Gajdos László keményen beleszállt a MOHU-ba, kőkemény felülvizsgálatot indít
Gajdos László egyértelmű üzenetet küldött a MOHU-nak: hamarosan megkezdődik a 35 évre szóló magyar hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálata, és a kormány nem udvariassági beszélgetésre készül. Az élő környezetért felelős miniszter azt ígéri, hogy „kemény partnerek” lesznek, és a tárgyalásokon a nemzeti érdek, valamint a lakosság magas színvonalú kiszolgálása lesz az elsődleges szempont.
A bejelentés azért különösen jelentős, mert a MOHU olyan konstrukcióban kapta meg a magyar hulladékgazdálkodási rendszer meghatározó részét, amely 35 évre szólt. A mostani kormány tehát nem néhány részletszabályt akar megpiszkálni, hanem annak az egyik legnagyobb előző ciklusból örökölt koncessziós rendszernek áll neki, amely évtizedekre meghatározhatta volna a teljes ágazat működését.
Most tényleg elkezdődik a nagy felülvizsgálat
Gajdos László a kormány első száz napjának intézkedéseit bemutató sorozatában jelentette be, hogy rövidesen komoly tárgyalások kezdődnek a MOHU-val. A cél a 35 éves hulladékgazdálkodási koncesszió átfogó felülvizsgálata, vagyis annak megvizsgálása, hogy a jelenlegi rendszer valóban az állam, a lakosság és a hulladékgazdálkodás hosszú távú érdekeit szolgálja-e.
A miniszter üzenete alapján a kormány nem tekinti érinthetetlennek az előző kabinet által kialakított konstrukciót. „Kemény partnerek leszünk” – írta Gajdos, hozzátéve, hogy a nemzeti érdek és a lakosság magas színvonalú kiszolgálása érdekében mindent meg fognak tenni.
35 évre került egy kézbe a rendszer
A MOHU, vagyis a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. a koncesszióval rendkívül erős pozícióba került a magyar hulladékgazdálkodásban. A rendszer lényege éppen az volt, hogy hosszú időre egy központi szereplő kezébe kerüljön az országos működés jelentős része, a hulladék begyűjtésétől a kezelésen át az újrahasznosításig.
Ez is érdekelhet
A 35 éves időtáv önmagában is indokolja, hogy egy kormányváltás után alaposan megnézzék, mit vállalt az állam, mit vállalt a koncesszor, milyen beruházások történtek, és milyen szolgáltatást kap ezért a lakosság. Három és fél évtized ugyanis nem átmeneti szerződés: aki ilyen időre kap állami koncessziót, annak működése generációkon keresztül meghatározhat egy teljes közszolgáltatási területet.
A kormány már júniusban bekérte a papírokat
A mostani bejelentés nem a semmiből érkezett, mert a kormány már júniusban részletes jelentést kért a MOHU-tól. A cégnek többek között a beruházásairól, a közpénzek felhasználásáról és az addig elért eredményekről kellett számot adnia.
Ez gyakorlatilag a most következő tárgyalások előkészítése volt. Mielőtt ugyanis egy 35 éves koncesszió feltételeit újranyitják, először azt kell látni, hogy a vállalt rendszerből mi valósult meg, mennyibe került, hogyan működik és hol vannak azok a pontok, amelyekhez hozzá kell nyúlni.
Gajdos már korábban is odacsapott az asztalra
A MOHU-val kapcsolatos feszültség nem most jelent meg először. A szolnoki hulladékszállítás körül kialakult helyzetben Gajdos László már korábban felszólította a céget a döntések felülvizsgálatára, miután felmerült, hogy a hulladékot a kétpói lerakó helyett Ceglédre szállítanák.
A miniszter akkor is világossá tette, hogy a lakossági szolgáltatás biztonsága nem rendelhető alá egyszerűen vállalati működési döntéseknek. A mostani koncessziós felülvizsgálat ennél azonban nagyságrendekkel nagyobb ügy, mert már nem egy település hulladékának útjáról, hanem az országos rendszer alapjairól tárgyalnak.
A MOHU két év alatt óriási veszteséget halmozott fel
A konstrukció működésével ráadásul nem csak a kormánynak vannak problémái, mert pénzügyi oldalról maga a rendszer is látványosan recseg. A MOHU 2024-ben és 2025-ben is jelentős veszteséget mutatott ki, a nyilvánosságra került adatok szerint pedig a veszteség nagyságrendje összességében már a 200 milliárd forintot is elérhette.
A helyzet egyik abszurditása, hogy a jelenlegi pénzügyi ösztönzők mellett a nagyobb újrahasznosítás nem feltétlenül javítja, hanem akár ronthatja is a cég eredményét. Ha egy hulladékgazdálkodási rendszerben a környezetvédelmi célok teljesítése közben egyre rosszabbá válik a gazdasági egyenleg, akkor nyilvánvalóan van mit újragondolni a konstrukción.
Ez már nem az a kérdés, hogy ki szereti a Molt
A felülvizsgálatnak éppen ezért nem arról kell szólnia, hogy politikailag ki milyen viszonyban áll a Mol-csoporttal. Sokkal prózaibb kérdésekre kell választ találni: megfelelő-e a szolgáltatás, teljesülnek-e a beruházási vállalások, ésszerű-e a rendszer költsége, működnek-e az újrahasznosítási ösztönzők, és megfelelően védte-e az állam saját érdekeit a 35 éves szerződésben.
Gajdos most azt ígéri, hogy ezeken a pontokon nem lesz puha a kormány. Egy ekkora koncessziónál ennek különös jelentősége van, hiszen rosszul kialakított feltételek esetén nem egy-két éves problémát örököl az ország, hanem akár évtizedekre bebetonozott hibákat.
A palackvisszaváltás sikere sem jelenti, hogy minden rendben van
A MOHU neve az elmúlt időszakban sokak számára elsősorban a visszaváltható palackok rendszerével kapcsolódott össze, amely látványosan megváltoztatta a magyarok hulladékkezelési szokásait. Egy országos koncesszió teljesítményét azonban nem lehet kizárólag azon lemérni, hány műanyag palack kerül vissza az automatába.
A hulladék begyűjtése, a vidéki szolgáltatás minősége, a lerakás, a válogatás, az újrahasznosítás, a beruházások és az egész rendszer finanszírozhatósága egyszerre számít. A felülvizsgálat tétje ezért éppen az, hogy a jól működő elemek megtartása mellett kijavíthatók-e azok a részek, amelyek pénzügyileg vagy szolgáltatási szempontból nem működnek megfelelően.
Nem ez az egyetlen 35 éves konstrukció, amelyet elővettek
A MOHU felülvizsgálata egy nagyobb kormányzati folyamatba is beleillik, mert az új kabinet más, korábban hosszú időre megkötött állami koncessziókat is elkezdett átvilágítani. Ide tartozik például a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez kapcsolódó MKIF autópálya-koncessziója is.
A közös pont jól látható: az új kormány azt vizsgálja, hogy az állam korábban milyen feltételekkel adott át évtizedekre fontos közfeladatokat magánszereplőknek. Ezeknél minden esetben milliárdos vagy százmilliárdos tételekről és hosszú időre szóló kötelezettségekről van szó, így már néhány százaléknyi különbségnek is óriási ára lehet.
Felmondás, módosítás vagy teljesen új modell?
A MOHU-koncesszió felülvizsgálatának végeredménye egyelőre nincs eldöntve. A bejelentésből az következik, hogy először tárgyalások és részletes értékelés jön, ezek után derülhet ki, hogy a jelenlegi feltételek módosítására, mélyebb átalakításra vagy más megoldásra van-e szükség.
Éppen ezért korai lenne most azt írni, hogy a MOHU elveszíti a koncesszióját. Ami viszont már biztos, hogy a 35 éves megállapodást többé nem kezelik érinthetetlen adottságként, és Gajdos László szavai alapján a tárgyalóasztalnál kemény kérdésekre kell majd válaszolnia a cégnek.
Most jön a MOHU valódi vizsgája
A következő időszak ezért a hulladékgazdálkodás egyik legfontosabb fordulópontja lehet az elmúlt években. A MOHU-nak már nem elég azt megmutatnia, hogy képes működtetni az országos rendszert, azt is bizonyítania kell, hogy a 35 éves konstrukció feltételei az állam és a lakosság számára is elfogadhatók.
Gajdos László mindenesetre világosan kijelölte az induló pozíciót: a kormány kemény partnerként ül le tárgyalni, és nem kíván automatikusan továbbvinni mindent csak azért, mert azt korábban évtizedekre aláírták. A 35 éves MOHU-koncesszió nagy felülvizsgálata tehát most tényleg elkezdődik, és könnyen lehet, hogy mire véget ér, egészen más hulladékgazdálkodási rendszer rajzolódik ki Magyarországon.