Zelenszkij rendkívüli bejelentést tett, miután Magyar Péterrel találkozott
Nem maradt egyszeri brüsszeli kézfogás Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij pénteki találkozója: az ukrán elnök a négyszemközti egyeztetés után bejelentette, hogy Magyarország és Ukrajna újraindítja a közös munkát több szinten, és kölcsönös vezetői látogatásokat is szerveznek. A pontos időpontokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra, azokat a két ország illetékes csapatai dolgozzák ki, de a bejelentés önmagában is komoly fordulat a két szomszédos ország kapcsolatában.
Zelenszkij beszámolója szerint a brüsszeli találkozón nemcsak udvariassági köröket futottak. Szóba került Ukrajna uniós csatlakozása, a háború lezárását célzó diplomácia, a kereskedelem, a mezőgazdasági termékek ügye, valamint a két ország politikai és gazdasági együttműködésének újraépítése.
„Megállapodtunk abban, hogy különböző szinteken újraindítjuk a közös munkát, és kölcsönös látogatásokat szervezünk” – közölte az ukrán elnök a találkozó után. Ezzel lényegében már nem az a kérdés, lesz-e újabb Magyar–Zelenszkij találkozó, hanem az, hogy mikor és hol rendezik meg.
Négyszemközt ültek le Brüsszelben
Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij pénteken, az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozójához kapcsolódóan tárgyalt egymással. A találkozó diplomáciai szempontból is fontos volt, mert ez volt az első teljes értékű, hivatalos kétoldalú egyeztetésük.
A két politikus korábban már találkozott nemzetközi eseményeken, így nem most látták egymást először. A pénteki megbeszélés azonban már más szintet képviselt: a két ország vezetője négyszemközt ült le, és konkrét megállapodásokig jutottak.
Ez is érdekelhet
A magyar kormány beszámolója szerint Magyar Péter és Zelenszkij egyetértett abban, hogy a magyar–ukrán politikai és gazdasági kapcsolatokat új alapokra kell helyezni, miközben külön figyelmet fordítanak a két országban élő kisebbségekre.
Zelenszkij külön megköszönte Magyar Péter egyik döntését
Az ukrán elnök a találkozó után kifejezetten megköszönte Magyar Péternek azokat a lépéseket, amelyek lehetővé tették két új uniós csatlakozási klaszter megnyitását Ukrajna előtt.
Október 13-án az Európai Unió megnyitotta Ukrajnával a 2-es és 3-as tárgyalási klasztert, amelyek összesen 17 tárgyalási fejezetet fednek le. Az egyik a belső piac kérdéseit, a másik a versenyképességet és az inkluzív növekedést érinti.
Ukrajna korábban már megnyitotta az alapvető kérdéseket tartalmazó első klasztert, valamint a külkapcsolatokra és kül-, biztonság- és védelempolitikára vonatkozó hatodikat. Így a hat tárgyalási klaszterből már négy megnyílt.
Zelenszkij azt közölte, azon dolgoznak, hogy a két fennmaradó klasztert is megnyissák még 2026 vége előtt. Ehhez azonban ugyanúgy szükség van a tagállamok egyetértésére és a szükséges feltételek teljesítésére.
Magyarország nem egyszerűen elengedte a korábbi vétóit
A történet egyik fontos részlete, hogy a budapesti álláspont megváltozását megelőzte egy régóta húzódó magyar–ukrán vita rendezésének első komolyabb lépése.
Magyarország évek óta kifogásolta a kárpátaljai magyar közösség nyelvi és oktatási jogainak helyzetét. A TISZA-kormány hivatalba lépése után sem mondott le ezekről a követelésekről, hanem politikai megállapodást kötött Kijevvel a kisebbségi jogok megerősítéséről.
Az ukrán parlament ennek nyomán kisebbségi oktatási törvényt fogadott el, és a magyar kormány szerint az ukrán fél már meg is kezdte annak végrehajtását. Budapest ezt a kölcsönös bizalom helyreállításának első lépéseként értékelte.
Magyar Péter ezért a brüsszeli tárgyaláson nemcsak Ukrajna uniós előrelépéséről beszélt, hanem külön hangsúlyozta a kárpátaljai magyarok helyzetét is.
Egy történelmi sérelmet is elismert az ukrán parlament
A magyar kormány közlése szerint Magyar Péter megköszönte Zelenszkijnek azt a szeptemberi ukrán parlamenti határozatot is, amely elismerte, hogy 1944 és 1946 között bűncselekményeket követtek el a kárpátaljai magyarokkal szemben a kényszermunkára hurcolások és tömeges deportálások során.
Ez a kérdés évtizedek óta különösen érzékeny történelmi emlék Kárpátalján. Magyar részről ezért ennek hivatalos ukrán elismerése jóval több egy diplomáciai gesztusnál.
A mostani közeledésből így egy olyan modell rajzolódik ki, amelyben Budapest bizonyos ukrán célok támogatásáért cserébe konkrét előrelépést vár a magyar kisebbséget érintő ügyekben.
Zelenszkij már a következő találkozókat szervezi
Az ukrán elnök bejelentésének legnagyobb újdonsága mégis a kölcsönös látogatások terve. Zelenszkij szerint a két ország csapatai egyeztetik majd a pontos időpontokat.
Ez azt jelenti, hogy Magyar Péter Ukrajnába látogathat, Zelenszkij pedig Magyarországra érkezhet. A lehetséges helyszínek között Budapest, Kijev és Beregszász is felmerült.
A beregszászi helyszín különösen érdekes lenne, hiszen a kárpátaljai magyar közösség egyik központjáról van szó. Egy ottani találkozó szimbolikusan is összekapcsolná a magyar kisebbség ügyét a két ország kapcsolatainak rendezésével.
Magyar szerint még idén létrejöhet a következő csúcstalálkozó
A magyar miniszterelnök később arról beszélt, hogy novemberben először miniszteri szinten folytatódnak az egyeztetések. A két kormány tagjainak olyan konkrét projekteket kell azonosítaniuk, amelyekben Magyarország és Ukrajna valóban együtt tud működni.
Ha ezek az egyeztetések eredményesek lesznek, Magyar Péter szerint még 2026-ban létrejöhet egy újabb magas szintű találkozó.
Ennek egyik változata az lehet, hogy Magyar Kijevbe utazik, majd Zelenszkijjel közösen Beregszászra mennek. A másik lehetőség szerint az ukrán elnök érkezne Budapestre, és innen látogatnának el Kárpátaljára.
Ez valamivel konkrétabb annál, amit Zelenszkij közölt: az ukrán elnök csak a kölcsönös látogatások megszervezéséről beszélt, Magyar viszont már az év végi időkeretet is elképzelhetőnek tartja.
Október 23-a azonban külön történet
A napokban nagy figyelmet kapott az a hír is, hogy Zelenszkij meghívást kapott Budapestre az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának október 23-i megemlékezésére.
Az ukrán elnök helyettes kabinetfőnöke korábban azt mondta, hogy a meghívás valóban megérkezett, és Kijev bizakodó a kétoldalú kapcsolatok alakulásával kapcsolatban.
Ez azonban nem ugyanaz, mint a most bejelentett kölcsönös állami vagy kormányfői látogatások programja. Az október 23-i meghívás egy nemzetközi ünnepi rendezvényre szól, míg a későbbi látogatás önálló, kétoldalú diplomáciai esemény lehet.
Magyar most már azt mondja, nem biztos, hogy Zelenszkij eljön október 23-án
A legfrissebb nyilatkozat szerint az ukrán elnök budapesti megjelenése egyáltalán nem biztos. Magyar Péter szombaton arról beszélt, hogy az október 23-i hetvenedik évfordulóra szinte valamennyi európai vezetőt meghívták.
A miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kivételével mintegy száz-százötven politikus kaphatott meghívást, Zelenszkij részvételét azonban ő maga sem tartja különösebben valószínűnek.
Ez lényeges pontosítás a korábbi hírekhez képest. Zelenszkij meghívása valódi, de részvétele október 23-án továbbra sincs megerősítve.
A kölcsönös látogatásokról született brüsszeli megállapodás viszont ettől függetlenül áll.
Zelenszkij: Budapest? Nem vagyok ellene
Az ukrán elnök a brüsszeli csúcs után tartott sajtótájékoztatóján közvetlen kérdést is kapott arról, hajlandó lenne-e Budapestre látogatni.
„Budapest? Nem vagyok ellene” – válaszolta röviden.
Azt is hozzátette, számára nem az a legfontosabb, hogy ki megy először a másik országába. Szerinte az a lényeg, hogy Magyarország és Ukrajna közelebb kerüljön egymáshoz.
Ez a mondat jól összefoglalja az ukrán fél jelenlegi álláspontját: Kijev láthatóan érdekelt abban, hogy az elmúlt évek konfliktusos időszaka után kiszámíthatóbb viszonyt alakítson ki Budapesttel.
A háború lezárása is szóba került
Magyar Péter és Zelenszkij természetesen nem kerülhette meg az orosz–ukrán háborút sem. Az ukrán elnöki hivatal szerint a két vezető áttekintette a jelenlegi diplomáciai helyzetet és a háború lezárására irányuló erőfeszítéseket.
Zelenszkij külön megköszönte Magyarország Ukrajna iránti szolidaritását és azt, hogy Budapest kész együtt dolgozni a béke érdekében.
Magyar Péter azt közölte Zelenszkijjel, hogy Magyarország minden rendelkezésére álló diplomáciai eszközzel támogatni kívánja egy mielőbbi tűzszünet és tartós béke létrejöttét.
A magyar kormányfő egyúttal teljes szolidaritásáról biztosította Ukrajnát az orosz agresszió miatt. Ez külpolitikai hangvételben egyértelmű eltérést jelent az Orbán-kormány utolsó éveinek kommunikációjához képest.
A gazdasági kapcsolatokról sem feledkeztek meg
A két vezető megbeszélésén a kereskedelem és a gazdasági együttműködés is napirenden volt. Ez kevésbé látványos téma, mint az uniós csatlakozás vagy a háború, hosszabb távon azonban legalább olyan fontos lehet.
Ukrajna újjáépítése a háború után hatalmas gazdasági projekt lesz, amelyben a szomszédos országok vállalatai jelentős szerephez juthatnak. Magyarország számára a földrajzi közelség, az energetikai kapcsolatok, a logisztika és a közlekedési infrastruktúra különösen fontos terület lehet.
Ugyanakkor komoly érdekellentétek is léteznek, elsősorban a mezőgazdaságban. Az ukrán agrártermékek európai piacra jutása évek óta vitákat vált ki több közép-európai országban, Magyarországon is.
A tárgyaláson ezért külön szóba kerültek a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos kérdések. Ez arra utal, hogy a kapcsolat javítása nem jelenti a gazdasági viták eltűnését.
Magyar és Zelenszkij nem mindenben ért egyet
A látványos közeledésből könnyű lenne arra következtetni, hogy Budapest mostantól automatikusan minden ukrán kérés mellé odaáll. Erről azonban nincs szó.
A magyar kormány továbbra is saját feltételeket fogalmaz meg Ukrajna uniós csatlakozásával, a kisebbségi jogokkal és az agrárpolitikával kapcsolatban. Magyar Péter maga is arról beszélt, hogy a két ország kapcsolatát konkrét, kölcsönös vállalásokra szeretné építeni.
A különbség inkább abban látszik, hogyan próbálják rendezni az ellentéteket. A folyamatos vétó és nyilvános üzengetés helyett most tárgyalások, feltételek, engedmények és újabb találkozók következhetnek.
Zelenszkij most már nyíltan „jószomszédi kapcsolatról” beszél
Az ukrán elnök pénteki bejegyzésének egyik legerősebb politikai mondata az volt, hogy Ukrajna mindig a jószomszédi kapcsolatok és a kölcsönös megerősítés híve.
Ez azért figyelemre méltó, mert a magyar–ukrán viszony az elmúlt években időnként ennek éppen az ellenkezőjét mutatta. Budapest és Kijev között a kisebbségi törvényektől az uniós vétókon át a háborús politikáig szinte folyamatos konfliktus alakult ki.
A mostani találkozó után azonban mindkét kormány ugyanazt a kifejezést használja: a bizalom helyreállításáról és a kapcsolat új alapokra helyezéséről beszélnek.
Ez még nem jelenti azt, hogy minden probléma megoldódott. A diplomáciában azonban már önmagában nagy változás, ha a felek nem az újabb konfliktusra, hanem a következő találkozóra készülnek.
A valódi áttörést a következő hónapok mutatják meg
Zelenszkij bejelentése látványos, de a legfontosabb kérdés most az lesz, mit sikerül megtölteni konkrét tartalommal a kölcsönös látogatások előtt.
A magyar és ukrán minisztereknek novemberben kell továbbvinniük a politikai megállapodást. A kisebbségi jogok további javítása, a kereskedelem, az agrárkérdések és a gazdasági együttműködés mind olyan terület, ahol könnyen újabb konfliktus is kialakulhat.
Magyar Péter maga is ezeknek a köztes egyeztetéseknek a sikeréhez kötötte a következő csúcstalálkozót. Ha a miniszterek eredményt tudnak felmutatni, még év vége előtt jöhet Budapest, Kijev vagy Beregszász.
Fél év alatt teljesen más lett a magyar–ukrán diplomácia hangulata
A változás sebessége talán legalább olyan érdekes, mint maga a bejelentés. Tavasszal még Orbán Viktor vezette a magyar kormányt, Budapest és Kijev között pedig több fontos kérdésben mély politikai konfliktus állt fenn.
Most, alig fél évvel később Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij négyszemközt tárgyal, Ukrajna kisebbségi engedményeket tett, Magyarország támogatott két új uniós tárgyalási klasztert, és a két állam vezetője már egymás országába tervez látogatást.
Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország feladta saját érdekeit, és azt sem, hogy Budapest és Kijev hirtelen minden kérdésben szövetségessé vált.
Azt azonban nehéz vitatni, hogy a diplomácia működési módja jelentősen megváltozott.
A rendkívüli bejelentés tehát nem egyetlen budapesti útról szól
Első pillantásra Zelenszkij mondata úgy hangozhat, mintha egyszerűen csak bejelentette volna következő magyarországi látogatását. Ennél azonban többről van szó.
A két ország vezetése lényegében egy teljes diplomáciai folyamat újraindításáról állapodott meg. Miniszteri tárgyalások következnek, új gazdasági projekteket keresnek, tovább tárgyalnak a kisebbségekről, Ukrajna uniós csatlakozásáról és a háború lezárásáról, majd magas szintű kölcsönös látogatásokat szerveznek.
Az október 23-i meghívás ennek csak az egyik, ráadásul jelenleg bizonytalan eleme. Magyar Péter legfrissebb szavai alapján ő maga sem számít arra biztosan, hogy Zelenszkij már a jövő heti ünnepségre eljön.
A fontosabb történet az, hogy Zelenszkij pénteken már nyilvánosan kimondta: lesz folytatás. Magyar Péter pedig megerősítette, hogy ha a következő miniszteri egyeztetések eredményesek, akár még az év vége előtt újabb csúcstalálkozó jöhet. Budapest, Kijev és Beregszász is az asztalon van – vagyis a pénteki brüsszeli találkozó nem lezárt egy folyamatot, hanem láthatóan elindított egy újat.
Forrásellenőrzés: Ukrajna Elnöki Hivatala, Magyarország Kormánya, Európai Unió Tanácsa, ATV, Euronews, Telex, 24.hu.