Most jött a hír Brüsszelből: Drámai döntés született Magyarországról
Hatalmas fordulat történt kedden Brüsszelben: az uniós tagállamok jóváhagyták a Magyarországgal szemben 2022-ben elrendelt költségvetési jogállamisági védintézkedések megszüntetését. A döntéssel mintegy 4,2 milliárd eurónyi, vagyis több mint 1600 milliárd forintnyi kohéziós forrás válik ismét elérhetővé, és megszűnik az a tilalom is, amely miatt a modellváltott magyar egyetemek kiszorultak az Erasmus+ és a Horizont Európa új uniós szerződéseiből.
A keddi döntés a 2022 óta húzódó pénzügyi vita egyik legfontosabb fordulópontja. Az Európai Bizottság már szeptember 23-án azt javasolta a tagállamoknak, hogy oldják fel az intézkedéseket, mert értékelése szerint Magyarország megfelelően kezelte azokat a problémákat, amelyek miatt az uniós költségvetést korábban veszélyben látták. Most az uniós tagállamok miniszterei erre hivatalosan is rábólintottak.
A változás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden Magyarországgal szembeni uniós jogállamisági eljárás véget ért, és azt sem, hogy 4,2 milliárd euró egyik napról a másikra megérkezik a magyar állam bankszámlájára. A mostani határozat egy konkrét, az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételességi mechanizmust zár le. Más jogállamisági és pénzügyi feltételek továbbra is léteznek.
4,2 milliárd euróról született döntés
A legnagyobb összeg a kohéziós pénzeket érinti. A 2022-es döntés során az EU három magyar operatív program költségvetési kötelezettségvállalásainak 55 százalékát függesztette fel, mert a tagállamok és a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzések, az összeférhetetlenség, a korrupcióellenes rendszer és az ügyészi fellépés területén fennálló problémák veszélyeztethetik az uniós költségvetést.
Az eredeti felfüggesztés ennél nagyobb összeget érintett, de az idő múlása miatt a pénz egy része közben végleg elveszett. 2024 végén 1,04 milliárd euró, 2025 végén pedig további mintegy 1,08 milliárd euró olyan kötelezettségvállalás veszett el Magyarország számára, amelyet az adott határidőig nem lehetett felhasználni.
Ez is érdekelhet
Ez összesen körülbelül 2,12 milliárd euró. Ezt már a mostani döntés sem hozza vissza. A felszabadítás tehát a megmaradt, hozzávetőleg 4,2 milliárd euróra vonatkozik.
Ez több mint 1600 milliárd forint
A 4,2 milliárd euró aktuális árfolyamtól függően több mint 1600 milliárd forintnak felel meg. Ez akkora összeg, amely már önmagában is jelentős hatással lehet állami és önkormányzati fejlesztések, közlekedési, energetikai, környezetvédelmi és területfejlesztési beruházások finanszírozására.
Fontos azonban, hogy ez nem egyetlen óriási átutalás. A döntéssel megszűnik az a jogi akadály, amely miatt az érintett kohéziós források kötelezettségvállalásait befagyasztották. A tényleges kifizetésekhez továbbra is projektekre, elszámolásokra, teljesítésre és az uniós finanszírozási szabályok betartására van szükség.
Magyarország számára mégis óriási különbség, hogy a pénzek immár nem egy általános jogállamisági védintézkedés miatt állnak.
Visszatérhet az Erasmus a modellváltott egyetemekre
A magyar hallgatók számára azonban talán még látványosabb a másik változás. A döntéssel ismét lehetővé válik, hogy az Európai Unió új pénzügyi kötelezettségvállalásokat kössön azokkal a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és általuk fenntartott intézményekkel, amelyekre a 2022-es tilalom vonatkozott.
Ez nyitja meg újra az utat az Erasmus+ programhoz és a Horizont Európa kutatási programhoz.
A korlátozás különösen érzékenyen érintette a magyar felsőoktatást. A modellváltott egyetemeken tanulók és dolgozók az elmúlt években azzal szembesültek, hogy új Erasmus-finanszírozást és bizonyos Horizont-szerződéseket nem lehetett kötni az intézményeikkel.
A mostani döntéssel ez az általános tilalom megszűnik.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy holnap már mindenki repülhet Erasmusra
A jogi akadály eltűnése és a programok gyakorlati újraindulása között lehet adminisztratív idő. Az egyetemeknek, az uniós szerveknek és a programokat kezelő intézményeknek új pályázatokat, szerződéseket és mobilitási lehetőségeket kell kezelniük.
Vagyis a keddi döntés után az Erasmus valóban visszatérhet az érintett egyetemekre, de ez nem úgy működik, hogy minden korábbi hallgató automatikusan másnap megkapja az ösztöndíjat.
A legfontosabb változás az, hogy újra megnyílt a jogi lehetőség a teljes részvételre.
A kutatóknak is óriási jelentőségű a döntés
A Horizont Európa visszatérése kevésbé látványos a hétköznapi közbeszédben, pénzügyi és tudományos szempontból azonban legalább akkora jelentőségű lehet.
A Horizont Európa az EU legfontosabb kutatási és innovációs programja, amelyből egyetemek, kutatócsoportok és vállalkozások nemzetközi projektekhez szerezhetnek támogatást.
Az elmúlt évek korlátozásai miatt a modellváltott intézmények kutatói bizonytalan helyzetbe kerültek, és számos nemzetközi konzorciumban komoly problémát jelentett a magyar résztvevők finanszírozhatósága.
Most ez a korlátozás is megszűnik.
Von der Leyen szerint „új fejezet kezdődik”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szeptemberi bizottsági javaslat után már úgy értékelte, hogy Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság erősítése és az uniós pénzügyi érdekek védelme érdekében.
A keddi döntés után azt írta: „Ma egy új fejezet kezdődik. Magyarország és Európa számára.”
A Bizottság értékelése szerint Magyarország olyan területeken hajtott végre megfelelő változtatásokat, mint a közbeszerzések átláthatósága, a korrupcióellenes rendszer, az összeférhetetlenségi szabályok, valamint az ügyészi fellépés hatékonysága.
Ezek miatt jutott arra a következtetésre szeptember végén, hogy az uniós költségvetés védelmében 2022-ben bevezetett intézkedéseket már nem indokolt fenntartani.
A kormányváltás után felgyorsultak a változtatások
A folyamatban fontos fordulatot jelentett a 2026-os magyarországi kormányváltás. A Magyar Péter vezette kabinet több olyan intézkedést gyorsan napirendre vett, amelyet Brüsszel évek óta sürgetett.
A legnagyobb szimbolikus lépés Magyarország csatlakozása volt az Európai Ügyészséghez. Az Európai Bizottság júliusban hivatalosan megerősítette Magyarország részvételét, az ország pedig augusztus 2-án csatlakozott az együttműködéshez.
Az Európai Ügyészség feladata az EU pénzügyi érdekeit sértő csalások, korrupciós ügyek és más meghatározott bűncselekmények nyomozása és üldözése. Magyarország korábban hosszú időn keresztül azok között az uniós tagállamok között volt, amelyek nem csatlakoztak hozzá.
A kormány emellett közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályokon is változtatott, valamint rendezte a modellváltott egyetemek alapítványi kuratóriumai körül évek óta vitatott kérdések egy részét.
A KEKVA-rendszer volt az egyik legnagyobb ütközőpont
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a gyakran KEKVA-ként emlegetett szervezetek azért kerültek az uniós vita középpontjába, mert számos magyar egyetem ezek fenntartásába került.
Brüsszel egyik fő kifogása az volt, hogy az alapítványok kuratóriumaiban politikai döntéshozók és más olyan szereplők ülhettek, akiknél az EU szerint nem voltak megfelelően rendezve az összeférhetetlenségi és mandátumkorlátozási szabályok.
Emiatt született meg az a rendkívül súlyos 2022-es döntés, hogy az EU nem vállalhat új közvetlen vagy közvetett pénzügyi kötelezettséget ezekkel az alapítványokkal és az általuk fenntartott intézményekkel.
Ez ütötte ki gyakorlatilag az új Erasmus- és Horizont-megállapodásokat is.
A vita tehát majdnem négy évig húzódott
A jogállamisági feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben 2022-ben alkalmazták először. A Tanács decemberben döntött a pénzügyi intézkedésekről, miután a Bizottság és a tagállamok nem tartották elegendőnek az akkori magyar kormány által vállalt korrekciókat.
2024 végén a Bizottság még azt állapította meg, hogy Magyarország továbbra sem kezelte megfelelően a problémákat. Különösen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályait ítélték elégtelennek.
A védintézkedések ezért maradtak, a határidők pedig közben folyamatosan ketyegtek. Ez vezetett oda, hogy több mint kétmilliárd euró már véglegesen elveszett.
A 2,12 milliárd euró már nem jön vissza
Ez a mostani örömhír egyik fájdalmasabb oldala. A felszabaduló 4,2 milliárd euró óriási összeg, de azok a források, amelyek a korábbi évek határidőinek lejárta miatt kikerültek Magyarország uniós keretéből, már nem állíthatók vissza ezzel a döntéssel.
2024 végén 1,04 milliárd eurót, 2025 végén további 1,08 milliárd eurót veszített el az ország. Együtt ez körülbelül 2,12 milliárd euró.
Ez mai árfolyamon nagyjából 800 milliárd forintos nagyságrend.
A mostani döntés tehát egyszerre óriási pénzügyi fordulat és emlékeztető arra, milyen költsége volt annak, hogy a vita éveken keresztül nem rendeződött.
És még mindig marad befagyasztott pénz
Az egyik legfontosabb pontosítás, hogy a 4,2 milliárd euró felszabadítása után sem válik elérhetővé minden Magyarországnak járó uniós forrás.
Az Európai Bizottság szeptemberi tájékoztatása szerint hozzávetőleg további 3,5 milliárd eurónyi kohéziós forrás marad zárolva, de már nem a most lezárt feltételességi mechanizmus miatt.
Ezekre más uniós szabályok, elsősorban az úgynevezett horizontális és tematikus feljogosító feltételek vonatkoznak.
Körülbelül 2,7 milliárd euró az Alapjogi Charta miatt áll
A fennmaradó pénzből hozzávetőleg 2,7 milliárd euró olyan feltételekhez kötődik, amelyek az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazását érintik.
A vitatott területek között az akadémiai szabadság, a menedékjog és az LMBTQ-közösséget érintő jogszabályok is szerepelnek.
A gyermekvédelmi törvény 2021-es szabályozása körül például hosszú ideje külön uniós jogvita zajlik. Az Európai Unió Bírósága 2026-ban több elemében uniós jogba ütközőnek minősítette a korábbi rendelkezéseket, a magyar parlament pedig most ősszel már hozzá is nyúlt ezekhez.
Ez azonban egy másik pénzügyi feltételrendszer, ezért a keddi Tanácsi döntés automatikusan nem szabadítja fel ezt a 2,7 milliárdot.
További körülbelül 800 millió euró más feltételekhez kötött
A fennmaradó nagyjából 800 millió euró tematikus feltételekhez kapcsolódik. Itt többek között a társadalmi felzárkózás, a szegénység csökkentése és a roma integrációs stratégia végrehajtása szerepel a Bizottság által vizsgált területek között.
Így áll össze a körülbelül 3,5 milliárd euró, amely továbbra sem válik automatikusan hozzáférhetővé.
Vagyis a brüsszeli történetnek még nincs vége, csak az egyik legnagyobb és legrégebbi pénzügyi blokád szűnt meg.
A hetes cikk szerinti eljárás sem ért véget
Különösen fontos, hogy a mostani döntést ne úgy értelmezzük: Brüsszel lezárt minden jogállamisági vitát Magyarországgal.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján még 2018-ban indított eljárás továbbra is folyamatban van. Sőt, a keddi Általános Ügyek Tanácsának napirendjén külön pontként szerepelt a magyar jogállamisági helyzet aktualizálása.
A 7. cikk szerinti eljárás és a most lezárt költségvetési feltételességi mechanizmus két külön eljárás, eltérő jogalappal és eltérő következményekkel.
Ezért pontosabban úgy fogalmazhatunk: az EU megszüntette a Magyarország ellen alkalmazott költségvetési jogállamisági védintézkedéseket, de nem ért véget minden Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági eljárás.
A helyreállítási alapnál is fontos akadály tűnt el, de ott még nincs készpénz
A döntés hatással lehet a helyreállítási alapra is, de itt is különösen óvatosan kell fogalmazni. A magyar helyreállítási terv körülbelül 10 milliárd euró uniós támogatási és hitelkeretet tartalmaz.
A korábbi szabályok szerint a jogállamisági feltételességi eljárás egyes intézkedései úgynevezett szupermérföldkövek formájában a helyreállítási pénzekhez is kapcsolódtak. A mostani döntéssel ennek az akadályrendszernek egy fontos része megszűnt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 10 milliárd euró automatikusan megérkezik.
Magyarország szeptember végéig benyújtotta a végső kifizetési igényét, az Európai Bizottság pedig jelenleg vizsgálja, hogy a módosított magyar helyreállítási tervben vállalt mérföldkövek és célok ténylegesen teljesültek-e.
Az RRF-nél az óra ráadásul nagyon hangosan ketyeg
A helyreállítási alap ideiglenes uniós program. Az összes tagállamnak 2026. augusztus 31-éig kellett teljesítenie a vállalt reformokat és beruházásokat, szeptember 30-áig pedig be kellett nyújtania az utolsó kifizetési kérelmeket.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-éig kell meghoznia és végrehajtania a végső kifizetési döntéseket.
Ezért a következő hetek Magyarország számára pénzügyi szempontból különösen fontosak lesznek. A 4,2 milliárdos kohéziós felszabadítás már eldőlt, a helyreállítási pénzeknél azonban még a teljesített vállalások értékelése folyik.
Az Erasmus-ügy politikailag is különösen érzékeny volt
Az elmúlt években kevés uniós vita volt annyira közvetlenül érzékelhető a magyar fiatalok számára, mint az Erasmus korlátozása. Egy költségvetési vita vagy közbeszerzési jogvita távolinak tűnhet, az azonban már nagyon konkrét élmény, amikor egy egyetem hallgatói számára bizonytalanná válik a külföldi félév.
Ezért az ügy komoly politikai teherré vált. Az érintett egyetemeken hallgatók és oktatók is tiltakoztak, és a külföldi mobilitás elvesztése rendszeresen előkerült diplomaosztókon, hallgatói fórumokon és politikai vitákban.
A mostani döntés ebből a szempontból nem elvont brüsszeli határozat: közvetlenül érintheti magyar hallgatók és kutatók ezreit.
A Horizont Európa visszatérése pénzben is sokat érhet
Az egyetemi kutatás világában a nemzetközi együttműködések gyakran évekre előre szerveződnek. Ha egy intézmény bizonytalan finanszírozási helyzetben van, más európai egyetemek és vállalatok óvatosabbak lehetnek azzal kapcsolatban, hogy bevonják-e nagy közös pályázatokba.
A teljes Horizont-hozzáférés helyreállítása ezért nemcsak közvetlen támogatásokat jelent, hanem a magyar kutatóhelyek nemzetközi pozícióját is erősítheti.
Az elveszett évek hatását azonban itt sem lehet egyetlen tanácsi döntéssel eltüntetni. Új konzorciumokat kell létrehozni, kapcsolatokat kell újraépíteni, és új pályázatokat kell megnyerni.
Magyar Péter szeptemberben már azt mondta: minden feltételt teljesítettek
A miniszterelnök szeptember elején jelentette be, hogy a kormány álláspontja szerint teljesítette a költségvetési feltételességi eljárás lezárásához szükséges vállalásokat.
Nem sokkal később megérkezett a Bizottság hivatalos értékelése is. Szeptember 23-án Brüsszel már nyilvánosan azt javasolta a tagállamoknak, hogy oldják fel a 4,2 milliárd eurós zárolást, és állítsák helyre a teljes Erasmus- és Horizont-hozzáférést.
A tagállamoknak egy hónapjuk volt a döntésre. Nem kellett ennyit várni: október 13-án megszületett a jóváhagyás.
Ez az első alkalom, hogy lezárják az uniós feltételességi mechanizmus alkalmazását
A magyar ügy azért is különleges, mert az EU költségvetését védő jogállamisági feltételességi rendelet 2021 óta van hatályban, és eddig Magyarországgal szemben alkalmazták ténylegesen.
A 2022-es döntés ezért uniós szinten is precedensértékű volt. Most pedig a védintézkedések visszavonása is fontos precedenst teremt arra, hogyan lehet egy ilyen eljárásból kikerülni, ha a Bizottság és a Tanács elfogadhatónak ítéli a tagállam korrekcióit.
A döntés egyben azt is mutatja, hogy a mechanizmus nem feltétlenül állandó büntetés: a pénzügyi korlátozások feloldhatók, ha az alapjukul szolgáló problémákat megfelelően kezelik.
Nem kaptunk vissza mindent, de hatalmasat változott a helyzet
A keddi brüsszeli döntés mérlege így összetett. Magyarország visszakapja a hozzáférést mintegy 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forráshoz, újra teljes jogú Erasmus+ és Horizont Európa részvétel nyílhat az érintett egyetemek előtt, és megszűnik a 2022-ben bevezetett feltételességi védintézkedés.
Ugyanakkor nagyjából 2,12 milliárd euró korábbi kohéziós keret már végleg elveszett, körülbelül 3,5 milliárd euró más feltételek miatt továbbra is zárolva marad, a helyreállítási alap pénzeiről pedig külön bizottsági értékelés alapján születik döntés.
És a 7. cikk szerinti uniós jogállamisági eljárás sem szűnt meg.
Brüsszelben tehát valóban drámai fordulat született
A különbség ahhoz képest, ahol Magyarország néhány hónappal ezelőtt állt, így is óriási. A magyar egyetemek előtt újra megnyílhat Európa legfontosabb hallgatói mobilitási és kutatási programja, miközben több mint 1600 milliárd forintnyi kohéziós forrás előtt eltűnt az egyik legnagyobb jogi akadály.
A mostani döntés azonban nem olyan papír, amely egyetlen mozdulattal minden Magyarország és az Európai Unió közötti vitát lezár. Inkább egy hatalmas fejezet lezárása és egy új kezdete.
A következő hónapokban derül ki, milyen gyorsan tudják ténylegesen felhasználni a felszabaduló kohéziós pénzeket, mikor indulnak újra teljes körűen az Erasmus-programok a korábban kizárt egyetemeken, mennyi helyreállítási forrást fizet ki végül a Bizottság, és sikerül-e teljesíteni azokat a további feltételeket is, amelyek miatt még körülbelül 3,5 milliárd euró áll.
Egy dolog azonban október 13-án eldőlt: a 2022-ben Magyarország ellen bevezetett uniós költségvetési jogállamisági védintézkedést megszüntetik. A megmaradt 4,2 milliárd euró ismét elérhetővé válik, az Erasmus és a Horizont előtt pedig újra kinyílik az ajtó. Közel négy év után ez valóban az egyik legnagyobb fordulat Magyarország és Brüsszel kapcsolatában.
Forrásellenőrzés: Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Ügyészség, kohéziós uniós adatok, HVG, Szeretlek Magyarország.