Most lett elegük! Totális támadást indított a kormány ellen a Fidesz.
Most lett elegük! Totális támadást indított a kormány ellen a Fidesz. ;
Új szakaszba léphet a Fidesz és a TISZA-kormány közötti háború: a választási vereség után hónapokig saját sorait rendező Fidesz–KDNP most kétnapos kihelyezett frakcióülésen készíti elő a Magyar Péter vezette kabinet elleni összehangolt parlamenti és politikai fellépést. A helyszín Lakitelek, az ülés október 15-én és 16-án zajlik, a nyitány pedig önmagában jelzi a tétet: Orbán Viktor tart politikai helyzetértékelést a képviselőknek.
A Fidesz közleményének hangvétele alapján nem egyszerűen néhány új parlamenti indítványról lesz szó. Az ellenzéki pártszövetség egyszerre akar támadni gazdasági, jogállamisági, szuverenitási és társadalompolitikai fronton. A Fidesz saját megfogalmazása szerint a lakiteleki találkozón azt dolgozzák ki, hogyan lépjenek fel parlamenti és politikai eszközökkel a TISZA-kormánnyal szemben.
Ez természetesen politikai offenzívát jelent, nem szó szerinti „támadást”. A mostani frakcióülés jelentőségét az adja, hogy Orbán néhány nappal korábban már azt mondta: a választási vereség után megkezdett jobboldali újjászervezés körülbelül 90 százalékos készültségnél tart, év végére pedig szerinte teljesen fel kell készülniük arra, hogy ismét kormányzati alternatívát mutassanak.
Lakiteleken rakják össze a TISZA elleni következő időszak stratégiáját
A Fidesz–KDNP hivatalos közlése szerint a képviselőcsoportok a két nap alatt áttekintik Magyarország politikai, gazdasági és jogállami helyzetét, majd meghatározzák a következő parlamenti és politikai feladatokat.
A közlemény már önmagában is jóval keményebb hangot ütött meg annál, amit egy hagyományos ellenzéki frakcióülés bejelentésénél megszokhattunk. A Fidesz „tiszás újkommunista egypártrendszerről”, a magyar emberek problémáira szerintük érzéketlen „Facebook-kormányzásról”, a családokat és vállalkozásokat sújtó baloldali gazdaságpolitikáról, valamint az ország „újragyarmatosításáról” beszélt.
Ez is érdekelhet
Ezek a Fidesz politikai minősítései, nem objektív ténymegállapítások. Az viszont már tényszerűen látszik, hogy az ellenzéki párt egyszerre több ügyből próbál egységes kormányellenes narratívát felépíteni.
Orbán egyenesen Brüsszelből ment Lakitelekre
A tanácskozás súlyát mutatja, hogy Orbán Viktor a brüsszeli Patrióta-találkozó után gyakorlatilag azonnal Lakitelek felé vette az irányt. Közösségi oldalán röviden azt írta: nincs megállás, megy a kihelyezett frakcióülésre.
A volt miniszterelnök tartja a találkozó elején a politikai helyzetértékelést, vagyis várhatóan ő jelöli ki azt a keretet, amelyben a Fidesz a következő hónapokban támadni fogja Magyar Péter kormányát.
Ez azért érdekes, mert Orbán az elmúlt időszakban tudatosan hátrébb lépett a napi parlamenti politikától. Saját hasonlata szerint már nem ő a „csapatkapitány”, hanem inkább „edzőként” dolgozik, a parlamenti frontvonal vezetését pedig Bóka János frakcióvezetőre bízta.
Lakiteleken azonban ismét ő adja meg az alaphangot.
Az első nagy front: a gazdaság
A Fidesz egyik legerősebb támadási iránya már kirajzolódott: a TISZA gazdaságpolitikája. Orbán Viktor hétfői televíziós interjújában gyakorlatilag teljes gazdaságpolitikai támadást indított a kabinet ellen.
A volt kormányfő szerint Magyarországon jelenleg „baloldali gazdaságpolitika” zajlik, amelynek központi eleme az adóemelés. Példaként a kata megváltoztatását és a vagyonadót említette, és azt állította, hogy a jelenlegi intézkedések visszafoghatják a beruházásokat és a munkahelyteremtést.
A TISZA ezzel szemben saját intézkedéseit többek között az adórendszer átalakításával, a közteherviselés igazságosabbá tételével és bizonyos korábbi szabályok újranyitásával indokolja. A következő hónapokban ezért várhatóan az lesz az egyik alapvető politikai vita, hogy a változások valóban nagyobb terhet jelentenek-e a vállalkozásoknak, illetve kik járnak jól és rosszul az új rendszerrel.
A Fidesz ráfordulhat a megélhetési problémákra
Orbán az elmúlt napokban többször beszélt arról is, hogy szerinte bajban van a mezőgazdaság, visszaesett az építőipar és komoly problémák vannak a turizmusban. Egyenesen úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság „nekiment a falnak”.
A Fidesz számára politikailag kézenfekvő lehet minden gazdasági nehézséget a TISZA-kormány első hónapjainak mérlegéhez kapcsolni. Ezzel azonban óhatatlanul szembejön majd az ellenérv: a jelenlegi gazdasági problémák jelentős részének kialakulása hosszabb folyamat, miközben a Fidesz 2010 és 2026 között megszakítás nélkül kormányzott.
Ezért a gazdasági felelősség kérdése várhatóan az egyik legélesebb vita lesz. A Fidesz azt hangsúlyozza majd, hogy az új kormány rossz irányba fordította a gazdaságpolitikát, míg a TISZA várhatóan arra hivatkozik, hogy jelentős részben örökölt problémákat próbál kezelni.
A Mészáros-ügyekből is frontvonal lett
Az utóbbi napokban különösen élessé vált a vita a Mészáros Lőrinc érdekeltségeit érintő kormányzati döntések miatt. A Déli Körvasút kivitelezésének felfüggesztése, a V-Híd körüli közbeszerzési vizsgálatok és az autópálya-koncesszió tervezett lezárása után a Fidesz képviselői egyre hangosabban állítják, hogy a TISZA valójában magyar vállalatokat szorít háttérbe.
Takács Péter fideszes képviselő például azt állította, hogy a kormány a külföldi nagyvállalatok előtt készíti elő a terepet, és arra figyelmeztetett, hogy a Mészáros-csoport több tízezer munkavállalójának helyzete sem közömbös.
A kormány ezzel szemben a verseny tisztaságára, közbeszerzési problémákra és az állam számára kedvezőtlen korábbi szerződések felülvizsgálatára hivatkozik.
Ez tökéletesen illik a Fidesz Lakiteleken megfogalmazott új üzenetéhez: a párt saját magát a magyar vállalkozások védelmezőjeként akarja pozicionálni a szerinte külföldi gazdasági érdekeket kiszolgáló kabinettel szemben.
A második nagy front: jogállamiság és elszámoltatás
A Fidesz egyre keményebben támadja a választás óta indult büntetőeljárásokat is. Orbán Viktor és pártja szerint több korábbi fideszes vagy fideszes kormányzati szereplő elleni eljárás politikai indíttatású.
Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyében a Fidesz–KDNP már politikai üldözésről beszélt, a KDNP pedig egyenesen „politikai foglyokként” emlegetett egyes érintetteket. Ezek politikai állítások: az érintettek büntetőjogi felelősségét vagy ártatlanságát nem pártközlemények, hanem a bizonyítékok és végső soron a bíróságok döntik el.
A Fidesz azonban láthatóan arra készül, hogy a következő időszakban az elszámoltatási ügyeket egy szélesebb „politikai bosszú” narratívába illessze.
Az NVVH különösen nagy célpont lett
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása óta Orbán többször támadta az intézményt. A volt miniszterelnök politikai rendőrségről beszélt, és az ÁVH-hoz hasonlította a szervezetet.
A kormány szerint ezzel szemben az NVVH feladata az állami vagyon visszaszerzése, a gyanús vagyonmozgások vizsgálata és a közpénzek védelme. Egy vizsgálat, kutatás vagy vagyonbiztosítás természetesen önmagában nem jelent bűnösséget, ahogyan a Fidesz politikai támadása sem bizonyítja, hogy a hivatal törvénytelenül működne.
Lakiteleken várhatóan pontosan az ilyen intézményekkel szembeni parlamenti fellépés módja is szóba kerül.
A Fidesz még saját „figyelőt” is indított
Az elmúlt időszak egyik legélesebb lépése az volt, amikor a Fidesz a szerinte jogsértő vagy politikai célú állami eljárásokban részt vevő személyeket kezdte külön figyelemmel kísérni. Ez rögtön adatvédelmi és jogállamisági vitát váltott ki.
A párt azt állítja, hogy dokumentálni akarja azokat, akik szerintük politikai visszaélésekben vesznek részt. Kritikusai szerint viszont ez könnyen megfélemlítő listázássá válhat.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is felhívta a figyelmet arra, hogy személyes adatok politikai célú kezelése csak szigorú jogi korlátok között történhet.
Már ez is mutatja, mennyire kiéleződött az ellenzék és a kormány konfliktusa.
A Médiatanácsnál látványosan elszakadt valami
A Fidesz–KDNP mostani kihelyezett ülését közvetlenül megelőzte egy meglehetősen látványos parlamenti jelenet. Az Országgyűlés ismét elutasította a Fidesz és a KDNP jelöltjeit a Médiatanácsba, miközben a Mi Hazánk jelöltjét nagy többséggel megválasztotta.
Az eredmény kihirdetése után a Fidesz és a KDNP képviselői kivonultak az ülésteremből.
A nagyobbik ellenzéki párt Szabó Lászlót jelölte, aki 52 igen szavazatot kapott, de 131 képviselő ellene voksolt. A KDNP jelöltje, Pindroch Ferenc sem kapta meg a szükséges támogatást. Radetzky András, a Mi Hazánk jelöltje ezzel szemben 189 igen szavazattal bekerült a testületbe.
A történtek tovább erősítették a Fidesz azon állítását, hogy a TISZA kétharmados többségével szerinte kiszorítja őket bizonyos intézményekből. A TISZA oldaláról ugyanakkor az az érv, hogy a parlamentnek joga van a jelöltekről külön-külön dönteni, és egyik párt jelöltjének megválasztása sem automatikus.
A gyermekvédelmi törvény miatt is teljes front nyílt
Újabb komoly konfliktust okozott a gyermekvédelmi szabályok módosítása. A parlament a TISZA szavazataival átírta a 2021-ben elfogadott rendszer több elemét, amire Orbán Viktor rendkívül élesen reagált.
A Fidesz elnöke azt állította, hogy a módosítás gyengíti a korábbi gyermekvédelmi szabályokat és LMBTQ-szervezeteknek nyit új lehetőségeket. A Fidesz és a Mi Hazánk ezért nemmel szavazott.
A kormány álláspontja szerint ezzel szemben a módosítás nem a gyermekvédelem felszámolását jelenti, hanem a valóban káros, erőszakos, pornográf vagy kizsákmányoló tartalmakra helyezi a hangsúlyt, miközben kiveszi a korábbi törvény identitásalapú korlátozásait.
A szabályozás módosítása összefügg az Európai Unió Bíróságának korábbi ítéletével is, amely több ponton uniós joggal ellentétesnek találta a 2021-es rendszert.
Ez az ügy szinte biztosan a Fidesz következő hónapjainak egyik legfontosabb kulturális és társadalompolitikai támadási témája marad.
És ott van még Brüsszel is
A Fidesz kommunikációjának egyik legnagyobb átalakulása, hogy ellenzékből más módon használja az Európai Unióval kapcsolatos témákat. Orbán továbbra is erősen szuverenista retorikát folytat, és a TISZA-kormányt azzal támadja, hogy szerinte túlzottan igazodik Brüsszel elvárásaihoz.
A lakiteleki közleményben már egyenesen Magyarország „külföldi érdeket kiszolgáló újragyarmatosításáról” beszéltek. Ez szintén politikai minősítés, de jól mutatja, milyen irányú kampányra készülnek.
A Fidesz tehát a gazdasági döntésektől az egyetemi és uniós ügyeken át a külpolitikáig próbálhatja ugyanabba a keretbe helyezni a TISZA politikáját: szerintük Magyar Péter kormánya olyan engedményeket tesz külföldi szereplőknek, amelyek sértik a magyar szuverenitást.
Közben Brüsszel éppen több mint 4 milliárd eurót szabadított fel
A helyzet külön pikantériája, hogy a Fidesz frakcióülésével szinte egy időben az Európai Unió megszüntette a Magyarországgal szembeni költségvetési jogállamisági védintézkedéseket, és mintegy 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás vált ismét elérhetővé.
A modellváltott egyetemek előtt pedig újra megnyílhat az Erasmus+ és a Horizont Európa program.
A TISZA ezt várhatóan saját kormányzásának egyik fontos eredményeként fogja bemutatni, a Fidesz viszont éppen ellenkező irányból támadhat: azt állíthatja, hogy a kabinet túl nagy árat fizetett Brüsszel elvárásainak teljesítéséért.
Vagyis ugyanabból a döntésből a két oldal teljesen ellentétes politikai történetet próbálhat építeni.
A Fidesz már nem védekezni akar
A lakiteleki ülés legfontosabb politikai üzenete talán éppen ez. A választási vereség után a Fidesznek hónapokon át saját magával kellett foglalkoznia: személycserék, új frakcióvezetés, szervezeti átalakítás, helyi struktúrák és Orbán Viktor új szerepének meghatározása következett.
Most azt akarják jelezni, hogy ennek az időszaknak a vége közeledik, és a párt aktív ellenzéki támadásba megy át.
Orbán hétfőn már azt mondta, a jobboldal 90 százalékosan készen áll, az év végére pedig szerinte teljesen versenyképes és kormányzásra kész politikai erő lesz.
Lakitelek ennek a stratégiának lehet az egyik fontos állomása.
Nem egyetlen ügyben támadják majd Magyart
A Fidesz előtt álló stratégia alapján több párhuzamos politikai front rajzolódik ki. Gazdasági kérdésekben az adóemelésekre és a vállalkozások helyzetére koncentrálhatnak, jogállamisági ügyekben az elszámoltatások és az új állami intézmények működését támadhatják, társadalompolitikai kérdésekben pedig a gyermekvédelmi törvény módosítása adhat nekik folyamatos témát.
Ehhez jön a Mészáros-csoportot és más korábbi nagyvállalkozókat érintő kormányzati fellépés, a Médiatanács körüli konfliktus, az uniós kapcsolatok és a külpolitika.
Ezért lehet „totálisnak” nevezni a most kezdődő politikai offenzívát abban az értelemben, hogy a Fidesz nem egyetlen szakpolitikai területet választott, hanem gyakorlatilag a TISZA-kormány teljes első féléves működését támadási felületnek tekinti.
Orbán pedig egyelőre nem áll minden nap a frontvonalban
A stratégia másik érdekes része, hogy Orbán Viktor továbbra sem feltétlenül akar minden konfliktus személyes főszereplője lenni. Október 23-án például nem ő mond beszédet a Fidesz rendezvényén.
A volt miniszterelnök azt mondta, majd az első igazán nagy Békemeneten tér vissza szónokként, amikor szerinte annak eljön az ideje.
Közben azonban a háttérben ő irányítja az újjászervezést, személyesen értékeli a helyzetet Lakiteleken, és egyre gyakrabban szólal meg a TISZA intézkedéseivel kapcsolatban.
Vagyis az „edzői” szerep nem passzivitást jelent, inkább azt, hogy a napi parlamenti ütközeteket másokra bízza, miközben a stratégiai irányt továbbra is ő próbálja kijelölni.
A következő állomás rögtön a Digitális Polgári Körök tábora lesz
A lakiteleki frakcióülés után ráadásul nem ürül ki a helyszín. Október 17-én és 18-án ugyanott rendezik a Digitális Polgári Körök kétnapos találkozóját, ahol fideszes politikusok, közéleti szereplők és publicisták vesznek részt.
Ez már nem egyszerű parlamenti munkamegbeszélés, hanem politikai mozgósítás. A frakció először zárt körben meghatározhatja a következő hónapok feladatait, ezt pedig rögtön követheti egy szélesebb jobboldali rendezvény.
A választási vereség után újraépített Fidesz tehát láthatóan megpróbálja összekapcsolni a parlamenti ellenzéki munkát a saját társadalmi és kommunikációs hálózatának aktivizálásával.
Most derülhet ki, valóban véget ért-e a Fidesz sokkja
Áprilisban tizenhat év kormányzás után ellenzékbe került a Fidesz. Egy ilyen vereség után természetes volt a bizonytalanság: ki vezeti tovább a pártot, milyen szerepe lesz Orbán Viktornak, kik maradnak a parlamentben, és milyen stratégiával lehet egy kétharmados TISZA-többséggel szemben politizálni?
Fél évvel később ezekre a kérdésekre már kezd körvonalazódni a válasz.
Orbán marad a Fidesz elnöke, Bóka János irányítja a parlamenti frakciót, további személycserék készülnek, a párt pedig gazdasági, jogállamisági és szuverenitási kérdések összekapcsolásával próbálja támadni a kormányt.
A lakiteleki frakcióülés ennek a váltásnak látványos jele: már nem elsősorban azt tárgyalják, miért veszítették el a választást, hanem azt, hogyan támadják a győztes kormányt.
A Fidesz most tényleg nekimegy a TISZA-nak
A kétnapos tanácskozás végén derülhet ki, hogy a kemény közleményekből milyen konkrét parlamenti kezdeményezések, politikai kampányok és országos akciók következnek. Egyelőre annyit tudni biztosan, hogy a Fidesz–KDNP már nem elszigetelt ügyekben akar reagálni.
A cél egy átfogó kormányellenes stratégia felépítése. A gazdaság, az adók, az elszámoltatás, a gyermekvédelem, a média, a hazai nagyvállalatok és Brüsszel egyszerre kerülhet a politikai csatatérre.
A TISZA kétharmados parlamenti többsége miatt a Fidesz hagyományos törvényhozási eszközei korlátozottak: önmagában nem tud megakadályozni olyan törvényeket, amelyeket a kormányoldal egységesen támogat. Emiatt különösen fontos lehet számára a politikai nyomás, a nyilvánosság, a parlamenti konfliktusok és a társadalmi mozgósítás.
Vagyis a „totális támadás” most nem valamiféle egyetlen drámai akciót jelent, hanem azt, hogy Orbán Viktor pártja több fronton, összehangoltan készül nekimenni Magyar Péter kormányának. A Fidesz szerint mostanra elég volt abból, amit a TISZA az első fél évben csinált; Lakiteleken pedig már nem egyszerűen panaszkodnak, hanem azt dolgozzák ki, hogyan lehet ebből ellenzéki politikai erőt és végül egy későbbi visszatérési kísérletet építeni.
Forrásellenőrzés: Fidesz–KDNP közleménye, MTI, Infostart, Telex, Blikk, Hír TV.