Most van igazán bajban Szijjártó: Orbán Anita váratlant lépett, 130 ezer fájlt hoztak vissza
Ha van történet, amelyről sok magyar már azt gondolhatta, hogy végleg eltűnik a politikai múlt süllyesztőjében, akkor a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzés biztosan ilyen volt. Hat év telt el, közel 300 milliárd forintnyi közpénzről beszélünk, és most Orbán Anita külügyminiszter olyan fordulatot jelentett be, amely után Szijjártó Péternek politikailag minden eddiginél kellemetlenebb kérdésekkel kellhet szembenéznie.
A meglepetést nem egyszerűen az jelenti, hogy feljelentés született. Az igazán döbbenetes rész az, hogy a hiányosan rendelkezésre álló dokumentációból informatikai eszközökkel mintegy 88 gigabájtnyi adatot, összesen körülbelül 130 ezer fájlt sikerült helyreállítani, és éppen az átvilágítás eredménye alapján jutott el a minisztérium a Legfőbb Ügyészségig.
A múlt mégsem tűnt el egy gombnyomással
Orbán Anita beszámolója szerint amikor elkezdték átvizsgálni a Covid-beszerzéseket, a dokumentáció nem állt teljes egészében rendelkezésre. Egyes állományokat feltételezett korábbi törlés után informatikai módszerekkel kellett visszahozni, és kiderült: a digitális múlt makacsabb annál, mint sokan gondolnák.
Talán nem kellett volna olyan nagyon bízni a törlés gombban. Hogy ki, mikor, milyen okból kezelt vagy törölt adatokat, és történt-e ezzel kapcsolatban bármilyen szabálytalanság, azt természetesen külön kell tisztázni, de a lényeg most az, hogy az elveszettnek hitt információk jelentős része újra hozzáférhető.
130 ezer fájl már egészen más játék
Nem néhány elveszett e-mailről vagy egy régi Excel-tábláról beszélünk. Nyolcvannyolc gigabájt és mintegy 130 ezer helyreállított fájl olyan adatmennyiség, amelyből szerződések, döntési folyamatok, szereplők és pénzmozgások egész hálózata rekonstruálható lehet.
Ez is érdekelhet
Nem lehet előre kijelenteni, hogy minden egyes fájl terhelő bizonyítékot tartalmaz, és azt sem, hogy ezek közül melyik lesz döntő egy esetleges büntetőeljárásban. De az biztos, hogy a nyomozók előtt most nagyságrendekkel több információ állhat rendelkezésre, mint akkor, amikor az ügy pusztán újságcikkekből és parlamenti kérdésekből állt.
Orbán Anita nem állt meg az átvilágításnál
Ez az a pont, ahol szerintem valóban megváltozott a történet. Lehetett volna készíteni egy súlyos minisztériumi jelentést, tartani egy sajtótájékoztatót, elmondani, hogy elképesztő dolgokat találtak, majd az egészet betenni egy irattárba.
Orbán Anita ehelyett feljelentést tett. A külügyminisztériumi vizsgálat szerint ugyanis a feltárt információk felvetik a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját, valamint a korábbi felső vezetés felelősségének kérdését.
És itt kerül igazán nehéz helyzetbe Szijjártó Péter
A feljelentés nem név szerint Szijjártó Péter ellen született, ezt nagyon fontos világosan kimondani. Büntetőjogi felelősséget csak nyomozás és adott esetben bírósági eljárás állapíthat meg, tehát abból, hogy valaki egy minisztérium vezetője volt, önmagában semmilyen bűncselekmény nem következik.
Politikailag azonban nincs hová elbújni a tény elől: a mintegy 300 milliárd forintos beszerzéseket Szijjártó Péter külügyminisztersége alatt bonyolította le a tárca. Ha a nyomozók azt akarják megérteni, hogyan születtek ezek a döntések, kik hagyták jóvá őket és milyen információk alapján, akkor a korábbi minisztériumi vezetés szerepét egyszerűen lehetetlen lesz kikerülni.
Majdnem 17 ezer lélegeztetőgépet vett a külügy
A számok hat év után sem lettek kevésbé meghökkentők. A Külügyminisztérium 2020 tavaszán 16 853 lélegeztetőgépet szerzett be, miközben más egészségügyi eszközökre, tesztekre és gyógyszerekre is hatalmas összegeket költöttek.
A mostani átvilágítás szerint súlyos kérdések merültek fel a megvásárolt mennyiség indokoltságával, a gépek használhatóságával és az árakkal kapcsolatban. A minisztérium szerint a beszerzéseknél nem vették megfelelően figyelembe azt sem, hogy egy lélegeztetőgép önmagában még nem jelent intenzív ellátási kapacitást, hiszen megfelelő orvos, szakápoló, ágy és infrastruktúra is kell hozzá.
Hat cégnél már milliárdos különbségeket mutattak ki
Az átvilágítás során hat vállalat esetében tételesen vizsgálták az árkülönbségeket, amelyek összességét 13,48 milliárd forintra tették. Egyetlen, a Proconcept Kft.-hez kapcsolódó szerződésnél a feltárt különbség a minisztériumi közlés szerint önmagában mintegy 16 millió eurót, akkori átszámításban körülbelül 5,8 milliárd forintot jelentett.
Az árkülönbség természetesen még nem egyenlő automatikusan büntetőjogi kárral, mert szállítási, felszereltségi, logisztikai és egyéb költségeket is vizsgálni kell. De pontosan ezért kell most a szerződéseket egyenként végigvenni, nem pedig hat év után annyit mondani rájuk, hogy járvány volt, menjünk tovább.
Most végre neveket is lehet keresni a döntések mögött
Eddig a közbeszédben nagyrészt számok szerepeltek: 300 milliárd, 16 853 gép, milliárdos tárolási költségek és óriási árkülönbségek. A büntetőeljárásnak viszont már nem elég számokat néznie, hanem azt kell megállapítania, hogyan születtek a konkrét döntések.
Ki választotta ki a közvetítőket, ki fogadta el az árakat, milyen szakmai információ állt rendelkezésre, ki engedélyezte a szerződéseket, és milyen ellenőrzés működött? Ezek azok a kérdések, amelyekre a visszaállított dokumentumok potenciálisan kulcsfontosságú válaszokat adhatnak.
A digitális helyreállítás lehet az egész ügy fordulópontja
Talán ez teszi Orbán Anita lépését annyira váratlanná. Aki arra számított, hogy hat év elteltével már egyszerűen nem lesz elegendő dokumentum egy komoly vizsgálathoz, annak most 130 ezer okot adtak arra, hogy ezt újragondolja.
A modern informatika sajátossága, hogy egy fájl törlése nem feltétlenül jelenti annak végleges megsemmisülését. Ha a háttértárolók, biztonsági mentések és más digitális nyomok megmaradnak, szakértők később olyan adatokat is rekonstruálhatnak, amelyekről valaki azt hihette, hogy már nincs hozzájuk hozzáférés.
És a történet nem áll meg a Külügyminisztériumnál
Orbán Anita azt is kérte, hogy a nyomozás más, a beszerzésekben érintett állami szervek szerepét is vizsgálja meg. Vagyis nem egyetlen minisztériumi iroda körül húznának kört, hanem azt akarják látni, hogyan működött az egész döntési rendszer.
Ez azért fontos, mert egy 300 milliárdos állami beszerzés ritkán egyetlen ember egyetlen aláírásából áll. Utasítások, szakmai javaslatok, pénzügyi jóváhagyások, szállítói kapcsolatok és politikai döntések egész láncolatát kell feltérképezni, ha valaki tényleg meg akarja érteni, mi történt.
Sokan már azt hitték, hogy ebből soha nem lesz ügy
És talán ez benne a legerősebb. Hat év olyan hosszú idő, hogy a botrányok lassan elveszítik az élüket, a közvélemény elfárad, a szereplők továbblépnek, a dokumentumok pedig egyre mélyebbre kerülnek az archívumokban.
A lélegeztetőgépek ügye különösen alkalmasnak tűnt erre. Évekig jöttek a hírek a hatalmas mennyiségről, a közvetítőkről, az árakról és a raktározott készülékekről, mégis egyre inkább úgy nézett ki, hogy a történet végén nem lesz olyan eljárás, amely ténylegesen megpróbálja végigkövetni a felelősségi láncot.
Orbán Anita most ezt borította fel
Az új külügyminiszter nem elégedett meg azzal, hogy az elődje időszakát politikailag kritizálja. Informatikai helyreállítást végeztek, több tízezer dokumentumot vizsgáltak át, majd amikor szerintük már elegendő információ állt rendelkezésre a bűncselekmény gyanújának felvetéséhez, megtették a feljelentést.
Ez még nem ítélet, és nem is az elszámoltatás vége. De innentől az ügy többé nem pusztán egy hat évvel ezelőtti politikai botrány: hivatalos büntetőjogi vizsgálat tárgya lehet, amelyben a korábban elveszettnek hitt adatok is szerepet kaphatnak.
Most jöhetnek az igazán kemény kérdések
Szijjártó Péter számára ezért politikailag most lett igazán kellemetlen a történet. Amíg csak újságírók számolgatták a lélegeztetőgépek árát, lehetett vitatkozni a sajtó értelmezésével, most azonban egy általa korábban vezetett minisztérium saját átvilágítása után tett feljelentést.
És közben előkerült 88 gigabájtnyi helyreállított adat. Ha ezekből rekonstruálható, hogyan születtek a döntések, akkor már nem emlékekről, hat évvel későbbi politikai magyarázatokról és egymásnak ellentmondó nyilatkozatokról kell vitatkozni, hanem korabeli dokumentumokról.
Talán tényleg nem kellett volna ennyire bízni a törlés gombban
Nem tudjuk még, hogy a 130 ezer fájl közül melyik mit bizonyít, és azt sem, ki felelős bármilyen esetleges jogsértésért. Ezt most már a nyomozóhatóságnak kell kibontania, szerződésről szerződésre, döntésről döntésre és szükség esetén tanúról tanúra.
De az biztos, hogy Orbán Anita most visszahozott a jelenbe egy olyan ügyet, amelyről sokan már azt hitték, örökre a múltban marad. Hat év és 130 ezer helyreállított fájl után a kérdés többé nem az, hogy beszélünk-e még a 300 milliárdos Covid-beszerzésekről, hanem az, hogy mit találnak bennük a nyomozók – és kinek kell majd válaszolnia arra, ami előkerül.