Most jött a hír: Megroggyant Mészáros Lőrinc birodalma a szakértő szerint
Alig néhány hónapja még 1604 milliárd forintra becsült vagyonával vezette a magyar gazdaglistát Mészáros Lőrinc, most azonban egymás után kapja a súlyos ütéseket a cégbirodalma. Szakonyi Péter, A 100 leggazdagabb című kiadvány felelős szerkesztője már odáig ment, hogy szerinte elképzelhető: Mészáros jelenleg sem Magyarország leggazdagabb embere. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez egyelőre a saját megérzése, nem egy friss vagyonbecslés eredménye.
A fordulat azért látványos, mert a júniusban megjelent 2026-os gazdaglista még óriási különbséget mutatott. Mészáros vagyonát 1604 milliárd forintra becsülték, miközben a második helyezett Csányi Sándorét 935 milliárdra. Vagyis néhány hónapja még közel 670 milliárd forintos szakadék választotta el őket.
Szakonyi szerint azonban azóta egyszerre több olyan vagyonelem és üzleti terület került nyomás alá, amely korábban meghatározó része volt Mészáros gazdasági erejének. Az autópálya-koncesszió körüli fordulat, a V-Híd Déli Körvasút-projektjének leállítása, a vasúti megrendelések bizonytalansága, valamint az Opus Global és az MBH Bank tőzsdei árfolyamának jelentős visszaesése együtt már egészen más képet rajzol.
Az egyik legnagyobb csapás az autópálya-koncesszió
A Mészáros-birodalom számára talán a legnagyobb hosszú távú változást az autópálya-koncesszió ügye jelentheti. A 2022-ben kötött szerződés 35 évre adta az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek a magyar autópálya-hálózat jelentős részének üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését.
Az MKIF mögötti magántőkealapokat a kormány Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köti. A jelenlegi kormány szeptemberben jelentette be, hogy meg akarja szüntetni a konstrukciót, mert saját felülvizsgálata szerint a szerződés több ponton jogilag kifogásolható, túl hosszú és rendkívül költséges az állam számára. Az MKIF korábban vitatta a kormány több megállapítását, így az ügy gazdasági és jogi része továbbra sem tekinthető végleg lezártnak.
Ez is érdekelhet
A hivatalos kormányzati számítás szerint a teljes, 35 éves időszak alatt nominálisan 23 196 milliárd forintnyi állami kifizetés kapcsolódna a szerződéshez. Ez azonban rendkívül fontos különbség: a több mint 23 ezer milliárd forint nem Mészáros Lőrinc személyes nyeresége, hanem a koncessziós szerződés teljes futamidejére becsült állami fizetési kötelezettség.
Szakonyi szerint itt ezermilliárdos jövőbeli profit is foroghatott kockán
Szakonyi Péter ennél tovább ment a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában. Becslése szerint az autópálya-koncesszió teljes időszaka alatt a konstrukció több ezer milliárd forintnyi nyereséget termelhetett volna a tulajdonosi oldal számára.
Szakonyi körülbelül 3000 milliárd forintos hosszú távú profitlehetőségről beszélt, amely Mészáros és Szíjj közös érdekeltsége miatt szerinte megoszlott volna közöttük. Ezt azonban nem szabad készpénznek venni: ez a gazdaglista szerkesztőjének becslése a jövőbeni lehetőségről, nem könyvelt veszteség, nem elveszett készpénz és nem hivatalos állami számítás.
Éppen ez az egyik legfontosabb különbség Mészáros vagyonának értékelésekor. Egy hosszú távú szerződés megszűnése nem azt jelenti, hogy az abból évtizedek alatt várt teljes nyereséget egyik napról a másikra levonhatjuk a tulajdonos jelenlegi magánvagyonából. A jövőbeni pénztermelő képesség elvesztése viszont jelentősen csökkentheti egy vállalkozás értékét.
A V-Hídnál is nagyot fordult a világ
A másik komoly ütés a vasútépítés területén érkezett. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter október 9-én jelentette be, hogy a kormány felfüggeszti a Déli Körvasút jelenlegi formájában történő kivitelezését, és lezárja a V-Híddal fennálló konstrukciót. Az ügyben az Európai Bizottság közbeszerzési problémákat jelzett, a Gazdasági Versenyhivatal pedig azóta külön hatósági eljárást indított a beruházás körülményeinek feltárására.
A projekt teljes értéke meghaladta a 350 milliárd forintot, és a munkák a kormányzati közlés idején körülbelül 42 százalékos műszaki készültségnél jártak. Vitézy azt is bejelentette, hogy a V-Hidat kizárják a jelenleg folyó vasútépítési munkákból azoknál az ügyeknél, ahol a minisztérium szerint ismét problémás összefüggések merültek fel.
Ez nem ugyanaz, mintha a céget örökre kitiltották volna minden magyar vasúti közbeszerzésből. A jelenlegi döntés a folyamatban lévő projektek és tenderek meghatározott körére vonatkozik. Gazdaságilag azonban így is nagyon komoly következménye lehet, ha egy olyan vállalat, amelynek értékét jelentős részben nagy állami vasúti megrendelések adták, hirtelen kevesebb munkához jut.
„Egy építőipari cég annyit ér, amennyi rendelése van”
Szakonyi éppen erre építette az egyik legerősebb állítását. Egy régi építőipari mondást idézett: egy út- vagy vasútépítő vállalat annyit ér, amennyi rendelése van.
Ennek a logikája egyszerű. A gépek, járművek, irodák és más eszközök önmagukban is érnek valamennyit, de egy kivitelező cég valódi üzleti értékének jelentős részét a meglévő szerződésállomány és a várható jövőbeli megrendelések adják. Ha ezek elolvadnak, a vállalat értékelése drámaian megváltozhat akkor is, ha maga a cég tovább működik.
Szakonyi szerint ezért a V-Híd értéke ma már biztosan nem ugyanaz, mint egy évvel ezelőtt. Arra a kérdésre pedig, hogy rendelés nélkül akár pusztán az eszközérték közelébe csökkenhet-e a cég értéke, lényegében igennel válaszolt.
A Déli Körvasútnál 70 milliárdos profitkiesést becsült
Szakonyi a Déli Körvasút esetében is megpróbálta érzékeltetni a nagyságrendet. A nagyjából 344–350 milliárdos kivitelezési értékkel számolva úgy vélte, hogy ha a projekten körülbelül 20 százalékos nyereségráta lett volna, akkor nagyságrendileg 70 milliárd forintnyi várható profit eshet ki.
Itt is szükséges a különbségtétel: a húszszázalékos nyereségráta Szakonyi feltételezése. Nem egy nyilvánosan ismert, auditált projektprofit. Ráadásul a beruházás jelentős része már elkészült, és előleget is fizettek, így a teljes szerződéses összeg nem azonos a hátralévő bevétellel vagy a tényleges veszteséggel.
A szám ezért inkább azt mutatja meg, milyen üzleti nagyságrendű lehetett egy ilyen projekt a V-Híd számára, nem azt, hogy most egyetlen mozdulattal 70 milliárd forint eltűnt Mészáros magánvagyonából.
Közben az Opus részvénye is nagyot zuhant
Mészáros vagyonának értékét nemcsak az állami megrendelések befolyásolják. Az egyik legismertebb tőzsdei érdekeltség, az Opus Global részvényárfolyama szintén komoly visszaesésen ment keresztül.
Az Opus árfolyama október 12-én 237,5 forinton zárt. Az elmúlt 52 hétben ugyanakkor még 578 forint körüli szinteken is forgott a papír, vagyis a korábbi csúcshoz képest több mint a felére esett az értéke. A Szakonyi által idézett éves visszaesés körülbelül 57 százalék.
Ez azért lényeges, mert a gazdaglisták készítői a tőzsdei részesedéseket jellemzően az aktuális vagy az értékelési időponthoz közeli piaci árak alapján számítják. Ha egy nagy részvénycsomag árfolyama megfeleződik, annak nagyon komoly hatása lehet a tulajdonos becsült vagyonára is.
Ez azonban nem feltétlenül jelent realizált veszteséget. Ha Mészáros nem adja el a részvényeit, a veszteség jelentős része egyelőre papíron létezik, és az árfolyam később akár emelkedhet is.
Az MBH Banknál is hasonló a kép
A másik fontos tőzsdei vagyonelem az MBH Bank. A Budapesti Értéktőzsde adatai alapján az MBH-részvény 2025 őszén még közel 6000 forintos éves csúcson járt, 2026 októberében viszont 2500–2600 forint környékére került.
A BÉT október eleji adatai szerint az MBH egyéves teljesítménye mínusz 54,4 százalék körül alakult. A 2026-os éves mélypont 2460 forint volt, miközben az előző 52 hét csúcsa közel 6000 forint.
Szakonyi szerint az Opus és az MBH együtt már önmagában is jelentős lefelé mutató tényező Mészáros vagyonának újrabecslésekor. Ehhez jön hozzá az építőipari és koncessziós üzletek bizonytalanná válása.
Néhány hónapja még 1604 milliárdot ért a becslés
A változás sebessége azért feltűnő, mert A 100 leggazdagabb magyar júniusi listáján Mészáros továbbra is egyértelműen az első helyen állt. Vagyonát akkor 1604 milliárd forintra becsülték, ami 182 milliárd forintos éves növekedést jelentett.
Csányi Sándor 935 milliárd forinttal követte, majd Felcsuti Zsolt 594 milliárddal. Vagyis ahhoz, hogy Mészáros valóban elveszítse az első helyét, rendkívül nagy értékvesztésre lenne szükség – vagy arra, hogy közben a mögötte állók vagyona jelentősen tovább növekedjen.
Éppen ezért Szakonyi külön hangsúlyozta, hogy az a kijelentése, miszerint Mészáros talán már most sem a leggazdagabb magyar, egyelőre megérzés. Nem készítettek októberre új teljes vagyonleltárt, és nincs olyan friss számítás, amely bizonyítaná, hogy Csányi vagy bárki más már megelőzte.
A következő gazdaglista májusban adhat választ
Szakonyi szerint az igazán érdekes pillanat a következő A 100 leggazdagabb kiadvány megjelenése lesz. Ott már újra végig kell értékelni Mészáros minden fontos érdekeltségét, az aktuális tőzsdei árakat, a vállalatok eredményeit, az esetleges új megrendeléseket és az elvesztett üzleteket.
Az ő jelenlegi várakozása az, hogy Mészáros a következő listán már nem lesz első. De ezt jóslatként, nem pedig kész tényként fogalmazta meg.
Arra a kérdésre, hogy Csányi Sándor veheti-e át a vezetést, annyit mondott: lehetséges. Csányi júniusban 935 milliárd forintos becsült vagyonnal állt a második helyen, így egy jelentős Mészáros-féle visszaesés valóban szorosabbá teheti a versenyt.
Nem mindenhol omlott össze a Mészáros-csoport
A „megroggyant birodalom” kifejezést sem szabad úgy értelmezni, mintha Mészáros Lőrinc vállalatcsoportja egyik napról a másikra fizetésképtelenné vagy működésképtelenné vált volna. Ilyenről nincs szó.
Szakonyi maga is felsorolta, hogy több meghatározó üzletág továbbra is működik. Az energetikai érdekeltségek helyzete alapvetően nem változott, a turisztikai és szállodai cégek szintén megmaradtak, ahogyan az agrárportfólió jelentős része is.
A Mészáros-csoport rendkívül szerteágazó: energia, mezőgazdaság, élelmiszeripar, turizmus, pénzügy, építőipar, autókereskedelem, ipari vállalatok és más érdekeltségek is tartoznak hozzá. Szakonyi becslése szerint a tágabb birodalom mintegy 500 cégből állhat és nagyjából 60 ezer embernek adhat munkát.
Az agráriumot már nem is a politika üti a legjobban
Az agrárüzletág külön történet. Szakonyi szerint ott nem feltétlenül az állami megrendelések kiesése a legnagyobb gond, hanem maga a 2026-os év. Az aszály, a vízhiány és az egész mezőgazdaságot érintő nehézségek miatt az ágazat számos szereplője került veszteséges vagy veszteségközeli helyzetbe.
Ez azt jelenti, hogy több negatív hatás egyszerre jelentkezhet Mészáros érdekeltségeinél. Egyes cégeknél a megváltozott állami megrendelési környezet, másoknál a tőzsdei árfolyam, megint másoknál az általános gazdasági vagy időjárási helyzet okozhat nyomást.
Ez az, ami miatt Szakonyi nem egyetlen elvesztett szerződésről beszél, hanem az egész birodalom állapotáról.
Külföldi versenytársak is visszatérhetnek
A V-Híd számára hosszabb távon az is kellemetlen lehet, ha az új közbeszerzési környezetben újra megjelennek olyan külföldi építőipari vállalatok, amelyek korábban kevésbé láttak lehetőséget a magyar piacon.
Szakonyi példaként az osztrák PORR-t említette, amely szerinte újraaktiválta magyarországi vasútépítési jelenlétét. Ha valóban nő a verseny, az a V-Híd számára akkor is alacsonyabb jövőbeni megrendelésállományt jelenthet, ha később ismét indulhat és nyerhet közbeszerzéseken.
A szakértő szerint ilyenkor a munkaerőpiacon is elindulhat egy átrendeződés. A speciális vasútépítési tudással rendelkező mérnökök és szakemberek könnyebben átvándorolhatnak azokhoz a cégekhez, amelyek éppen új projekteket nyernek.
Az elvesztett szerződés nem egyenlő elvesztett magánvagyonnal
A hatalmas számok miatt itt különösen könnyű összecsúsztatni különböző fogalmakat. A 23 196 milliárdos autópálya-koncesszió nem Mészáros vagyona, a 350 milliárd körüli Déli Körvasút-projekt nem Mészáros profitja, és az ezekhez kapcsolódó jövőbeni bevételek elvesztése sem vonható le egyszerűen az 1604 milliárdos magánvagyonból.
A gazdaglista-vagyon becslés. Egy vállalat értékét a tulajdonrészek, eredmények, adósságok, eszközök, jövőbeni üzleti lehetőségek és más tényezők alapján próbálják meghatározni. Ha a vállalat jövőbeni bevételi lehetősége romlik, a cég értéke is csökkenhet, ez pedig végül a tulajdonos becsült vagyonát is lefelé húzhatja.
A tőzsdei érdekeltségeknél valamivel egyszerűbb a helyzet, mert ott naponta van piaci árfolyam. Egy magántulajdonú építőipari vállalatnál azonban jóval több becslés szükséges.
Mégis négy oldalról egyszerre érkezett a rossz hír
Szakonyi értékelésének ereje éppen abból fakad, hogy nem egyetlen rosszul sikerült üzletre hivatkozik. Négy nagy területet emel ki egyszerre: az Opus árfolyamesését, az MBH Bank jelentős tőzsdei értékvesztését, az autópálya-koncesszió várható megszűnését és a V-Híd vasúti projektjeinek problémáit.
Ezek közül kettő közvetlenül megfigyelhető tőzsdei változás, kettő pedig olyan üzleti fordulat, amely a jövőbeni pénztermelő képességet érintheti.
Ez már valóban lényegesen más környezet, mint amelyben Mészáros Lőrinc az elmúlt években építette tovább cégcsoportját.
A „megroggyant” még nem jelenti azt, hogy összeomlott
Szakonyi végül maga foglalta össze a legerősebben saját értékelését: amikor az egész Mészáros-birodalmat egyben nézi, szerinte egy „megrendült, megroggyant birodalom” képe rajzolódik ki.
Ez szakértői értékelés, nem hivatalos pénzügyi minősítés. Mészáros vállalatai tovább működnek, jelentős eszközökkel, bevételekkel és piaci pozíciókkal rendelkeznek, és jelenleg nincs olyan adat, amelyből azt lehetne kijelenteni, hogy a cégcsoport egésze pénzügyi összeomlás előtt áll.
Az viszont már nehezen vitatható, hogy az üzleti környezet jelentősen megváltozott. A korábban évtizedekre biztosnak tűnő autópálya-koncesszió veszélybe került, az egyik legnagyobb vasúti projektet leállították, a V-Híd pozíciója meggyengült, és a két fontos tőzsdei érdekeltség árfolyama is sokkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Lehet, hogy már most sem Mészáros a leggazdagabb magyar
Ez Szakonyi Péter legmeglepőbb mondata. A gazdaglista szerkesztője úgy fogalmazott, hogy saját megérzése szerint akár már most is elveszíthette Mészáros Lőrinc az első helyet.
Rögtön hozzátette azonban, hogy ezt „kétszer is aláhúzná”: jelenleg nincs mögötte olyan számítás, amely ezt bizonyítaná. A hivatalos 2026-os listán továbbra is Mészáros az első 1604 milliárd forintos becsült vagyonnal, és csak egy új, teljes körű becslés mutathatja meg, mennyit változott ez azóta.
Ha a tőzsdei visszaesések tartósak maradnak, az autópálya-szerződés valóban megszűnik, és a V-Híd hosszabb időre jelentős megrendelések nélkül marad, akkor a következő lista egészen más sorrendet hozhat. Ha viszont új projektek érkeznek vagy a részvényárfolyamok visszapattannak, a kép ismét változhat.
Májusban jöhet a nagy fordulat
A következő A 100 leggazdagabb kiadvány ezért a megszokottnál is érdekesebb lehet. Évek óta először reális kérdésként merült fel, hogy Mészáros Lőrinc lekerülhet-e a lista tetejéről. Ez még nem tény, és Szakonyi sem állítja annak, de a korábban szinte behozhatatlannak tűnő előny már nem látszik ugyanolyan biztosnak.
A júniusi 1604 milliárdos vagyonbecslés mögött egy olyan üzleti birodalom állt, amelynek több fontos elemét stabil állami megrendelések, hosszú távú szerződések és jelentős tőzsdei részesedések értékelték fel. Néhány hónap alatt ezek közül több is egyszerre került nyomás alá.
Ezért beszél most Szakonyi Péter „megroggyant birodalomról”. Nem arról, hogy Mészáros Lőrinc egyik napról a másikra elveszítette volna az 1600 milliárdos vagyonát, hanem arról, hogy azok közül a pillérek közül, amelyek ezt az elképesztő értéket felépítették, egyszerre több is meggyengült. Hogy mindez hány százmilliárdot ér végül, és Mészáros marad-e Magyarország leggazdagabb embere, azt csak a következő teljes vagyonbecslés mutathatja meg.
Forrásellenőrzés: A 100 leggazdagabb magyar, Szakonyi Péter interjúja, Budapesti Értéktőzsde, Közlekedési és Beruházási Minisztérium, Magyarország Kormánya, MTI, Gazdasági Versenyhivatal.