Radikális fordulat az időjárásban: máris jön a havazás
Még csak október közepe van, de az első hosszabb távú előrejelzésekben már feltűnt a hó Magyarországon: november második felében olyan lehűlés körvonalazódhat, amely mellett elsősorban a hegyvidéki területeken megjelenhetnek az első hópelyhek. Egyes előrejelző oldalak november 22–23. környékére már havas csapadék lehetőségét is jelzik, miközben más prognózisok ugyanebben az időszakban fagypont körüli éjszakai minimumokkal számolnak.
Mindez azonban egyelőre nem azt jelenti, hogy november végére az egész országot vastag hó borítja majd. A több mint egy hónapra előre megjelenő napi előrejelzések bizonytalansága rendkívül nagy, és ennyi idő alatt akár teljesen megváltozhat az időjárási helyzet. A mostani adatok inkább azt mutatják, hogy november második felére már reális lehet egy olyan hidegbetörés, amely a magasabban fekvő tájakon havazást, alacsonyabban pedig havas esőt, hódarát vagy hideg esőt hozhat.
A tél szerelmeseinek tehát van okuk figyelni az előrejelzéseket, de a szánkókat egyelőre még korai elővenni. Az első hó és a tartós hótakaró ugyanis két teljesen különböző dolog.
November 22–23. környékén már feltűnik a hó az előrejelzésekben
Az EaseWeather novemberi magyarországi előrejelzésében a hónap nagy részére még tipikusan késő őszi idő szerepel. November elején 12–17 fok körüli nappali értékeket mutat, majd a hónap második felében fokozatos lehűlés jelenik meg.
November 22-re már havas csapadékkal is számol az oldal, november 23-ra pedig könnyű havazást jelez, nagyjából 5 fokos nappali maximum és fagypont körüli minimum mellett. Az előrejelzésben ekkor már néhány tized centiméteres, illetve helyenként ennél valamivel nagyobb hó is megjelenik.
Ez is érdekelhet
Van azonban egy nagyon fontos részlet: maga az EaseWeather is figyelmeztet arra, hogy ilyen távoli időpontra közölt adatai jelentős részben történelmi időjárási mintákból és trendekből készülnek, nem pedig úgy kezelendők, mint egy néhány napos, operatív meteorológiai prognózis.
Ezért a november 22-i vagy 23-i dátumot nem érdemes bevésni a naptárba úgy, mint az „első havazás napját”. A fontosabb jelzés maga az időszak: november utolsó harmadára már klimatológiailag és az első hosszú távú előrejelzések alapján is könnyen megjelenhetnek a tél első próbálkozásai.
Más előrejelzések is fagypont közeli éjszakákat mutatnak
Az AccuWeather november végi adatsora szintén komolyabb lehűlés lehetőségére utal Magyarország több térségében. Az ország nyugati és északi részén november 23–26. környékén már több helyen fagypont alatti éjszakai minimumok jelennek meg a hosszú távú számításokban.
Győr térségében például november 23-ra körülbelül mínusz 2 Celsius-fok körüli éjszakai érték szerepel, és a következő napokra is fagypont alatti minimumokat mutat az előrejelzés. Pest vármegye egyes részein ugyancsak nulla fok közelébe, majd kissé az alá süllyedhet a hőmérséklet.
Ez már olyan hőmérsékleti tartomány, amelynél megfelelő csapadék és kellően hideg légréteg esetén megjelenhet a havazás. Ettől azonban még az sem biztos, hogy a csapadék hó formájában érkezik, hiszen ehhez nem elég az, hogy a talaj közelében éppen nulla fok körül legyen a hőmérséklet.
A légkör teljes alsó rétegének hőmérsékleti szerkezete meghatározó. Könnyen előfordulhat, hogy a magasban már hó képződik, lefelé haladva azonban melegebb légrétegen áthaladva esővé olvad.
Kékestetőn és a Bükkben jöhet először a fehér táj
Ha november második felében valóban megérkezik egy erősebb lehűlés és csapadék is társul hozzá, az első komolyabb hóesély természetesen a magyar hegyvidékeken jelentkezhet.
A Mátra, mindenekelőtt Kékestető és Galyatető környéke rendszerint az első olyan magyarországi területek között van, ahol az ősz végén hóra válthat a csapadék. Hasonlóan jó esélyei lehetnek a Bükk magasabban fekvő részeinek, például Bánkútnak.
Egy erősebb hidegbetörésnél a Börzsöny, a Pilis, a Bakony és a Kőszegi-hegység magasabb pontjai is gyorsan télies képet ölthetnek. Ezeken a helyeken néhány száz méteres magasságkülönbség is döntő lehet: miközben a völgyben 3-4 fokban esik az eső, néhány száz méterrel feljebb már nagy pelyhekben hullhat a hó.
Ezért könnyen lehet, hogy az ország első havas fotói már novemberben megérkeznek, miközben Budapest vagy az Alföld jelentős részén ugyanazon a napon egyszerűen csak hideg eső esik.
A síkvidéken már jóval nehezebb dolga lesz a hónak
Az Alföldön, Budapest belső részein és a Dunántúl alacsonyabban fekvő területein novemberben jóval kisebb az esély tartós hótakaróra.
Az első hidegfrontokkal természetesen itt is előfordulhat havas eső, hódara, sőt rövid ideig tiszta havazás is, ha megfelelő légtömeg érkezik. A probléma inkább az, hogy az ősz végén a talaj még gyakran túl meleg ahhoz, hogy a hó hosszabb időre megmaradjon.
Hiába hullik például egy órán keresztül nagy pelyhekben a hó, ha a felszín hőmérséklete 2-4 fokos, a legtöbb pehely azonnal elolvad. Ilyenkor legfeljebb a füves, magasabb vagy kevésbé meleg felületeken alakulhat ki átmeneti vékony fehér réteg.
Tartós síkvidéki havazáshoz általában nemcsak erős hideg levegőre, hanem előzetesen lehűlt talajra és megfelelő mennyiségű csapadékra is szükség van.
Az első hó tehát nem egyenlő a tél kezdetével
Ez az egyik legfontosabb különbség. Novemberben Magyarországon egyáltalán nem szokatlan, hogy valamelyik hegycsúcson rövid időre kifehéredik a táj, miközben néhány nappal később ismét 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet.
Az első hóesés gyakran csak egy rövid epizód. Egy hidegfront mögött érkező sarkvidéki eredetű légtömeg egy-két napra télies körülményeket teremthet, majd egy délnyugati áramlás gyorsan visszahozhatja az enyhébb időt.
Magyarország éghajlata eleve kedvez az ilyen gyors változásoknak. A Kárpát-medence egyszerre kaphat enyhe atlanti vagy mediterrán légtömegeket, illetve északról és északkeletről nagyon hideg levegőt.
November végén ezért ugyanúgy elképzelhető egy 12 fokos napsütéses délután, mint az, hogy néhány nappal később hózápor söpör végig valamelyik térségen.
Miért nem szabad még készpénznek venni a november 23-i havazást?
A rövid válasz: mert október közepéről november végének egy konkrét napját pontosan megjósolni meteorológiailag nem lehet.
A HungaroMet operatív rendszerében is 10 napos valószínűségi előrejelzésekkel dolgoznak, amelyek már ebben az időtávban is több lehetséges modellkimenetet mutatnak. Minél távolabb kerülünk az aktuális időponttól, annál jobban szétnyílnak a lehetséges forgatókönyvek.
Néhány héttel előre már elsősorban azt lehet értékelni, hogy egy időszak az átlagosnál hidegebb, melegebb, szárazabb vagy csapadékosabb lehet-e. Azt, hogy november 23-án délután Miskolcon hó vagy eső esik-e, ennyi idővel korábban még senki nem tudja megbízhatóan megmondani.
Ezért az interneten megjelenő, hónapokra előre konkrét hóikont mutató naptárakat inkább tájékoztató tendenciaként, nem pedig klasszikus napi időjárás-előrejelzésként érdemes olvasni.
Van viszont egy érdekes ellentmondás: a tél összességében enyhébb lehet
Miközben az első hó akár már november második felében befuthat, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat október 10-én frissített szezonális előrejelzése nem egy különösen kemény európai tél irányába mutat.
A legfrissebb szezonális modellek Európa nagy részén az átlagosnál magasabb hőmérséklet esélyét növelik, miközben sok térségben az átlagosnál több csapadék is valószínűbb lehet.
Ennek egyik fontos háttértényezője a jelenlegi El Niño, amely a Csendes-óceán egyenlítői térségének átlagosnál melegebb vízhőmérsékletével jár. Az El Niño európai hatása azonban sokkal közvetettebb és bizonytalanabb, mint például Észak-Amerikában, ezért abból önmagában nem lehet megmondani, milyen lesz a tél Magyarországon.
A szezonális prognózis legfontosabb üzenete inkább az, hogy a három téli hónap átlaga lehet enyhébb a megszokottnál.
Egy enyhe télben is lehet brutális hóvihar
Ez elsőre ellentmondásnak tűnhet, pedig nem az. Ha december, január és február átlaghőmérséklete például 1-2 fokkal meghaladja a sokéves átlagot, abból még egyáltalán nem következik, hogy minden egyes nap enyhe lesz.
Egy átlagosnál melegebb télben is előfordulhat egyhetes komoly fagy, intenzív havazás vagy akár rendkívüli hóhelyzet. A hónap többi részének enyhesége ugyanis bőven ellensúlyozhat néhány extrém hideg napot.
Ugyanez igaz a novemberre. A hónap összességében lehet viszonylag enyhe, miközben egyetlen markáns északi hidegbetörés néhány napra télies időjárást hoz.
Éppen ezért nem érdemes abból kiindulni, hogy „enyhe tél” egyenlő „hómentes téllel”.
A több csapadék sem feltétlenül több havat jelent
A Copernicus előrejelzésében Európa jelentős részén a csapadékosabb idő esélye is megjelenik. Magyarországon azonban ennek télen van egy nagyon fontos feltétele: a hőmérséklet.
Ha ugyanaz a ciklon 2-5 fokos levegő mellett érkezik, kiadós esőt hozhat. Ha mínusz 1 és mínusz 5 fokos légtömeg ül a Kárpát-medencében, ugyanabból a nedvességből jelentős havazás lehet.
A Kárpát-medence síkvidéki területein ezért a tél egyik legnagyobb kérdése rendszerint az, hogy a hideg és a nedvesség ugyanabban az időpontban találkozik-e.
Az elmúlt években sok olyan téli ciklon érkezett, amely bőséges csapadékot hozott, de néhány fokkal túl enyhe volt a levegő ahhoz, hogy abból tartós hó legyen.
November végén már az első komoly fagyok is megjelenhetnek
A hosszabb távú előrejelzésekben a hó mellett az éjszakai minimumok változása is figyelemre méltó. November végére az ország északi és nyugati térségeiben már több helyen megjelennek a mínuszok.
Ez az autósok számára azért fontos, mert nem kell havazás ahhoz, hogy veszélyessé váljanak az utak. Egy nedves útfelület fagypont alatti hőmérsékleten lefagyhat, különösen hajnalban, hidakon, felüljárókon és árnyékos útszakaszokon.
A novemberi fordulat ezért akkor is érezhető lehet, ha valaki egyetlen hópelyhet sem lát. A reggeli dér, a köd, a fagy és a csúszós útfelületek jóval korábban megérkezhetnek, mint a tartós hó.
Az autósoknak lassan tényleg érdemes készülniük
Magyarországon nincs általános, dátumhoz kötött kötelező téligumi-előírás a személyautók számára, de tartósan 7 Celsius-fok alatti hőmérsékletnél a téli vagy megfelelő négyévszakos gumi már jelentős előnyt adhat tapadásban.
Ha valaki november második felére tervezi a gumicserét, a mostani kilátások alapján nem érdemes feltétlenül az utolsó hidegfrontig várnia.
Ugyanez igaz az ablakmosó folyadékra, az akkumulátor állapotára és a jégkaparóra. Az első komoly fagy rendszerint sok autóst úgy ér, mintha teljesen váratlanul érkezett volna, holott november végén már egyáltalán nem rendkívüli.
A hegyekben viszont akár már valódi télies látvány jöhet
Ha november végén egyszerre érkezik elegendő hideg és nedvesség, Kékestetőn, Galyatetőn vagy Bánkúton nem kizárt átmeneti hótakaró kialakulása sem.
A magasabban fekvő területek akár több fokkal hidegebbek lehetnek a környező síkságoknál, ezért ott a csapadék jóval könnyebben vált hóba.
Egy mediterrán ciklon előoldalán még enyhe lehet az idő, majd a rendszer hátoldalán betörő hideg levegővel rövid idő alatt havazásba válthat az eső. Ha a csapadék intenzív, az erős hóesés maga is képes lehűteni az alsó légréteget, így a hóhatár gyorsan süllyedhet.
Éppen az ilyen helyzetek miatt lehetetlen október közepén pontosan megjósolni, hol lesz az első fehér táj.
A síkvidéki nagy havazásra még semmi biztos jel nincs
Az interneten a „jön a hó” típusú előrejelzésekből könnyen az a kép alakulhat ki, hogy november végére országos havazás várható. Jelenleg semmi nem támaszt alá megbízhatóan egy ilyen állítást.
A hosszú távú adatok alapján legfeljebb annyit lehet mondani, hogy november második felében már reálisan megjelenhetnek a tél első epizódjai, és ennek egyik formája havazás lehet.
Hogy ebből csak Kékestetőn hullik-e tíz percig a hó, vagy egy markáns hidegbetörés az ország jelentős részén havas esőt és havazást hoz, azt jóval közelebb az eseményhez lehet majd megmondani.
November közepétől már érdemes naponta figyelni a modelleket
A valóban érdekes időszak nagyjából november 12–15. után kezdődhet. Ekkor a november utolsó harmadára vonatkozó események már fokozatosan bekerülnek a tíznapos valószínűségi modellek látóterébe.
Ha akkor is több egymást követő modellfutás komoly lehűlést és csapadékot jelez november 22–25. környékére, a havazás esélye már sokkal komolyabban vehető lesz.
Ha viszont addigra eltűnik a hideg a számításokból, könnyen lehet, hogy a most megjelenő hóikonokból végül csak hideg novemberi eső marad.
Az időjárás-előrejelzés természetéből következik, hogy ez folyamatosan változik. Egyetlen modellfutás vagy egyetlen hosszú távú naptár soha nem tekinthető biztos jóslatnak.
Az irány azonban világos: egyre közelebb kerülünk a télhez
Október közepén természetesen önmagában nem különleges, hogy a november végi előrejelzésekben megjelennek a mínuszok és a hó. Mégis ez az első olyan időszak az ősszel, amikor már nem pusztán elméleti lehetőség a havazás.
A jelenlegi hosszú távú adatok november 20. után egyértelműen hidegebb periódus lehetőségét vetik fel, és a magasabb magyar hegyekben ekkor már valóban megérkezhet az első hó.
A síkvidéken nagyobb valószínűséggel marad az eső, havas eső vagy rövid ideig tartó vizes havazás, és a tartós hótakaróhoz egyelőre nincs elég erős jel.
Radikális fordulat jöhet, de még nem lehet kijelölni az első havas napot
A télre váróknak tehát egyszerre van okuk örülni és türelmesnek maradni. Az első hó lehetősége már felkerült a hosszabb távú térképekre, és november utolsó harmadában a fagypont körüli, helyenként fagypont alatti éjszakák is reálisabbá válnak.
A legnagyobb esély elsőként a Mátra, a Bükk és más magasabb hegyvidéki területek fehéredésére van. Egy erősebb hidegbetörés esetén azonban a hóhatár alacsonyabbra is ereszkedhet, így az ország más részein is megjelenhet havas eső vagy rövid havazás.
A november 22–23-i dátumokat ugyanakkor még nem szabad biztos előrejelzésként kezelni. Több mint egy hónapos távlatban a pontos napi időjárás rendkívül bizonytalan, és az EaseWeather maga is jelzi, hogy hosszú távú naptára részben történelmi adatokon és időjárási trendeken alapul.
A nagyobb kép azonban már kezd kirajzolódni: az ősz utolsó heteiben valóban kinyílhat az ajtó az első télies epizód előtt.
Vagyis a „jön a havazás” egyelőre nem azt jelenti, hogy november végére hóba temetkezik Magyarország. Azt viszont igen, hogy néhány héten belül már teljesen reális lehet az első hópelyhek megjelenése, főként a hegyekben. Ha a hideg és a csapadék megfelelő időben találkozik, Kékestető és a Bükk már november második felében fehérbe öltözhet – a síkvidék valódi telére azonban valószínűleg ennél még tovább kell várni.
Forrásellenőrzés: Pénzcentrum, HungaroMet, Copernicus Climate Change Service, EaseWeather, AccuWeather.