Kapitány Isván ledobta az eddigi legnagyobb bombát!
Újabb, minden eddiginél nagyobb átvilágítás eredményeit tette az asztalra Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter: a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program 22 609 támogatási szerződését vizsgálták át, összesen mintegy 475,3 milliárd forintnyi állami pénz sorsát követve. A tárca pedig nem egyszerűen szabálytalanságokról beszél: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodások gyanúja miatt feljelentést tett.
A számok önmagukban is döbbenetesek. A programot eredetileg úgy harangozták be, hogy 2030-ig mintegy 300 milliárd forintból újítják meg a magyar turisztikai szálláshelyeket, a kis vidéki panzióktól a nagy szállodákig. Ehhez képest 2026-ra már több mint 475 milliárd forint támogatást ítéltek meg.
A minisztériumi vizsgálat szerint ráadásul a teljes összeg több mint felét nem nyílt pályázati versenyben, hanem egyedi döntések alapján osztották szét. Mindössze 108, egyenként egymilliárd forintot meghaladó szerződésre nagyjából 288 milliárd forint jutott, vagyis az egész program pénzének több mint 60 százaléka koncentrálódott ebbe a rendkívül szűk körbe.
475 milliárd forint és majdnem 23 ezer szerződés került nagyító alá
Kapitány István pénteki bejelentésének léptéke azért szokatlan, mert itt nem néhány kiragadott projektről van szó. A minisztérium közlése szerint a 2018 és 2026 közötti teljes Kisfaludy-program 22 609 támogatási szerződését tekintették át.
A vizsgálat során többféle problémát azonosítottak. Kapitány dupla állami finanszírozásra utaló esetekről, összefonódásokról, állítólagosan testre szabott pályázati feltételekről, valamint olyan nagy összegű támogatásokról beszélt, amelyeknél szerinte indokolt a hatósági vizsgálat.
Ez is érdekelhet
A tárca közleménye szerint több mint ezer esetben egyedi döntéssel osztottak ki összesen csaknem 260 milliárd forintot. Ez önmagában nem bizonyít bűncselekményt, hiszen egyedi kormányzati vagy támogatói döntés jogszerűen is születhet. A kérdés az, milyen feltételek között született a döntés, kik kapták a pénzt, volt-e megfelelő szakmai indoklás, történt-e összeférhetetlenség, és sérült-e az állam vagy a verseny érdeke.
Kapitány szerint túlságosan kevés kézben összpontosult a pénz
A minisztériumi számok egyik leglátványosabb eleme éppen a koncentráció. A több tízezer szerződés ellenére 108 nagy támogatási megállapodás vitte el a teljes támogatási keret mintegy 60,6 százalékát.
Ez durván 288 milliárd forintot jelent. A másik oldalon több tízezer kisebb projekt áll, köztük vidéki panziók, apartmanok, vendégházak és családi vállalkozások.
A nagy támogatások koncentrációja önmagában persze még nem törvénysértő. Egy nagy szálloda felújítása nyilvánvalóan többe kerül, mint egy négyszobás vendégház korszerűsítése. Kapitányék azonban azt állítják, hogy nem pusztán méretkülönbségről van szó, hanem egyes támogatási döntéseknél olyan mintázatokat találtak, amelyeket már a nyomozó hatóságoknak kell megvizsgálniuk.
Mészáros Lőrinc neve is előkerült
A miniszter videójában külön megnevezte a Mészáros Lőrinchez kapcsolódó Hunguest szállodaláncot. A minisztérium tájékoztatása szerint a Hunguest kilenc fejlesztésére közel 12 milliárd forint támogatást ítéltek meg a most kiemelten vizsgált projektek között.
Mészáros turisztikai érdekeltségeinek állami támogatása ugyanakkor nem most került elő először. Már évekkel ezelőtt is jelentek meg részletes összesítések a Kisfaludy-program kedvezményezettjeiről.
Egy 2021-ben ismertetett elemzés szerint a program akkori támogatásainak bő kétharmada az igénylők fél százalékához került, a legnagyobb kedvezményezettek között pedig már akkor is szerepelt a Hunguest. 2018 és 2022 között a Magyar Turisztikai Ügynökség összesen 316,8 milliárd forint állami támogatást osztott ki a programon keresztül.
Vagyis a pénzek erős koncentrációja nem új felfedezés. Az újdonság az, hogy a jelenlegi kormány teljes átvilágítás után már büntetőjogi gyanút is megfogalmazott, és hivatalosan a hatóságokhoz fordult.
Pintér Sándor érdekkörét is megnevezte a tárca
A másik külön kiemelt történet Lovasberényhez kapcsolódik. A minisztérium szerint egy állami ingatlant 223 millió forintért értékesítettek, majd annak fejlesztésére később 1,54 milliárd forintos támogatást ítéltek meg egy olyan szereplőnek, amelyet a tárca Pintér Sándor volt belügyminiszter érdekköréhez köt.
Ez első látásra valóban látványos arány: maga az ingatlan 223 millióért került ki az államtól, a későbbi fejlesztésre pedig ennek közel hétszeresét adták támogatásként.
Csakhogy a két összeget itt sem szabad automatikusan összekeverni. Egy ingatlan vételára és egy későbbi szállodafejlesztés teljes beruházási költsége két teljesen eltérő tétel lehet. A büntetőjogi kérdés nem az, hogy az egyik szám nagyobb-e a másiknál, hanem hogy a támogatás odaítélése jogszerű, indokolt és versenysemleges volt-e.
Éppen ezt kell majd a hatóságoknak tisztázniuk.
A debreceni Hilton körül is találtak vizsgálandó ügyet
Kapitány az úgynevezett Apáthy-kört és a debreceni Hilton fejlesztését is megemlítette azok között az ügyek között, amelyeknél a minisztériumi átvilágítás problémás összefüggéseket látott.
A miniszter azt állította, hogy a vizsgált beruházások mögött újra és újra ugyanazokhoz a politikai vagy üzleti körökhöz kapcsolható szereplők bukkannak fel.
Ez azonban egyelőre a minisztériumi vizsgálat következtetése, amelyet büntetőjogi szempontból a nyomozó hatóságoknak kell ellenőrizniük. Attól, hogy valaki egy korábbi kormányzati szereplővel kapcsolatban állt vagy egy politikus „köréhez” sorolják, még nem következik, hogy jogellenesen jutott támogatáshoz.
Tiborcz István neve is bekerült a közleménybe – de rögtön érkezett a cáfolat
A minisztérium írásos tájékoztatásában a hévízi Le Primore szállodát is kiemelték, amely körülbelül 8 milliárd forint támogatást kapott. A közlemény ezt Tiborcz István érdekeltségéhez kötötte.
Erre azonban a BDPST Group még pénteken reagált, és határozottan cáfolta a tulajdonosi kapcsolatot. A cég közlése szerint sem a BDPST Group, sem Tiborcz István nem tulajdonosa a Le Primore hotelnek, és korábban sem volt az.
Ez lényeges pontosítás. A minisztériumi közleményben szereplő érdekeltségi állítást tehát az érintett vállalat vitatja, így azt jelenleg nem lehet bizonyított tulajdonosi tényként kezelni.
Az ügy ettől még része lehet az átvilágításnak, de a hatóságoknak itt is pontosan fel kell tárniuk a tényleges tulajdonosi és üzleti kapcsolatokat.
Mit jelent a „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés”?
A bejelentés egyik legsúlyosabb része a hűtlen kezelés gyanúja. A büntetőjogban ez leegyszerűsítve akkor merülhet fel, ha valakit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, ő pedig kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okozott.
Vagyis nem elég azt mondani, hogy egy támogatás túl nagy volt, vagy valaki politikailag közel állt a döntéshozóhoz. Bizonyítani kellene a vagyonkezelési kötelezettség megszegését, az ebből eredő konkrét vagyoni hátrányt és az érintett személy büntetőjogi felelősségét is.
A „különösen jelentős” minősítés a feltételezett vagyoni hátrány nagyságrendjére utal, de hogy a minisztériumi feljelentésben szereplő valamely ügy ténylegesen megfelel-e ennek a bűncselekménynek, azt nem Kapitány István dönti el.
A versenykorlátozó megállapodás még egy külön szál
A másik felvetett bűncselekmény a versenykorlátozó megállapodás. Ennek lényege az lehet, hogy egy közbeszerzés vagy koncessziós eljárás szereplői a valódi verseny helyett előre egyeztetnek, felosztják a piacot vagy más módon manipulálják az eredményt.
A minisztériumi vizsgálat szerint egyes pályázatoknál felmerülhet, hogy a feltételeket úgy alakították, hogy azok egy meghatározott szereplőnek kedvezzenek, illetve bizonyos kivitelezői kapcsolatoknál is vizsgálandó összefonódásokat találtak.
Ez rendkívül súlyos állítás. De ismét ugyanaz a jogi határ: a feljelentés nem bizonyíték arra, hogy valóban kartell történt. Ahhoz konkrét egyeztetéseket, döntéseket, dokumentumokat és felelősségi viszonyokat kell feltárni.
Kapitány dupla finanszírozásról is beszélt
A minisztérium vizsgálatában állítólag olyan esetek is előkerültek, ahol ugyanazon vagy szorosan összefüggő fejlesztések több állami forrásból részesülhettek támogatásban.
A kettős finanszírozás bizonyos esetekben komoly szabálytalanság lehet, de önmagában az, hogy egy beruházás több támogatási programból kap pénzt, még nem feltétlenül jogellenes. A kérdés az, ugyanazt a költséget számolták-e el többször, illetve a különböző támogatások feltételei lehetővé tették-e az együttes finanszírozást.
Ha ugyanazért a munkáért kétszer fizetett az állam, az már egészen más kategória. A minisztérium szerint éppen ilyen gyanúk miatt szükséges a részletes hatósági vizsgálat.
Nem 475 milliárd forint eltűnéséről van szó
A hatalmas szám miatt különösen fontos ezt tisztázni. A 475,3 milliárd forint a vizsgált Kisfaludy-programban megítélt támogatások teljes összege, nem pedig a feltételezett kár összege.
Nem állítható, hogy 475 milliárd forintot elloptak, eltüntettek vagy jogellenesen osztottak ki.
A támogatások jelentős része valós beruházásokra, felújításokra, turisztikai fejlesztésekre ment, és számos kedvezményezett esetében semmilyen jogsértés gyanúja nem merült fel.
A feljelentés azt jelenti, hogy a minisztérium a teljes program átvilágítása során talált olyan ügyeket és mintázatokat, amelyek szerinte büntetőjogi ellenőrzést indokolnak.
És a 23 ezer szerződés sem 23 ezer bűnügy
Ugyanez igaz a szerződések számára. A 22 609 megállapodást a minisztérium átvilágította, és most azt kéri, hogy a hatóságok vizsgálják meg a releváns ügyeket.
Ebből nem következik, hogy 22 609 szabálytalan szerződés született. Egy ilyen országos támogatási rendszerben rengeteg teljesen szabályos, kisebb projekt is szerepelt.
A nagy szám azt mutatja meg, milyen széles adatbázisból dolgozott a vizsgálat, nem pedig azt, hogy több tízezer ember kerülhet büntetőeljárás alá.
Korábban már komoly egyenlőtlenségeket találtak a programban
A mostani vizsgálat megállapításainak egy része azért is érdekes, mert már évekkel ezelőtt jelentek meg hasonló adatok a Kisfaludy-program támogatásainak koncentrációjáról.
Egy 2021-es elemzés szerint a támogatási összeg több mint kétharmada a pályázók mindössze fél százalékához került. Az első 26 kedvezményezett önmagában elvitte az akkori keret körülbelül felét.
2022-re pedig az akkori összesítések szerint már 316,8 milliárd forintnyi állami támogatást osztottak ki a programon keresztül.
Vagyis az, hogy nagy üzleti szereplők kiemelkedően sok támogatáshoz jutottak, már korábban is nyilvános vita tárgya volt. A mostani tárcavizsgálat azonban ennél tovább ment: szerződésről szerződésre nézte át a programot, majd büntetőfeljelentés lett a vége.
Most jön az a rész, ahol már nem a politikusok döntenek
Kapitány megtette a feljelentést, innentől azonban más szereplők kerülnek előtérbe. A nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek kell megvizsgálnia, hogy a benyújtott dokumentumok alapján fennáll-e bűncselekmény gyanúja.
Ha igen, nyomozás indulhat, tanúkat hallgathatnak ki, iratokat kérhetnek be, kutatásokat és lefoglalásokat rendelhetnek el, szakértőket vonhatnak be, és adott esetben konkrét személyeket is gyanúsítottként hallgathatnak ki.
De még ebben a szakaszban sem „kattannak automatikusan a bilincsek”. Letartóztatásra csak külön törvényi feltételek esetén, bírói döntéssel kerülhet sor. Egy gazdasági büntetőeljárás gyanúsítottjai sok esetben végig szabadlábon védekeznek.
Vagyis a bilincs nem a feljelentés természetes vagy automatikus következménye.
Ha viszont a gyanúk beigazolódnak, komoly következmények jöhetnek
A másik végletbe sem érdemes esni. Ha a nyomozás valóban alátámasztja, hogy közpénzek odaítélésénél hűtlen kezelés vagy közbeszerzési kartell történt, annak már súlyos büntetőjogi és pénzügyi következményei lehetnek.
Nemcsak szabadságvesztés merülhet fel egy esetleges későbbi jogerős ítéletben, hanem vagyonelkobzás, kármegtérítés, támogatások visszakövetelése és cégek közbeszerzésekből történő kizárása is szóba kerülhet az adott ügy és jogalap függvényében.
Ehhez azonban hosszú eljárási út vezet: nyomozás, esetleges gyanúsítás, ügyészségi döntés, vádemelés, bírósági tárgyalás és jogerős ítélet.
Kapitány azt ígéri, a pénzt is visszaszerzik, ha jogtalanul jutott valaki hozzá
A gazdasági miniszter videójának egyik legerősebb mondata az volt, hogy a kormány mindent megtesz a jogtalanul megszerzett közpénzek visszaszerzéséért.
Ez azonban szintén csak akkor lehetséges jogszerűen, ha megállapítható, hogy az adott támogatást valóban szabálytalanul vagy jogellenesen szerezték meg.
Nem lehet pusztán politikai alapon visszavenni egy korábban megítélt támogatást azért, mert a kedvezményezett közel állt az előző kormányhoz. A visszaköveteléshez szerződéses, támogatási vagy jogerős hatósági alap kell.
A következő hónapok egyik nagy kérdése ezért az lesz, hogy a minisztériumi átvilágításból mennyi állja ki a büntető- és polgári jogi bizonyítás próbáját.
A turisztikai pénzosztást is teljesen át akarják alakítani
Kapitány nemcsak visszafelé nézett. Azt mondta, a jövőben új alapokra helyeznék az állami turisztikai támogatásokat.
A hangsúlyt átláthatóbb pályázatokra, egyenlőbb esélyekre, vidéki panziókra, családi vendégházakra és helyi kisvállalkozásokra helyeznék.
Politikailag ez világos szakítási kísérlet az előző rendszerrel. A TISZA-kormány azt akarja kommunikálni, hogy a turisztikai fejlesztési pénzek a jövőben nem néhány óriási projektre, hanem sokkal szélesebb vállalkozói körre jutnak majd.
Hogy ez a gyakorlatban valóban így történik-e, azt természetesen majd az új támogatási rendszerek kedvezményezetti listái alapján lehet megítélni.
Az egyik legnagyobb átvilágítási ügy lehet belőle
A 475 milliárdos Kisfaludy-program mérete miatt a pénteki feljelentés könnyen a kormányváltás utáni elszámoltatás egyik legnagyobb ügyévé válhat.
Itt már nem néhány tíz- vagy százmilliós szerződésről van szó, hanem nyolc évnyi támogatási rendszer teljes átvilágításáról. Kapitány minisztériuma ráadásul név szerint is megnevezett olyan gazdasági és politikai köröket, amelyek az Orbán-korszakban kiemelt szerepet játszottak.
A nagy kérdés most az, hogy az átvilágítás során talált adminisztratív és politikailag vitatható jelenségekből mennyi lesz valódi büntetőjogi ügy.
Mert a kettő nem ugyanaz.
Most valóban a hatóságokon a sor
Kapitány István politikailag valóban óriási bombát dobott le: 22 609 szerződés, 475,3 milliárd forint támogatás, több mint 250 milliárdnyi egyedi döntés és nagyjából 288 milliárd forint mindössze 108 óriási szerződésben.
Ehhez társulnak azok a konkrét projektek, amelyeknél a kormány szerint dupla finanszírozás, összeférhetetlenség, testre szabott pályázati feltételek vagy versenykorlátozó együttműködés gyanúja merülhet fel.
Mészáros Lőrinc Hunguest-csoportja, a minisztérium által Pintér Sándor köréhez kötött lovasberényi beruházás, az Apáthy-körhöz kapcsolt debreceni projekt és a Le Primore támogatása is bekerült az átvilágítás kiemelt ügyei közé. Utóbbinál azonban máris komoly vita van: a BDPST Group kategorikusan cáfolta, hogy Tiborcz István vagy a cégcsoport valaha tulajdonolta volna a hotelt.
A feljelentés tehát tényleg megszületett, a nagy számok is valósak, a büntetőjogi történet viszont csak most kezdődik. Hogy lesznek-e gyanúsítottak, vádemelések, visszakövetelt milliárdok vagy akár szabadságvesztéssel végződő ügyek, azt jelenleg senki nem jelentheti ki biztosan.
Ami biztos: a Kisfaludy-program aktái már nem pusztán egy minisztériumi átvilágítás dossziéiban fekszenek. Kapitány István átadta az ügyet a hatóságoknak, és innentől azoknak kell eldönteniük, hogy az Orbán-korszak egyik legnagyobb turisztikai pénzosztása mögött egyszerűen vitatható politikai döntések, súlyos szabálytalanságok vagy tényleges bűncselekmények álltak-e. Ha az utóbbi bizonyítható, akkor valóban eljöhet az a pont, ahol a politikai botrányból büntetőügy lesz – de a bilincsekig még több jogi lépcsőn keresztül vezet az út.
Forrásellenőrzés: Gazdasági és Energetikai Minisztérium, Kapitány István nyilvános közlése, BDPST Group reakciója, Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program nyilvános adatai, Telex, Portfolio, 24.hu, HVG.