Elvennék Sopront Magyarországtól, ijesztő új határmódosítás
Egészen elképesztő térkép kavart botrányt Németországban és több szomszédos országban: az AfD ifjúsági szervezetének egyik vezetője olyan „Nagy-Németországot” ábrázolt, amelybe Sopront és környékét is beolvasztotta. A térképen nemcsak magyar terület szerepelt németként: Ausztria, Luxemburg, Svájc jelentős része, valamint Franciaország, Belgium, Olaszország, Lengyelország és több más európai állam egyes vidékei is Németországhoz kerültek volna.
A történet annál is súlyosabb visszhangot váltott ki, mert a térkép mellé egy félreérthetetlennek ható politikai mondat került. Az AfD új ifjúsági szervezete, a Generation Deutschland szövetségi vezetésében dolgozó Luca Maurice Strauf azt írta: „A német egység azt jelenti, hogy az egész német nép egyetlen államban egyesül.” A német újraegyesítés október 3-i ünnepét ráadásul egy ezen cél felé vezető „részsikerként” emlegette.
Van azonban egy alapvető pontosítás: nem Németország jelentett be határmódosítást, és nem született olyan hivatalos AfD-program sem, amely Sopron elcsatolását követelné. Egy ifjúsági vezető saját közösségi médiás bejegyzéséről van szó, amelytől még saját szervezetének vezetése is elhatárolódott. A botrány akkora lett, hogy Strauf törölte a posztot, később pedig távozott a Generation Deutschland szövetségi vezetéséből.
Sopron egyszer csak Németország részeként jelent meg a térképen
A térképet Strauf október 3-án, a német egység napján tette közzé. Első pillantásra egy történelmi-etnikai térképnek tűnhetett, csakhogy a mellé írt szöveg már jóval nehezebben volt ártalmatlan történelmi érdekességként értelmezhető. A politikus ugyanis nem egyszerűen a német nyelvterületek múltjáról írt, hanem egy olyan Németországról beszélt, amely „az egész német népet” egy államban egyesítené.
Ez is érdekelhet
A térképen Magyarország nyugati szélén Sopron és környéke is Németországhoz tartozó területként jelent meg. Emellett a Dunántúl több pontján is feltűntek kisebb németként jelölt foltok, amelyek feltehetően a történelmi német, illetve sváb közösségekhez kapcsolódtak.
Ha a térképet szó szerinti politikai programként értelmeznénk, az gyakorlatilag Európa jelenlegi határainak széles körű újrarajzolását jelentené. Nem Magyarország lenne az egyetlen érintett, sőt: Strauf térképének legnagyobb vesztese Ausztria lenne, amely gyakorlatilag teljes egészében eltűnne önálló államként.
Ausztria és Luxemburg is eltűnne a mostani formájában
A térkép Ausztriát teljes egészében a kibővített Németország részének mutatta, és Luxemburg is ugyanígy járt volna. Svájc német nyelvű területeinek jelentős része szintén németként szerepelt, miközben Franciaországból Elzász és Lotaringia egyes részei kerültek volna át.
Lengyelország, Belgium, Olaszország, Dánia, Hollandia, Szlovákia és Románia területén is megjelentek olyan részek, amelyeket a térkép németként jelölt. Vagyis nem egy Sopronra kihegyezett magyar–német területi követelésről van szó, hanem egy olyan nagy-német elképzelésről, amely egyszerre számos európai ország jelenlegi határait írná felül.
Éppen ez magyarázza, hogy az ügy nemcsak Németországban keltett visszhangot. Különösen Franciaországban háborodtak fel a bejegyzésen, hiszen Elzász és Lotaringia története a német–francia konfliktusok egyik legérzékenyebb fejezete.
Az AfD saját ifjúsági szervezete is elhatárolódott
A Generation Deutschland vezetése nem állt be Strauf mögé. A szervezet szóvivője nyilvánosan közölte, hogy a bejegyzés sem a történelmi kérdésekhez való hozzáállásukkal, sem a politikai realitásról alkotott elképzelésükkel nem egyezik.
A szervezet lényegében „történelmi térképfantáziának” minősítette a posztot, és azt üzente, hogy a patriotizmusnak nincs szüksége ilyesmire. Ez különösen fontos, mert világossá teszi: a térképet nem lehet automatikusan az AfD vagy akár annak teljes ifjúsági szervezete által elfogadott területi programként bemutatni.
Strauf végül rövid időn belül törölte a bejegyzését. A történet azonban addigra már túl nagyra nőtt: képernyőfotók készültek róla, francia, német és más európai médiumok kezdtek foglalkozni vele, majd a politikus távozását is bejelentették az ifjúsági szervezet szövetségi vezetéséből.
A politikus később már azt mondta, nem akart országokat elcsatolni
A botrány után Strauf megpróbálta tompítani a bejegyzés jelentését. Azt állította, hogy nem Németország szomszédos államainak annektálását követelte, hanem Németország és Ausztria közös történelmére, illetve az általa közösnek nevezett sorsukra akarta felhívni a figyelmet.
Ez azonban nem adott választ minden kérdésre. Ha pusztán Németország és Ausztria közös történelméről akart beszélni, nehezen magyarázható, miért szerepeltek a térképen francia, magyar, lengyel, olasz vagy más országokhoz tartozó területek is. A „minden német egy államban” megfogalmazás szintén jóval túlmutat egy egyszerű történelmi megemlékezésen.
A bejegyzés eltávolítása és Strauf későbbi lemondása is azt mutatja, hogy még saját politikai közegében is vállalhatatlannak ítélték a kialakult helyzetet.
Sopron neve különösen érzékenyen cseng egy ilyen térképen
Sopron esetében nem véletlen, hogy egy ilyen térkép Magyarországon különösen erős reakciókat válthat ki. A város sorsa ugyanis éppen egy több mint száz évvel ezelőtti határvita során vált a magyar történelem egyik szimbolikus ügyévé.
Az első világháború után Nyugat-Magyarország jelentős részét Ausztriához csatolták, és ebből alakult ki a mai Burgenland. Sopron és környéke azonban különleges helyzetbe került: 1921 decemberében népszavazást tartottak arról, hogy a térség Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon.
A teljes népszavazási területen 15 334-en voksoltak Magyarországra és 8227-en Ausztriára, vagyis a szavazók valamivel több mint 65 százaléka Magyarország mellett döntött. Magában Sopron városában ennél is nagyobb, 72 százalékot meghaladó volt a magyar állam mellett szavazók aránya.
Innen ered a „leghűségesebb város” elnevezés
A népszavazás eredményeként Sopron Magyarország része maradt, és később megkapta a Civitas fidelissima, vagyis „a leghűségesebb város” címet. December 14-e ma is a hűség napja, éppen az 1921-es döntés emlékére.
A történet további érdekessége, hogy Sopronban akkor jelentős német anyanyelvű lakosság élt. A város választása tehát nem egyszerűen egy magyar–német etnikai szavazás volt: sok német anyanyelvű soproni is Magyarország mellett voksolt.
Ezért különösen anakronisztikus az a gondolat, hogy a történelmi német jelenlétből automatikusan mai területi igényt lehetne levezetni. Európa mai államhatárai nem követik tökéletesen a nyelvi és etnikai térképeket, és ha minden történelmi kisebbség alapján határokat kezdenének újrarajzolni, gyakorlatilag az egész kontinens térképe szétesne.
Nem létezik olyan, hogy Sopront most valóban el akarják csatolni
A térkép kétségtelenül meghökkentő, de fontos elválasztani a provokatív politikusi posztot egy valódi államközi határvitától. Németország nem jelentett be területi igényt Magyarországgal szemben, az AfD hivatalos vezetése sem fogadott el ilyen programot, és nincs folyamatban semmilyen eljárás Sopron hovatartozásának megváltoztatására.
Sopron továbbra is Magyarország része, és nincs olyan aktuális diplomáciai folyamat, amely ezt megkérdőjelezné. Strauf posztja politikai botrányt okozott, nem pedig valódi határmódosítási tárgyalást indított el.
A címben szereplő „új határmódosítás” tehát ebben az értelemben egy közzétett térképen megjelenő elképzelésre utal, nem pedig már megkezdett vagy hivatalosan tervezett határváltoztatásra.
A bejegyzés azért mégsem söpörhető félre egyetlen rossz viccként
Az sem lenne azonban pontos, ha az egészet egyszerű internetes tréfaként intéznénk el. Strauf nem névtelen felhasználó volt, hanem az AfD hivatalos ifjúsági szervezetének szövetségi vezetőségi tagja, és Bajorországban is vezető tisztséget töltött be.
Egy ilyen pozícióban közzétett térkép politikai jelentősége más, mintha egy ismeretlen közösségi oldalas fiók rajzolgatná át Európa határait. Ráadásul a bejegyzéshez kapcsolt szöveg sem paródiaként vagy ironikus megjegyzésként mutatta be a térképet, hanem a német egység politikai gondolatához kötötte.
Éppen ezért reagált rá ilyen határozottan a Generation Deutschland vezetése is. Egy politikai szervezet számára, amely országos szerepet akar betölteni, különösen kényelmetlen, ha vezető tisztségviselője szomszédos államok területeit Németországhoz tartozóként ábrázolja.
Maga az AfD-s ifjúsági vezető állása is ráment a botrányra
A történet végül nem maradt következmények nélkül. A Generation Deutschland bejelentette, hogy Strauf lemondott szövetségi vezetőségi tisztségéről. Hivatalosan személyes okokra hivatkoztak, a lemondás időzítése azonban közvetlenül követte a térkép miatt kitört botrányt.
A német sajtó szerint az AfD vezetésén belül sem védték meg a politikust. Egy pártképviselő meglehetősen nyersen azzal magyarázta ezt, hogy a posztot rendkívül ostobának tartották. A Generation Deutschland már korábban jelezte, hogy a következő vezetőségi ülésen komolyan foglalkoznak az üggyel.
Strauf X-fiókja időközben elérhetetlenné vált, maga a térkép azonban természetesen nem tűnt el az internetről. A róla készült képernyőképek néhány nap alatt bejárták Európát.
Franciaországban különösen nagyot robbant a történet
A legerősebb nemzetközi reakciók Franciaországból érkeztek. Ennek történelmi oka van: Elzász és Lotaringia egyes területeinek hovatartozása a német–francia háborúk során többször változott, ezért a régió német térképen való újbóli megjelenítése különösen érzékeny ügy.
A bejegyzésről francia televíziók is beszámoltak, és még jobboldali, nacionalista francia körökből is rendkívül éles reakciók érkeztek. Ez is mutatja, milyen könnyen robbanásveszélyessé válhat egy történelmi-etnikai térkép, ha egy mai politikus úgy teszi közzé, mintha abból jelenlegi politikai cél következne.
Magyarország szempontjából ugyanezért nem közömbös Sopron feltüntetése sem, még akkor sem, ha abból semmilyen tényleges területi követelés nem következett.
A térkép a német kisebbségeket is államhatárként kezelné
A térképen Magyarországon nemcsak Sopron környékének elszínezése volt feltűnő. Több kisebb dunántúli terület is külön német színnel jelent meg, minden bizonnyal olyan régiókra utalva, ahol történelmileg német nemzetiségi közösségek éltek vagy élnek.
Ez különösen problémás politikai logika lenne, ha szó szerint vennénk. A nemzetiségek jelenléte ugyanis nem területi tulajdonjog. Magyarországon ma is él német nemzetiségi közösség, ahogyan Németországban és Európa számos országában élnek más nemzetiséghez tartozók. Ebből egy modern európai államban nem következik, hogy az adott települést annak az országnak kellene átadni, amelyhez a kisebbség kulturálisan vagy nyelvileg kötődik.
Éppen a XX. század történelme mutatta meg, milyen veszélyes következményekkel járhat, amikor etnikai térképekből automatikusan államhatárokat próbálnak levezetni.
A putyini párhuzam is ezért került elő
Több beszámoló párhuzamot vont a bejegyzésben szereplő gondolat és azzal az érveléssel, amelyet Oroszország az elmúlt években saját külpolitikájában használt: vagyis hogy egy másik államban élő, az anyaországhoz nyelvileg vagy kulturálisan kapcsolódó népességre hivatkozva területi követeléseket lehet megfogalmazni.
Strauf azonban tagadta, hogy tényleges annektálást követelt volna, ezért ezt a párhuzamot politikai értelmezésként kell kezelni, nem pedig bizonyított szándékként. A térkép és a „minden német egyetlen államban” gondolat ugyanakkor érthetően felidézte ezt a vitát.
Az AfD ifjúsági szervezete éppen ezért próbált gyorsan távolságot tartani a bejegyzéstől, és hangsúlyozta, hogy nem tekinti reálpolitikának az ilyen történelmi térképrajzolást.
Sopron esetében ráadásul egyszer már ténylegesen megkérdezték az embereket
A történelmi irónia különösen erős. Sopron sorsa nem pusztán egy száz évvel ezelőtti diplomáciai határvonal eredménye: 1921-ben a város és környékének lakói népszavazáson döntöttek Magyarország mellett.
A teljes területen nagyjából kétharmados magyar győzelem született, Sopron városában pedig még ennél is nagyobb volt a Magyarország mellett voksolók aránya. A város így került vissza véglegesen magyar fennhatóság alá, miközben Nyugat-Magyarország jelentős része Ausztria új tartományává, Burgenlanddá vált.
Ezért Sopron neve egy területi térképen Magyarországon mindig többet jelent egy egyszerű földrajzi pontnál. A város magyar államhoz tartozását éppen egy történelmi referendum tette különösen erős szimbólummá.
Az ijesztő térkép eltűnt, a botrány azonban megmaradt
Strauf bejegyzése ma már nem érhető el eredeti formájában, a politikus eltávolította. A képernyőfotók azonban megmaradtak, a német és nemzetközi sajtó pedig részletesen dokumentálta, mi szerepelt rajta.
A legfontosabb következmény pedig maga a lemondás lett. A Generation Deutschland vezető tisztségviselője néhány nappal a botrány kirobbanása után távozott pozíciójából, miközben saját szervezete nyilvánosan elhatárolódott a térkép politikai üzenetétől.
Ez egyben azt is jelzi, hogy az ügyet még az AfD környezetében sem sikerült egyszerű félreértésként lezárni. Ha valóban semmi másról nem lett volna szó, mint egy semleges történelmi térkép megosztásáról, aligha követett volna ekkora szervezeti és politikai reakció.
Sopront tehát nem csatolják el – de a térkép valóban létezett
A történet végén ezért két dolgot egyszerre kell világosan látni. Valóban közzétett egy vezető AfD-s ifjúsági politikus olyan térképet, amelyen Sopron és környéke már nem Magyarország, hanem egy kibővített Németország részeként szerepelt. Ez nem kitaláció, és a botrány következtében a politikus végül távozott vezető tisztségéből.
Ugyanakkor nincs folyamatban magyar–német határvita, nincs hivatalos német területi követelés Sopronra, és még az AfD ifjúsági szervezete is elutasította ezt a térképfantáziát. Maga Strauf is azt állítja, hogy nem szomszédos országok annektálását akarta követelni.
A térkép ettől még dermesztő történelmi asszociációkat ébreszthet, különösen egy olyan kontinensen, amelynek határait a XX. században többször háborúk rajzolták újra. Magyar szemmel pedig aligha lehet ennél érzékenyebb pontot választani, mint Sopront, a várost, amelynek lakói 1921-ben éppen arról döntöttek, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni.
Most tehát nem Sopron tényleges elcsatolásától kell tartani, hanem egy politikai szereplő által közzétett revizionista hangulatú térkép okozott nemzetközi botrányt. A következménye pedig már meg is érkezett: a posztot törölték, az AfD ifjúsági szervezete elhatárolódott tőle, a térkép készítője pedig távozott vezető pozíciójából.
Forrásellenőrzés: Generation Deutschland, német sajtóbeszámolók, Deutschlandfunk, Tagesspiegel, n-tv, Magyar Nemzeti Levéltár.