Rendkívül súlyos közvélemény-kutatási adat érkezett Orbán Viktorról: a Medián július végi, országosan reprezentatív felmérésében a választókorú magyarok 56 százaléka „nagyon valószínűnek”, további 29 százaléka pedig „elképzelhetőnek” tartotta, hogy egyes kiemelkedően sikeres vállalkozók valójában Orbán strómanjai voltak. Vagyis a megkérdezettek mindössze 11 százaléka zárta ki ezt a lehetőséget, 4 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Orbán megkapta karrierje legrosszabb hírét, innen már nincs tovább

Ez összesen azt jelenti, hogy a válaszadók 85 százaléka nem tartotta kizártnak a strómanokról szóló állítást. A szám politikailag azért különösen kellemetlen Orbán számára, mert a kérdés nem általában a korrupcióról szólt, és nem is pusztán arról, hogy egyes, a korábbi kormányhoz közel álló vállalkozók előnyös üzletekhez jutottak-e. A Medián ennél jóval konkrétabban kérdezett rá arra a feltételezésre, hogy ezek az üzletemberek valójában a volt miniszterelnök strómanjai lehettek.

Fontos azonban rögtön rögzíteni: a közvélemény véleménye nem bizonyíték. Attól, hogy egy felmérésben a többség valószínűnek tart egy állítást, még nem válik jogilag megállapított ténnyé, hogy Mészáros Lőrinc vagy bármely más vállalkozó Orbán Viktor vagyonát kezelte volna. Ilyen következtetéshez bizonyíték, hatósági eljárás és adott esetben bírósági döntés kellene. Politikai szempontból ugyanakkor az adat így is rendkívül erős: azt mutatja, milyen kép alakult ki a választók jelentős részében a NER gazdasági rendszeréről.

A kérdést is egészen egyértelműen tették fel

A Medián nem homályos megfogalmazást használt. A kutatásban arra kérdeztek rá, mennyire tartják valószínűnek a választók azt az állítást, hogy egyes, kiemelkedően sikeres vállalkozók – példaként Mészáros Lőrinc és Garancsi István neve is szerepelt – Orbán Viktor strómanjai voltak, vagyis hatalmas üzleti nyereségük jelentős részét valójában a volt miniszterelnöknek adták tovább.

Ez is érdekelhet

Erre mondta a teljes választókorú népesség 56 százaléka azt, hogy „nagyon valószínű”. További 29 százalék nem ment ilyen messz, de elképzelhetőnek tartotta. Mindössze valamivel több mint minden tizedik válaszadó mondta azt, hogy kizártnak tartja.

Egy volt miniszterelnökkel kapcsolatban ennél nehezebben képzelhető el politikailag kellemetlenebb reputációs adat. A kutatás ugyanis azt jelzi, hogy a strómanokról szóló, hosszú éveken keresztül ellenzéki állításként kezelt narratíva a közvélemény széles rétegeiben mára legalább hihető lehetőséggé vált.

Még a fideszesek között sem mindenki zárja ki

A pártpreferencia szerinti bontás talán még érdekesebb. A TISZA Párt szavazóinak 82 százaléka nagyon valószínűnek tartotta a strómanokra vonatkozó állítást, további 16 százalék pedig elképzelhetőnek. Ez gyakorlatilag teljes egyetértést jelent a kormánypárti táboron belül.

A Fidesz–KDNP szavazói természetesen egészen másként látják a kérdést, de az eredmény ott sem teljesen fekete-fehér. A fideszes válaszadók 5 százaléka nagyon valószínűnek, további 47 százalék pedig legalább elképzelhetőnek nevezte, hogy egyes kiemelkedően sikeres üzletemberek Orbán strómanjai voltak.

Mindössze 41 százalékuk tartotta ezt kizártnak, 7 százalék pedig nem foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy még a Fidesz–KDNP saját választóinak körében is többségbe kerültek azok, akik legalább elképzelhetőnek tartották a felvetést.

A fiataloknál egészen döbbenetes az arány

Korosztály szerint még látványosabb a különbség. A 18–29 évesek 73 százaléka mondta azt, hogy nagyon valószínűnek tartja a strómanokról szóló állítást. További 24 százalék szerint ez elképzelhető.

Vagyis a legfiatalabb felnőtt korosztályban szinte mindenki legalább lehetségesnek tartja ezt az értelmezést. A harmincasok körében is rendkívül magas az arány: 65 százalék válaszolt úgy, hogy nagyon valószínű, további 30 százalék pedig elképzelhetőnek nevezte.

A 40–49 éveseknél 56 százalék a „nagyon valószínű”, a 50–64 éveseknél 54 százalék. Csak a 65 év felettiek körében esik 50 százalék alá ez az arány, de még náluk is 41 százalék mondta azt, hogy nagyon valószínű, további 34 százalék pedig elképzelhetőnek tartotta.

Tehát még a legidősebb, hagyományosan Fidesz számára kedvezőbb korcsoportban is háromnegyed körüli azok aránya, akik nem zárják ki a strómanokról szóló feltételezést.

A magasabban képzetteknél még erősebb a vélemény

Az iskolai végzettség szerinti adatok szintén erős mintát mutatnak. A legfeljebb nyolc általánost végzettek 44 százaléka tartotta nagyon valószínűnek az állítást, 32 százalékuk pedig elképzelhetőnek.

A szakmunkásképzőt végzetteknél 49 százalék a nagyon valószínű válasz, 34 százalék pedig az elképzelhető. Az érettségivel vagy szakképzettséggel rendelkezők körében viszont már 62 százalék választotta a legerősebb lehetőséget.

Ugyanez, 62 százalék a felsőfokú végzettségűeknél is, miközben további 27 százalékuk elképzelhetőnek tartja a felvetést. A diplomásoknak tehát közel kilenctizede nem zárja ki, hogy egyes kiemelkedően sikeres NER-es vállalkozók Orbán strómanjai lehettek.

Budapesten és a nagyvárosokban különösen erős a vélemény

A településtípus szerinti bontásban Budapest és a megyei jogú városok állnak az élen. A fővárosiak 63 százaléka mondta azt, hogy nagyon valószínűnek tartja a feltételezést, további 23 százalék pedig elképzelhetőnek.

A megyei jogú városokban még eggyel magasabb, 64 százalék a legerősebb választ adók aránya. A kisebb városokban 50, a községekben 52 százalék mondta ugyanezt.

Ez azért érdekes, mert a vélemény nem korlátozódik Budapestre vagy egy szűk, urbánus választói körre. A falvakban is abszolút többségben vannak azok, akik nagyon valószínűnek tartják a strómanságra vonatkozó állítást.

A férfiak és a nők ebben szinte ugyanazt gondolják

Kevés olyan politikai kérdés van, amelynél ennyire kicsi különbséget látni férfiak és nők között. Mindkét csoportban pontosan 56 százalék mondta azt, hogy nagyon valószínűnek tartja a strómanokról szóló feltételezést.

A férfiak további 30, a nők 28 százaléka választotta az „elképzelhető” opciót. Vagyis a nemek között gyakorlatilag nincs érdemi törés ebben a kérdésben.

Ez is arra utal, hogy nem egy szűk társadalmi csoportban elterjedt véleményről beszélünk, hanem egy olyan értelmezésről, amely különböző korú, végzettségű és lakóhelyű választók között is széles körben jelen van.

A kutatás ennél is rosszabb képet rajzolt az Orbán-rendszerről

A strómanokra vonatkozó kérdés csak egy része volt a Medián kutatásának. A felmérésben azt is megkérdezték, mennyire tartják jellemzőnek az Orbán-kormányok időszakára a pénzügyi visszaéléseket.

A választókorú népesség 60 százaléka szerint nagyon nagy mértékűek voltak a visszaélések, további 15 százalék pedig nagymértékűnek tartotta őket. Vagyis négyből három választó legalább jelentős problémát látott ezen a területen.

Arra is rákérdeztek, hogyan működhetett a korrupció. Tízből hét választó azt az értelmezést fogadta el, hogy a korrupció a NER-ben felülről, központilag és rendszerszerűen szervezett volt. Ez ismét közvélemény-kutatási vélemény, nem hatósági megállapítás, de politikailag erősen jelzi, milyen örökséggel kell most szembenéznie a Fidesznek.

A „maffiaállam” lett a leggyakrabban választott kifejezés

A Medián egy másik kérdésben arra kérte a résztvevőket, hogy hét megadott kifejezés közül válasszák ki, melyik írja le legjobban Orbán Viktor rendszerét.

A legtöbben, 37 százaléknyian a „maffiaállam” kifejezést tették az első helyre. A „polgári demokrácia” 15 százalékkal lett a következő, az „önkényuralom” 14, a „Nemzeti Együttműködés Rendszere” pedig 13 százalékot kapott.

Ha az első és második választásokat együtt vizsgáljuk, a „maffiaállam” említési aránya 2023 óta 34 százalékról 53 százalékra nőtt. Ez 19 százalékpontos változás néhány év alatt.

Ismét fontos: a „maffiaállam” politikai és társadalomtudományi minősítés, nem jogi kategória, és az, hogy valaki ezt választotta egy felmérésben, nem bizonyít bűncselekményt. A politikai következmény azonban világos: egyre több választó kapcsolja a korábbi rendszert korrupciós és oligarchikus fogalmakhoz.

Mészáros Lőrinc neve közben újra és újra felbukkan

A kutatás eredménye azért is különösen érdekes most, mert az elmúlt hónapokban egymás után kerültek elő olyan hatalmas állami üzletek, amelyek Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez kapcsolódnak. Ezek önmagukban nem bizonyítják a strómanvádat, de érthetővé teszik, miért került ismét a közbeszéd középpontjába a NER gazdasági hátországa.

Az egyik legnagyobb ilyen ügy a magyar autópályák jelentős részére megkötött 35 éves koncesszió. A szerződés teljes futamideje alatt a kormány számítása szerint nominálisan 23 196 milliárd forintnyi kifizetés történt volna. A koncessziós társaság Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségi köréhez kapcsolódik.

A TISZA-kormány szeptemberben bejelentette, hogy meg akarja szüntetni a konstrukciót, és megkezdte az erről szóló tárgyalásokat. Október elejére már mindkét oldal arról beszélt, hogy folyamatban van az egyeztetés a szerződés lezárásáról.

Több mint ezermilliárd forintot már ki is fizettek

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint 2022 és 2026 között több mint 1024 milliárd forintot fizettek ki az autópálya-koncesszornak.

A kifizetések évről évre emelkedtek: 2022-ben még 13,47 milliárd forintról volt szó, 2023-ban 176 milliárdról, 2024-ben közel 227 milliárdról, 2025-ben pedig már több mint 439 milliárd forintról.

A jelenlegi kormány értékelése szerint a konstrukció az állam számára rendkívül kedvezőtlen volt. Az MKIF azonban vitatta a kormány több állítását, és hangsúlyozta, hogy a szerződés rendezéséről tárgyalások folynak. A vita tehát jogi és gazdasági szempontból nincs lezárva.

A Déli Körvasútnál is Mészáros cége került a középpontba

A másik friss történet a budapesti Déli Körvasút. A beruházás legnagyobb kivitelezési csomagját a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt. nyerte el 337 milliárd forintos ajánlattal.

Az Európai Számvevőszék vizsgálata után a jelenlegi kormány azt közölte, hogy súlyos összeférhetetlenségi és közbeszerzési problémák merültek fel. Vitézy Dávid szerint fennállt annak kockázata, hogy Magyarország több százmilliárd forintnyi uniós támogatást veszít el.

A kormány október 9-én bejelentette, hogy felmondja a V-Híddal kötött kivitelezési szerződést, felfüggeszti a beruházást, és felszólítja a céget a munkaterület elhagyására. A projekt közbeszerzése miatt a Gazdasági Versenyhivatal is eljárást indított.

Ez természetesen szintén nem bizonyítja azt, hogy Mészáros Orbán Viktor strómanja lenne. Arra viszont jó példa, miért maradt a vállalkozó neve a kormányváltás után is a több százmilliárdos állami üzletekről szóló hírek középpontjában.

A közvélemény láthatóan összekötötte Orbánt és az oligarchák vagyonosodását

Talán ez a Medián-adat legfontosabb politikai üzenete. Az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz kommunikációja következetesen azt hangsúlyozta, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi István és más nagyvállalkozók önálló üzleti szereplők, vagyonuk pedig saját vállalkozói tevékenységük eredménye.

A közvélemény jelentős része azonban a kutatás alapján már nem így látja. A válaszadók többsége nem egyszerűen kormányközelinek, hanem potenciálisan Orbán strómanjainak tart bizonyos kiemelkedően sikeres üzletembereket.

Ez hatalmas különbség. A „kormányközeli vállalkozó” azt jelenti, hogy valaki jó politikai kapcsolatokkal rendelkezik. A „stróman” szó viszont azt feltételezi, hogy valaki más nevében, más érdekében vagy akár más vagyonát kezelve jelenik meg tulajdonosként. Az utóbbi sokkal súlyosabb állítás, amelynek valóságtartalmát nem egy közvélemény-kutatás dönti el.

Az ábra legkellemetlenebb része talán nem is az 56 százalék

Elsőre minden szem a zöld oszlopra tapad: 56 százalék „nagyon valószínű”. Politikai szempontból azonban talán még fontosabb a mindössze 11 százalékos „kizárt” válasz.

Ez ugyanis azt mutatja, hogy a teljes választókorú lakosságnak csak valamivel több mint egytizede mondta határozottan azt, hogy nem hiszi el a strómanokról szóló állítást. A társadalom túlnyomó része vagy nagyon valószínűnek, vagy legalább elképzelhetőnek tartotta.

Egy politikus reputációja szempontjából az ilyen arány azért különösen nehezen kezelhető, mert nem elegendő csupán a saját kemény ellenzékieket vagy politikai ellenfeleket meggyőzni. A kétely már jóval szélesebb társadalmi körökben megjelent.

A Fidesz saját táborának adata lehet Orbán számára a legijesztőbb

Az ellenzéki vagy kormánypárti TISZA-szavazók véleménye aligha meglepő: 82 százalékuk nagyon valószínűnek tartja a feltételezést. Sokkal izgalmasabb, hogy a Fidesz-szavazóknál mindössze 41 százalék választotta a „kizárt” lehetőséget.

A fideszesek 52 százaléka tehát legalább elképzelhetőnek tartotta a felvetést, hogy egyes kiemelkedően sikeres vállalkozók Orbán Viktor strómanjai lehettek. Ez nem azt jelenti, hogy a Fidesz-szavazók többsége elhiszi a legsúlyosabb állítást: a „nagyon valószínű” választ csak 5 százalékuk adta. De az, hogy további 47 százalék nem zárja ki, így is figyelemre méltó.

Politikai szempontból ez azt jelezheti, hogy a Fidesz szavazótáborában a NER gazdasági elitjével kapcsolatos kételyek jóval szélesebbek annál, mint amit a pártpreferencia alapján várni lehetne.

A fiatal generációnál már szinte teljes a bizalmatlanság

A 18–29 évesek adata hosszabb távon különösen súlyos lehet a Fidesz számára. 73 százalékuk nagyon valószínűnek, további 24 százalékuk elképzelhetőnek tartja a strómanállítást.

Ez azt jelenti, hogy ennél a generációnál gyakorlatilag alig jelenik meg a kategorikus elutasítás. Azoknak a választóknak a körében, akiknek politikai emlékezete már jórészt a NER éveire épül, rendkívül erősnek tűnik az a kép, amely összekapcsolja a politikai hatalmat és a kiugró vállalkozói vagyonosodást.

Ezt egyetlen kommunikációs kampánnyal aligha lehet megváltoztatni. A bizalom helyreállításához sokkal inkább konkrét ügyek tisztázására, átlátható tulajdonosi viszonyokra és bizonyítható tényekre lenne szükség.

Orbán szempontjából ezért lehet ez karrierje egyik legrosszabb híre

Orbán Viktor politikai pályafutása során rengeteg kedvezőtlen közvélemény-kutatással találkozott. Volt választási vereség, gazdasági válság, tüntetések és számtalan botrány. Ez az adat azonban egészen másról szól: nem arról, szeretik-e a politikáját, hanem arról, mit gondolnak az emberek a mögötte kiépült gazdasági rendszer valódi természetéről.

Egy politikus népszerűsége változhat. Egy párt támogatottsága visszaépíthető. Egy rossz gazdasági időszak elmúlhat. Sokkal nehezebb azonban megfordítani azt a társadalmi benyomást, hogy az ország leggazdagabb embereinek egy része valójában nem saját jogon építette fel vagyonát.

És pontosan ezt mutatja a Medián kutatása: az emberek 85 százaléka legalább elképzelhetőnek tartotta ezt a feltételezést, 56 százalék pedig egyenesen nagyon valószínűnek.

A kutatás nem ítélet Orbán felett

Mindezek mellett továbbra is rendkívül fontos különválasztani a politikai megítélést a jogi tényektől. Nincs olyan jogerős bírósági döntés, amely kimondaná, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi István vagy más nagyvállalkozó Orbán Viktor strómanja lenne.

Azt sem lehet a felmérésből megállapítani, hogy a válaszadók milyen konkrét információkra alapozták véleményüket. Lehetnek közöttük olyanok, akik közbeszerzésekre, vagyongyarapodásra vagy politikai kapcsolatokra gondoltak, mások egyszerűen az elmúlt évek közéleti vitáiból kialakult általános benyomásukat fejezték ki.

A Medián kutatása tehát nem a strómanvád igazságát mérte, hanem azt, mennyire hisznek benne a magyar választók. A kettő között alapvető különbség van.

Politikailag viszont innen már nagyon nehéz visszajönni

A felmérés Orbán Viktor számára azért különösen rossz hír, mert a bizalomvesztés nem egyetlen társadalmi csoportban látszik. Fiatalok és idősek, férfiak és nők, budapestiek és vidékiek között egyaránt többségben vannak azok, akik legalább elképzelhetőnek tartják a strómanokra vonatkozó állítást.

A legnagyobb különbség csak abban van, mennyire biztosak benne. A fiatalok, a magasabb végzettségűek, Budapest és a megyei jogú városok lakói sokkal nagyobb arányban mondják azt, hogy nagyon valószínű. Az idősebbek és az alacsonyabb végzettségűek óvatosabbak, de még náluk is kisebbségben van a teljes elutasítás.

Ehhez jönnek most a Mészáros Lőrinchez kapcsolódó több tíz- és százmilliárdos ügyek, az autópálya-koncesszió megszüntetésének folyamata és a V-Híd körüli újabb viták. Ezek jogilag különálló történetek, és egyik sem bizonyítja a strómanvádat, politikailag azonban folyamatosan életben tartják ugyanazt a kérdést: hogyan épült fel ilyen rövid idő alatt a NER gazdasági elitjének hatalmas vagyona, és volt-e ebben több egyszerű üzleti sikernél?

A szám, amelyet Orbán aligha tehet zsebre könnyedén

Az ábrán végül minden egyetlen sorba sűríthető: 56 százalék nagyon valószínű, 29 százalék elképzelhető, 11 százalék kizárt, 4 százalék nem tudja.

Ez Orbán Viktor politikai örökségéről olyan képet mutat, amely jóval túlmutat a megszokott pártpolitikai megosztottságon. A kutatás alapján a magyar társadalom jelentős része már nem tekinti teljesen hihetetlennek azt az állítást, hogy a korábbi rendszer legnagyobb üzleti nyertesei mögött maga Orbán állhatott.

Bizonyítékként ezt természetesen nem lehet használni. Politikai ítéletként azonban nehéz lenne sokkal súlyosabbat elképzelni. A választók nem egyszerűen azt mondják, hogy nem tetszett nekik egy kormányzati döntés vagy szerintük túl sok pénzt kaptak bizonyos vállalkozók. A Medián kérdésére 85 százalékuk nem zárta ki, hogy egyes kiemelkedően sikeres üzletemberek Orbán Viktor strómanjai voltak. Egy volt miniszterelnök számára ennél sokkal rosszabb reputációs örökséget nehéz lenne hagyni maga után.

Forrásellenőrzés: Medián július végi országos közvélemény-kutatása, HVG, a kutatást ismertető országos sajtóbeszámolók, a kormány autópálya-koncesszióval és Déli Körvasúttal kapcsolatos közlései.