Új szakaszba lépett az ügy: Varga Juditot is bekérették
Olyan ponthoz érkezett a végrehajtási rendszer visszaéléseit feltáró parlamenti vizsgálat, amelyre hosszú ideje sokan vártak: Varga Judit volt igazságügyi minisztert személyesen akarja meghallgatni az Országgyűlés vizsgálóbizottsága. A döntés már megszületett, vagyis ezúttal nem egyszerű politikai felvetésről van szó. Vargának személyesen tehetnek fel kérdéseket arról az időszakról, amikor Völner Pál a minisztérium államtitkáraként és miniszterhelyetteseként dolgozott, miközben az ügyészség szerint a háttérben már működött a Schadl–Völner korrupciós kapcsolat.
A meghallgatás önmagában természetesen nem jelent gyanúsítást, és Varga Judit nem vádlottja a Schadl–Völner büntetőügynek. A vizsgálóbizottság egészen más kérdést próbál tisztázni: hogyan működhetett éveken keresztül a végrehajtói rendszer, miként születtek a kinevezések, milyen ellenőrzési mechanizmusok léteztek, és a politikai, illetve minisztériumi vezetés mit tudhatott a háttérben zajló folyamatokról.
A különbség most az, hogy ezekre a kérdésekre Varga Judittól már nem egyszerűen írásos tájékoztatást várnak. Személyesen akarják meghallgatni.
Október 28-án és november 13-án jönnek a meghallgatások
Az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága október 15-i ülésén döntött arról, hogy több korábbi igazságügyi vezetőt is bevon a vizsgálat következő szakaszába.
Ez is érdekelhet
Navracsics Tibort, Trócsányi Lászlót, Tuzson Bencét és Varga Juditot személyesen kívánják meghallgatni, mellettük Répássy Róbert korábbi igazságügyi államtitkár és Kiss Ferenc volt önálló bírósági végrehajtó is személyesen jelenhet meg a testület előtt.
A meghallgatásokat az október 28-i és november 13-i bizottsági ülésekre ütemezték. Dávid Ibolya és Vastagh Pál korábbi igazságügyi miniszterektől ezzel szemben írásbeli nyilatkozatot kérnek, november 9-i határidővel.
A sajtóbeszámolók szerint a bizottság döntéseit szinte teljes egyetértés övezte: a határozatok egyhangúlag mentek át, Tuzson Bence esetében volt két tartózkodás. Varga Judit személyes meghallgatása tehát nem maradt puszta politikai ötlet.
Varga neve régóta ott lebeg a Schadl–Völner-ügy fölött
Varga Judit azért kerülhet különösen erős figyelem középpontjába, mert 2019 és 2023 között igazságügyi miniszterként vezette azt a tárcát, ahol Völner Pál államtitkárként, illetve miniszterhelyettesként dolgozott.
A Schadl–Völner-ügy fő vádpontja szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar akkori elnöke korrupciós kapcsolatot alakított ki Völnerrel. Az ügyészség vádirata szerint Schadl 2021 júliusáig legalább 83 millió forint készpénzt adott át Völnernek, aki cserébe politikai és hivatali befolyását Schadl érdekeinek megfelelően használta.
Az ügyészség szerint Schadl hét emberrel előzetesen megállapodott arról is, hogy közbenjár a végrehajtói kinevezésük érdekében, majd az így működő végrehajtói irodák osztalékából részben vagy egészben részesedést kap.
A vádhatóság számítása szerint Schadl az így kinevezett végrehajtóktól összesen több mint 924 millió forint illegális jövedelemhez jutott.
Varga Judit ellen azonban ebben az ügyben nem emeltek vádat, és nem is állítható, hogy részese lett volna a Schadl és Völner között az ügyészség szerint fennálló korrupciós kapcsolatnak. A mostani parlamenti meghallgatás célja nem ennek előzetes kimondása, hanem annak feltárása, hogyan működhetett mindez a minisztériumi rendszer környezetében.
A bizottság most már nemcsak az elkövetőket, hanem a rendszert vizsgálja
Ez az egyik legfontosabb különbség a büntetőper és a parlamenti vizsgálóbizottság munkája között. A bíróság azt próbálja megállapítani, hogy az egyes vádlottak elkövették-e a terhükre rótt bűncselekményeket.
A parlamenti testület ennél szélesebb képet vizsgál. Arra kíváncsi, milyen szabályozási, felügyeleti és intézményi környezet tette lehetővé, hogy a végrehajtási rendszerben ilyen súlyú korrupciós gyanú alakulhasson ki.
Vagyis Varga Judittól nem feltétlenül azt fogják kérdezni, hogy tudott-e 83 millió forint átadásáról. Sokkal inkább azt, milyen ellenőrzés alatt állt a terület, hogyan kerültek kinevezésre a végrehajtók, milyen jelzések érkeztek a minisztériumba, és mikor érzékelték, hogy komoly probléma lehet a rendszerben.
Ez politikailag jóval kellemetlenebb kérdéssor is lehet annál, mint amit egy egyszerű igen-nem válasszal le lehet zárni.
A kinevezések ügye megkerülhetetlen lehet
A Schadl–Völner-vádirat egyik legsúlyosabb része éppen a végrehajtói kinevezések köré épül. Az ügyészség szerint Schadl befolyása segítségével olyan embereket juttatott végrehajtói pozícióhoz, akikkel előzetesen megállapodott arról, hogy később visszaadják neki az irodájukból származó jövedelem egy részét.
Ezért a vizsgálóbizottság számára kulcskérdés lehet, hogyan működött hivatalosan a kiválasztás, milyen szereplők látták a pályázók értékelését, milyen információk jutottak a minisztériumi vezetéshez, és észlelhető volt-e bármilyen szabálytalanság vagy szokatlan mintázat.
Varga korábbi miniszterként olyan szervezet politikai vezetője volt, amelynek működésével összefüggésben ezek a kérdések felmerülnek. Ez nem személyes bűnösséget jelent, viszont világos okot ad arra, hogy a bizottság kíváncsi legyen a válaszaira.
Az egyik legnagyobb kérdés: mit tudott Völner tevékenységéről?
A meghallgatás várhatóan Völner Pál szerepe miatt is különösen érdekes lesz. Ő nem kívülálló politikus volt Varga minisztersége idején, hanem a tárca egyik legmagasabb rangú vezetője.
Az ügyészség szerint Völner Schadl pénzéért cserébe a pozíciójából eredő befolyását használta fel. Völner ezt tagadja, és a büntetőperben továbbra sem született vele szemben jogerős elmarasztaló ítélet.
A bizottság számára azonban kézenfekvő kérdés lehet, milyen munkakapcsolat volt Varga és Völner között, milyen ügyekben egyeztettek, mennyire önállóan dolgozott az államtitkár, és a miniszterhez milyen beszámolási kötelezettsége volt.
Ugyancsak felmerülhet, volt-e a minisztériumban bármilyen jelzés a végrehajtói kar működéséről, Schadl befolyásáról vagy a kinevezési rendszer esetleges problémáiról.
Varga Judit meghallgatása nem büntetőjogi kihallgatás
Ebben az ügyben különösen fontos a jogi fogalmak elválasztása. A parlamenti vizsgálóbizottság előtti meghallgatás nem azonos a rendőrségi vagy ügyészségi gyanúsítotti kihallgatással.
Varga Juditot nem azért idéznék a bizottság elé, mert gyanúsított lenne. A testület volt miniszterként akarja megkérdezni egy olyan állami rendszer működéséről, amely az ő hivatali időszakának jelentős részében is az igazságügyi tárcához kapcsolódott.
Ez politikai és intézményi felelősséget vizsgáló eljárás. A bizottság adatokat gyűjthet, személyeket hallgathat meg, következtetéseket fogalmazhat meg és jogszabály-módosítást javasolhat, de nem mondhat ki büntetőjogi bűnösséget.
Ha a munkája során büntetőjogilag releváns új információ merül fel, annak kezelése már a hatóságok feladata.
Rogán Antal neve is ott van a vizsgálat nagyobb listáján
A bizottság korábban jóval szélesebb, több tucat nevet tartalmazó meghallgatási tervet állított össze. A vizsgálatban nemcsak igazságügyi vezetők, hanem a Schadl–Völner-ügy más politikai és gazdasági szereplői is felmerültek.
Rogán Antal korábbi kabinetminisztert, Schadl Györgyöt, Völner Pált és több más személyt szintén olyan szereplőként neveztek meg, akiktől a bizottság választ várhat.
Ez azért fontos, mert a parlamenti testület nem kizárólag arra kíváncsi, hogy az Igazságügyi Minisztériumban mi történt. A célja annak feltárása is, kialakulhatott-e a végrehajtói rendszerben politikai befolyásolási mechanizmus.
A jelenleg rendelkezésre álló adatokból azonban nem lehet előre megmondani, hogy a bizottság végül milyen következtetésre jut.
Közben Fürcht Pál ügye is új dimenziót adhat a vizsgálatnak
A végrehajtási bizottság munkája az elmúlt napokban egy másik váratlan fordulattal is bővült. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője jelentkezett az Országgyűlésnél, így a tervek szerint őt is meghallgatják.
Magyar Péter korábban azt állította, hogy Fürcht olyan információkkal rendelkezhet a Schadl–Völner-ügyről, amelyek a korábbi nyomozás kezelésével kapcsolatban is kérdéseket vethetnek fel. Magyar azt is állította, hogy a volt főügyész kész beszélni arról, történt-e politikai nyomásgyakorlás vagy kísérlet az ügy egyes szálainak eltérítésére.
Ezek Magyar Péter állításai, amelyek tartalma csak akkor válhat igazán értékelhetővé, ha Fürcht maga is beszél a bizottság előtt, és tisztázza, pontosan milyen eseményekről van közvetlen tudomása.
Az viszont már most látszik, hogy a vizsgálat egyre messzebb jut az eredeti büntetőügy egyszerű összefoglalásától.
Varga korábban egy másik Schadl-szál miatt is a középpontba került
A volt igazságügyi miniszter neve már 2024-ben komoly politikai vihart kavart, amikor Magyar Péter nyilvánosságra hozta a kettejük egyik otthoni beszélgetéséről készített hangfelvételt.
A felvételen Varga olyan kijelentéseket tett, amelyekből Magyar azt a következtetést vonta le, hogy politikai szereplők megpróbálhattak belenyúlni a Schadl–Völner-ügy irataiba.
Az ügyészség ezt a szálat korábban kivizsgálta, majd megszüntette az eljárást, a döntést pedig később bírósági felülvizsgálat is helybenhagyta. Ezért nem lenne pontos azt állítani, hogy már bizonyított lenne bármiféle iratmanipuláció.
A parlamenti bizottság most ugyanakkor új és szélesebb intézményi vizsgálatot folytat, ezért a korábbi nyilatkozatok és az azóta felmerült új állítások ismét előkerülhetnek a kérdések között.
A Schadl–Völner-ügy messze túl nőtt két emberen
Amikor a botrány kirobbant, kezdetben két név uralta a híreket: Schadl Györgyé és Völner Pálé. Az évek során azonban egyre világosabb lett, hogy a történet politikailag jóval nagyobb kérdéseket vet fel.
Hogyan válhatott a végrehajtói pozíció ilyen jövedelmezővé? Mennyire volt átlátható a kinevezési rendszer? Ki ellenőrizte a kamarát? Hogyan működött a minisztériumi felügyelet? És miért nem derültek ki hamarabb azok a folyamatok, amelyekből végül az ország egyik legnagyobb korrupciós büntetőügye lett?
A vizsgálóbizottság feladata éppen az, hogy ne csak az egyes szereplők személyes történetét vizsgálja, hanem a rendszerszintű problémákat is.
Ezért hallgatnának meg különböző politikai korszakok igazságügyi minisztereit is, nem kizárólag Varga Juditot.
Varga meghallgatása mégis különleges súlyú lehet
A hat volt miniszter közül Varga helyzete azért különösen érzékeny, mert a Schadl–Völner-ügy központi eseményeinek jelentős része éppen az ő minisztersége alatt történt.
Völner közvetlenül az általa vezetett minisztérium egyik legfontosabb politikai vezetője volt. A végrehajtói kinevezések és a végrehajtási rendszer felügyelete pedig nem elvont, évtizedekkel korábbi szakpolitikai kérdésként, hanem az ő hivatali ideje alatt került a korrupciós nyomozás centrumába.
Éppen ezért a meghallgatása során olyan kérdések hangozhatnak el, amelyekre korábban politikai interjúkban, sajtónyilatkozatokban vagy más fórumokon nem született részletes válasz.
A bizottság most pontos időrendet, döntési láncokat és felelősségi viszonyokat próbálhat felrajzolni.
A kérdés már nem az, hogy meghívják-e
Szeptemberben még csak egy hosszú névsorban szerepelt Varga Judit azok között, akiket a bizottság meg akart hallgatni. Október közepére azonban új szakasz kezdődött.
A testület hivatalosan döntött a személyes meghallgatásáról.
Ez nem jelenti azt, hogy minden kérdésre választ is kapnak majd, és azt sem, hogy a meghallgatásból automatikusan új büntetőeljárás következik. De a korábbi igazságügyi miniszter most közvetlenül szembesülhet a végrehajtói rendszer működéséről, Völner Pál szerepéről és saját minisztériumi időszakáról szóló kérdésekkel.
A bizottság pedig a jelek szerint nem akar megállni nála.
Most jöhetnek azok a válaszok, amelyek évek óta hiányoznak
A Schadl–Völner-ügyben már hatalmas mennyiségű nyomozati irat, lehallgatás, tanúvallomás és pénzügyi adat vált ismertté. Mégis maradt egy kérdés, amely az egész történetet végigkísérte: meddig érhetett fel a rendszer?
A vádirat konkrét korrupciós kapcsolatot ír le Schadl és Völner között. Az ügyészség legalább 83 millió forintos vesztegetési pénzről és több mint 924 millió forintos, Schadlhoz kerülő illegális jövedelemről beszél. De a parlamenti vizsgálatnak nemcsak a pénz útját kell követnie.
Azt is tisztáznia kell, milyen intézményi környezetben volt mindez lehetséges.
Varga Judit személyes meghallgatása ezért lehet a vizsgálat egyik legérdekesebb pillanata. Nem azért, mert ezzel bármit előre bizonyítottak volna vele szemben, hanem azért, mert az egykori igazságügyi minisztertől most közvetlenül kérdezhetik meg: mit tudott, mikor tudta meg, milyen ellenőrzés működött, hogyan dolgozott Völner Pál, és miként történhetett mindez az általa vezetett minisztérium időszakában.
A Schadl–Völner-botrány ezzel valóban új szakaszba lépett. A dokumentumok és büntetőper után most azoknak a politikai vezetőknek is személyesen kellhet válaszolniuk, akiknek a hivatali idején a rendszer működött. Varga Judit pedig már nem csak egy név egy hosszú listán: a bizottság döntése alapján személyesen várják a Parlamentbe.
Forrásellenőrzés: Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága, Központi Nyomozó Főügyészség, HVG, Telex, 24.hu.