyan dolgokra, amelyeket az idősebb fideszes választók még történelmi eredményként éltek meg.
Ha valaki már úgy nőtt fel, hogy bizonyos támogatások, adókedvezmények vagy infrastruktúrák léteznek, annak nem lehet pusztán azzal jövőképet kínálni, hogy ezeket megvédik.
Orbán azt is elismerte, hogy a Fidesznek jelenleg nincs megfelelő válasza arra, hogyan szólítsa meg a fiatalokat.
„63 éves vagyok, semmi kedvem megújulni”
Az egyik legszokatlanabb önkritikus résznél Orbán nyíltan beszélt saját koráról és a Fidesz megújulásának problémájáról.
„63 éves vagyok, semmi kedvem megújulni” – mondta.
Ezután hozzátette, hogy keresztény magyar férfiként saját identitásán nem akar változtatni. Szerinte nem önmagában a „megújulás” a lényeg, hanem a szellemi frissesség fenntartása: annak felismerése, hogyan változik a világ, és milyen új válaszokat kell adni rá.
Ez a gondolat jól illeszkedik ahhoz a szerephez, amelyet most magának választ: nem feltétlenül új arc akar lenni, hanem az a politikus, aki összerakja az új csapatot.
A választási vereség után is történelmi kormányzópártnak tartja a Fideszt
Orbán többször is hangsúlyozta, hogy szerinte a Fidesz nem egy átlagos ellenzéki párt.
„Mi egy nagy történelmi kormányzó párt vagyunk” – jelentette ki.
Majd hozzátette: „csak most épp nem kormányzunk”.
Ezzel lényegében meghatározta azt a lelkiállapotot, amelyet a párttól vár. A választási vereséget nem olyan eseménynek tekinti, amely után a Fidesznek évekre ellenzéki szerepben kell berendezkednie, hanem átmeneti állapotnak.
Ez persze politikai önmeghatározás. Hogy a Fidesz mikor és milyen feltételek mellett kerülhet ismét kormányra, azt nem Orbán egyoldalú döntése, hanem az alkotmányos politikai folyamatok és végső soron a választók döntése határozza meg.
Márciusra viszont már utcai erődemonstrációt is elképzelhetőnek tart
Az év vége nem az egyetlen időpont, amelyet Orbán megnevezett.
A korábban meghirdetett „nemzeti ellenállásról” azt mondta, jelenleg még nem látja alkalmasnak az ország hangulatát egy nagy országos demonstrációra. Szerinte sok választó egyelőre optimistán tekint az új kormányra, ezért nincs meg az a társadalmi elégedetlenség, amely egy nagy ellenzéki mozgósításhoz szükséges lenne.
„Márciusban újrakezdjük” – mondta, az 1956-os forradalom után ismertté vált jelszóra utalva.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy márciusban átvenné a hatalmat a Fidesz. A kijelentés a politikai ellenállás és egy lehetséges nagyobb demonstráció időzítésére vonatkozott.
Az év vége tehát a szervezeti határidő, március lehet a következő politikai szakasz
Orbán vasárnapi mondataiból így két külön időpont rajzolódik ki.
December végéig a Fideszt akarja teljesen kormányképes állapotba hozni. Március körül pedig – ha addig megváltozik a társadalmi hangulat – a jelenleginél jóval erősebb ellenzéki mozgósítást indíthat.
A kettőt nem szabad összekeverni. Egyik időpont sem automatikus kormányváltási dátum.
A politikai terv azonban jól kivehető: először újjászervezni a pártot, utána megnézni, kialakul-e olyan társadalmi helyzet, amelyben nagyobb nyomást lehet gyakorolni a kormányra.
Orbán nem hisz abban, hogy a TISZA tartós politikai erő marad
A volt miniszterelnök a TISZA-t „múló jelenségnek” nevezte, bár hozzátette, hogy elméletileg abból is lehet hosszabb életű kormányzópárt, ha saját szellemi alapokat tud teremteni.
Szerinte jelenleg az új kormány politikáját elsősorban az előző tizenhat év tagadása határozza meg.
Orbán ebből azt a következtetést vonja le, hogy idővel kialakulhat egy politikai vákuum, amelyben ismét a Fidesztől várhatják a választók a megoldást.
Ez természetesen Orbán politikai várakozása, nem biztos jövőbeli esemény. A TISZA-kormány tartósságáról és a két párt későbbi támogatottságáról csak tényleges választási eredmények alapján lehet majd dönteni.
Az NVVH-t ismét az ÁVH-hoz hasonlította
A lakiteleki beszélgetés egyik legkeményebb részében Orbán a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt támadta.
A Fidesz elnöke továbbra is politikai rendőrséghez hasonlítja az Unger Anna vezette szervezetet, és azt állítja, hogy a hatalom célja a korábbi kormányzati szereplők megfélemlítése.
Ez Orbán politikai értelmezése. A jelenlegi kormány ezzel szemben a korábbi közpénzes döntések és vagyoni folyamatok törvényes felülvizsgálatával indokolja a hivatal működését.
Orbán Windisch László ÁSZ-elnök körüli konfliktusban is személyes motívumokat emlegetett, utalva arra, hogy Windisch Varga Judit párja.
A letartóztatott volt kormánytagok ügyét is saját magához kötötte
Orbán beszélt Bús Balázs, Seszták Miklós, Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika ügyeiről is.
A volt miniszterelnök azt állította, hogy ezek az eljárások valójában rajta keresztül értelmezhetők, és szerinte a hatósági ügyek végső célja az lehet, hogy valamilyen módon hozzá jussanak el.
„Lázárra is vadásznak, de rám aknavetővel lőnek” – fogalmazott.
A letartóztatások és büntetőeljárások jogi megítélése azonban nem Orbán politikai értelmezésétől függ. Az érintetteket megilleti az ártatlanság vélelme, ugyanakkor a velük szembeni kényszerintézkedésekről bíróság döntött az adott ügyekben rendelkezésre álló adatok alapján.
Zelenszkij meghívását sem hagyta szó nélkül
Az október 23-i budapesti megemlékezésre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is meghívást kapott, bár Magyar Péter már korábban jelezte, hogy nem tartja valószínűnek a részvételét.
Orbán ezt sokkal élesebben kommentálta.
„Azt remélem, Zelenszkijnek több esze van, mint a meghívónak, és nem jön el” – mondta, amit a lakiteleki közönség tapssal fogadott.
Az egykori miniszterelnök továbbra is alapvetően eltérően látja az ukrán politikát és Magyarország Ukrajnához fűződő viszonyát, mint a TISZA-kormány.
Uniópárti, de Brüsszel-ellenes Fideszt akar
Orbán az Európai Unió jövőjéről is hosszabban beszélt. Saját álláspontját azzal foglalta össze, hogy a Fidesz Európa-párti, ugyanakkor Brüsszel-ellenes.
Egy négyszintű európai együttműködési modellt vázolt fel, amelyben nem minden ország venne részt ugyanolyan mélységben az integrációban.
Orbán elképzelésében külön körbe kerülne az energia- és katonai biztonsági együttműködés, a közös piac, a közös valuta, valamint a legmélyebb politikai integráció. Az egyes nemzetek maguk dönthetnék el, melyik szintig kívánnak elmenni.
Ez lényegében a többszintű vagy többsebességes Európa egy Orbán által megfogalmazott változata.
A fiatalok nélkül viszont nehéz lesz visszatérni
Orbán egyik legfontosabb önkritikus megállapítása éppen a fiatal választókról szólt.
Azt mondta, a kampány végére azt látták, hogy a TISZA mintegy 50 ezer aktivistát tudott mozgósítani, míg a Fidesz körülbelül 30 ezret.
Szerinte a tizenhat évnyi folyamatos kormányzás „kiszívta” a szervezetből az energiát.
Ez egyben megmagyarázza, miért kap most ekkora szerepet a Digitális Polgári Körök hálózata. A DPK feladata nem egyszerűen a már meglévő fideszes szavazók összetartása lehet, hanem egy új aktivistahálózat létrehozása is.
Orbán számára ugyanakkor láthatóan továbbra is megoldatlan probléma, hogyan tudnák megszólítani azt a fiatal generációt, amely a választáson nagy arányban nem a Fideszt támogatta.
Nem visszavonulásra készül
A lakiteleki beszélgetésből egy dolog nagyon világosan kiderült: Orbán Viktor politikai pályáját nem tekinti lezártnak.
A vereség után nem arról beszél, hogyan adja át végleg a pártot másnak, hanem arról, hogyan építse újra működőképessé. Saját magát ugyan már nem csapatkapitányként, hanem edzőként definiálja, de továbbra is ő jelöli ki a politikai irányt.
A húszéves tervből szerinte még négy év hiányzik, az év végére pedig a Fidesznek ismét teljesen kormányképes állapotban kell lennie.
Ezt a két mondatot együtt olvasva nehéz lenne arra következtetni, hogy Orbán beletörődött volna az ellenzéki szerepbe.
De mikor veheti ténylegesen vissza a hatalmat a Fidesz?
Itt érdemes elválasztani a politikai célt a közjogi valóságtól.
Orbán nem jelentett be decemberi kormányváltást. Azt jelentette be, hogy az év végére szerinte a Fidesz százszázalékosan készen áll majd arra, hogy ismét kormányozzon.
A tényleges hatalomátvételhez azonban választási győzelem, parlamenti többség vagy más, az Alaptörvénynek megfelelő politikai helyzet szükséges. Ezt egy pártvezető nem tudja előre dátumhoz kötni.
Orbán viszont úgy számol, hogy ha a politikai helyzet gyorsan megváltozik, a Fidesznek nem hónapokra vagy évekre, hanem legfeljebb napokra lenne szüksége ahhoz, hogy újra működő kormányzati struktúrát állítson fel.
Ez volt a valódi nagy bejelentés Lakiteleken
A vasárnapi beszélgetésből rengeteg erős mondat került ki, de a Fidesz jövője szempontjából talán egyik sem volt olyan konkrét, mint az év végi határidő.
Orbán Viktor december végére akarja lezárni a Fidesz választás utáni újjászervezésének első nagy szakaszát.
Addigra a vezetési struktúrát, a szakpolitikai hátországot, a parlamenti csapatot és a párt helyi működését is olyan állapotba akarja hozni, hogy saját állítása szerint „100 százalékban” az ország rendelkezésére álljanak.
Tavasszal pedig már az ellenzéki mozgósítás új szakasza következhet. Orbán maga mondta: „márciusban újrakezdjük”.
A Fidesz tehát nem négyéves kivárásra rendezkedik be. Orbán terve alapján az év végére készen akarnak állni a kormányzásra, tavasszal pedig már nagyobb politikai erőt is mutathatnak. Hogy ebből mikor lehet tényleges visszatérés a hatalomba, azt természetesen nem Orbán bejelentése, hanem a magyar politikai és alkotmányos folyamatok döntik el. De a lakiteleki üzenet félreérthetetlen volt: Orbán szerint a Fidesznek néhány hónapon belül újra úgy kell működnie, mint egy bármikor kormányzásra kész pártnak.
Forrásellenőrzés: Orbán Viktor lakiteleki DPK-beszélgetése, Telex, HVG, Index, 24.hu.