Külföldről behurcolt trópusi betegséget azonosítottak Magyarországon – ebben a egyében bukkant fel
Trópusi vírusfertőzést azonosítottak egy Bács-Kiskun vármegyében élő, 53 éves nőnél: a laboratóriumi vizsgálatok chikungunya-lázat igazoltak. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ augusztus 3. és 9. közötti járványügyi jelentése szerint a nő a betegség lappangási ideje alatt Mauritiuson járt, és ott fertőződött meg.
Ez a részlet különösen fontos: nem Magyarországon kialakult chikungunya-járványról van szó, hanem külföldről behurcolt, úgynevezett importált fertőzésről. A rendelkezésre álló adatok nem utalnak arra, hogy a nő Magyarországon kapta volna el a betegséget, vagy hogy itthon továbbterjedt volna a vírus.
Bács-Kiskun vármegyében jelentették az esetet
Az Index által ismertetett hatósági jelentés alapján az 53 éves nőnél laboratóriumi vizsgálattal erősítették meg a chikungunya-fertőzést. A járványügyi vizsgálat során azt is megállapították, hogy a lappangási időszakban Mauritiuson tartózkodott.
Az NNGYK heti összesítése a vizsgált héten bejelentett fertőző megbetegedéseket tartalmazza, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy valamennyi beteg éppen augusztus 3. és 9. között fertőződött vagy akkor jelentkeztek nála először a tünetek. A mostani esetnél azonban a fertőzés külföldi eredetét egyértelműen jelzi a jelentés.
Szúnyog terjeszti a chikungunya vírusát
A chikungunya-láz vírusos betegség, amelyet fertőzött szúnyogok csípése terjeszt. A kórokozó továbbadásában elsősorban az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog játszik szerepet, vagyis a fertőzés terjedési módja lényegesen eltér például az influenzáétól.
Ez is érdekelhet
A betegség közvetlenül, hétköznapi ember-ember kontaktussal nem terjed tovább. Ez is fontos abból a szempontból, hogy egy Magyarországon diagnosztizált importált eset önmagában még nem jelenti azt, hogy a beteg környezetében automatikusan fertőzésveszély alakult ki.
Magas láz és erős ízületi fájdalom lehet a legjellemzőbb tünet
A chikungunya egyik jellegzetessége a hirtelen jelentkező magas láz és a kifejezetten erős ízületi fájdalom. Emellett fejfájás, izomfájdalom és egyes esetekben bőrkiütés is jelentkezhet.
Az NNGYK által ismertetett információk szerint a betegek döntő többsége körülbelül egy héten belül felépül, és a betegség halálozási aránya rendkívül alacsony. Ettől még kellemetlen fertőzésről van szó, különösen az erős ízületi panaszok miatt, ezért a diagnózis laboratóriumi megerősítése is fontos.
Ugyanezen a héten maláriát is találtak Magyarországon
A chikungunya nem az egyetlen külföldről behurcolt trópusi betegség az NNGYK jelentésében. Pest vármegyében egy mindössze 18 éves férfinál maláriát igazoltak, a laboratórium pedig a Plasmodium falciparum nevű kórokozót azonosította.
Ebben az esetben is ismert a külföldi kapcsolat: a fiatal férfi a lappangási idő alatt Tanzániában tartózkodott. A hatósági adatok alapján tehát ez sem magyarországi eredetű fertőzés, hanem importált maláriás eset.
Zalában közben egy szállodában betegedtek meg több mint ötvenen
Egészen más jellegű járványügyi eseményt is tartalmaz a heti jelentés. Zala vármegyében egy szállodában tömeges gastroenteritis, vagyis gyomor- és bélrendszeri megbetegedés alakult ki: augusztus 1-jétől a jelentés lezárásáig 640 potenciálisan érintett ember közül 54-en betegedtek meg.
Az érintettek között 50 szállodavendég és négy dolgozó volt. A vezető tünet a hányás és a hasmenés volt, a panaszok azonban rövid idő alatt megszűntek, és a betegek többségének nem volt szüksége orvosi ellátásra.
Egy importált eset nem jelent magyarországi járványt
A chikungunya neve és trópusi eredete könnyen riasztóan hangzik, de a jelenlegi hatósági adatokból nem következik, hogy a vírus Bács-Kiskun vármegyében elkezdett volna terjedni. Amit biztosan tudni lehet: egy ott élő nőnél igazolták a betegséget, ő pedig Mauritiuson fertőződött meg.
Ugyanez a különbségtétel fontos a Pest vármegyei maláriás esetnél is. A két fertőzés megjelenése a magyar járványügyi statisztikában elsősorban azt mutatja, hogy a nemzetközi utazásokkal olyan betegségek is eljuthatnak Magyarországra, amelyek tipikusan egészen más éghajlati területekhez kötődnek – de ettől még nem lesz belőlük automatikusan hazai járvány.