Deutsch Tamás kőkemény üzenetet küldött a Tiszának, aztán jött a nagy pofáraesés
Deutsch Tamás kemény üzenetet küldött a TISZA-nak: „A tiszás önkényurak a Fidesz közösségét nem tudják megtörni, mert nem hagyjuk magunkat!” A Fidesz EP-delegációjának vezetője ezzel ismét azt a narratívát erősítette, hogy Magyar Péter kormánya politikai leszámolást folytat az előző hatalom embereivel. A kijelentés azonban különös időpontban érkezett: miközben a Fidesz a magyar jogállamiság leépítéséről beszél, az Európai Unió éppen az ellenkező irányú változásokat ismerte el, és több mint 4 milliárd eurónyi korábban befagyasztott pénz előtt nyitotta meg az utat.
A címben szereplő „pofáraesés” természetesen politikai értelmezés. . A két történet között mégis látványos az ellentmondás: a Fidesz egyre keményebben beszél „önkényről”, „koncepciós eljárásokról” és a jogállam leépítéséről, miközben az uniós intézmények szerint Magyarország fontos lépéseket tett éppen a közbeszerzések, a korrupcióellenes rendszer, az összeférhetetlenség és az ügyészi fellépés megerősítésében.
Deutsch szerint önkényuralmi eszközökkel támadják a Fideszt
Deutsch Tamás az elmúlt hetekben többször is rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg Magyar Péter kormányáról. Egy korábbi interjújában azt mondta, szerinte nem szabálytalanságok feltárásáról, hanem „politikai hajtóvadászatról” van szó, és a TISZA „agresszív, újkommunista hatalmat” épít. A politikus azt is állította, hogy koncepciós eljárások indultak fideszes szereplők ellen.
Ez jelenleg a Fidesz politikai értelmezése, nem bíróság által megállapított tény. Ahogyan az sem lenne helyes, ha valaki pusztán a nyomozások megindulásából azt a következtetést vonná le, hogy az érintett korábbi politikusok már bizonyítottan bűnösek.
A büntetőeljárásban a gyanúsítás nem vádemelés, a vádemelés nem elítélés, a letartóztatás pedig nem büntetés. Ugyanakkor a „politikai üldözés” állítását sem bizonyítja önmagában az, hogy az érintettek a Fideszhez tartoznak.
Ez is érdekelhet
Közben Brüsszel éppen megszüntette a Magyarország elleni egyik legfontosabb pénzügyi eljárást
A politikai kommunikációval szinte egy időben az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsa október 13-án lezárta a Magyarországgal szemben 2022-ben alkalmazott költségvetési feltételességi eljárást. A döntéssel ismét elérhetővé vált 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás, és megszűnt az a korlátozás is, amely a modellváltott magyar egyetemeket kizárta az új Erasmus+ és Horizont Európa uniós támogatási szerződésekből.
Ez nem pusztán egy politikai gesztus volt Magyar Péter felé. Az Európai Bizottság előzetesen részletesen értékelte a magyar változtatásokat, és arra jutott, hogy a kormány megfelelően kezelte azokat a jogállamisági hiányosságokat, amelyek az uniós költségvetés védelme szempontjából problémát jelentettek.
A Bizottság külön kiemelte a közbeszerzések, a korrupcióellenes intézményrendszer, az összeférhetetlenségi szabályok és az ügyészi fellépés hatékonyságának területén végrehajtott változtatásokat. Ursula von der Leyen szerint Magyarország „fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítésére és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére”.
Ez azért elég nehezen illeszkedik az „önkényuralom” egyszerű képébe
Deutsch Tamás politikai állításának egyik központi eleme, hogy a TISZA-kormány tudatosan szétveri a jogállamot és az állami intézményeket politikai ellenfelei üldözésére használja.
Ezzel szemben az EU friss értékelése éppen azt rögzíti, hogy Magyarország bizonyos kulcsfontosságú jogállami garanciákat megerősített. Ez nem jelenti azt, hogy minden magyar intézmény tökéletesen működik, és nem bizonyítja egyetlen büntetőügy politikai függetlenségét sem. Azt viszont igen, hogy az Európai Bizottság a saját vizsgálata alapján nem a jogállami helyzet romlását, hanem konkrét területeken annak javulását látta.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy Deutsch korábban arról beszélt: az Európai Parlament és Brüsszel éveken keresztül tévesen vádolta az Orbán-kormányt a magyar demokrácia leépítésével. Most azonban ugyanazok az uniós intézmények, amelyeket a Fidesz korábban elfogultsággal vádolt, már a TISZA-kormány alatt kezdtek pénzeket felszabadítani.
Magyarország uniós megítélésében valóban látványos fordulat történt
Túlzás lenne azt kijelenteni, hogy Magyarország nemzetközi megítélése „soha nem volt ilyen pozitív”, mert erre nincs objektív, minden szempontot lefedő mérőszám. Az azonban tényszerűen látható, hogy az Orbán-korszak végéhez képest az elmúlt hónapokban jelentősen javult Budapest és az uniós intézmények kapcsolata.
A 2022-ben korrupciós és közbeszerzési kockázatok miatt elindított feltételességi mechanizmus megszűnt, az Erasmus és a Horizont korlátozását feloldották, és a korábban blokkolt 4,2 milliárd euró ismét hozzáférhető. Az Euronews a döntést kifejezetten a Magyar-kormány korrupcióellenes és jogállami reformjaihoz kapcsolta.
Ehhez társult az elmúlt hónapok diplomáciai közeledése az Európai Bizottsághoz, Ukrajnához és más európai partnerekhez. A helyzet tehát érezhetően különbözik attól az időszaktól, amikor Magyarország és Brüsszel között rendszeresen több milliárd eurónyi pénzről, jogállamisági feltételekről és vétókról zajlott konfliktus.
De azért nem lett egyik napról a másikra minden rendben
A Fidesz kritikáját sem lehet pusztán a 4,2 milliárd euró felszabadításával lesöpörni az asztalról. Körülbelül további 3,5 milliárd eurónyi kohéziós forrás továbbra is zárolva marad más jogi feltételek miatt. Ezek között szerepel az akadémiai szabadság, a menedékjog, az LMBTQ-közösséget érintő szabályozás, valamint társadalmi felzárkózási feltételek.
Vagyis Brüsszel nem adott általános felmentő bizonyítványt a Magyar-kormánynak. Egy konkrét, az uniós költségvetést érintő eljárásban állapította meg, hogy elegendő korrekció történt a korlátozások feloldásához.
Ugyanezért az sem lenne helyes következtetés, hogy az uniós pénzek felszabadítása automatikusan bizonyítaná: minden Magyarországon zajló büntetőeljárás független a politikától. Ezt ügyenként külön kell megvizsgálni.
A Fidesz „koncepciós perekről” beszél, de néhány ügyben már nagyon részletes a hatósági gyanú
Deutsch és más fideszes politikusok különösen Hankó Balázs, Seszták Miklós és más korábbi kormányzati szereplők ügyével támasztják alá politikai üldözésről szóló állításaikat.
A Hankó Balázst érintő NKA-ügyben azonban az ügyészség nyilvánosan is rendkívül részletesen ismertette a megalapozott gyanút. A vádhatóság szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben használták fel az NKA vagyonát a törvényben meghatározott céltól eltérően, és ezzel 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozhattak a központi költségvetésnek.
Az ügyészség azt is állítja, hogy a formális és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól, több támogatási döntés pedig már a hivatalos pályázati kérelmek benyújtását is megelőzte. Az ügyészségi közlemény szerint a források egy részét választási kampánycélokra vagy személyes célokra használhatták.
Ezek súlyos hatósági állítások, de még nem jogerős bírósági tények. Hankó Balázs visszautasítja a gyanúsítást, és politikai koncepciós eljárásnak nevezi az ügyet. Az ártatlanság vélelme őt is megilleti.
A bíróság a letartóztatáshoz szükséges feltételeket is fennállónak látta
A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája elrendelte Hankó Balázs és társa letartóztatását. A bíróság az ügyészség szerint osztotta azt az álláspontot, hogy fennállhat a szökés, elrejtőzés és a bizonyítás jogellenes befolyásolásának veszélye.
Ez ismét nem ítélet a bűnösségről. A nyomozási bíró ebben a szakaszban nem azt dönti el, hogy az érintett elkövette-e a bűncselekményt, hanem azt, fennáll-e a megalapozott gyanú és valamely, a kényszerintézkedést indokoló törvényi körülmény.
Éppen ezért túlzó lenne azt állítani, hogy minden bizonyíték „nyilvános” és az ügyek eldőltek. Az viszont szintén túlzó, ha valaki úgy beszél ezekről az eljárásokról, mintha a hatóságok semmilyen konkrét adattal vagy dokumentummal nem rendelkeznének.
A két narratíva most frontálisan ütközik
A Fidesz története szerint az történik, hogy a TISZA kétharmados hatalma állami eszközökkel próbálja megtörni az ellenzéket. Deutsch ennek megfelelően beszél „önkényurakról”, Orbán Viktor pedig korábban azt írta, hogy „a fél országot nem tudják börtönbe zárni”.
A kormány és a hatóságok oldaláról ezzel szemben az a kép rajzolódik ki, hogy az előző tizenhat év alatt született döntések, támogatások és szerződések átvilágítása zajlik, és ahol büntetőjogi gyanú merül fel, ott a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok a büntetőeljárási szabályok szerint járnak el.
A kettő közül végül nem a Facebook-posztok fogják eldönteni, melyik áll közelebb a valósághoz. A döntő kérdés az lesz, hogy a nyomozások után lesznek-e vádemelések, és a bíróságok előtt megállnak-e a bizonyítékok.
A Fidesznek most különösen nehéz terep Brüsszel
Deutsch Tamás évek óta az egyik leghangosabb fideszes szereplő az Európai Parlamentben. A párt korábbi kommunikációjának alapja az volt, hogy az EU politikai alapon támadja Magyarországot, és a visszatartott pénzeket nyomásgyakorlásra használja.
Most azonban érdekes helyzet alakult ki. Amikor az új magyar kormány végrehajtotta azokat a változtatásokat, amelyeket Brüsszel a közbeszerzési, korrupcióellenes és összeférhetetlenségi problémák rendezéséhez szükségesnek tartott, a pénzügyi korlátozás egy része megszűnt.
Ez önmagában nem bizonyítja, hogy az EU korábban minden vitában igazat mondott, de erősen gyengíti azt az érvet, hogy a pénzek visszatartása kizárólag valamiféle politikai büntetés volt Magyarországgal szemben. A feltételek teljesítése után ugyanis a korlátozást ténylegesen feloldották.
A legnagyobb irónia talán éppen ez
A Fidesz most azzal vádolja a TISZA-kormányt, hogy lebontja a jogállamot, miközben az Európai Bizottság ugyanebben az időszakban éppen a jogállamiság erősítését nevezte meg az egyik okként, amiért indokoltnak tartotta a 4,2 milliárd eurós zárolás feloldását.
Ez nem végleges ítélet Magyar Péter kormányzásáról. Nem bizonyítja, hogy minden magyar intézmény független, hogy minden kormányzati döntés helyes, vagy hogy minden volt fideszes politikus elleni eljárás megalapozott.
De a politikai kép így jóval bonyolultabb annál, mint amit Deutsch néhány mondatos üzenete sugall.
Magyarország most egyszerre kap pozitív és kritikus jelzéseket
A jelenlegi helyzet talán legpontosabban úgy írható le, hogy Magyarország bizonyos jogállami területeken olyan reformokat hajtott végre, amelyeket az EU elegendőnek ítélt egy több éve tartó pénzügyi korlátozás megszüntetéséhez, más területeken azonban továbbra is komoly viták vannak.
A 4,2 milliárd euró felszabadítása és az Erasmus visszatérése nagy politikai siker a kormány számára. A még mindig befagyasztott milliárdok viszont azt mutatják, hogy nincs szó arról, hogy Brüsszel egyszerűen minden problémát megoldottnak tekintene.
Ugyanígy a volt kormánytagokkal szembeni nyomozások sem kezelhetők sem előre bizonyított korrupcióként, sem automatikusan politikai koncepciós eljárásként.
Deutsch üzenete tehát erős volt, csak közben a valóság kevésbé fekete-fehér
„A tiszás önkényurak a Fidesz közösségét nem tudják megtörni, mert nem hagyjuk magunkat!” – üzente Deutsch Tamás.
A politikai mobilizáció szempontjából ez világos és egyszerű mondat. Az elmúlt napok eseményei viszont ennél sokkal összetettebb helyzetet mutatnak.
A TISZA-kormány alatt az EU lezárt egy 2022 óta fennálló jogállamisági pénzügyi eljárást. 4,2 milliárd euró vált ismét hozzáférhetővé. Az Erasmus és a Horizont korlátozása megszűnt. Az Európai Bizottság közbeszerzési, korrupcióellenes, összeférhetetlenségi és ügyészségi reformokat méltatott. Közben ugyanakkor további milliárdok maradnak befagyasztva, és a magyar belpolitikában valóban rendkívül éles konfliktus zajlik.
A volt fideszes vezetők elleni büntetőeljárásokban pedig már vannak részletesen ismertetett ügyészségi gyanúk, konkrét összegek és bírói döntések, de jogerős bűnösséget ezek egyelőre nem jelentenek.
Így Deutsch Tamás „önkényuralmi” állítása jelenleg politikai vád, amelyet a Fidesznek bizonyítania kell a közvélemény előtt. A másik oldalon pedig Magyar Péter kormányának is folyamatosan bizonyítania kell, hogy az elszámoltatás nem politikai bosszú, hanem jogállami eljárás.
A legnagyobb ellentmondás mindenesetre ott marad: miközben Deutsch Tamás a magyar jogállam leépítéséről és tiszás önkényről beszél, Brüsszel ugyanebben a pillanatban éppen azért oldott fel több mint 4 milliárd eurót, mert a saját értékelése szerint Magyarország előrelépett a jogállamiság és az uniós pénzek védelme területén. A politikai háborút ez biztosan nem zárja le – de a Fidesz leegyszerűsített történetét jóval nehezebbé teszi.
Forrásellenőrzés: Európai Bizottság, Európai Unió Tanácsa, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, Ügyészség, Telex, Euronews.