Most érkezett: Újabb lemondás! Forsthoffer máris aláírta!
Újabb jelentős távozás derült ki a hétfői Magyar Közlönyből: Handó Tünde lemondott bírói tisztségéről, ezért október 14-i hatállyal felmentik. Ugyanebben a határozatban Csorba Anikó lemondása is szerepel, ő október 1-jével távozik a bírói karból.
Handó neve messze nem ismeretlen a magyar igazságszolgáltatásban, hiszen 2012 és 2019 között ő vezette az Országos Bírósági Hivatalt, jelenleg pedig az Alkotmánybíróság tagja. Fontos különbség ugyanakkor, hogy a mostani döntés a bírói tisztségéről való lemondására vonatkozik, nem pedig arról szól, hogy alkotmánybírói megbízatását is feladná.
Október 14-én szűnik meg Handó bírói tisztsége
A Magyar Közlönyben megjelent határozat alapján Handó Tündét lemondására tekintettel mentik fel, a döntés október 14-én lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy a távozás nem nyugdíjkorhatár vagy más automatikus jogi ok miatt történik, hanem saját lemondása áll mögötte.
Csorba Anikó esetében ugyanez a jogcím szerepel, az ő bírói tisztsége október 1-jén ér véget. A közlöny ezen túl több más bíró későbbi felmentését is tartalmazza, náluk azonban már eltérő okokról van szó.
Ez is érdekelhet
Handó Tünde Szájer József felesége
Handó Tünde közéleti súlyához az is hozzátartozik, hogy Szájer József felesége: a házaspár 1983-ban kötött házasságot. Szájer a Fidesz egyik alapítója, hosszú éveken át a párt meghatározó politikusa és európai parlamenti képviselője volt, Handó pedig később az OBH elnökeként, majd alkotmánybíróként került az igazságszolgáltatás legmagasabb szintjeire, így a házaspár évtizedeken át az Orbán-korszak politikai és jogi elitjének egyik legismertebb párosa volt.
Handó Tünde neve egy egész korszakot jelentett a bíróságokon
Handó Tünde 2012-től 2019-ig az Országos Bírósági Hivatal elnökeként a magyar igazságszolgáltatás egyik legerősebb vezetője volt. Az OBH az igazgatási rendszer egyik központi szereplője, így elnökeként jelentős befolyása volt többek között a bírósági szervezet működésére és személyzeti folyamataira.
Vezetése alatt ugyanakkor visszatérő és éles konfliktusok alakultak ki a bírói önigazgatás szereplőivel. Az Országos Bírói Tanács és az OBH között hosszú időn keresztül zajlott vita többek között a kinevezési gyakorlatokról, az igazgatási döntésekről és arról, mekkora kontrollt kell gyakorolni az OBH elnökének működése felett.
2019-ben az Alkotmánybíróságra került
Handó az OBH éléről 2019-ben távozott, miután az Országgyűlés alkotmánybírónak választotta. Az Alkotmánybíróság tagjaként 2020 januárjától vesz részt a testület munkájában, vagyis a mostani bírói lemondása önmagában nem jelenti azt, hogy teljesen eltűnik a magyar igazságszolgáltatás felső szintjéről.
Ez azért fontos pontosítás, mert a „Handó Tünde lemondott” mondat első hallásra könnyen azt sugallhatná, hogy minden jelenlegi tisztségét feladja. A Magyar Közlönyben közzétett határozat ennél szűkebb: kifejezetten a bírói tisztségéből történő felmentésről rendelkezik.
Nem csak két távozás szerepel a határozatban
A most megjelent dokumentum több más bíró felmentéséről is rendelkezik. Diószegi Attilát, Kurucz Zsuzsannát, Hajnal Beatrix Hajnalkát és Sára Katalint az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt mentik fel, ezek a változások 2027 márciusában lépnek hatályba.
Portisch Éva Erika esetében pedig nyugállományba helyezés iránti kérelem szerepel a felmentés okaként. Vagyis a közlönyben felsorolt személyi változások között világosan el kell különíteni az önkéntes lemondásokat a nyugdíjkorhatárból vagy nyugállományba vonulásból következő távozásoktól.
Handó távozása azonban politikailag is jóval nagyobbat szólhat
Handó Tünde neve az elmúlt másfél évtizedben szorosan összekapcsolódott az Orbán-korszak igazságszolgáltatási átalakításaival. Emiatt az ő bírói lemondása jóval nagyobb közéleti figyelmet kaphat, mint egy átlagos személyi változás a bírósági rendszerben.
Különösen azért, mert az elmúlt hónapokban egymást követik az állami és igazságügyi rendszer magasabb szintjein bekövetkező személycserék. Ebben a környezetben minden olyan távozásnak nagyobb politikai jelentőséget tulajdonít a közvélemény, amely egy korábbi korszak valamelyik meghatározó szereplőjét érinti.
A közlöny egy dolgot nem árul el: miért mondott le
A határozatból az derül ki, hogy Handó saját lemondására tekintettel távozik bírói tisztségéből, de annak indokát a dokumentum nem részletezi. Ezért egyelőre nem lehet tényként állítani, hogy döntése összefüggene a kormányváltással, a bírósági rendszer változásaival vagy bármilyen más politikai fejleménnyel.
Éppen ez lehet most az ügy egyik legérdekesebb nyitott kérdése. Handó személyének súlya miatt aligha meglepő, ha hamarosan azt is megpróbálják kideríteni, miért éppen most döntött a bírói tisztség feladása mellett.
Októberben tehát lezárul számára egy több évtizedes bírói fejezet
Handó Tünde pályafutása hosszú időn át közvetlenül kapcsolódott a rendes bírósági szervezethez, majd annak országos igazgatásához. Október 14-ével ez a jogviszony megszűnik, miközben alkotmánybíróként továbbra is külön tisztséget tölt be.
A hétfői Magyar Közlöny így egy látszólag rövid személyügyi határozattal egy hosszú korszak újabb darabját zárja le. Az pedig, hogy Handó lemondásának van-e a nyilvánosság számára egyelőre nem ismert háttere, valószínűleg a következő napok egyik legérdekesebb kérdése lesz.