Orbán Viktorék egy éven belül visszaveszik a hatalmat – Drámai amit a volt miniszterelnök Brüsszelnek küldött
Orbán Viktor Brüsszelből küldött egy meglehetősen magabiztos üzenetet: szerinte a következő egy évben több nagy európai ország választása is olyan politikai fordulatot hozhat, amely alapjaiban változtatja meg az Európai Unión belüli erőviszonyokat. A volt magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban is választások következnek, és szerinte „mindenhol a patrióta jobboldaliaknak áll a zászló”. Majd odaszúrt az uniós vezetésnek is: „A brüsszeliek kezdhetnek majrézni.” A kijelentést több, a találkozóról beszámoló forrás is idézte.
A mondatból valóban egy egész európai hatalomátvétel víziója rajzolódik ki, de egy fontos pontosítás rögtön szükséges. Orbán nem azt jelentette be, hogy a Fidesz egy éven belül visszaveszi a magyar kormányzást, és természetesen azt sem, hogy már eldőlt volna a négy ország választásának eredménye. A volt miniszterelnök a hozzá politikailag közel álló európai jobboldali és szuverenista pártok megerősödéséről beszélt, és saját politikai várakozását fogalmazta meg.
Ennek ellenére a helyszín és az időzítés nehezen lehetett volna látványosabb. Orbán éppen akkor érkezett Brüsszelbe, amikor Magyar Péter miniszterelnökként az Európai Tanács október 15–16-i ülésén vett részt. A két politikus tehát ugyanabban a városban tartózkodott, de teljesen más szerepben: Magyar Magyarország hivatalban lévő kormányfőjeként az uniós csúcson, Orbán pedig a Patrióták Európáért politikai család vezetőivel egyeztetett.
Orbán nem vett részt az Európai Tanács ülésén
Ez azért lényeges, mert egyes beszámolókban összemosódhatott a két esemény. Orbán valóban Brüsszelben volt az uniós csúcstalálkozó idején, de volt miniszterelnökként nem tagja az Európai Tanácsnak, így a hivatalos állam- és kormányfői ülésen nem ő képviselte Magyarországot. Magyar Péter töltötte be ezt a szerepet. Orbán a Patrióták Európáért vezetőivel találkozott, majd Brüsszelből Lakitelekre indult a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülésére.
A Fidesz elnöke többek között a francia Nemzeti Tömörülés politikusaival, Santiago Abascallal, a spanyol Vox vezetőjével, valamint Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel is egyeztetett. A Patrióták Európáért jelenlegi pártjai között ott van a Fidesz, a francia Nemzeti Tömörülés, a Vox, az olasz Liga és lengyel részről a Ruch Narodowy is.
Ez is érdekelhet
Vagyis Orbán mondatában van egy nagyon is konkrét politikai stratégia: nem egyetlen ország választásában reménykedik, hanem abban, hogy több tagállamban egyszerre erősödnek meg olyan pártok, amelyek bevándorlásról, nemzeti szuverenitásról, Ukrajnáról és az EU hatásköreiről sok kérdésben közelebb állnak a Fideszhez.
Spanyolországban már egészen közel van a választás
A négy említett ország közül Spanyolországban különösen közeli a megméretés. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök október elején előrehozott parlamenti választást írt ki november 29-re. Így Orbánnak itt valóban nem kell egy évet várnia arra, hogy kiderüljön, hogyan változnak az erőviszonyok.
A Patrióták oldalán Spanyolországban a Vox áll, Santiago Abascal vezetésével. Orbán vele személyesen is egyeztetett Brüsszelben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy esetleges spanyol jobboldali kormány automatikusan „Patrióta-kormány” lenne. A spanyol jobboldalon a nagyobb Néppárt és a Vox külön politikai erő, így a választási eredmény mellett a későbbi parlamenti együttműködés is meghatározó lenne.
Orbán tehát politikai esélyt lát a spanyol választásban, de az eredmény jelenleg nyitott. Az, hogy szerinte „a patriótáknak áll a zászló”, az ő értékelése, nem előre eldöntött választási tény.
Franciaország lehet a legnagyobb politikai trófea
A következő francia elnökválasztás időpontja már hivatalos: az első fordulót 2027. április 18-án, a másodikat május 2-án tartják. Emmanuel Macron egymást követő két elnöki ciklus után nem indulhat újra, így mindenképpen új elnök kerül az Élysée-palotába.
Orbán számára Franciaország azért különösen fontos, mert a Nemzeti Tömörülés a Patrióták Európáért egyik legnagyobb pártja. A francia politikai változás ezért nem egyszerűen eggyel több jobboldali kormányt jelentene számára, hanem az EU egyik legnagyobb, atomhatalommal és állandó ENSZ BT-tagsággal rendelkező tagállamának politikai irányváltását.
Egy francia elnökválasztás eredménye önmagában is érezhetően át tudja rendezni az Európai Unió belső politikai egyensúlyát. Ettől még persze a választás nincs lefutva: több politikai tábor készül rá, a kampány pedig még hónapokig tarthat.
Olaszország már most is jobboldali, de itt van egy fontos csavar
Orbán Olaszországot is felsorolta, ám itt különösen szükséges egy kis pontosítás. Olaszországban jelenleg is Giorgia Meloni jobboldali koalíciója kormányoz, tehát nem arról lenne szó, hogy egy baloldali kabinetet először váltana le a jobboldal.
Ráadásul Meloni Olasz Testvérek pártja az Európai Parlamentben nem a Patrióták Európáért, hanem az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjához tartozik. Orbán közvetlen patrióta szövetségese az olasz kormánykoalícióban Matteo Salvini Ligája. Az Európai Parlament nyilvántartása szerint a Liga képviselői a Patrióták csoportjában ülnek.
Az olasz kormány egyik minisztere szeptemberben azt mondta, hogy a következő parlamenti választást várhatóan 2027 októberében tartják, vagyis nagyjából egy év múlva.
Orbán szempontjából tehát itt inkább az lehet a tét, hogy mennyire erősödik meg a hozzá közvetlenül kötődő Liga a következő olasz parlamentben, és milyen befolyása lesz a szélesebb jobboldali koalíción belül.
Lengyelország Orbán számára stratégiai kérdés
Lengyelországot is külön kiemelte a volt magyar miniszterelnök. A Patrióták európai parlamenti csoportjában lengyel részről a Ruch Narodowy képviselői vannak jelen.
A lengyel politikai jobboldal ugyanakkor jóval szélesebb ennél. A nagyobb konzervatív erők nem mind a Patrióták európai pártcsaládjához tartoznak, ezért itt sem lehet egyszerűen egyetlen tömbként beszélni „Orbán szövetségeseiről”.
A Fidesz számára Lengyelország mégis különleges súlyú ország. Egy nagy közép-európai tagállam politikai iránya a migrációtól az EU intézményi reformján át Ukrajnáig számos ügyben meghatározhatja, milyen koalíciók alakulhatnak ki a Tanácsban.
Mit jelentene egyáltalán az, hogy „visszaveszik a hatalmat Európában”?
Ez a mondat politikailag rendkívül hatásos, de jogilag nincs olyan pillanat, amikor egy európai pártcsalád egyszer csak „átveszi Európa fölött a hatalmat”. Az Európai Unió hatalma több intézmény között oszlik meg. A tagállamok kormányai az Európai Tanácsban és a Tanácsban, a közvetlenül választott képviselők az Európai Parlamentben, az Európai Bizottság pedig külön intézményi szerepben vesz részt a döntéshozatalban.
Egy spanyol, francia, olasz vagy lengyel választási fordulat természetesen nagyon sokat számíthat. Ha több nagy tagállam kormányának álláspontja egyszerre változik meg, az hatással lehet a migrációs politikára, az EU költségvetésére, Ukrajna támogatására, az energiapolitikára és az uniós jogalkotásra is.
De még négy választási siker sem jelentené automatikusan azt, hogy a Patrióták minden európai intézményt ellenőriznének. Orbán mondata ezért elsősorban politikai mozgósító üzenet: azt akarja jelezni, hogy szerinte a jelenlegi európai erőviszonyok rövid időn belül jelentősen megváltozhatnak.
A „brüsszeliek kezdhetnek majrézni” egyértelműen politikai provokáció
Orbán kommunikációjának egyik régi eleme, hogy a politikai vitákat „Brüsszel” és a nemzeti kormányok konfliktusaként mutatja be. A mostani mondat is ebbe a hagyományba illeszkedik.
„A brüsszeliek kezdhetnek majrézni” – írta a találkozó után. A „brüsszeliek” azonban ebben a formában nem pontos intézményi kategória. Brüsszelben egyszerre működik az Európai Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament jelentős része és számos más uniós intézmény, amelyekben ráadásul egymástól nagyon eltérő politikai szereplők dolgoznak.
A mondat célja nem jogi pontosság, hanem a politikai kontraszt megteremtése: Orbán a Patriótákat egy megerősödő kihívó tábor, a jelenlegi uniós vezetést pedig védekező establishment szerepében mutatja be.
Különösen érdekes, hogy Orbán már nem Magyarország kormányfőjeként mondja ezt
A helyzet egyik legfeltűnőbb része éppen ez. Orbán Viktor korábban úgy érkezett az európai csúcstalálkozókra, hogy Magyarország hivatalos miniszterelnökeként maga ült az Európai Tanács tárgyalóasztalánál. Most ugyanabban a városban egy európai pártcsalád ellenzéki vezetőjeként próbál politikai erőt építeni.
Az Európai Tanács ülésén eközben Magyar Péter képviselte Magyarországot, és többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is hivatalos kétoldalú találkozóra készült.
Orbán tehát kettős visszatérési stratégiát építhet: itthon a Fideszt szervezi újjá a 2026-os vereség után, európai szinten pedig arra számít, hogy a hozzá közel álló pártok megerősödése megváltoztatja azt a politikai környezetet, amelyben ő maga is mozog.
Itthon már szintén a visszatérésről beszél
A brüsszeli kijelentés néhány nappal azután érkezett, hogy Orbán a Bayer Show-ban a Fidesz magyarországi újjászervezéséről is beszélt. Akkor azt mondta, a jobboldal körülbelül 90 százalékos készültségnél tart, és év végére teljesen fel akarják készíteni arra, hogy ismét vállalja az ország irányításának felelősségét.
A két üzenet így egymás mellé tehető, de nem szabad összekeverni őket. Magyarországon Orbán nem mondta, hogy egy éven belül biztosan visszaveszi a hatalmat. Európában pedig azt állította, hogy a következő egy év választásai szerinte a hozzá közel álló jobboldali erőket hozhatják jobb pozícióba.
Mindkettő politikai cél és várakozás, nem előre eldöntött eredmény.
Brüsszel után rögtön Lakitelek következett
Orbán ráadásul nem maradt sokáig Belgiumban. Brüsszelből egyenesen Lakitelekre utazott, ahol október 15–16-án tartja kihelyezett frakcióülését a Fidesz és a KDNP. A találkozó Orbán politikai helyzetértékelésével kezdődött.
A párt közlése szerint a következő időszak parlamenti és politikai feladatait határozzák meg, miközben a TISZA-kormány gazdasági, jogállamisági és külpolitikai döntéseit is támadják.
Vagyis Orbán egy napon belül két szinten is ugyanazt az alapüzenetet képviselte: a vereség után nem visszavonulni akar, hanem újraszervezni a saját politikai oldalát. Brüsszelben az európai szövetségesekkel, Lakiteleken a magyar Fidesz-frakcióval.
A Patrióták valóban nagyobb szerepre készülnek
A Patrióták Európáért több országban rendelkezik jelentős politikai jelenléttel. Franciaországban a Nemzeti Tömörülés, Spanyolországban a Vox, Olaszországban a Liga, Magyarországon a Fidesz tartozik a csoporthoz, mellettük több más ország jobboldali pártjai is részt vesznek az együttműködésben.
Ez azonban rendkívül heterogén politikai család. A tagpártok között nem minden európai kérdésben van teljes egyetértés. Különösen Oroszország, Ukrajna, gazdaságpolitika vagy egyes nemzeti érdekek esetében lehetnek jelentős különbségek.
Ezért egy választási megerősödés után is kompromisszumokat kellene kötniük egymással és más európai pártcsaládokkal. Az EU politikáját nem lehet egyetlen blokk akaratából megváltoztatni.
Orbán mégis világos politikai fogadást tett
A volt miniszterelnök üzenetének lényege végül nagyon egyszerű. Orbán arra tesz politikai fogadást, hogy a következő tizenkét hónap választásai jobbra mozdítják Európa több nagy tagállamának politikáját, és ezáltal az EU egészének irányát is.
Spanyolországban már novemberben szavaznak. Franciaországban tavasszal biztosan új elnököt választanak. Olaszországban 2027-re várható a következő parlamenti választás, Lengyelországban pedig szintén választási év következik.
A választók döntését természetesen egyik országban sem lehet előre kész tényként kezelni. Orbán optimizmusa saját politikai értékelését tükrözi.
A cím mögött tehát ez a valódi történet
Orbán Viktor nem jelentette be, hogy a Fidesz egy éven belül biztosan visszaszerzi Magyarország kormányzását. Azt üzente Brüsszelből, hogy szerinte egy éven belül több európai ország választásán is jelentősen előretörhetnek a patrióta vagy hozzájuk közel álló jobboldali erők.
A tét valóban nagy. Ha több jelentős tagállam politikai iránya egy időben változik, annak az Európai Tanács döntéseitől az uniós migrációs politikán és költségvetésen át Ukrajna támogatásáig számos következménye lehet.
De Orbán jelenlegi mondata még nem egy megtörtént európai hatalomátvétel híre, hanem annak a politikai tervnek a bejelentése, amelyben reménykedik.
A volt magyar miniszterelnök mindenesetre nem rejtette véka alá, mire készül: miközben itthon újjászervezi a Fideszt, Brüsszelben azt üzente, hogy szerinte a hozzá közel álló európai jobboldal következő nagy lehetősége már néhány hónapon belül elkezdődik. A spanyol választás november végén jön, a francia elnökválasztás tavasszal következik, majd további nagy európai megméretések jönnek. Orbán szerint a politikai szél ezekben az országokban a patriótáknak kedvez. Hogy valóban így lesz-e, arról azonban nem Orbán, nem Brüsszel és nem valamelyik pártcsalád dönt előre, hanem az érintett országok választói.
Forrásellenőrzés: Orbán Viktor nyilvános közlése, Patrióták Európáért, Európai Parlament, Reuters, francia kormányzati választási tájékoztató, ANSA, 24.hu, Index, Telex.