Nem építi meg a 120 milliárdos gyárát a Master Good, ha nem hozhat be külföldi munkaerőt
Kemény üzenetet küldött a politikának a Master Good-csoport vezetője: ha nem hozhatnak be külföldi munkaerőt, akkor a tervezett, 120 milliárd forintos gyár Magyarországon biztosan nem épül meg. Bárány László szerint nem arról van szó, hogy a cég olcsóbb dolgozókat keresne külföldről, hanem arról, hogy egyszerűen nincs elég magyar munkavállaló a nehéz fizikai munkára.
Ez a mondat kényelmetlen, mert egyszerre érinti a vendégmunkásvitát, a magyar munkaerőpiac valós állapotát, a demográfiai válságot és azt a kérdést is, hogy mit érnek a nagy beruházási ígéretek, ha nincs, aki dolgozzon bennük.
A Master Good nem kis szereplő. A kisvárdai központú baromfiipari csoport Magyarország egyik meghatározó élelmiszeripari vállalata. A Blikk friss összefoglalója szerint a cég árbevétele 2025-ben 213 milliárd forint fölé nőtt, adózott eredménye pedig meghaladta a 25 milliárd forintot.
„Nem azért hozzuk be, mert olcsóbb, hanem mert magyar nincs”
Bárány László szavai azért ütnek nagyot, mert szembemennek a politikai leegyszerűsítéssel. A vendégmunkásokról szóló vita Magyarországon sokszor érzelmi alapon zajlik: az egyik oldal szerint minden külföldi dolgozó veszély, a másik szerint nélkülük leállhatnak bizonyos ágazatok.
A Master Good vezetője most az utóbbit mondta ki nagyon nyersen: ha nincs külföldi munkaerő, nincs gyár. Sőt, szerinte nemcsak a beruházás kerülhet veszélybe, hanem a termelést is csökkenteni kellhet.
Ez is érdekelhet
Ez már nem kommunikációs ügy, hanem gazdasági realitás.
Az élelmiszeriparban, feldolgozóiparban, mezőgazdasági háttérmunkákban és gyártósorok mellett ma sok helyen nem az a kérdés, mennyiért dolgozna a magyar munkavállaló, hanem hogy van-e egyáltalán elegendő jelentkező. A Master Goodnál korábban is megjelentek a külföldi dolgozók: 2024-ben a cégcsoport 3300 munkavállalójából 400 fő volt Fülöp-szigeteki.
Országosan már százezres nagyságrend
A külföldi munkavállalók jelenléte már nem marginális jelenség Magyarországon. A KSH legfrissebb monitoradata szerint 2026 márciusában 108,4 ezer külföldi állampolgárságú alkalmazott dolgozott magyarországi munkáltatóknál, ami 3800 fővel több az előző év azonos időszakánál. A növekedés főleg a harmadik országbeli dolgozóknál jelentkezett.
Ez nem azt jelenti, hogy az országot „ellepték” volna a vendégmunkások. A teljes foglalkoztatotti létszámhoz képest továbbra is kisebbségről beszélünk. De azt igen, hogy bizonyos ágazatokban és régiókban nélkülük már nehéz működtetni a termelést.
A Fülöp-szigeteki dolgozók száma különösen gyorsan nőtt az elmúlt években: a KSH-adatok alapján 2023-ban már 6300 Fülöp-szigeteki munkavállalót regisztráltak Magyarországon, az előző évi nagyjából 1100 után.
A nagy kérdés: gyár vagy politikai szlogen?
A Master Good ügye azért érdekes, mert nagyon konkrétan teszi fel a kérdést: mit akar Magyarország? Nagy ipari és élelmiszeripari beruházásokat, exportot, adóbevételt, munkahelyeket? Vagy olyan vendégmunkás-politikát, amely politikailag jól hangzik, de bizonyos beruházásokat elriaszt?
Lehet és kell is szigorúan szabályozni a külföldi munkaerő behozatalát. Nem mindegy, kik jönnek, milyen feltételekkel, milyen szálláson élnek, mennyi ideig maradnak, milyen jogokat kapnak, és nem alakul-e ki kiszolgáltatott, olcsón tartható munkásréteg.
De az sem megoldás, ha a politika úgy tesz, mintha a magyar gazdaság minden munkaerőigényét hazai dolgozókkal ki lehetne elégíteni. A demográfia, az elvándorlás, az öregedés és a fizikai munkától való elfordulás egyszerre szorítja a vállalatokat.
Bárány László ezért nemcsak a saját cégéről beszél, hanem egy nagyobb problémáról is: a magyar gazdaság növekedési modellje elérte a munkaerőpiaci falat.
Nem lehet a vendégmunkásokkal elfedni a bérkérdést
Azért a cégek érvelését sem szabad kritikátlanul átvenni. Amikor egy nagyvállalat azt mondja, hogy „nincs magyar munkaerő”, mindig fel kell tenni a kérdést: milyen bérért, milyen munkakörülmények mellett, milyen lakhatási és közlekedési feltételekkel nincs?
A külföldi munkaerő nem válhat ürüggyé arra, hogy a magyar fizikai dolgozók bére ne emelkedjen, vagy hogy a cégek ne javítsanak a munkakörülményeken. A vendégmunkások alkalmazása akkor védhető, ha valóban hiányt pótol, nem pedig a bérnyomás letörésére szolgál.
Bárány ugyan azt mondja, nem azért hoznak külföldről dolgozókat, mert olcsóbbak lennének, hanem mert nincs magyar jelentkező. Ezt a munkaerőpiaci valóság sok helyen alátámasztja, de a szabályozásnak akkor is garantálnia kell, hogy a vendégmunkás ne legyen másodrendű, könnyebben kizsákmányolható munkavállaló.
A tiltás könnyen visszaüthet
A kormányzati kommunikáció az elmúlt időszakban a vendégmunkások behozatalának korlátozásáról beszélt, de a Portfolio szerint a korábban emlegetett teljes tiltás nem valósult meg; a kormányszóvivő is arról beszélt, hogy eddig 24 jogcímen jöhettek vendégmunkások, és nem is lehet pontosan tudni, összesen hányan érkeztek ilyen módon.
Ez jól mutatja, mennyire zavaros a terület. A politika egyszerre akar szigorúnak látszani és nem elvágni a gazdaság munkaerő-utánpótlását. Csakhogy a nagyvállalatoknak nem elég a politikai üzenet. Nekik tervezniük kell: beruházásról, kapacitásról, exportpiacról, több száz vagy több ezer dolgozóról.
Ha egy 120 milliárdos beruházás azon múlik, lesz-e elérhető munkaerő, akkor nem lehet hónapról hónapra változó politikai hangulat alapján szabályozni.
A Master Good figyelmeztetése kellemetlen, de fontos
Bárány László mondata sokaknak arrogánsnak tűnhet: ha nem lehet külföldi munkaerőt hozni, nem épül meg a gyár. De a mögötte lévő kérdés valós. Magyarország nem tud egyszerre munkaerőhiánnyal küzdeni, beruházásokat várni, exportot növelni, majd közben teljesen elzárni a vendégmunkás-csatornákat.
A megoldás nem a korlátlan behozatal.
De nem is a politikai tiltás.
Hanem egy szigorú, átlátható, ellenőrzött rendszer, amely először a magyar munkavállalók béreit és feltételeit védi, de ott, ahol valódi hiány van, engedi a külföldi munkaerőt is.
Mert a végén a kérdés tényleg egyszerű lesz: akarunk-e működő gyárakat Magyarországon?
És ha igen, ki fog bennük dolgozni?