Furcsa dolgott vettek észre ma a Tisza képviselőkön a Parlamentben, kiderült mi az oka
Szokatlan látvány fogadta kedden azokat, akik figyelemmel követték az Országgyűlés ülését: a TISZA több képviselője rózsaszín ruhában jelent meg, mások pedig feltűnő rózsaszín szalagot viseltek a ruhájukon. Nem új parlamenti dress code-ról és nem is valamilyen párton belüli akcióról volt szó. Rövidesen kiderült, hogy a látványos gesztussal az emlőrák elleni küzdelemre és a szűrővizsgálatok fontosságára próbálták felhívni a figyelmet.
A magyarázat akkor vált teljesen egyértelművé, amikor Dr. Virágh Gabriella Mária TISZA-s országgyűlési képviselő szót kapott. Felszólalását az emlőrák elleni küzdelem napjához kapcsolta, és arról beszélt, hogy Magyarországon továbbra is túl kevesen vesznek részt a rendelkezésre álló szűrővizsgálatokon. A rózsaszín szalag világszerte az emlőrák elleni küzdelem egyik legismertebb jelképe, ezért választották ezt a TISZA képviselői is.
Az ülés közben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter olyan számokat ismertetett, amelyekből rögtön érthetővé vált, miért akartak látványosan ráirányítani a figyelmet a problémára. A miniszter szerint a női daganatos betegségek mintegy 26 százalékát az emlőrák adja, Magyarországon pedig évente több mint kétezer életet követel a betegség.
Először csak a rózsaszín tűnt fel
A keddi ülés egyébként is meglehetősen zajosan indult. Forsthoffer Ágnes házelnök egy ponton külön arra kérte a képviselőket, hogy hagyjanak fel azzal a gyakorlattal, hogy mások felszólalása alatt folyamatosan beszélgetnek vagy bekiabálnak. Nem sokkal később azonban már egészen más miatt szegeződött a figyelem a kormánypárti padsorokra.
Ez is érdekelhet
Több TISZA-s képviselő rózsaszín ruhadarabot viselt, mások mellkasán pedig rózsaszín szalag jelent meg. Az egységes motívum nyilvánvalóvá tette, hogy tudatos akcióról van szó, de a pontos okot Virágh Gabriella Mária felszólalása magyarázta meg.
A képviselő az emlőrákszűrés jelentőségéről beszélt, és külön kitért arra, hogy a mammográfiával kapcsolatban számos félelem és tévhit terjed. Ezek szerinte tovább ronthatják az egyébként sem túl magas részvételi arányt.
A mammográfiától sokan még mindig tartanak
Virágh szerint komoly probléma, hogy sok nő különböző, sokszor téves információk miatt halogatja vagy teljesen kihagyja a vizsgálatot. A szűrés célja éppen az, hogy az elváltozást lehetőség szerint még akkor felismerjék, amikor nem okoz feltűnő panaszokat, és a kezelési lehetőségek kedvezőbbek lehetnek.
A képviselő ezért azt hangsúlyozta, hogy nem érdemes pusztán félelemből elkerülni a vizsgálatot. Az emlődaganat esetében a korai felismerésnek különösen nagy jelentősége van, ezért a szervezett szűrésre érkező meghívót nem egyszerű adminisztratív levélként kellene kezelni.
A rózsaszín ruhák és szalagok így valójában egy sokkal komolyabb üzenetet hordoztak: a parlamenti látványossággal arra próbálták rávenni a nőket, hogy foglalkozzanak saját egészségükkel és éljenek a rendelkezésre álló vizsgálatok lehetőségével.
Hegedűs Zsolt döbbenetes számokat mondott
A felszólalásra Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter válaszolt, és a számok alapján valóban van miért sürgetni a változást. A miniszter szerint a nőket érintő rosszindulatú daganatos betegségek körülbelül 26 százalékát az emlőrák teszi ki, és évente több mint kétezer magyar nő hal meg miatta.
Még feltűnőbbek a szűréssel kapcsolatos adatok. Hegedűs közlése szerint 2018 óta az országos szűrőrendszer keretében összesen 4,66 millió meghívót küldtek ki, ehhez képest mindössze 1,53 millió szűrővizsgálatot rögzítettek.
Ez durván azt jelenti, hogy három kiküldött meghívóra nagyjából egy ténylegesen rögzített szűrés jutott. A miniszter azt mondta, hogy Magyarország szűrési részvételi mutatója uniós összevetésben is rendkívül gyenge, az általa ismertetett adatok szerint a legalacsonyabbak között van.
„Lépnünk kell sürgősen”
Hegedűs nem próbálta szépíteni a helyzetet. A parlamentben úgy fogalmazott, hogy sürgősen változtatni kell, majd az előző egészségügyi vezetést is keményen bírálta.
A miniszter szerint az előző ágazatvezetés 16 év alatt sem tudott áttörést elérni a részvételi arányok javításában. Hegedűs egyúttal arra kérte a nőket, hogy amikor jogosultak a szervezett, ingyenes szűrővizsgálatra, vegyenek részt rajta.
A kormányoldal tehát nem pusztán szimbolikus rózsaszín akcióként kezelte a napot, hanem az egészségpolitikai problémát is elővette. A többmilliós meghívószám és az 1,53 millió rögzített vizsgálat közötti óriási különbség ugyanis azt mutatja, hogy önmagában a szűrőrendszer létezése még nem elég: az embereket el is kell juttatni a vizsgálatokra.
Magyar Péter is megszólalt
A téma nem maradt meg a parlamenti felszólalás szintjén. Magyar Péter miniszterelnök az ülés idején külön bejegyzést is közzétett, amelyben az emlőrákkal küzdő nőkre, a betegséget már legyőzőkre és azokra is emlékeztetett, akiket családjuk elveszített.
Magyar arra kérte az embereket, hogy közösen tegyenek azért, hogy minél több nő időben eljusson a szükséges vizsgálatokra. A miniszterelnök üzenete szerint a korai felismerés jelentősen növelheti a sikeres kezelés esélyét.
Ezzel tulajdonképpen ugyanazt az üzenetet erősítette fel, amelyet a TISZA képviselőinek rózsaszín szalagjai már a parlamenti ülés elején közvetítettek.
Miért éppen rózsaszín szalag?
A rózsaszín szalag évtizedek alatt az emlőrákkal kapcsolatos tudatosság nemzetközi jelképévé vált. Október világszerte az emlőrák elleni figyelemfelhívó kampányok kiemelt hónapja, ilyenkor egészségügyi intézmények, civil szervezetek és közéleti szereplők is gyakran használják a szimbólumot.
A szalag egyszerre fejezi ki a betegekkel és túlélőkkel vállalt szolidaritást, valamint emlékeztet a rendszeres ellenőrzés és a korai felismerés fontosságára. Emiatt vált mára olyan közismert jelképpé, amelyhez sokszor magyarázó felirat sem szükséges.
A magyar parlamentben azonban az egységes megjelenés szokatlan volt, ezért sokaknak azonnal feltűnhetett, hogy a TISZA padsoraiban több képviselő is rózsaszínben vagy rózsaszín szalaggal ült.
A korai felismerés lehet a döntő
Az emlőrák esetében különösen fontos, hogy a betegséget lehetőleg korai stádiumban fedezzék fel. Ez nem jelenti azt, hogy minden elváltozás egyszerűen kezelhető, és azt sem, hogy a szűrés százszázalékos védelmet jelent. A rendszeres, életkornak és egyéni kockázatnak megfelelő vizsgálatok azonban növelhetik annak esélyét, hogy az elváltozás időben kiderüljön.
Éppen ezért próbálják az egészségügyi kampányok lebontani a mammográfiával kapcsolatban keringő tévhiteket. A vizsgálat kellemetlen lehet, sokan félnek az eredménytől is, de az ellenőrzés elkerülése nem csökkenti magának a betegségnek a kockázatát.
Ha pedig valaki csomót, a mell alakjának vagy bőrének változását, szokatlan váladékozást vagy más új tünetet észlel, nem a következő szervezett szűrésre kell várnia, hanem orvosi vizsgálatot érdemes kérnie.
A probléma nem az, hogy nincs meghívó
A Hegedűs által ismertetett számokból egy másik fontos következtetés is adódik. Magyarországon több millió meghívót kiküldtek a szűrésre, tehát a probléma nem kizárólag az, hogy a rendszer nem keresi meg az érintetteket.
A nagy kérdés az, miért nem jut el a meghívottak jelentős része a vizsgálatra. Ebben szerepet játszhat félelem, téves információ, időhiány, lakóhelyi vagy közlekedési nehézség, az egészségügyi rendszerrel szembeni bizalmatlanság, illetve egyszerű halogatás is.
Éppen ezért az új egészségügyi vezetésnek nem lesz elegendő újabb leveleket kiküldeni. Ha valóban jelentősen növelni akarják a részvételt, annak a vizsgálatok könnyebb elérhetőségére, a tájékoztatásra és az egészségügybe vetett bizalomra is ki kell terjednie.
A parlamenti akció ebben akar áttörést elérni
A rózsaszín ruhák önmagukban természetesen egyetlen nő életét sem mentik meg. Az ilyen látványos akciók célja az, hogy beszélgetést indítsanak el, és olyan emberekhez is eljusson a szűrés üzenete, akik egy hagyományos egészségügyi közleményt valószínűleg soha nem olvasnának el.
Ebből a szempontból a parlament jó helyszínnek bizonyult. A szokatlan öltözék felkeltette a figyelmet, majd a nézők rögtön megkapták a magyarázatot és azokat a számokat is, amelyek miatt a képviselők fontosnak tartották az ügyet.
A politikai vitákhoz szokott ülésteremben így néhány percre egészen más téma került a középpontba.
Forsthoffer előtte még a parlamenti zaj miatt szólt rá a képviselőkre
A keddi délelőtt kontrasztját jól mutatja, hogy közvetlenül Virágh Gabriella Mária felszólalása előtt Forsthoffer Ágnesnek még a parlamenti fegyelmet kellett helyreállítania. A házelnök arra kérte a képviselőket, hogy mások beszéde alatt ne kiabáljanak be folyamatosan és ne beszélgessenek.
Ezután következett az emlőrákról szóló felszólalás, amely már jóval komolyabb hangulatot hozott az ülésterembe. Virágh a tévhitekről és a szűrések alacsony számáról beszélt, Hegedűs pedig több mint kétezer éves halálesetről és milliós nagyságrendben kiküldött, de sokszor válasz nélkül maradó meghívókról.
A rózsaszín szalag tehát egy olyan parlamenti napon jelent meg, amely egyébként hangos vitáktól, bekiabálásoktól és politikai konfliktusoktól sem volt mentes.
A számok alapján valóban nincs idő hátradőlni
A 4,66 millió meghívó és az 1,53 millió rögzített vizsgálat közötti különbség különösen erős figyelmeztetés. Természetesen ezekből a számokból önmagában nem lehet minden egyes meghívott történetét rekonstruálni, és nem minden elmaradt vizsgálat mögött ugyanaz az ok áll.
Az arány ugyanakkor azt mutatja, hogy a szűrési hajlandóság növelése az egyik legsürgetőbb feladat lehet. Ha a nők jelentős része nem jelenik meg a vizsgálatokon, akkor a szervezett program egyik legfontosabb előnye, a korai felismerés lehetősége sem tud teljes mértékben érvényesülni.
A TISZA képviselőinek keddi megjelenése ezért elsősorban erre próbált emlékeztetni.
Nem divatbemutató volt a Parlamentben
Aki tehát kedden azt látta, hogy feltűnően sok TISZA-s képviselőn jelent meg ugyanaz a szín, annak nem kellett valamilyen titkos pártrendezvényre vagy új öltözködési szabályra gondolnia. A rózsaszín ruhák és szalagok az emlőrákkal küzdő nők melletti kiállást és a szűrővizsgálatok fontosságát jelképezték.
Virágh Gabriella Mária a parlamentben arra figyelmeztetett, hogy a mammográfiát övező tévhitek embereket tarthatnak távol a vizsgálattól. Hegedűs Zsolt pedig azzal szembesítette a Házat, hogy 2018 óta 4,66 millió meghívó mellett csak 1,53 millió szűrést rögzítettek, miközben az emlőrák évente több mint kétezer magyar nő életét követeli.
Így derült ki a keddi „furcsaság” oka: a TISZA képviselői egyetlen színnel próbáltak olyan témára ráirányítani a figyelmet, amely túlmutat minden pártpolitikai vitán. A rózsaszín szalag mögötti üzenet pedig meglehetősen egyszerű volt: aki meghívót kap az ingyenes emlőszűrésre, ne tegye félre automatikusan – a néhány perces döntésnek akár évekkel később is óriási jelentősége lehet.
Forrásellenőrzés: Országgyűlés keddi ülése, Virágh Gabriella Mária felszólalása, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter válasza, Magyar Péter nyilvános közlése, 24.hu.