Hivatalos: keményen elbántak Mészáros energiacégével – azonnal kizárták!
Most már hivatalos: kizárták a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt.-t az uniós pénzből finanszírozott villamosenergia-hálózatfejlesztési és okosmérő-programokból. A Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága az átláthatósági követelmények nem teljesítésével indokolta a döntést, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter pedig bejelentette, hogy a program a többi szereplővel megy tovább.
Ez azért különösen erős üzenet, mert nem egy jelentéktelen pályázatról beszélünk. A magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére közel 500 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, az állam pedig most azt tette világossá: ekkora pénznél sem írhatja felül egy nagyvállalat súlya az átláthatósági feltételeket.
Az MFB visszavonta a támogatási döntést
A döntést a Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága augusztus 10-én hozta meg. Az OPUS TITÁSZ esetében nem egyszerűen elhalasztották a szerződéskötést, hanem visszavonták az okos villamosenergia-fogyasztásmérők beszerzésére és telepítésére vonatkozó támogatási döntést, majd elutasították a társaság pályázatát.
Magyarul: ebből a támogatási programból az OPUS TITÁSZ jelen állás szerint nem kap pénzt. A döntés indoka az MFB szerint az volt, hogy a program részvételi feltételei között szereplő átláthatósági követelmények nem teljesültek.
Ez az a pont, ahol megváltozott a régi reflex
Az elmúlt évek magyar gazdasági életében könnyű volt hozzászokni ahhoz, hogy ha valahol megjelent egy Mészáros Lőrinchez kötődő nagyvállalat, akkor az ember inkább azt kérdezte, mekkora állami vagy uniós projekt jut neki, nem pedig azt, hogy egyáltalán megfelel-e minden feltételnek. A mostani döntés éppen ezért hat politikailag ennyire erősen.
Ez is érdekelhet
Nem azért, mert egy Mészáros-érdekeltséget önmagában ki kellene zárni bárhonnan. Hanem azért, mert ugyanazokat a követelményeket kell rajta számon kérni, mint bármely más pályázón, és ha ezek nem teljesülnek, akkor a tulajdonosi háttér nem jelenthet automatikus mentőövet.
Kapitány Istvánék nem állították le az egész programot
Talán ez a történet egyik legfontosabb része. A kizárás után nem az történt, hogy az egész energetikai fejlesztési program hónapokra vagy évekre lefagyott, és mindenki várja, mi lesz az OPUS TITÁSZ-szal.
Az MFB a MAVIR-ral, az E.ON-nal és az MVM-mel összesen öt támogatási szerződést megkötött. Vagyis az üzenet egyszerű: aki megfelel a feltételeknek, azzal lehet szerződni, és a hálózatfejlesztés mehet tovább.
Közel 500 milliárd forint áll rendelkezésre
A Tisza-kormány a teljes, közel 500 milliárd forintos pénzügyi keretet biztosította a Magyar Fejlesztési Bank számára. Ez hatalmas összeg, amelyből villamosenergia-hálózatokat lehet korszerűsíteni, okosmérőket lehet telepíteni és olyan infrastruktúrát lehet létrehozni, amelyre a következő évek energetikai átalakulásához szükség lesz.
Éppen ezért különösen fontos, hogy ennek a pénznek a felhasználása ne csak gyors, hanem átlátható is legyen. Több száz milliárd forintnál az átláthatóság nem valami brüsszeli papírmunka, hanem annak alapfeltétele, hogy később meg lehessen mondani, ki mennyi pénzt kapott és pontosan mire költötte.
Az uniós pénzeknél véget érhet a „majd megoldjuk” korszak
A programnál az Európai Bizottság számára is kulcskérdés volt a támogatott vállalatok tulajdonosi és működési átláthatósága. Az új kormány számára ezért nem csupán elvi kérdés volt a feltételek betartása: ezen múlik az is, hogy Magyarország teljesíti-e az uniós mérföldköveket és hozzáfér-e a forrásokhoz.
Kapitány bejelentése szerint a szükséges mérföldkövek teljesültek. Ez pedig azt jelenti, hogy egyetlen vállalat kedvéért sem tették kockára azt a jóval nagyobb összeget, amelyből az egész magyar energetikai rendszer profitálhat.
Mészáros Lőrinc érdekeltsége kimarad, a fejlesztések viszont nem
Ez talán a legtömörebb összefoglalása annak, ami történt. Az OPUS TITÁSZ nem jut hozzá az érintett program forrásaihoz, de ettől nem áll le az ország villamosenergia-hálózatának modernizációja.
Az E.ON, az MVM és a MAVIR projektjei mehetnek tovább, a szükséges szerződéseket megkötötték. Vagyis a kormány nem választotta azt a kényelmes megoldást, hogy egy problémás pályázó miatt az egész programot parkolópályára teszi.
Az okosmérő jóval több egy új villanyóránál
Az okosmérők telepítése azért fontos, mert a jövő villamosenergia-rendszere egészen másként működik, mint a régi. Egyre több háztartási napelem, elektromos autó, akkumulátor és időjárásfüggő megújuló termelő jelenik meg, ezért a hálózatnak sokkal pontosabban kell látnia, hol és mikor termelnek vagy fogyasztanak áramot.
Ehhez intelligensebb mérés és korszerűbb elosztóhálózat szükséges. A fejlesztések tehát közvetlenül kapcsolódnak ahhoz, hogy Magyarország több megújuló energiát tudjon befogadni anélkül, hogy a rendszer stabilitása romlana.
Az iparnak is létkérdés a modernebb hálózat
Nemcsak a lakossági fogyasztók miatt fontos mindez. Egy új gyár, nagyobb vállalkozás vagy energetikai beruházás számára alapvető kérdés, hogy van-e megfelelő hálózati kapacitás és megbízható áramellátás az adott térségben.
A hálózatfejlesztés ezért versenyképességi kérdés is. Ha az országban nincs elég csatlakozási kapacitás, hiába akar egy vállalat beruházni vagy megújuló energiát használni, egyszerűen falba ütközhet.
Ezért nagy ügy az, hogy nem vesztek el a brüsszeli források
A történetet könnyű lenne kizárólag Mészáros Lőrinc szemszögéből nézni, pedig országosan ennél sokkal fontosabb, hogy a teljes támogatási program ne kerüljön veszélybe. Az új kormány számára ezért az egyik legfontosabb feladat az volt, hogy teljesítse azokat a követelményeket, amelyekhez az uniós pénzek folyósítását kötötték.
Ha ehhez egy pályázót ki kellett zárni, mert az MFB szerint nem teljesítette az átláthatósági feltételeket, akkor megtették. Közben pedig lezárták a szerződéskötéseket azokkal, akik megfeleltek a követelményeknek.
Ez az új közpénzes logika egyik legegyszerűbb próbája
A közpénz védelméről könnyű nagy beszédeket tartani, a valódi próba mindig akkor jön, amikor egy gazdaságilag erős szereplő érdeke ütközik a szabályokkal. Itt derül ki, hogy a követelmények valóban mindenkire vonatkoznak-e, vagy csak azokra, akiknek nincs elég politikai és gazdasági súlyuk.
Az OPUS TITÁSZ kizárása ebből a szempontból egyértelmű jelzés. Az MFB döntése alapján az átláthatósági feltétel nem olyan rubrika volt, amelyet egy nagyvállalat esetében elegendő fél szemmel ellenőrizni.
Mészáros cége már korábban nyertes pozícióban érezhette magát
A történet azért is különösen éles, mert a pályázati folyamat előrehaladott állapotban volt. Vagyis itt nem arról van szó, hogy a társaság eleve be sem került volna a támogatásra esélyes szereplők közé, hanem később született meg az a döntés, amely végül kizárta a programból.
Ez megint csak fontos üzenet a jövő állami és uniós pályázataihoz: attól, hogy egy vállalat már közel került a pénzhez, a megfelelési feltételek még nem válnak opcionálissá. Az ellenőrzésnek addig kell működnie, amíg valóban minden követelmény teljesül.
Nem a tulajdonos neve számít, hanem hogy megfelel-e a cég
Egy normálisan működő államban ennek kellene a világ legunalmasabb mondatának lennie. A pályázatot nem Mészáros Lőrinc személye miatt kell megadni vagy elvenni, hanem kizárólag annak alapján, hogy az érintett vállalat teljesíti-e a jogi, szakmai és átláthatósági feltételeket.
Éppen ettől erős a mostani történet. Az állam nem azt üzeni, hogy Mészáros-cég nem nyerhet, hanem azt, hogy Mészáros-cég is csak akkor nyerhet, ha ugyanazokat a feltételeket teljesíti, amelyeket mindenki mástól elvárnak.
Közben az energiafüggetlenség építése folytatódik
Kapitány István azt hangsúlyozta, hogy a kormány folytatja az uniós források hazahozatalát, és azokat az energiafüggetlenséget, valamint a magyar gazdaság versenyképességét javító beruházásokra akarja fordítani. Ebben a villamosenergia-hálózat fejlesztése megkerülhetetlen feladat.
Minél több hazai és megújuló energiát akarunk használni, annál erősebb hálózatra van szükség. Az energetikai önállóság tehát nem pusztán új erőművekről szól, hanem vezetékekről, alállomásokról, tárolókról és intelligens mérési rendszerekről is.
Most már látszik, miért volt fontos a kemény döntés
Ha az OPUS TITÁSZ miatt veszélybe került volna a teljes program vagy az uniós pénzek lehívása, azt végül minden magyar fogyasztó megérezhette volna. A kormány ehelyett úgy döntött, hogy a feltételeket számon kéri, a megfelelő szereplőkkel pedig lezárja a szerződéskötést és továbbviszi a beruházásokat.
Ez a közpénzek kezelésének talán legegyszerűbb szabálya: nem annak kell nyernie, aki a legerősebb, hanem annak, aki teljesíti a feltételeket. És ha ezt valóban következetesen alkalmazzák, akkor hosszú távon sokkal nagyobb változást jelenthet, mint önmagában egyetlen Mészáros-érdekeltség kizárása.
Hivatalos: az OPUS TITÁSZ ebben a körben kiesett
A döntés tehát megszületett, a támogatási határozatot visszavonták, a pályázatot pedig elutasították. Közben a többi érintett szereplővel létrejöttek a megállapodások, és rendelkezésre áll a közel 500 milliárd forintos fejlesztési keret.
Ez pedig egy új korszak egyik leglátványosabb üzenete lehet: a nagy név többé nem elég. Ha közpénzről vagy uniós pénzről van szó, az átláthatóság nem ajánlás, hanem belépőjegy – és aki nem teljesíti a feltételeket, az kimarad.